Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-08 / 335. szám

1997. december 8., hétfő Baranyai Tükör Bizonytalan városatyák SIKLÓS A képviselő-testület ülésén jelentette be a Vékom Kft. megbízott igazgatója, hogy január elsejétől nem vállalja a tisztség betöltését. Varga Zoltán a döntését kér­désünkre azzal indokolta, hogy az önkormányzat nem készítette el a jövőbeni mű­ködés koncepcióját, másrészt nem ért egyet azzal, hogy a kft.-t gondnoksággá alakítsák át. Szerinte a Vékom tisztes­séggel elvégezte a rábízott feladatokat, az idei évet eredményesen zárták. Egyet­len feltétellel vállalná a poszt jövőbeni betöltését: ha azt várnák el, amit az idei üzleti terv tartalmaz, ugyanis az ab­ban lefektetettek a cég stabili­zációját szolgálják. Elképzeléseit azonban azért sem valósíthatja meg, mert az önkormányzat gazda­sági bizottsága mellett már a településüzemeltetési bizott­ság sem támogatja. Márpedig a kft. átalakítása intézménnyé szerény számítások szerint 12-13 milliójába kerülne a városnak, nem beszélve a va­gyonvesztésről. Dr. Máté János polgármes­ter elmondta, hogy ő még ok­tóberben beteijesztette a ja­vaslatát a testületnek, mely­ben azt javasolta: vagy ne­vezzék ki a mostani megbí­zott igazgatót két évre, és munkájáról már a következő testület nyilvánítson véle­ményt, vagy írjanak ki pályá­zatot a tisztség betöltésére. A városatyák azonban sem pro, sem kontra nem voksoltak. A mostani bejelentéssel új hely­zet teremtődött, ugyanakkor szerinte is sokba kerülne egy esetleges átalakítás. Az üggyel a képviselő-tes­tület december 18-ai ülésén ismét foglalkoznak. K. J. A fiatalok közül sokan népviseletben jöttek el a falu szé­lén felállított feszülethez fotó: laufer László Felszenteltetett a kereszt KÖKÉNY Lőrincz Sándor plébános 1989 felavathatta a falu temp­lomát. Most, nyolc évvel ké­sőbb ismét fontos szentelésre került sor vasárnap. Még a szeptemberi búcsú alkalmával prédikált Lőrincz atya arról, hogy valaha úgy tanították: egy falunak az ele­jén és a végén is kell lenni ke­resztnek. így Isten hírével jön és megy, aki ide ellátogat. Ez a gondolat olyannyira megtetszett az egyik - magát megnevezni nem akaró - helybélinek, hogy elhatá­rozta: saját költségén felállít­tat egy keresztet. A területet az önkormányzat adta, a te­reprendezést is a falusiak vé­gezték. Az ünnepi szentmisét Lő­rincz Sándorral Bubalo Marko és Horváth István atya celebrálta, majd felszentelték Kökény első kőkeresztjét. M. K. Közalkalmazotti jutalomalap: januárban ismét egyeztetnek Az étkezési hozzájárulás kérdésében megállapodás született az érdekegyeztető tanácsban. Eszerint ennek összege 1998 janu­árjától 1400 forint lesz az önkormányzathoz tartozó intézmé­nyekben dolgozó közalkalmazottak számára. PÉCS Az érdekegyeztető tanács múlt heti ülésén a közalkalmazotti szakszervezetek jutalomalap létrehozását is követelték. Ez az intézmények bruttó bértömegé­nek 5 százaléka lenne, tájékoz­tatta lapunkat Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveze­tének ügyvi­vője. Ezenkí­vül szociális támogatást és évi húszezer forint ruha­pénzt kértek. A Pedagógusok Szakszerve­zete, az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete és a Szociá­lis Területen Dolgozók Szak- szervezete a követelések rang­sorolásakor előnyben részesí­tette a jutalomalapot, míg a PDSZ elsősorban a ruhapénz anyagi fedezetének biztosítását tartotta sürgetőnek. Az önkormányzat képviselői a tárgyaláson ígéretet tettek arra, hogy 1998 januárjában, a költségvetési rendelet elfoga­dása előtt újratárgyalják mind a két kérést. Bejelentették, hogy ha a miniszteri illetmény a jövő évben nem változik, úgy a kép­viselők tiszteletdíját sem eme­lik, legfeljebb nagyon kis mér­tékben. A városházán dolgozó köztisztviselők béremelésének mértéke megegyezne a közal­kalmazottak várható béremelé­sével, 16 százalékkal. A szakszervezetek elfogad­ták ezt a javaslatot, kivéve a PDSZ-t. Szerintük az itt dol­gozó köztisztviselők jelenlegi bére 32,5 százalékkal megha­ladja a törvény alapján számít­ható értéket, miközben a közal­kalmazottak a törvény szerinti minimum béreket kapják. Elfo­gadhatatlan a szakszervezet számára, hogy az ennek a kör­nek juttatott, kiugróan magas támogatás tovább nőjön. Úgy látja, az önkormányzat eddigi döntései a köztisztviselői illetményalapról nem támasztják alá a város nehéz anyagi helyze­tével kapcsolatos panaszokat. A PDSZ szerint, a magyarországi önkormányzatok közül az illet­ményalap mértéke szempontjá­ból, a pécsi önkormányzat az első öt között szerepel. — A szak­mai munka minőségét el kell ismerni. Ehhez pedig ösztönző rendszert kell létrehozni a jutalomalap segítségével - nyilatkozott lapunknak Kalauz Jánosné (első képünkön), a Pe­dagógusok Szakszervezetének városi titkára. - Ezt fontosabb­nak tartjuk a ruhapénznél. A köztisztviselők bérének mérté­két a képviselők ismerik, elvár­juk, hogy döntéseikben figye­lembe is vegyék. A közalkal­mazottak követeléseit azonban nem lehet a köztisztviselők ká­rára teljesíteni. A város költ­ségvetésében máshol kell meg­keresni ehhez a forrásokat.-Téves álláspontnak tartom, hogy a közalkalmazottak bérét a köztisztviselői illetményhez mé­rik. Nyugat-Európában is hason­lóak az arányok - így látja Troska Gyula (második képün­kön), az önkormányzat közokta­tási bizottságának elnöke. - Ez­zel szembe állítják egymással a két réteget, ami sok kárt okozott már a városnak. Emiatt a szak- szervezetek és a képviselők ne­hezebben tudnak jobb pozíciót kiharcolni a közalkalmazottak számára. U. G. Lassú a kiút a zsákutcából A jövő hét végén átadják a Nagykozárt Pécs-Újheggyel össze- kötőutat, és ezzel eggyel kevesebb zsáktelepülés - azaz csak egy útvonalon megközelíthető falu - lesz Baranya megyében. A te­lepülések fele azonban továbbra is csak bekötőúton érhető el. BARANYAI KÖRKÉP Százharmincnégy bekötőút van Baranyában, nem egy sokszor több falut érintve kígyózik Dél- Dunántúl dombjai között, míg véget nem ér. A megye három- száz-egynéhány településének így csaknem a fele zsáktelepü­lésnek nevezhető. Baranya az ország egyik legsűrűbben lakott megyéje. Központi közútfej­lesztési program legutoljára a hetvenes években volt, az akkor kialakult kép a kistelepülések szempontjából nem sokat vál­tozott.- Jelenleg huszonkilenc olyan összekötő utat tartunk számon, melyek kiépítése háló­zati szempontból indokolt lenne. Ilyen például a Sze- mely-Lothárd, vagy a Drávasz- tára-Drávakeresztúr közötti út­vonal - tájékoztatott Sziládi Zoltán, a Baranya megyei Ál­lami Közút­kezelő Kht. fejlesztési főmérnöke. Mivel nincs köz­ponti program a közútfej­lesztésre, a hátrányos helyzetben lévő önkormányza­tokon csak a pályázatok segít­hetnek. Az utóbbi öt évben ösz- szesen ötvenegy pályázatot ad­tak be Baranyában, ebből tizen­egy érkezett vissza nyertesen.-Az utóbbi években egyre kevesebb önkormányzat szánja rá magát útépítésre. Még a leg­rosszabb helyzetben levőknek is húsz százalékos önrészt kell vállalniuk, plusz a beruházás áfáját is fizetni kell, és ez a költségek felét is kiteheti - tud­tuk meg Orbán Lászlónétól, a kht. pályázati felelősétől. A domborzati viszonyoktól függően egy kilométer út kiépí­tése a járulékos költségekkel együtt harminc-ötvenmillió fo­rint is lehet. Nem csoda hát, hogy a többnyire amúgy is szű­kös forrásokkal rendelkező kis­települések nem tudják vállalni az építés terheit. Gyűrűfű pá­lyázott, nyert is, mégis le kellett mondania a fejlesztésről a hi­ányzó önrész miatt. Hasonló okok miatt maradt el a Pécsba- gota és Velény közötti út meg­építése is. A nagykozáriaknak - az öre­gek szerint közel negyven év után - sikerült a pályázat és a kivitelezés is, a település vérke­ringése felfrissült.- Nagy az öröm a faluban - újságolja dr. Szentirmayné Kiss Mária (képünkön) polgármes­ter. - A változást nap mint nap a saját bőrünkön érezzük, de az út közvetett előnyeire is számí­tunk. Reméljük, hogy a telek­áraink a közeljövőben fel­értékelődnek majd, és terveink között szerepel, hogy az út kö­zelében további lakótelkeket alakíthatunk majd ki. Schneider G. Hírcsatorna Falnbusz. Aranyosgadány életében jelentős nap volt a szombati, ugyanis ekkor ad­ták át a település új szerze­ményét, a „falubuszt”. Az . autóbuszt, mely a gyereke­ket viszi majd a görcsönyi általános iskolába, dr. Toller László, a község országgyű­lési képviselője adta át a helybélieknek. (sz) Nyolcszáz kifli diákok­nak. A középiskolások kö­zelgő pécsi választásán több középiskolásokból álló párt indul. Egyikük, a KDESZ kedden nyolcszáz kiflit kí­ván szétosztani a diákok kö­zött. (dz) Pogány tervez. Az ön­kormányzat közmeghallga­tást tart december 8-án 18 órakor az iskolában, hogy a lakossági igények felméré­sével előkészítsék az 1998- as terveket. Idén a polgárok kérésére bekötötték a gázt, új útszakaszok épültek, el­készült a nyilvános közös­ségi kemence. (cs) Betlehemi előzetes Sza- iatnakon. A faluban idén is betlehemeznek a helyi és a köblényi diákok, németül és magyarul is előadva a da­lokat. Már folynak a próbák Szekeresné B. Klára tanárnő irányításával. (cs) Traktort kapott Gödre. A szociális földprogram megvalósításához traktort nyert a település önkor­mányzata. Az erőgéppel, amely a hét végén érkezett meg Székesfehérvárról, csaknem negyven gazda munkáját tudják majd segí­teni. (cs) Körzeti TV-mnsor. A Pé­csi Körzeti Stúdió ma a TV 1-en, 17 óra 15 perckor jelentkezik. A műsoron: Ifjú tehetségek a pécsi Sétatér című folyóiratban; ír nép­zene Regényén; A klasszi­kus műveltség és a latin nyelv ismét vonzó lesz: konferencia a JPTE-n; A népi műemlékek védelmé­ért: palkonyai jó példák; 80 éves születésnapon tanítvá­nyok, pályatársak köszöntik Antal György pécsi karna­gyot, tanárt. Felelős szer­kesztő: Hárságyi Margit. Műsorvezető: Varga Gyön­gyi. Az adás telefonszáma: 06-80-210-224. Vízállások a Dunán és a Dráván. Mohács 320 cm, áradó, 6,0, Őrtilos - 30 cm, apadó, 6,0, Barcs 133 cm, apadó, 1,0, Drávaszabolcs 278 cm, apadó, 6,0. Bírságolhat a „zöld rendőr” Hatósági feladatok, oktatás és nevelés, Uletve a terepmunka - ebből a hármasból áll a „zöld rendőr”, a természetvédelmi őr alaptevékenysége. A feltételeknek azonban nehéz megfelelni. BARANYAI KÖRKÉP Magyarországon jelenleg 200 természetvédelmi. őr, „zöld rendőr” dolgozik. Szolgálati szabályzatuk még nem jelent meg, de jogi státusuk - véli Deme Tamás, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegységveze­tője - meghatározható.- A természetvédelmi őr köztisztviselő, hatósági sze­mélyt megillető jogi védelem­ben részesül, és egyebek mel­lett fegyvere lehet, bírságolhat, bekísérhet a rendőrségre.-Elvileg tehát nagyon szi­gorú a természetvédelem. Mi az indoka?- Megnőtt azoknak a száma - akár a szegénység, akár a jobb anyagi helyzet szülte „hobbivágy” eredményeként -, akik a természeti környezet felé fordultak. A védett terüle­tek terhelése jelentősen meg­nőtt, s ha idejében nem sikerül gátat vetni az ezzel járó káro­sodásnak, bekövetkezhet, hogy már nem lesz mit védenünk, utolsó természeti értékeinket is tönkretesszük.- Ki lehet „zöld rendőr"?- Külön szakképzés egy­előre nincsen. Ha valaki ezt a szakmát szeretné művelni, elő­fordulhat, hogy 5-10 évet kell várnia, ha egyébként minden feltételnek megfelel. Minimum érettségi, vagy szakirányú vég­zettség - például erdész, va­dásztechnikus -, a fegyvervise­léshez pszichológiai vizsgálat kell. Magától értetődően ter­mészetvédelmi őri vizsga is szükséges, hogy valaki a há­rom hónapos próbaidőt el­kezdhesse.- Végül is: „zöld rendőr”, vagy szakértő?- Mindkettő. Ha nem tud különbséget tenni például a védett mezei, illetve a fokozot­tan védett sziki pacsirta között, lejáratja nemcsak magát, ha­nem az egész természetvédel­met. Mészáros A. A természet érték, amelyet védeni kell fotó: Müller andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom