Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-03 / 331. szám

1997. december 3., szerda Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Egy kedvező folyamat újabb állomása Taxiengedély A taxizáshoz szükséges enge­délyek kiadása a jövő évtől az önkormányzatoktól a kama­rák hatáskörébe kerül. Az erről szóló megállapodást tegnap a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium­ban Lotz Károly miniszter és Tolnay Lajos, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke írta alá. Jelezték ugyanakkor, hogy a hatáskör átadásához né­hány jogszabályt előbb még meg kell változtatni. Hasonló módosítás lesz szükséges majd ahhoz is, hogy a belföldi és a nemzetközi áru­a kamaráktól fuvarozói engedélyek kiadása is a kamarákhoz kerüljön. Erre a tervek szerint 1999-től ke­rülne sor. A kamarai hatáskör bővülésével piaci alapon ren­deződhet a fuvarozók helyzete. A közlekedési miniszter sze­rint a tárca és a kamarák között további együttműködési lehető­ségek is adottak, például a szakképzésben. Tolnay Lajos a kamarák si­keres évének nevezte az idei esztendőt, mert több állami fel­adat átvételéről is született megállapodás. Fontos, hogy az új hatáskörök érvényesítéséhez a feltételek adottak. A barátság követei. Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap a Parlamentben fogadta a pécsi székhelyű Ma­gyar-Román Baráti Társaságok Szövetségének vezetőit. Az Iglói Zoltán vezette küldöttségben négy-négy magyaror­szági és romániai szervezet képviselői voltak jelen. FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A költségeket tételesen kellene elszámolni Mindenhol kimerült a keret Ha elégséges a pénz a szív­operációkra, ha nem - egyéb­ként nem elégséges a műté­tekkel az orvosok nem állnak le - nyilatkozta lapunknak dr. Nemes Attila, a SOTE Ér­és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója. A pénzügyi nehézségekről a kórházakból érkező hírek nem alaptalanok. A legnagyobb gond pillanatnyilag a szívsebé­szet területén van. Egy-egy nyi­tott szívműtét ugyanis átlago­san 1 millió forintba kerül. Ez azt jelenti, hogy a mai fi­nanszírozási rendszer mellett minden műtét után 350-400 ezer forintos hiány keletkezik az adott egészségügyi intéz­ménynél. Hogy sok lenne az 1 millió? Németországban ugyanilyen műtétekért 4,5 mil­lió forintnak megfelelő össze­get utal át a biztosító. Szívátültetésre egy-egy alka­lommal 5,6 millió forintot kap a városmajori intézet, ami 1998­tól 7 millió forintra emelkedik és csupán a szövődménymentes esetekre elegendő. Ha elfogy a keret, az intézmények vezetői személyesen próbálnak még pénzt szerezni. A műtőkben azonban soha nem állnak le az operációkkal, az életmentéssel - hangsú­lyozta a professzor. - Más kli­nikára - minden ellenkező hí­reszteléssel szemben - nem küldhetik a betegeket, hiszen az ország mind a hét szívcentru­mának a kerete kimerült: a hiány már meghaladja az 1400 millió forintot. Ezen úgy le­hetne segíteni, ha minden egyes műtét költségeit tételesen el­számolnák a kórházaknak. Gyakran felvetődik a kérdés: mi tekinthető életmentő műtét­nek? Orvosi szempontból min­den szívműtét az - mondta Nemes Attila. Akut, sürgős ese­tekben azonban néhány órát sem lehet várni, a műtétet akár éjszaka is el kell végezni. Németh Zsuzsa Élénk vita a parlament plenáris ülésén és a bizottságokban Gyorsabb és szakszerűbb büntetőeljárás Vastagh Pál igazságügy-miniszter expozéjával megkezdődött a büntetőeljárásról szóló új törvény parlamenti tárgyalása. Egy jogi ágazat teljes újraszabályozásáról van szó, s ez ak­kora feladat, ami több kormányzati cikluson átível. Az elő­készítés 1991 óta folyik, a törvény koncepcióját 1994 elején még az előző parlament fogadta el. A miniszter elismerte, hogy a bíróságok ma már képtelenek lépést tartani a bűnelkövetések megnövekedett számával (a helyi bíróságokon több mint 20 ezer, egy évnél régebbi ügy van folyamatban), a társada­lom pedig egyre kevésbé bízik az igazságszolgáltatásban. Át­törést csak az eljárásjog mo­dellváltása, új filozófiája hoz­hat. Ezt célozza a most előter­jesztett törvény. A nyomozás ura az ügyész lesz, ő irányítja és fogja össze a rendőrség, a vámőrség, a Ha­tárőrség és az ügyészi nyo­mozó hivatalok munkáját. Nem fordulhat elő, hogy csak a bíróság előtt derül ki, to­vábbi pótnyomozásra van szükség. A tanúk védelmét több módosítással erősíteni kívánják. A bírósági tárgyalás is át­alakul: a vádlottak és a tanúk kihallgatása főként az ügyész és a védő feladata lesz. A bíró felügyel az eljárás törvényes­ségére, végül ítéletet hoz. Ki­sebb súlyú ügyek esetében többféle lehetőség lesz egy­szerűbb felelősségre vonásra. A vitában a legtöbb aggoda­lom azzal kapcsolatban fo­galmazódott meg, hogy a bün­tetőeljárás megváltozott fel­adat- és szerepköreit el tudják- e sajátítani a jogászok a tör­vény 1999. január elsejére ter­vezett hatálybalépéséig. A parlament plenáris ülésén más kérdések is szóba kerül­tek. Keller László államtitkár bejelentette: a Népjóléti Mi­nisztérium még decemberben pótlólagos pénzkeret kiutalá­sát tervezi, mert a tárca is ér­zékelte, hogy egyes települé­seken gond van a törvény sze­rint jogosan járó gyermekvé­delmi támogatás kifizetésével. Lezsák Sándor (MDF) arról szólt napirend előtt, hogy há­rom év alatt a felére csökkent az egészségügy állami támo­gatása, s ez az oka az ágazat csődhelyzetének. Szerinte személyében is felelős a nép­jóléti miniszter, és azonnali hatályú felmentésére szólította fel a miniszterelnököt. A nép­jóléti államtitkár válaszként leszögezte: nincs szükségálla­pot az egészségügyben. Lotz Károly közlekedési miniszter egy kérdésre vála­szolva elmondta, hogy a nyugdíjasok utazási kedvez­ményeit 1998-ban nem tudják bővíteni, mert a korlátlan számú féláru kedvezmény kétmilliárd, az ingyenes utazás korhatárának 70-ről 65 évre csökkentése 6 milliárd több­letforintba kerülne, s a Pénz­ügyminisztérium ezt nem tudja megadni. S. Á. * A bősi tárgyalódelegáció a jö­vőben a parlament illetékes bizottságaival megvitatott ja­vaslatokat teijeszt a kormány, majd a szlovák partner elé. Ezt Nemcsók János jelentette be az Országgyűlés Külügyi Bizott­ságának keddi ülésén. Németh Zsolt (Fidesz) azt javasolta, hogy a kormány a parlamenti ellenőrzés megte­remtéséig függessze fel a tár­gyalásokat, és vonja le a sze­mélyi konzekvenciát a delegá­ció vezetőjére vonatkozóan. Ezt a kormánypárti képviselők elutasították, de az ellenzékiek sem támogatták. Egyes hon­atyák elegendőnek tartanák az illetékes szakbizottságokat, mások különbizottság létreho­zására tettek javaslatot. Csapody Miklós (MDF) fő­leg arra volt kíváncsi, hogy milyen véleményeltérés volt a három, Szlovákiának végül is átadott tervezet kérdésében az MSZP-s, illetve az SZDSZ-es miniszterek között. Nemcsók János kitért a konkrét válasz elől, de hangsúlyozta: a tár­gyalásokra írásbeli kormány­felhatalmazással rendelkezik. A vita során Szent-Iványi Ist­ván (SZDSZ), a Külügyi Bi­zottság vezetője megjegyezte: a kabinet ülésén történtek tisz­tázása a Koalíciós Egyeztető Tanácsra tartozik. Nemcsók a továbbiakban még elmondta: megegyezésre törekszik a szlovákokkal, de nem mindenáron. A nagyma­rosi erőmű felépítését, a bősi létesítmény csúcsrajáratását mindenképpen ellenzik. A magyar delegáció a hágai dön­tés alapján fenntartja állás­pontját, hogy a dunacsúnyi duzzasztómű üzemeltetése jogszerűtlen. Ugyanakkor ja­vasolja a dunakiliti duzzasz­tómű üzembe helyezését. A részleges üzembe helyezésről a szlovákok készek tárgyalni. Nemcsók sikernek nevezte, hogy a szlovák fél már elfo­gadta a témakörök komplex tárgyalását. A parlamentnek kell döntenie Az Alkotmánybíróság tegnapi döntésével visszautasította azt az alkotmányértelmezési indítványt, amelyben az Ország- gyűlés alkotmányügyi bizottsága azt kérdezte: kiírható-e a földtulajdonszerzés tárgyában kezdeményezett népszavazás. A döntésről Ádám Antal alkotmánybírót kérdeztük. Mint ismeretes, a bizottság há­rom kérdéskörben kért állás- foglalást. Először azt tuda­kolta: ha a Magyar Köztársa­ság nemzetközi kötelezettsé­geinek és belső jogrendszeré­nek összhangban kell lennie, akkor lehet-e olyan népszava­zást tartani, amelynek ered­ményeképpen sérülhetnek ezek a külső kötelezettségek. A testület úgy véli, hogy az indítványban feltételezett helyzet nem állhat elő, így nincs szükség értelmezésre. A második kérdés arra vo­natkozott, hogy mi a teendő, ha a nyáron módosított alkot­mány egyik paragrafusa (amely szerint nemzetközi kö­telezettségről eleve nem lehet referendumot tartani) és az el­lenzéki kezdeményezés „üti egymást”? Ádám Antal szerint erre a kérdésre - a földdel kapcsolatos nemzetközi szer­ződések tartalmának ismerete nélkül - megint csak nem az Alkotmánybíróság hivatott vá­laszolni. Ha a honatyák szerint fennáll ez az ellentmondás, el­utasíthatják a népszavazási kezdeményezést. A harmadik kérdéssel kap­csolatban - amely az érvény­ben lévő földtörvény esetleges diszkriminatív passzusainak vizsgálatát vetette fel - szintén nem foglalt állást a testület. Ádám Antal ezt így indokolta: 1994-ben Göncz Árpád kéré­sére az Alkotmánybíróság már foglalkozott a földtörvény egyes paragrafusainak értel­mezésével, s akkor megállapí­totta, hogy nem diszkriminatív az a kitétel, miszerint földet csak a belföldi tag(ok)ból álló társaságok szerezhetnek. A parlament joga, hogy módo­sítsa a paragrafust, (takács) Hírcsatorna Bizakodó az MNB elnöke. Jövőre egyensúlyromlás nélkül és az infláció csökkenése mellett folytatódhat a gazdasági növe­kedés. Ám ehhez szükséges az is, hogy az államháztartási hiány a költségvetési törvényjavaslat­ban megfogalmazott 4,9 száza­lékos szinten maradjon, s a no­minálbérek növekedési üteme ne haladja meg a 14—15 százalékot - hangsúlyozta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Cégvezetők Klubjának keddi országos találkozóján. Veszélyben a mandátum. Több millió forintos adótartozás miatt az Országgyűlés mentelmi bizottsága megindította Morvái Ferenc kisgazda képviselő ellen az összeférhetetlenségi eljárást. A testület 8 igen szavazat és egy tartózkodás mellett fogadta el azt a határozati javaslatot, amely szerint, ha Morvái Ferenc nem rendezi adóhátralékát, képviselői megbízatása megszűnik. Ad a kormány, s visszavesz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete botrányosnak tartja a pedagógusok szakkönyv­vásárlása kapcsán kialakult kor­mányzati káoszt. A levont köz­terhek miatt csaknem 6 ezer fo­rintot vettek ki sok pedagógus zsebéből - állítják az érdekvé­dők. A művelődési minisztérium azonnal reagált, s közölte: a jog­szabály szerint a hozzájárulásból csak a közterhekkel csökkentett rész jár a pedagógusoknak. Hosszú sorok a Rábáért. Nagy érdeklődés mellett kez­dődött meg kedden a Rába Ma­gyar Vagon- és Gépgyár Rt. részvényeinek hazai jegyzése. A pakettet december 2. és 4. között, részvényenként 1475 forintos áron lehet jegyezni. Újra kényszerszünet. Nem nyomta ki az Új Magyarország szerdai számát az Egri Nyomda Kft., mert a napilap ldadója többmilliós tartozást halmozott fel a céggel szemben. Egerben október 14-e óta nyomtatják a lapot, amely korábban 32 millió forintos adósságot hátrahagyva távozott a székesfehérvári Vö­rösmarty Nyomdából. Kétmilliárdos garancia. Kedden megérkezett a Diós­győri Acélművek Rt. igazgató­ságához az a kormány által megítélt kétmilliárd forint ér­tékű hitelfelvételi kezességvál­lalás, amelyet napok óta vártak. A hitelt a CIB Bank folyósítja. Pannon GSM: új partnerek. A magyar rádiótelefonos cég kártyájával Romániában már két hálózaton is lehet beszélni, keddtől Moszkvában és Mon­tenegróban is használhatók a Pannon-készülékek. Maholnap sertésszív is doboghat emberi mellkasban Újszívesnek lenni nem újdonság Pontosan harminc évvel ezelőtt egy amerikai műtőben hajnali 5 óra 52 percet mutatott a falióra, amikor Barnard professzor felkiáltott: „Jézusom, elindult a szív”! A világszenzációnak számító szervátültetés ak­kor nem járt teljes sikerrel - a beteg 18 nap múlva meghalt -, de az orvostudomány fejlődé­sének köszönhetően mára a szív és más szervek transzplantációja rutinbeavatkozássá vált. Erről a küzdelmes útról beszélgettünk a szívátültetéseket itthon elindító dr. Szabó Zoltán nyugalmazott egyetemi tanárral.- Professzor úr! Hogyan emlékszik vissza arra a harminc évvel ezelőtti vasárnapra?-Talán később a Holdra szállás ejtette úgy ámulatba a közvéleményt, mint Bamardék „hős­tette”. Főnökömmel szinte azonnal kiutazási en­gedélyért folyamodtunk az Elnöki Tanács Elnö­kéhez, de falakba ütköztünk. Ez rosszul esett, bár ma már tudom: az eljárás azonnali tanulmányo­zása fölösleges lett volna, hiszen az immunrend­szerre ható gyógyszerek hiánya miatt évekig még igen magas volt a frissen műtötték halálozási aránya. Áttörésre csak a ’80-as években ke­rült sor.-Ami azt is jelentette, hogy itthon a már javá­ban folyó különféle szervátültetések után végre bejelenthették: a Városmajor utcai klinikán ön és csapata készen áll a nagy pillanatra...- Három évig tartott a felkészülés. Jómagam sebészekkel, altatóorvosokkal, laborosokkal és patológusokkal látogattam az amerikai, francia és német klinikákat, majd napra, órára kész forgató- könyvét készítettünk saját teendőinkről. 1991 novemberében le kellett fújni az első riadót, ám 1992. január 3-án végre műtőasztalra fekhetett Schwarcz Sándor. Azóta is jól van, gyermekének * én lettem a keresztapja.- Mekkora feladatot jelent egy orvos számára a szívátültetés?-Technikailag például a májtranszplantáció bonyolultabb. Több az érvarrat, s maga a beavat­kozás is hosszabb, legalább 7-8 órás.- Milyen kockázatokkal kell számolni?- Az első napokban fennálló kilökődés- és fer­tőzésveszélyt korszerű gyógyszerekkel ma már a minimálisra tudjuk szorítani. Problémát jelent vi­szont a lehetséges donorok számának csökke­nése, ezért az agyhalált szenvedett ember szívé­nek kiváltására jó ideje folynak kísérletek. Mű­szív vagy génsebészeti módszer jöhet szóba.-Az USA-ban ’82-ben alkalmazták a mű­szívet!- Valóban, ám csekély sikerrel. A betegek zöme a műtét után valamilyen komplikáció miatt meghalt, a szerkezet további finomításán ma is dolgoznak a szakemberek. A génsebészeti eljárás még érdekesebb. Angliában például egy egész disznókonda immunrendszerét tették az emberé­hez hasonlatossá, hogy aztán az állatszíveket transzplantációs műtétekhez használhassák.- Disznószívet emberbe? Kicsit bizarr...- Egyes, emberre átvihető vírusok veszélye miatt egyelőre nem engedélyezik az eljárást, s va­lóban pszichés gondokkal is szembe kell majd nézni, ám a tudomány nem ismer lehetetlent.- Mely szervek átültetésére van már mód?- A szív, a szív és a tüdő együtt, a tüdők, a ve­sék, a máj, a szaruhártya, a csont, a csontvelő, a hasnyálmirigy, a belek és a végtagok transzplan­A génsebészeté a jövő fotó: feb/kallus györgy tációja terén több ország is jeleskedik, a magyar orvosok ezek közül csupán a tüdő, a tüdő-szív és a hasnyálmirigy átültetését nem próbálták még.- Előbb-utóbb az agyunkat is kicserélhetik...- Ez már nehezebb feladat volna, de ki tudja. Ha ma már egyetlen kis vágás után végrehajtott endoszkópos szívműtétet követő napon hazame­het a beteg, akkor azt kell mondanom: a jövő le­hetőségei korlátlanok. Takács Mariann

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom