Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-06 / 333. szám
Papírba mártott végtelen 10. oldal »—< Egy jó társulatba jöttem 10. oldal A zene pécsi honalapítói közt 11. oldal Kulturális melléklet • • Egyetemi (köz)élet Ügyészek, védők, bírák - nem csak játék Talárba öltözött ügyészek és védők sétálgattak vésztjósló arccal a folyosón, magukban mormolva a beszédeiket. A közönség zsúfolásig megtöltötte a tárgyalótermet, az ítélőtanács pedig elfoglalta helyét a díszes pulpituson. Csak a vádlott hiányzott. .. Aki egyébként egyáltalán nem is jöhetett el, hiszen nem valódi tárgyalás, hanem országos perbeszédverseny zajlott a JPTÉ Rákóczi úti aulájában a napokban. Az országban ez az egyetlen olyan fórum, ahol a joghallgatók gyakorolhatják majdani hivatásukat, s élesben, ha nem is valódi körülmények között megcsillogtathatják retorikai képességeiket. Korábban Szegeden is volt egy hasonló verseny, de az már megszűnt. így a budapesti, miskolci jurátusok is a pécsi versenyre neveztek be. Dr. Tremmel Flórián tanszékvezető egyetemi tanár, a verseny egyik fő szervezője elmondta, majdnem egy tucatnyi olyan jogesetet választottak, ami alkalmas lehetett arra, hogy védő és vádbeszédet tartsanak belőle. A bűneset leírása nem lehet túl hosszú, hiszen akkor nem lehet a tíz perces beszédekbe belezsúfolni a mondanivalót. Ám nem lehet túl rövid sem a leírás, mert akkor nem alakulhat ki színvonalas vita. Ezzel a mostani versenyen nem volt gond: a küzdő párok alaposan egymásnak ugrottak, a jogi szakkifejezések mellett az indulat is elő-előkerült. A zsűri, amely neves helyi és fővárosi szakemberekből állt, figyelte a tartalmi és a formai elemeket. Hibának számított az is, ha valaki folyamatosan papírból beszélt. Nagy hangsúlyt fektettek a retorikai elemek helyes használatára is, hiszen ez az ügyvédi hivatás egyik alapja. A versenyen a pécsi jogi kar ötödéves hallgatója, Kovács Krisztina diadalmaskodott, aki büntetőbíró szeretne lenni, de ha ez nem sikerül, akkor ügyész lesz. Az ezüstérem is Pécsett maradt, Lukács Mónika, aki ügyészi szerepben versenyzett, nyerte el a második helyezést. A dobogó harmadik fokát egy miskolci joghallgató, Győrffy István érte el. A baranyai ügyvédi kamara különdíját a budapesti Princzinger Péter kapta. Ny. Sz. - Fotó: Müller Lemond a klubvezető Néhány napon belül lemond az egyetemi klub tavasszal megválasztott vezetője, Lendvai Dávid. Mint tőle megtudtuk, távozásának legfőbb oka az, hogy úgy véli, a diákvezetői pozíciókban működő és ezen pozíciók körül mozgolódó emberek egy része a klubmenedzselésben- és vezetésben autentikusnak hiszi magát. „Nem azért mondok le, mert a klub nem jól működik, vagy mert nem látok rá esélyt, hogy jól működik majd (mert ez csak pénzkérdés), hanem mert nem érzem biztosítva a mindenkori klubvezető normális munkakörülményeit.” N. F. Dolgozat a világörökségért Szakdolgozatként indult, komoly tanulmány lett abból a munkából, amit a napokban a Magyar Urbanisztikai Társaság elsó' díjjal jutalmazott. Papp Gábor (képünkön) a JPTE műszaki karának végzett hallgatója szakdolgozatként olyan témát választott, ami Pécsett központi kérdéssé vált: a belváros világörökséggé nyilvánításáról készített egy komoly munkát. A dolgozat a városi önkormányzat döntéseiről, azok előkészítéséről, és a város- marketingről szól. Az urbanisztikai társaság képviselői úgy vélték, nagy segítséget nyújthat a dolgozat a világ- örökséggé nyilvánítás előkészítésében. A dolgozat nagy hangsúlyt fektet a belvárosban élő lakossággal való párbeszéd szükségességére, amely jogosságát a budai várral kapcsolatos lakossági problémák is igazolják. Érdekesség, hogy a dolgozat egy egységként kezeli a belvárost, s felhívja a figyelmet a környezet rendbentartására, ütközőzónák kialakítására a világörökség része és a város többi területe között. -Ny. Sz. Valami nem nyelvi jelenségről írni P. Müller Péter hasonlít József Attilára, de nem ezért ő a kedvenc szerzője. A JPTE tanára színikritikákat ír, de nem tartja magát kritikusnak. A színházban a főbejáratot használja. A Modem Irodalomtörténeti és Irodalomelméleti tanszék docense 1956-ban született Pécsett. Zenei tehetsége korán jelentkezett, énekkarban énekelt, vonós- és beatzenekarban is játszott, felmerült, hogy esetleg zenei pályát választ. De aztán: „Harmadikos gimnazista koromban elkezdett érdekelni az irodalom, főleg a drámairodalom. Talán saját belső drámámat láttam visszatükröződni a színpadi világban” - emlékezik vissza a zenei karrier megszakadására. Még közelebb került a teátrumok világához azzal, hogy a Pécsi Nemzeti Színház statisztája lett. ,A színházba való bekerülés bizonyos szempontból csalódást okozott, mert úgy láttam, hogy egy üzembe kerültem, nem pedig egy művészi műhelybe. Ugyanakkor volt valami különlegessége az ottani hangulatnak. Nagy ritkán azért teljesült az, amit Nádas Péter a színház lényegeként határoz meg: az összelélegzés - meséli első színházi élményeit. Az érettségi után a pécsi tanárképző magyar-angol szakára kerül, s már az első év végén ráirányul Bécsy Tamás drámatörténész figyelme. Országos Diákköri Dolgozatával harmadéves korában fődíjat nyer. Diploma után két évig egy pécsi általános iskolában tanít, és végzi az ELTE-n a magyar szakot. Bécsy Tamásnál úja szakdolgozatát, és szintén Bécsy hívja meg 1982- ben az alakuló JPTE irodalom tanszékére.- Első színikritikának vélt próbálkozásom nem sikerült túl jól, nagyrészt a drámáról szólt, nem az előadásról - vall kritikusan a kritikus az első, az Universitas című egyetemi lapba út munkájáról. A nyolcvanas évek elején kezdte el komolyan a kritikaírást, a Jelenkorban és a Színházban publikált. „Eleinte nagyon nehezen írtam. Szembesültem azzal a problémával, hogy valami nem nyelvi jellegű jelenségről kell írnom. Mintha táncról, vagy zenéről kellett volna beszélnem.” Müller Péter az elemző, és nem az értékelő jellegű kritika híve. A színházba nem a művészbejárón keresztül jut be, hanem a főbejáratot használja. Úgy véli, meg kell tartani a távolságot azoktól, akikről ír. Az egyetemen beindított egy színházi specializációt, majd bábáskodott a Janus Egyetemi Színház születésénél is. „Az utóbbi időben keveset publikáltam, ez a félév is inkább tanítós volt” - mondja a Széchenyi ösztöndíjas oktató, akinek eddig négy könyve jelent már meg, és aki nagyon hasonh't József Attilára, aki a kedvenc szerzője is. N. F.-- —-----------“——j---------------------— • O ldalszerkesztők: Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs Uni-hírek Habilitáció az Árpád- korról. Dr. Frisnyák Sándor december 3-án tartotta habilitációs előadását a Természettudományi Karon. Az eladás témája az Árpád-kori Magyarország gazdaságföldrajza volt. (ns) Nyílt nap a BTK-n. A JPTE BTK nyílt napot szervez december 9-én 11 órától, elsősorban az egyetem iránt érdeklődő középiskolásoknak, az Ifjúság úti Aulában. (ns) Húszán nem kaptak. Az Esély a tanulásra Közalapítványra a JPTE-n 220 hallgató pályázott, közülük 200- an kaphatnak az összesen 1,6 millió forintos támogatásból. (nf) Lapok a választáshoz. A közgázon a választható tantárgyakhoz szükséges jelentkezési lapokat a tanulmányi tanácsadáson lehet beszerezni. A lapok leadási határideje december 9. (ns) FEB-feladatok. A FEB matematika és történelem feladatsorok megoldásokkal együtt a KTK Diákirodán felvehetőek, a kijavított leveleket december 8-áig lehet leadni ugyanitt. (nf) ECL-nyelwizsga. A JPTE Idegennyelvi Titkárságán december 12-én EU-kompatibi- lis, ún. ECL-nyelvvizsgát lehet tenni angol és német nyelvből. A bizonyítványt több hazai felsőoktatási intézmény ugyanannyi felvételi ponttal honorálja, mint a hivatalos állami vizsgát. (ns) Nyomtatás és scannelés. A JPTE Ifjúság úti épületében a vizsgaidőszakra elkészül az a rendszer, mely segítségével a hallgatók dolgozataikat kinyomtathatják. Később várhatóan scanne- lést is vállal a diákiroda. (nf) Mindenkinek jó az integráció Már évtizedek óta él a kérdés pécsi egyetemi berkekben: szükség van-e a POTE és a JPTE integrációjára? Most, úgy tűnik, elérhető közelségbe került az egyesítés. Két éve, 1996 januárjában írt alá először a két egyetem egy megállapodást az integráció előkészítéséről. A két pécsi egyetemhez időközben csatlakozott a kaposvári és a szekszárdi főiskola valamint a keszthelyi Pannon Agrártudományi Égyetem. Az intézmények integrációs pályázatot nyújtottak be a Felsőoktatási Fejlesztési Alaphoz. A FEFA azonban nem volt hajlandó támogatni ezt az egyesülési elképzelést. Kijelentették, egy ilyen integrációt nem tartanak kívánatosnak, viszont, ha a két pécsi egyetem „elfelejti” a két főiskolát és a Pannont, akkor részükről nincs akadálya a két intézmény egyesülésének. Novemberben mind a POTE, mind a JPTE tanácsa kinyilvánította, támogatja az integrációt. Újra megindultak a tárgyalások a két rektor, a két egyetem között. Dr. Berke Gyulától (képünkön), a JPTE főtitkárától megtudtuk, mindkét intézmény munkabizottságot állított fel annak érdekében, hogy az egyesülési megbeszélések, egyeztetések minél gyorsabban és eredményesebben folyjanak le. A POTE részéről dr. Lénárd László és dr. Gallyas Ferenc, a JPTE részéről dr. Sipos Béla és dr. Berke Gyula a bizottságok vezetői. A minap a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára az integrációs munkálatokkal kapcsolatban levélben tájékoztatta a két egyetemet, hogy a pályázatok előkészítésére és a fejlesztési programra külön forrást biztosít a minisztérium. A legvégső körben, ha minden a tervek és a remények szerint halad, a világbanki források is megnyílnak. Dr. Berke Gyula elmondta, az utolsó lépés a szövetségi formában együttműködő egyetemek teljes egyesülése lenne. Erre körülbelül két év múlva kerülhet sor. Az integráció oktatási, kutatási és gazdasági, takarékossági szempontból rendkívül előnyös. Az egyesülést gyorsíthatja, hogy a FEFA úgy ítéli meg, a létrejövő nagy egyetem sokkal kevesebb pénzbe fog kerülni és takarékosabb lesz. Hogy mi lesz az új egyetem neve, az még nem dőlt el. A keszthelyiek kiválásával a Pannon Egyetemi Szövetség név már nem jöhet szóba. Végső döntés még nincs, a jelenlegi elképzelés egyszerű: Pécsi Egyetemi Szövetség. N. F. Közös összefogással épült meg a Janus Pannonius Tudományegyetem egyik autéparkolóla A Janus Pannonius Tudományegyetem Ifjúság úti létesítményei (Bölcsészettudományi Kar, Természet- tudományi Kar, Tanárképző Intézet) körül évek óta sok gondot és bosszúságot okozott a parkolás. Kevés hely állt rendelkezésre, így az egyetem dolgozói nagyon ritkán tudtak munkahelyükhöz közel eső parkolóhelyet találni. Átmeneti megoldást jelentett volna az egyetemi területen belül kialakítható parkolóhely, melynek költsége azonban az árajánlatok és az előzetes kalkulációk alapján 3,5 millió forint lett volna. A Janus Pannonius Tudomány- egyetem dolgozói és a Dano- biuszbeton Kft. valamint a Pécsi Biokom Kft. és a Bayer Center Kft. közös összefogása lehetővé tette - társadalmi munkával - 80 gépjárműférőhelyes parkoló kialakítását, melyet 1997. november 17-én vehettek birtokba az egyetem dolgozói. A Janus Pannonius Tudományegyetem vezetősége ezúton is szeremé megköszönni dolgozóinak és az említett Kft.-nek gyors, kiváló és áldozatos munkáját, segítségét.
