Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-03 / 331. szám
8 Dünántúli Napló Adótanácsadó 1997. december 3., szerda Hogyan adózunk 1998-ban? (Folytatás a 7. oldalról) Az elmaradott térségekben beruházási adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha a termék-előállítást szolgáló beruházás - amelynek bekerülési értéke legalább 3 milliárd forint - 1996. december 31-ét követően kezdődött/kezdődik. Az adott térségből származó árbevétel arányában megállapított adóösszeg 100 százaléka beruházási adókedvezményként vehető igénybe a beruházás üzembehelyezését követő 10 adóév közül azokban az adóévekben, amelyekben az árbevétel a megelőző évhez képest legalább a beruházás értékének 5 százalékával emelkedett. Emellett még a munkanélküliség felszámolására irányuló feltétel is teljesül. Ez a térségi beruházási kedvezmény a tartós munkanélküliséggel küszködő megyékben is igénybe vehető. Ebből a szempontból az a megye minősül ilyennek, ahol a beruházást megelőző két év decemberében a munkanélküliségi ráta meghaladta/ meghaladja a 15 százalékot. Az ország térségei közül az 1995-ös és 1996-os adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tekinthető ilyen térségnek. A törvény kimondja, hogy a 10 milliárd forintnál nagyobb összegű, termékek előállítását célzó nagyberuházások az ország bármely térségében élvezik a beruházási adókedvezményt. Ennek feltétele azonban, hogy az átlagos foglalkoztatotti létszám a beruházás megvalósulása után, annak jóvoltából legalább ötszázzal növekszik. 3. Szövetkezeti kedvezmény Már az 1997-ben hatályos adótörvény adókedvezményt ígért 1998-ra a szövetkezetek, illetve jogutódjaik részére a kárpótoltaknak térítés nélkül átadott ültetvények, illetve a helyi ön- kormányzatoknak térítés nélkül átadott utak állami támogatással csökkentett könyv szerinti értékének megfelelő összegben. Az 1997. május 18-ai törvény- módosítás alapján a szövetkezetek az általuk létesített öntözési és meliorációs létesítmények térítés nélküli átadása esetén is jogosultak adókedvezményre. A kedvezmény összege ebben az esetben is a ténylegesen kártalanítás nélkül átadott rész lehet. A kedvezmény ily módon számított összegének 17 százalékát lehet évente levonni az adóból. Adómentességek Az egyházak, országos érdek- képviseletek a közhasznúnak minősülő szervezetekhez hasonlóan vállalkozási tevékenységük 10 százalékáig, de legfeljebb 20 millió forintig nem, afölött arányosan adóznak. A nem közhasznú alapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, lakásszövetkezetek adómentességének feltétele továbbra is az, hogy vállalkozói bevételük ne haladja meg összes bevételük 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. Osztalékadó Az osztalék fogalmának pontosításán kívül az osztalékadó megállapításra vonatkozó rendelkezéseket is pontosította az 1998- ban hatályos törvény. Az osztalékadó mértéke továbbra is 20 százalék, kivéve, ha a kettős adóztatást kizáró két- vagy többoldalú nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik. Továbbra is mentesek a belföldi vállalkozások az osztalékadó megfizetése alól, és csak akkor kell levonni a 20 százalékot, ha az osztalékot készpénzben veszik fel, vagy nem belföldi pénzintézet számlájára utalják át. Továbbra is mentes az osztalékadó alól az osztaléknak az a része, amelyet a külföldi illetőségű osztalékban részesülő belföldön már működő gazdasági társaság, szövetkezet jegyzett tőkéjének az emelésére fordít, vagy amellyel belföldön újonnan alakuló gazdasági társaság illetve szövetkezet alapításában vesz részt akkor, ha a külföldi illetőségű osztalékban részesülő rendelkezése alapján a kifizető azt közvetlenül nem erre a célra utalja át. Az osztalékadót iljetően is van visszamenőleges hatályú rendelkezés a törvényben. Eszerint az 1996. évi adózott eredmény elszámolásakor megállapított osztalék mentesül az osztalékadó alól. Új az az előírás, amely szerint az osztalékot kifizető köteles tájékoztatni az érintett gazdasági társaságot, szövetkezetét, hogy az átutalt összeg az adótörvény szerint osztaléknak minősül. Ezt az összeget úgy kell kezelni, mint amelyből az osztalékadót nem fizették meg, mindaddig, amíg az ellenkezőjét nem igazolják. Adóelőleg Nem változott az a rendelkezés, hogy az 1997-ről szóló - 1998. május 31-ig az APEH-nek benyújtandó - adóbevallásban nyilatkozni kell az 1998. július 1-jétől teljesítendő adóelőlegek összegéről és a bontás gyakoriságáról. Nem változik a külföldi vállalkozók adóelőleg-fizetési rendje. A vállalkozásoknak jövőre is december 20-ig kell feltölteniük a várhatóan fizetendő adó mértékéig az APEH-nél lévő folyószámlájukat. 1998 júliusától csak annak az adózónak lesz lehetősége negyedévente adóelőleget fizetni, aki 1997-re legfeljebb 3 millió forint társasági adót fizetett. Az ennél többet fizető vállalkozások havonta kötelesek adóelőleget fizetni. A halászati ágazatba sorolt adózók 1998-tól - először tehát az 1998-ban benyújtott adóelőleg-bevallás alapján - a mezőgazda- sági és erdőgazdálkodási ágazatba sorolt adózókra vonatkozó különös szabályok szerint fizetik az adóelőleget. Anditálás Parlamenti elfogadásra vár egy beterjesztett kormányjavaslat, amely várhatóan január 1-jétől módosítja a számviteli törvénynek azt a passzusát, amelynek értelmében már az 1997. évi mérleget auditáltatniuk kell a kettős könyvvitelre kötelezett gazdálkodó szervezeteknek. A módosítás célja, hogy az 5-50 millió forintnál kisebb éves nettó árbevételű vállalkozásoknak csak akkor kellene auditáltatniuk a mérlegüket, ha nem legalább mérlegképes könyvelő képesítésű szakember vezette a könyvviteli nyilvántartásokat és készítette el a mérlegbeszámolót. Az 5 millió forintnál kisebb éves nettó árbevételű vállalkozásoknak pedig egyáltalán nem kellene auditáltatniuk a mérlegbeszámolót. Ezzel a rendelkezéssel - ha az országgyűlés jóváhagyja - a gazdálkodó szervezetek jelentős költségtől mentesülnének, a könyvvizsgálóknak pedig nem kellene olyan mennyiségű mérleg átvizsgálására vállalkozniuk, amelynek elvégzésére egyszerűen kevesen vannak. 1998. január 1-jétől nem módosul jelentősen az illetéktörvény Drágább lesz a névváltoztatás A parlamentben döntés született az illetékekről szóló törvény jövő évtől hatályos módosításáról. 1998. január 1-jétől igen csekély változás várható, ugyanis az adózási szabályokhoz hasonlóan a hosszabb távú kiszámíthatóságot tartották szem előtt a törvényalkotók - tudtuk meg dr. Kónya Lászlótól, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettesétől. A szakember elmondta, hogy a lakosság szélesebb rétegeit érintő változások egyike a ma- gánnyugdíjpénztárak létrejöttével kapcsolatos. Ezentúl a magán-nyugdíjpénztári tag az egyéni számláján felhalmozott összegre halála esetén kedvezményezettet jelölhet meg, illetve ennek hiányában a törvényes örökösre száll a pénz. Ez után az összeg után a kedvezményezettnek, illetve a törvényes örökösnek öröklési illetéket kell majd fizetnie. Ez rokonsági foktól függően eltérő nagyságú. A gyermek, a házastárs, a szülő és a közös háztartásban eltartott unoka az örökölt érték 11 százalékát kell, hogy illetékként lerója. A külön élő unoka, a nagyszülő és a testvér 15 százalékos illetéket fizet. Minden más örököst 21 százalékos illetékfizetési kötelezettség terhel. Mentesül az illeték megfizetése alól az a kedvezményezett, illetve örökös, aki a magánynyugdíjpénztárban a tagsági viszony folytatása mellett dönt és az adott pénztárban hagyja vagy más magánnyugdíjpénztárba viszi át a pénzt. Összefoglalva tehát illetéket akkor kell fizetni, ha valaki a pénztárból felveszi az ott felhalmozott összeget. Az eljárási illetékek lényegében változatlanok. Csupán nagyon szűk kört érintenek a módosítások. 1998. január 1-jétől drágább lesz a név- változtatás, ugyanis ezért a hatósági ügyintézésért a jövőben a korábbi 1000 forint helyett 5000 forintot kell majd illetékként leróni. Ugyanakkor a jövő évtől bővül az illetékmentességet élvező eljárások köre. Az anyakönyvi kivonat kiállításáért a korábbi 1000 forintos illetékkel ellentétben semmit sem kell majd fizetni a következő esetekben:- a szülők anyakönyvi kivonatának kiállításáért, ha az a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükséges,- az elhunyt születési és házassági anyakönyvi kivonatának kiállításáért, ha az a haláleset anyakönyvezéséhez kell. N. Zs. Ön tudja, hogy a korszerű növénytermesztésben a vetőmag a döntő. A Pioneer hetven éve dolgozik azon, hogy a hibrid vetőmagok minél több kiváló tulajdonságot őrizzenek meg. tf % Szemében látszik a siker Az elmúlt években saját szemével látta, mit tudnak a jól bevált Pioneer hibrid kukoricák. A földeken bizonyították rátermettségüket. Most az új Pioneer vezérhibridek az előnyös tulajdonságok még szélesebb skáláját kínálják. Egyre több termesztési körülményhez és talajtípushoz alkalmazkodnak. A Pioneer vezérhibridek közül csupán az Önnek megfelelőt szükséges kiválasztania a biztos eredményhez. Önre vár Monessa, Felicia, Marietta, Clarisia, Monalisa, Evelina, Nastia, a 3515 és a FAO 300>as csoport vezetői: Clarices és Evelina. Clarica: Kiválóan alkalmazkodik a különböző termelési körülményekhez. * Erős szár és gyors kezdeti fejlődés jellemzi. Magas termőképessége gyors éréskori vízleadással párosul. Evelina: Éréscsoportjának végén érik, erős szára késői betakarítást tesz lehetővé. Valamennyi termőhelyre ajánlott. Ha a gazda a Pioneer hibrid kukoricaszemre pillant, nyugodtan néz a jövőbe is. Ezért látszik meg rajta a siker. ^PIONEER Technológia, mellyel sikert arat. Kaposmag Kit. (Dombóvár) tel.: 74/465-044 • KITE Rt. (Kaposvár) tel.: 82/423-380 Agrokémiai Kit. (Szigetvár) tel.: 73/312-644 • Farmker Kit. (Pécs) tel.: 30/461-373 További iniormációkért iorduljanak munkatársainkhoz: Bálint János (tel.: 30/326-242, 84/317-113) • Hambuch Béla (tel.: 20/514-842, 72/329-161) újságunk segítségével Partnereink hirdetéseit a térképen megjelölt települések minden háztartásába eljuttatjuk. Az Önök hirdetése napinlapunkban és a Grátiszban együttesen 130.000példányban jelenik meg! Keressék tanácsadóinkat, hirdetés felvevő helyeinket vagy hívjanak bennünket! Telefonszámunk: 505-068
