Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-23 / 351. szám
1997. december 23., kedd Tudomány - Számítástechnika Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Chipet-hírek Újfajta cégbejegyzés. A cégbírósági bejegyzést gyorsító programot hoztak forgalomba a kormány megbízásából. A szoftver egyablakos ügyintézést tesz lehetővé: az ügyfél megadja a bejegyzéshez szükséges adatokat, azt pedig megkapja valamennyi, a cégbírósági bejegyzésben érintett hatóság. A program kipróbálását már megkezdték a fővárosi cégbíróságon. Az országos kiépítéshez - amit siker esetén kötelezővé tesznek - elegendő lesz 50 millió forint. Kevesebb hamis szoftver. Pálos György, a Business Software Aliance elnöke szerint visszafogottabb lett hazánkban a szoftverkalózkodás. Magyarországon korábban az alkalmazott szoftverek 85 százaléka volt illegális, napjainkra ez az arány 69 százalékra csökkent. Pálos György szerint csak úgy lehet eredményesebben küzdeni a szoftverkalózkodás ellen, ha a rendőrség segítségével alapos gyanú esetén házkutatásokat is tarthatnának. Intelligens televízió. Az internetes és elektronikus kereskedelmi szolgáltatások igénybevételét egyaránt elérhetővé teszi az intelligens televízió. Egy műholdas beltéri egységhez hasonló készülékről van szó, és a tv a berendezéssel együtt egy intelligens hálózati számítógép végpontjaként működik majd. A távirányítóval működtethető egység ára 60-80 ezer Ft lesz. Kísérleti osztály indul a PMMF-en A hazai építőipari főiskolák 220 millió forintból gazdálkodhatnak, hogy nálunk is bevezessék a nyugati típusú építőmesterképzést. Pécsett svájci minta alapján várhatóan már 1998-ban megkezdődik a kísérleti oktatás. Kittka Pétertől. Ezt a tanrendet fogják bevezetni a pécsi PMMF-en is, ahol 1998 végén indul az első osztály, egyelőre posztgraduális úton, kétéves Az építkezések irányítására, a munkálatok sorrendjének megszervezésére és összehangolására olyan kivitelező szakemberek kellenek, akik számviteli, adózási és biztosítási ismeretekkel is felvértezettek. De értenek a marketingtevékenységhez, a menedzsment területén is otthonosak, folyamatosan nyomon követik az építőipari szakma fejlődését és fogékonyak az újdonságokra - vázolta fel lapunknak a jövő építőmesteri képzésének céljait Kittka Péter (képünkön), a JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Építésidvitelezési Tanszékének docense. Formailag nem, csak tartalmában új elgondolás ez, hiszen Magyarországon 1884-től 1949-ig ilyen elvek szerint képeztek építőmestereket. A visz- szaállásra pedig a PHARE- program keretében egy FEFA pályázat ösztönözte a hazai építőipari főiskolákat, hiszen az elmúlt három évben 80 millió forintot kaptak Brüsszelből erre a célra. A program nem maradt eredménytelen, legnagyobb hozadéka az volt, hogy együttműködésre késztette az Ybl Miklós Műszaki Főiskola pesti és debreceni karát, a pécsi és a győri építőipari főiskolákat. Jegyzetek születtek arról, hogy hol tartanak az építőmesteri képzésben és továbbképzésben odakint, hogy szükséges-e a bevezetése nálunk is, majd konkrét óratervék is készültek. Csak néhány érdekesség a nappali képzésben adaptálásra javasolt ötletekből: a németeknél csak az jelentkezhet főiskolára, aki igazolni tudja, hogy egy évet lehúzott már a gyakorlatban. A kanadaiak pedig a hallgatók nyári gyakorlatait osztják be a kőművesmunkától a technikusi teendők ellátásán keresztül a komplex kivitelezői tevékenységig, a rendszer pedig kijátszhatatlan, mert fizetési cédulákkal lehet csak igazolni a feladat teljesítését. A FEFA-programhoz kapcsolódva az idén a svájci állam- szövetség újabb 1 millió frankot (1 millió frank =140 millió forint) adott, hogy a svájci mintát megismerjék felsőfokú képzésünk oktatói, diákjai.-A Luzern melletti Sursee- ben működik a svájciak egyik képzőközpontja, ahol igen hatékony változatát dolgozták ki a felnőttképzésnek - tudtuk meg kurzusban. A továbbképzés indítását piacfelmérés előzte meg, s elsősorban az építőipari középvállalkozások jelezték igénylik az új ismereteket. A téli építőipari holtszezonban (január-április közt) lesz az oktatás, hétvégeken, péntek, szombatonként. Meg kell jegyezni, hogy Svájcban sem állami támogatással működtetik ezeket a képzési centrumokat, hanem az építőmesteri szövetség pénzén, így a svájci kormány partnere ebben a programban nem a magyar állam, hanem az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége, de a szakmabeli cégek segítsége is szükséges, hogy az építőmester-képzés újjászülessen hazánkban. A harmadik típusú média A BBC vezetői a rádió és a televízió után harmadik típusú médiának tekintik a BBC Internet-Online szolgálatát. Angliában 3,1 millió komputer csatlakozott már az Internetre, s évente megkettőződik az előfizetők és használók száma. A „harmadik típusú média” hatását, fontosságát, tájékoztató-véleményalakító erejét fölismervén, a BBC máris 24 különféle szolgáltatással van jelen a hálózaton. David Docherty, a BBC ügyvezetője leszögezte: „Ha nem vesszük tudomásul, hogy a mai 14 évesek húsz éven belül honnan informálódnak, akkor a BBC akár le is húzhatná a rolót.” Egy friss felmérés szerint az Egyesült Államokban az Internet-előfizetők átlagosan heti 12,8 órát töltenek a hálózaton. Ugyancsak amerikai megállapítás: minden tizedik gépkocsi megvásárlása kapcsolatba hozható az Interneten talált információkkal. Rupert Gavin, a British Telecom telefontársaság multimédiaágazatának vezetője meggyőződéssel állítja: 2004-ben már ugyanannyian csatlakoznak az Internetre, mint ahány embernek ma telefonja van. Azaz 900 millióan! Baranyai újdonságok Magyar Internet-iránytű Igazi hiánypótló alkotás került a könyvesboltokba karácsonyra Webmutató címmel. A pécsi alkotók szerkesztésében megjelenő mű az első magyar Internet- regiszter. A katalógus sajátossága, hogy a világhálózaton található magyar honlapokat témákra bontva, ismertetőkkel ellátva mutatja be. Az Internet-szörföző az alapvető szolgáltatásoktól (pontos idő, időjárásjelentés, tv-műsor) a játékokon és szoftvereken, a politika és tudomány oldalain át a legkülönlegesebb témákra lelhet a könyvben. Az összeállítás egyrészt bulvárelemeket, feltűnő főcímeket és írásokat tartalmazó műsorkatalógus, másrészt regiszter, melyben előre kikeresték azt, amire az internetezőknek szüksége lehet. Minden különösebb kommentár nélkül néhány érdekesebb cím a Webmutatóból - a továbbiakban rendszeresen közlünk egy csokorra valót. Horgászmindenttudó http://www.datanet.hu/ kbsasylum/horgasz/horgasz.htm Horn Gyula miniszterelnök E-mail címe http://www.meh.hu/ defhu.htm INDA Társ- és Levelezőpartner-kereső http://www.guards.hu Az optimizmus honlapja http://www.isys.hu/attila Újabb dimenziót nyit a mozi A szórakoztatóipar minden válfaja folyamatosan változik, s a fejlődéssel a mozi is igyekszik lépést tartani. A háromdimenziós filmvetítés Pécsre is eljutott, de a hatásfokozó vetítőterem-átalakításokra egyelőre várni kell. A nézők két kézzel hadonásznak, izgatott sikolyok hallatszanak, pedig látszólag minden olyan, mint a hagyományos moziban. A különleges élményt a háromdimenziós filmvetítés okozza, mely most extra újdonságként járja az országot - Pécsett, az Ifjúsági Házban csodálhattuk meg az új technikát. A tévedések elkerülése végett, ez az előadás nem a „megszokott” zöld piros színű szemüveggel élvezhető, a technika sokkal komolyabb elven működik. Persze itt is kell segédeszköz a valódi élményhez - egy polaroid rendszerben működő szemrevalót kap minden néző, míg a gépész egy különleges modemet szerel a vetítőre - de a filmek is speciális módon készülnek. Két kamerával veszik fel a jeleneteket különböző állásokból, így leginkább az audiotechnikában ismert sztereoha- tással rokonítható a megoldás. A sajátos élmény fokozható, ha a nézőteret hidraulikák emelik, süllyesztik, a filmbeli terepviszonyoknak megfelelően - a kontinensen van már olyan mozi, ahol 40 méteres a vászon és óriási szimulátorok mozgatják a padsorokat. A világon számos film készül már ily módon - nézőtér annál kevesebb. Pillanatnyilag 30 perces természetfilmek, látványos sportok vannak műsoron, de a játékfilmgyártás is megkezdődött. Vélhetően ez a megoldás őrzi majd meg hosszú távon a mozik becsületét, miután a videózás már otthon tartja a hagyományos filmek kedvelőit. Életkörülmények kistérségeinkben A Fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig címmel adott ki könyvet az MTA Pécsi Regionális Kutatások Központja. A tudományos kiadvány egyik alkotójával az életkörülmények Baranya kistérségeiben című munkájáról beszélgettünk. Több évtizede foglalkoztatja a kutatókat az a tény, hogy az élet túlhaladta a megyerendszert - mondja írásáról dr. Vu- ics Tibor, a JPTE tanszékvezető tanára. A megyéken belül ugyanis eltérő fejlettségű térségek alakultak ki. Az anyagból kiderül, hogy a munkaerővonzás, a közlekedési, valamint a sokoldalú ellátási kapcsolatok alapján a grafikonon feltüntetett vállalkozói, ipari kapacitás szerint osztható fel a megye. Mint látható, Baranyában erőforrásokban szűkölködik sásdi, szigetvári, sellyei kistérség. Vállalkozói kedv jellemzi a siklósi, mohácsi térséget, de legkedvezőbb a kép a pécsi, pécsváradi kistérségben. Ha a körzetek minősítéséhez olyan életkörülmény-mutatókat is figyelembe veszünk, mint a népességszám-változás, a munkanélküliségi ráta, a kiskereskedelmi boltok, az épített lakások és az autók 1000 lakosra jutó száma, úgy a legrosszabb a helyzet Sellye, Sásd és Komló környékén. Ezt követi Siklós és Mohács térsége, majd Pécsvárad, Szigetvár és vidéke jön, míg Pécsett a leg- bíztatóbbak az adatok. Lehet takarékosan is?
