Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-27 / 353. szám

8 Dünántúli napló Egyetemi Közélet 1997. december 27., szombat Továbbra sincs működési szabályzat A Szenátus a napokban is­mét nem fogadta el a frissen alakult Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesz­tési Intézet szervezeti és működési szabályzatát. Tibay Gábor (képünkön), a FEEFI Hallgatói Önkor­mányzatának elnöke lapunk­nak elmondta, nem volt meg a kétharmados többség plusz egy szavazat a Szenátus ülé­sén, így továbbra is afféle „ex lex”-állapotban működik az intézet. Az SZMSZ egyik része a hallgatói önkormányzat mű­ködését- is tartalmazza. Az önkormányzati szavazások - amint arról lapunkban is tu­A HÖOK kiharcolta... A tervek szerint december 22-étől január 3-áig zárva tar­tott volna az ország legna­gyobb könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár. Mivel ez a pár nap éppen a vizsgaidőszakra esik, és sok egyetemistának - pécsieknek is - gyakran ez az egyetlen hely, ahol bizonyos könyve­ket fel lehet lelni, a HÖOK til­takozott, aláírásokat gyűjtött több egyetemen, hogy a bibliotéka nyitva tartson. Az akció végül sikerrel járt. Hiszen azt a könyvtár veze­tése is elismerte, hogy előző években több száz fővel meg­emelkedett ebben az időszak­ban a látogatottságuk. Azon­ban - ha most zárva tartanak - közel 2 millió forintot spórol­hattak volna. Végül azonban engedtek a „köz” nyomásának, s a könyvtár idén is a szokásos nyitva tartással üzemel az ün­nepek idején. Ny. Sz. dósítottunk - már lezajlot­tak, a diák- szervezet működésre kész. Azon­ban amíg a szervezeti szabályzatot nem fogadja el a legfőbb egyetemi döntés­hozó szerv, addig ők is csak a szokásjog alapján dolgoznak. Az SZMSZ ellen több ki­fogás is felmerült, egyes ta­gok túlszabályozottnak, má­sok később túl egyszerűnek, értelmezhetetlennek tartották. Január végén ülésezik a Szenátus, akkor újra napiren­den lesz a szabályzat. Ny. Sz. Indexük van, de indexen vannak Oldalszerkesztők: Sasváry „Penge” Zoltán 21 éves korában mutatkozott be a Kő­vágószőlős megyei másodosztályú futballcsapatában. Játszott három meccsen, rúgott egy gólt, volt néhány jó elfutása. Aztán a középcsatár visszament kispályázni. Ma klubvezető. Sasa - ahogy barátai, szerel­mei, ismerősei és haragosai hív­ják - Pécsett született 1973- ban. A TÁSI-ban más csak „hi­vatalból is” kipróbált több sportágat, de leggyakrabban a tornász-edzéseket látogatta. „A futball persze mindig az első volt. „Hacsak tehettük, reggel­től estig fociztunk, sokszor a legnagyobb kánikulában is rúg­tuk a bőrt” - emlékezik a gye­rekkorra. A Senki sem lehet próféta a saját hazájában mondás igaz­ságát Sasa sorsa, futballista­karrierjének alakulása is bizo­nyítja. Pécs ügyet sem vetett a szárnyait próbálgató „labda­zsonglőrre”, ezért ő falura vitte tehetségét, és a Kővágószőlős megyei másodosztályú csapa­tában edzésre jelentkezett, majd az első tréning és a gyors orvosi vizsgálat után Sasa stoplijai tétmeccsen is szántani kezdték a gyepet. „Amikor vasárnap be­léptem az öltözőbe és láttam, hogy a táblára fel van írva a ne­vem - ami azt jelentette, hogy kezdő vagyok -, rendkívül meglepődtem.” A negyvenötö­dik percben rúgott egy gólt, az­tán lecserélték. Játszott még két meccsen, végül úgy döntött, hogy mivel nem nagypályás al­kat, visszamegy kispályázni. Sasa egyébként egész eddigi életében metaforikusán, és - mint láttuk - a szó szoros ér­telmében is a kispálya és a nagypálya között ingadozott. „Nagypályás”, jó tanuló volt az általános iskolában, aztán a Leőweyben egy-két évig „kis­pályázott”, rossz jegyeket gyűj­tött, de aztán az érettségire, me­lyet 1991-ben sikeresen ab­szolvált, összekapta magát. Az egyetem kiválasztásában is ez a kettősség érvényesült: az or­szágosan elismert, nagy múltú ELTE-t, vagy az akkor még a vidéki egyetemek között sem igen jegyzett JPTE-t válassza, ez volt a kérdés. „Pécsett ma­radtam, matematika-technika szakra jelentkeztem, és nem bántam meg.” Az egyetem első néhány évében megbízható kispályás 1 A már elmaradhatatlan telefonnal FOTÓ: TÓTH napot. Decemberben azonban az ünnepek miatt előre be kel­lett tenni az egyetem kasszá­jába a hallgatóknak a januári tandíjat. Elképzelhető, hogy többen ezt nem tudták, vagy nem vették észre az ezt - egyébként kizárólag a pénztá­rakban - hirdető falragaszokat. A szabályok szerint, ha valaki nem fizeti be a teljes félévi tan­díját, nem veheti fel az indexet, vagyis a leckekönyvet, melybe az osztályzat kerül. A lapunk által megkérdezett tanulmányi osztályok munkatársai egyhan­gúlag állították, hogy az egy­szerűen nem fordulhat elő, hogy valaki úgy vegye föl az indexét, hogy még nem ren­dezte tartozását. Lapunk értesülései szerint azonban nemegyszer előfordult az elmúlt hetek során, hogy egyes tanulmányi osztályok ki­adták az indexeket olyanoknak is, akik még nem fizették be a tandíj teljes összegét. Nagyon gyakori ugyanis bizonyos ka­rokon az, hogy már a szorgalmi időszakban beindul a vizsgázta­tás. Ez azt jelenti, hogy még a tandíjfizetési határidő letelte előtt szüksége van a hallgató­nak a leckekönyvére, amit a ta­nulmányi osztály - egyébként a szabályzatot félretéve teljesen érthetően - ki is ad. A kérdés most az, hogy aki fölvette az indexét, de mondjuk még kétezer forinttal tartozik az egyetemnek, az most mit csi­náljon. Fizetni már nem tud, legközelebb csak januárban nyitnak ki a pénztárak, de az már amúgy is túl későn van. A lapunk által megkérdezett ta­nulmányi osztályokon nem tud­tak felvilágosítást adni afelől, mi történik akkor, ha színje­lesre vizsgázik mindenből az adós hallgató, és a vizsgaidő- szak végén le akarja adni az in­dexét. Érvénytelen lesz a fél­éve, tehát fölöslegesen vizsgá­zott? Nem adhatja le addig a leckekönyvet, amíg nem fizeti ki a hiányzó összeget? A kérdé­sekre egyelőre nincs válasz. N. F. Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs labdarúgóként tartották számon Sasát. „Mindig is szerettem volna valamit csinálni, de nem akartam előtérbe tolni magam.” Aztán jött a fordulat, az 1996- os, fonyódligeti BTK-TTK gó­lyatábor. Akkor kezdett el szer­veződni ugyanis a KEKSZ nevű programszervező csoport, melynek keretében később Sasa mesemondó versenyt, vitamű­sorokat, majálist szervezett. Ugyanennek a csoportnak ta­vasszal már a vezetője lett. Ők voltak a főszervezői a leg­utóbbi, tatai BTK-TTK Gólya­táborának, mely sokak szerint az utóbbi évek egyik legjobb gólyatábora volt. Sasa nagypá­lyás karrierjének fontos állo­mása a novemberi gólyabál, melyet a két Ifjúság úti kar együtt rendezett. Néhány hete Sasváry Zoltán a Pécsi Egyetemi Klub veze­tője. Nehéz feladatra vállalko­zott, sokkal többen féltik, mint ahányan irigylik. Sasának hatá­rozott elképzelései vannak ar­ról, mit hogyan akar csinálni. „Ennek a klubnak működnie kell. Az egyetemi klubok szerte az országban - Szegeden, Veszprémben, Budapesten - garanciát jelentenek arra, hogy a hallgatók otthonos környe­zetben, kulturált körülmények között tudják múlatni az időt. Ha egy év alatt tudjuk felfut­tatni a klubot, akkor egy évig dolgozunk, de lesz igazi egye­temi klub Pécsett” - mondja a nagypályás játékos. N. F. Lapunk információi szerint a JPTE-n eddig a hallgatók csu­pán 90 százaléka fizette be az első félévben a teljes, öt havi tandíjat. A többezres hallgató létszámot figyelembe véve, ez a tíz százalék több száz diákot je­lent. A tandíj havi összege két­ezer forint, melyet mindig az adott hónap tizenötödik napjáig lehet befizetni, de késedelmi díj nélkül szabad csúszni tizenöt Az ünnepek miatt korábban kellett fizetni a tandíjat ILLUSZTRÁCIÓ: TÓTH L. Uni-hírek Közgáz mozi. Dönthet­nek a közgázos hallgatók, milyen filmek szerepelje­nek a Közgáz mozi műso­rán. Az ötleteket a faliúj­ságon lehet megörökíte­ni. (nf) 500 forint, sajnos. Akik a közgázon a választható tantárgyakhoz a jelentke­zési lapot december 10-éig nem adták le, most már csak 500 forint fejé­ben tehetik meg. (ns) Nyomtató az Ifjúság útján. Lézernyomtató működik pár napja az Ifjúság úti épület­ben, a Diákirodán. (nf) Egy középcsatár a Kővágószőlősből Konferencia az egyetemfejlesztésről 1997 végén rendezték meg az egyesült államokbeli New Mexico fővárosában, Albuqueque-ben az ASHE (Association for the Study of Higher Education) 22. éves konferenciáját. Nem kelt el a támogatás Erre a szemeszterre egymil­lió forintnyi tandíjtámoga­tást osztott volna szét a pé­csi önkormányzat. A pályá­zatot pécsi állandó lakhelyű egyetemisták, főiskolások számára írták ki, közülük mégis csak kevesen, mint­egy félszázan igényelték a féléves tandíjat fedező 10 ezer forintnyi támogatást. A pályázatok közül több hiá­nyos volt, vagy nem felelt meg a feltételeknek, ezért utasította el a város vezetői­ből és a hallgatók kép­viselőiből álló bíráló bizott­ság. így megmaradt több, mint félmillió forint. Az összegre a következő félév­ben nyújthatják be igényü­ket a rászoruló hallgatók. Zs. B. A világot átfogó tudományos szervezet a felsőoktatás kérdé­seivel foglalkozó 1100 kutatót tömöríti, amelyben a társaság tagjaként hazánkat Barakonyi Károly (képünkön), a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára képviselte. A tudomá­nyos egyesület célja, hogy elő­segítse a tagjai és mások kö­zötti együttműködést közös ku­tatások segítésével, konferenci­ákkal, valamint publikálási le­hetőségek megnyitásával. A konferencián számos ér­dekes és aktuális témában hangzott el előadás, többek kö­zött az innovatív egyetemről, a nemzetközi összehasonlítás módszertanáról, az egyetemi tanárok kutatási és oktatási be­állítottságáról, a globalizáció­nak a mérnök- és az üzletem­berképzésben jelentkező hatá­sairól. Úgy tűnik, örök prob­léma‘az egyetemen folyó tevé­kenységen belül az oktatás és kutatás ideális arányának meg­találása, az eltérő beállítottságú oktatók eltérő értékrendjének kezelése. Külön szekció foglalkozott a nemzetközi trendeknek, az ál­lami elgondolásoknak az egye­temi vezetési. rendszerekre gyakorolt hatásával, az egye­temi vezetés centralizációs és decentralizációs kérdéseivel, az egyetemi szervezeti kultúra problémáival, a piaci kihívá­sokra adott válaszokkal. Itt hangzott el Barakonyi Károly előadása is a magyar felső- oktatási integ­ráció kérdé­seiről. Az előadók kö­zött számos ország felső­oktatás-kuta­tóit találjuk. Nem hiányzott a palettáról a fi­nanszírozási problémák és megoldásuk, az egyetem és az ipar kapcsolatainak tárgyalása, az egyetemi tervezés, az intéz­ményi stratégia készítése, az életen át tartó tanulás, a távok­tatás kérdése sem. A JPTE Stratégiai Manage­ment Tanszékén folyó kutatás­hoz a konferencia kitűnő al­kalmat kínált a szakmai kapcso­lat-háló szélesítéséhez, a szakma élvonalát foglalkoztató problémák (és megoldásuk) megismeréséhez. A konferen­cián megjelentek a legjelentő­sebb kiadók a kutatási terület legfrissebb kiadványaival, ami jó lehetőséget biztosított az él­vonalbeli kutatás mai színvona­lának áttekintéséhez. A tanszék a közeljövőben University Ma­nagement PhD program alapí­tását tervezi: ez lenne az első kifejezetten felsőoktatási ma­nagement kérdésekkel foglal­kozó kutatóbázis az országban. A konferencián több külföldi kollégával született megállapo­dás jövőbeli oktatási együttmű­ködésről és kutatási közremű­ködésről tanácsadóként, elő­adóként és közös összehason­lító kutatási résztvevőiként. Barakonyi Károlyt a New York Academy of Science tag­jává választották. Az 1817-ben alapított intézmény az USA harmadik legrégibb tudomá­nyos társasága, tagjai 150 or­szágban tevékenykednek a tu­domány és technika legkülön­bözőbb területein. Programjai között találhatók a tudósok em­beri jogai, tudománypolitika és gazdasági fejlődés, interdisz­ciplináris konferenciák a kuta­tás, a társadalmi fejlődés legje­lentősebb témáiról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom