Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-24 / 352. szám
1997. december 24., szerda Karácsony Dünántúli Napló 15 Az adventi koszorúk fényei után ma este már a karácsonyfákon gyújtunk gyertyát, csillagszórót fotó: müller andrea „Orgonavirágzás” a Bazilikában Télapó fénysebességgel Hogyan tudja a Télapó idejében eljuttatni az ajándékokat a világ minden tájára? Egy brit matematikus kiszámolta: úgy, hogy a Mikulás rénszarvasok röpítette szánja másodpercenként 297 600 kilométert tesz meg! Chris Budd, a Bath Egyetem matematika tanárának számításai szerint a télapó csak akkor képes eleget tenni minden évben visszatérő kötelezettségének, ha a fény sebességével közlekedik. Ez a sebesség légüres térben 299 792,458 km/másodperc. Budd professzor azt is kiderítette, hogy a télapó korántsem sportos alkat, inkább pocakos férfiú, és testsúlya is befolyásolja „terjedési sebességét”. A télapó szánját röpítő rénszarvasok között a legelsőnek az orra mindig piros. Az angol matematikus magyarázata: „Amikor egy űrhajó visszatér a földre, a hatalmas sebesség következtében fölizzik az orra. Ugyanez történik a mesékben emlegetett, ve- zér-rénnel is. Ő van a fogat élén, őt éri a legnagyobb súrlódás. Ezért világít az orra úgy, mint egy izzó hullócsillag.” Nincs karácsony angyalok nélkül Tucatnyi szólásmondásban vannak jelen az angyalok. De léteznek-e egyáltalán? Nevük a görög angelosz (hírnök) szóból származik. Isten küldöttei ők, olyanok, akik a legtisztább szellemi lényekként magasztalják, a Mindenhatót. Albertus Magnus (1193-1280), a középkorban matuzsálemi kort megélt német tudós 399 920 004 angyalt számolt össze, annak ellenére, hogy a Biblia tízezerszer tízezer angyalt említ. Név szerint viszont csak hármat: Gábor, Mihály és Rafael főangyalt. A művészi képzelet a legszebbeknek álmodja meg őket, gyakran göm- bölyded fiúcskák mint Rafaello és Rubens képein. Valójában láthatatlanok. Nem csupán legenda, hanem történelem Százhatvan éve született Erzsébet királyné - Sissy Vasárnap-gyermek vagyok, Nap szülötte: Trónom arany sugarával kötötte, Koronám tündökletéból fonta össze. S van fénye száz-szám, laknám mind közötte. Felnőttként így vélekedett Sissy a napról, amelyen világra jött. A kalendárium 1837. december 24-et mutatott, amikor Münchenben megszületett Elisabeth Amália Eugenia Wittelsbach. Ennek éppen 160 esztendeje. Az idei év más évfordulók miatt is jelentős a királyné emlékét ápoló jeles napok között. 140 éve járt először hazánkban, és 130 esztendeje, 1867. június 8-án a Mátyás-templomban Magyarország királynéjává koronázták. A magyar történelemben az az egyedülálló megtiszteltetés érte, hogy a királlyal egy napon és egy helyen - nem az addigi szokásoknak megfelelően néhány nappal később a királynék városában, Veszprémben - érintették vállához a szent koronát. Történt mindez 18 évvel az aradi vértanúk kivégzése után. Mi változott ez alatt a csaknem két évtized alatt? Ki gondolta akkor, hogy az 1848-as szabadságharcot és forradalmat leverő Ferenc Józsefet uralkodónak kijáró tisztelettel fogadják a rebellis magyarok. A kulcsszó: Erzsébet. A szépségéről híres császárné élete egyetlen politikai vállalkozásaként sürgette a kiegyezést. Nyíltan és határozottan, szinte ultimátumszerűén közölte felséges férjével: „Ha a birodalomban rosszul mennek a dolgok, azt nagyon sajnálom, de ha Magyarországon történik mindez, akkor abba én belehalok.” És bár Ferenc József jól tudta, hogy a magyarokkal jobb lenne egyes- séget kötni, mégis sokáig húzódozott a megbékélésnek még a gondolatától is. Az „angyali Sissy” - ahogy leveleiben nevezte a császárnét - érzelmileg telített győzködé- sére igent mondott. Megtörtént a kiegyezés, a koronázás és a királyi pár a magyar nemzet ajándékaként megkapta az Erzsébet által már korábban kiszemelt Gras- salkovich-kastélyt. Gödöllőn hódolhattak a nemes urak királynéjuk szépsége előtt, aki nemcsak lovagló képességét tökéletesítette, hanem magyar nyelv tudását is .. . Nem csoda ha rajongtak érte. Már életében legendák fűződtek személyéhez. Sokan szeretik, tisztelik ma. Dr. Katona Tamás történész szerint: „Erzsébet volt az, aki előkészítette a kiegyezéshez vezető utat. Azét a kiegyezését, amely Magyarországot Európába vezette. Tehát amikor Erzsébet királynéról beszélünk, az nem csupán legenda, hanem történelem.” Ferenczy Europress Az orgonajáték, mondja Szabolcs, Magyarországon jelenleg felfutóban van, hiszen orgona van szép számmal, de képzett játékos kevés, lévén az orgona az elmúlt, hosszúra nyúlt rendszerben az ismert oKok miatt kevésbé pártolt hangszer. Az oktatás eredményességét egyértelműen jelzi az is, hogy egyik igen tehetséges tanítványa, Koroknai Anikó idén tavasszal a Salgótarjánban megrendezett országos versenyen második helyezett és különdíjas lett, szeptemberben pedig, a Kántorképzők Országos Találkozójáról, melyet először rendeztek meg, az első díjat hozta el. Szamosi Szabolcs nyaranta rendszeresen hangversenyezik a Balaton partján, volt német és svájci koncertkörúton, játszott Budapesten a Mátyás-templomban. Két éve kazettát készített, s idén jelent meg játékáról CD, melyen a Bazilika nyár folyamán több millióért felújított orgonáján játszik. Ez a hangszer, mondja, itthon a legkorszerűbb, számítógép vezérlésű, alkalmas arra, hogy az eljátszott művet visszajátssza, ugyanolyan minőségben, mint ahogy eredetileg elhangzott. Cseri László Ahogy a Biblia a „könyvek könyve”, úgy az orgona, a „hangszerek' hangszere”, immár több, mint kétezer éve. Pécsett, a kétezer esztendős városban ennek ellenére csupán 1993 óta folyik orgonaoktatás Szamosi Szabolcsnak, a Bazilika orgonistájának köszönhetően, aki ezt megelőzően Pannonhalmán és Szegeden volt kénytelen elsajátítani az orgonajáték tudományát. Pedig orgonából, az oktatókkal ellentétben Pécsett van elég, a Bazilikában három is található, a nagyon kívül egy-egy a kápolnákban. Szamosi a szokatlannak tűnő matematika-ének-zene szakon végzett Pécsett, majd Budapesten egyházkarnagyi diplomát szerzett, miközben Koloss Istvánnál tanult orgonálni. Jelenleg a Grazi Zeneakadémián tanul orgonát és egyházzenét; a hét elejét ott tölti, hétvégén pedig itthon tanít, vezeti a kántorképzést, összeállítja és szervezi a Bazilika igen gazdag és színvonalas zenei programjait. Hiszen megfordult itt az elmúlt évben többek között Gregor József, Sebestyén János, Lantos István, Sass Sylvia vagy Ernst Tríebel. Gyerekek és főiskolások járSzamosi Szabolcs tanítványaival fotó: müller andrea nak hozzá tanulni, olyanok, akik előtte legalább 4-5 évig zongoráztak már. A játéktechnikai különbséget, magyarázza, a két hangszer között egyrészt a pedál jelenti, amire nagy figyelmet kell fordítani. A másik különbség, hogy amíg a zongora a billentyű leütésének pillanatában megszólal, az orgona esetében, orgonánként erősen változó módon, időeltolódás jelentkezik, amit eleinte nem könnyű megszokni. Új rádiót is vegyek? A nyugdíjas férfi igencsak nekikeseredve mondja a magáét, és szid mindenkit, akinek valami köze lehet egyáltalán ahhoz, hogy megint rászedték.- A telkemen még a nyáron is a magam eszkábálta tetőantennával foghattam a magyar tévé mindkét programját. Ha tavasztól ismét kijárok a vityil- lómba, már csak az egyest nézhetem, a kettest csak akkor, ha felszereltetek parabolaantennát. De miből? A fene enné meg, megint le kell mondanom valami megszokottról. Most jött az újabb feketeleves. A jó öreg rádiómon békésen hallgattam eddig a középhullámon kedvenc adómat, a Petőfit, de januártól már azt se tudom fogni. Tudom, vegyek egy olyan rádiót, amelyiken nyugati URH-sávon foghatom a Petőfit. Uram, megint azt kérdezem: miből? Tényleg mibcíl? Megint feladták sokunknak a leckét. Ki adhatta fel? Volt osztálytársam elém tesz egy hirdetőújságot és rábök egy bekeretezett apróhirdetésre, hogy olvassam el. Átfutom. Rémlik, a közölt cím az övé. Rákérdezek: ennyire szorult helyzetbe került, hogy lakása egy részét kénytelen albérletbe kiadni? Rám néz vérig sértve, aztán elneveti magát. „Szerencsére ott azért még nem tartok” - nyugtat meg. Hát akkor miért adtad fel a hirdetést? - kérdem értetlenül.- Én is azt kérdeztem a laptól, hogy ki adta fel, de nem tudták megmondani, csak azt, hogy telefonon vették fel. Képzelheted, csőstül jönnek napok óta az érdeklődők megnézni a kiadó lakrészt, én meg egyre dühösebben közlöm velük, hogy valami tévedés van a dologban. Végigjártam az utcát, hátha csak a házszámot közölték tévesen, de hiába, senkinek sincs kiadó albérlete - meséli ingerülten. Azóta is gyötri a kérdés: tévedésnek, szándékos ugratásnak köszönheti az egészet? Netán az albérlet megtekintését csak betörést megelőző terepszemlének szánta a hirdetés feladója? Megjött a számla Még szeptemberben megírtam a velünk Németországban megesett történetet. (Újra cserélték márkaszervizben a kocsink tönkrement önindítóját. A végösszeg 474,01 német márkát tett ki, amiből 174,01 márkát készpénzben fizettem, 300 márkáról pedig kitöltöttem az autóklubnál itthon kiváltott hitellevelet.) Ahogy telt az idő, reménykedtem, talán mégsem jön meg a forintban kifizetendő háromszáz márkás csekk. Aztán több mint négy hónappal az eset után megkaptam. Nem hittem a szememnek, a teljes összegről, a 474,01 DM-ről szólt, plusz ahhoz jött még a 24 DM németországi (jogos) kezelési költség. A német mester számlájával és minden papírral dühösen reklamáltam az autóklubnál. Ők se hittek a szemüknek, aztán kértek, írjam meg, hogy azt az összeget nem vagyok hajlandó kifizetni. A 174,01 márkát miért fizetném ki még egyszer? Egy héten belül megjött a tényleges fizetnivalóról kiállított utalvány. A kísérőlevélben elnézést kértek, amiért a német mester által nekik megküldött számlát forintosították. Míg összekapartam a pénzt, a dühöm is elszállt. Azóta sem értem, hogy a kinti mester miért várt ennyi ideig, és miért próbálkozott ezzel a kétszer megfizettető trükkel? Vagy csak feledékeny? B. Murányi László Szálkák Karácsonyfa-krónika A karácsonyfa régebbi, mint maga a karácsony. A germánok például nyírfarőzsével díszítették hajlékaikat a téli hónapokban, hogy elűzzék a rontást, a démonokat, a rossz szellemeket. Az örökzöld növényeknek különösen nagy életerőt tulajdonítottak. Az első, maira hasonlító karácsonyfát 1419-ben a frei- burgi pékinasok állították fel a város kórházában. Almával, körtével, ostyával, színezett dióval, mézeskaláccsal, aranyfüsttel díszítették. Az egyház sokáig tiltakozott ellene, fölösleges hívságnak tartotta. Csak a múlt század közepén jelentek meg a karácsonyfák a templomokban is. Nemesi otthonokban, tehetős polgárcsaládoknál fenyő helyett szívesebben állítottak puszpángot (buxust), és azt ékesítették mindenféle gyümölccsel, aranyozott dióval, papírból hajtogatott-ragasz- tott, színezett virágokkal. Az első gyertyákat - növelvén az ünnep fényét - a 17. század közepén gyújtották meg a szent estén. Nyugatról kelet felé terjedt a karácsonyfaállítás hagyománya. Nálunk a politikus-író Podmaniczky Frigyes (1824- 1907) családja révén honosodott meg ez a szokás. Egy osztrák nőrokonuk állított náluk díszes fenyőfát. Annak idején a bécsi udvarban az a szokás járta, hogy mindenkinek - a császárnak, feleségének és gyerekeiknek - külön- külön volt karácsonyfája.
