Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-20 / 348. szám

1997. december 20., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Magyarul magyarán Betlehemezés A karácsonyhoz legalább annyira hozzátartozik, mint a karácsonyfa. Az elnevezés egyértelműen jelzi, hogy a Kisjézus születésének helye a júdeai Betlehem. A betlehemezés liturgikus eredetű elnépiesedett hagyo­mány, amely a legtöbb helyen már játékká vált. Ezért neve­zik betlehemes játéknak is. De a Székelyföldön mind­máig megőrizte szertartásos jellegét. A Dél-Dunántúlon, Bara­nyában, valamint szűkebb pátriámban, Somogybán a II. világháború végéig élt ez a szokás. Több éven keresztül magam is cselekvő részese voltam. Nevelőfalum monog­ráfiájában megörökítettem nemcsak a szereplők (angyal, pásztorok) mondotta szöve­get, hanem igen jellegzetes zenei anyagát is. Bálint Sán­dor, a magyar vallásos nép­rajz nemzetközi hírű kutatója szerint a betlehemezés teljes áttekintésre törekvő feldolgo­zása a magyar hagyományku­tatásnak régi adóssága. A Bukovinából áttelepült székelyek nyelvjárásukkal, gazdag tárgyi és szellemi ha­gyományvilágukkal együtt a betlehemezésnek egy vi­szonylag teljes változatát is magukkal hozták. A magyar tévé néhány évvel ezelőtt be is mutatta sokak örömére és gyönyörűségére. A szakem­berek alapos föltételezése szerint ennek forrása a csík- somlyai barokk misztériumjá­ték, amely II. József korlátozó rendelkezései ellenére ma is része a teljesebb székely nép­életnek. Bizonyára mindenki­nek, aki látta, feledhetetlen élményt jelentett a teljes szín­padi megjelenítése, az Advent a Hargitán. A betlehemezésnek mint dramatikus népszokásnak csupán egy-két jellemző vo­nását említem meg. Bár nem direkt módon, de kifejezésre jut benne a gazdagok és a szegények ellentéte. A király, a gazdag ember elutasítja a szállást kereső Máriát és Jó­zsefet. Egyik-másik változat bemutatja a keményszívűség büntetését is. A békesség ré­szesei a jóakaratú emberek, akiket a jámbor pásztorok képviselnek. Az angyal nekik hirdeti az örömhírt. Késede­lem nélkül el is indulnak szép ajándékot vivén szívükben s kezükben. A játék bőséges forrása a jóízű népi humornak is. A tanulatlan, de jámbor pásztorok félreértik az angyal latin szövegét, a süket öreg pásztor, a vén dadó pedig ne­hezen fogja fel fiatal társainak a csodáról ejtett szavait. A betlehemezésben való részvétel joga, ennek meg­szerzése és e kisközösségben való megmaradás feltételei, az előadásra felkészülés pró­báinak hosszú sora, a játék aprólékosan kidolgozott dra­maturgiája stb. tiszteletre­méltó példája a népi társada­lom nagy és kisközösségei fejlett jogérzékének, közös­ségi magatartásának. Emlé­kezetem szerint a falu szá­mára a betlehemesek várása, fogadása a játék megtekintése tette teljessé a karácsony ün­nepét. Rónai Béla Első díj a Harmadiknak Mégis van mai magyar dráma! A Pécsi Harmadik Színház produkcióját, Spiró György „Kvartett” című ko­médiájának meghívását Gö­döllőre teljes siker koro­názta. S hogy a fenti tétel igaz, az a pécsieknek is kö­szönhető. Előadásukkal a napokban záródó IX. Országos Stúdió és Alternatív Színházi Talál­kozón a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium - s egyúttal a fesztivál - fődíját nyerték el, megosztva a Győri Nemzeti Színház Padlásszín­házával. Mint Vincze János, a Kvar­tett rendezője elmondta, érke­zésüket megelőzte a hírük. Itt, ahova tíz produkciót hívnak meg, a Kvartettet mindjárt kétszer kellett eljátszaniuk, akkora volt az érdeklődés. Ez annak elismerése is, hogy a korábban Örkény-trilógiát és a Csirkefejet is játszó társulat nemcsak siránkozik a mai magyar dráma hiányán, ha­nem - s ez a zsűri véleménye - magas színvonalon, ki­emelkedő színészi teljesít­ménnyel bizonyítja: létezik mai magyar dráma. Erre a Márton András, Vári Éva, Töreky Zsuzsa és Krum Adám szereplésével előadott dráma a bizonyíték, amelyet nagy sikerrel tartanak műsoron Pé­csett. Az esemény - ahol most Acs János rendező, Koltai Tamás és Nánáy István kriti­kus ült a zsűriben - időköz­ben az országos fesztivál után a második legrangosabb szín­házi találkozóvá vált. B. R. A kóruséneklés dicséretére Ma három kórus dirigense dr. Szabó Szabolcs, a pécsi Leőwey Gimnázium tanára. Az iskola vegyes és női karát valamint a Komlói Pedagógus Kórust ve­zényli. Idén júniusban az 50 éves kórusmozgalom ünnepén a Pe­dagógusok Szakszervezete Eöt­vös József emlékéremmel is­merte el több évtizedes kórusve­zetői munkásságát. A kitűnő tanárt és dirigenst szakmai kitüntetéséről és a me­gye kórusmozgalmának mai helyzetéről kérdeztük.- Komlón, a Kenderföldi Ál­talános Iskolának már 1972-ben- amikor fiatal diplomásként ott tanítani kezdtem - három kórusa volt. Az első. karácsonyi hang­versenyt magam kezdeményez­tem. Nem ment könnyen, de pél­dául dr. Rácz Sándor - aki ma a város alpolgármestere - sokat segített. Ä Tóth Ferenc által ve­zetett munkáskórusnak is rövide­sen másodkamagya lettem, 1978- ban alakítottam meg a Komlói Pedagógus Kórust, de 1979- ben el kellett dönteni, hogy zsíroskenyér mellett borozgató együttes maradunk, vagy többre törekszünk. Ma már tizenegy dí­junk van európai és világverse­nyekről, holott továbbra is ama­tőr körülmények között készü­lünk. Jövőre leszünk húszévesek- a komlói évek életem egyik legszebb korszakát jelentik. Az elismerést a komlói tevékenysé­gemért a fővárosiaktól kaptam.- Sorra véve a városokat, te­lepüléseket, milyennek ítélhető meg Baranya kórusélete?- Pécs országos viszonylat­ban is nagyon előkelő helyen áll, emlékszem egy zsűritag vé­leményére, aki szerint a főváros összes kerületében nincs annyi jó kórus, mint itt. Az utóbbi években például a keszthelyi Helikon napokról középisko­lás kórusaink az összes díjat elhozták! De hadd említsem azt is, hogy ma a Leőwey há­rom kórusának néhány napos útja is legalább félmillióba ke­rül, és jövőre a Helikon napo­kon fejenként 1500 forint ne­vezési díjat is kell fizetni. Ami a támogatókat illeti, a többi dunántúli kórussal összevetve, kicsit egyedül vagyunk, úgy tűnik, jövőre is csak a szülői munkaközösségre számítha­tunk. Egyébként a kórusmoz­galmat szoros baráti, szakmai, tanítványi kapcsolatok hálója szövi át, erősíti. Például Iva­sivka Mátyásnak, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma kórusvezetőjének gyermeke a kari titkárom volt, Kertész At­tila és Lakner Tamás kollégám lánya nálam énekel. Számos is­kolában kitűnő zenei műhely működik.- Mi mondható el a városok kóruséletéről?-Folyik a generációváltás. Szigetvárt Hergenrőder József elhunytával nagy veszteség érte, a helyére Schóber Tamás lépett. Mohácson nyugdíjba vonult Krausz György, oda is egy volt tanítványom, Hoppál Péter került. Hasonló a helyzet Siklóson, Sásdon pedig nehéz körülmények között - a legki­sebbektől a felnőttekig min­denkit bevonva - próbál kórus­életet teremteni Lakatos Judit.- Beszélhetünk kóruszenei hitvallásról?- Számomra a kóruséneklés mindenképpen az, de úgy ér­zem, a velem tegnap együtt ze­nélő Nagy Ernő barátomnak is. A repertoár tervezésében igyekszem előnyben részesíteni a magyar nyelvűséget, és arra törekszem, hogy énekünk he­lyesen artikulált, szép, tiszta hangzású legyen. A kórus­munka nyelvművelés, törté­nelmi és irodalmi ismeretek gyarapítása is. Jórészt klasszi­kus értékek közvetítése, de he­lyet kaphat benne az igényes musical, a könnyűzene is. A kórusének embernevelés - a lé­lek művelése is. Nemegyszer akadt példa arra, hogy depresz- sziós, problémákkal küszködő fiatalt vagy idősebbet ez a kö­zösség, ez a közös munka, a zene gyógyította meg. B. R. A kóruséneklés embernevelés is fotó: Müller andrea Minotaurus és habszódia A Jelenkor Kiadó új könyveiből Karácsonyra, remélhetően sok ember örömére nemcsak bóvli, hanem igényes irodalom is megjelenik a könyvesboltok polcain. A jó minőség egyik forrása a Jelenkor Kiadó, amely ma Magyarországon az egyik legrangosabb könyvkiadóvá nőtte ki magát. Új kötettel, a Minotaurus- szal folytatódik a Nádas Péter életmű-sorozat, amely az író válogatott elbeszéléseit tartal­mazza. Album jelenik meg Bencsik István Pécsett élő Kos- suth-díjas szobrászművészről, akinek köztéri alkotásai az or­szág számos pontján megtalál­hatók. A Jelenkor kiadványa harminc egészoldalas tárgyfo­tót tartalmaz és a felesége által lejegyzett visszaemlékezéseket. Thomas Bernhard In hóra mortis című kétnyelvű kötete az író versciklusát foglalja magá­ban Kukorelly Endre fordításá­ban, Klimó Károly képeinek il­lusztrálásával. Bodor Ádám Vissza a fiilesbagolyhoz című, 1992-ben megjelent igen nagy sikert aratott novelláskötetének második kiadása lát napvilágot karácsonyra. A mostani kiadás Bodor két újabb írásával lett gazdagabb. A fiatal flamand író, Herman Brusselmans A férfi, aki munkát talált című regénye a JAK-Je- lenkor Műfordító füzetek soro­zatban jelenik meg. Az írónak eddig huszonnégy regénye lá­tott napvilágot. Ugyancsak a Műfordító-Füzetek darabjaként találkozhatunk négy román költő közös művével. A Füst a dombról című kötetet Jánk Ká­roly fordította. Közös a négy költőben a politikai-ideológiai kánonoktól való elfordulás, és a személyes, költői megfogalma­zás. Az irodalom elméletei V. ezúttal Jacques Derrida, Hans Robert Jauss és Northrop Frye tanulmányait tartalmazza. Parti Nagy Lajos a könyv­hétre megjelenő Sárbogárdi Jo­lán: A test angyala című ,,hab- szódiája”, tekintettel a nagy si­kerre és egy Friderikusz-műsor óta történő felfokozott érdeklő­désre, újra kiadásra kerül kará­csonyra. Cs. L. A nemzet szemétdombjai Verseskönyvek után most szociográfiai igényű munká­val jelentkezett a Mohácson élő cigány költő, Kovács Jó­zsef Hontalan. „A nemzet szemétdombjai” című könyv cikkek, interjúk, riportok gyűjteménye túlnyomórészt a cigányságról, de más népcso­portokról is, így a szlovákok­ról, szerbekről, románokról, szlovénekről, horvátokról, németekről és a zsidókról. A kötetben több mint negyven elemző beszélgetés, portré és helyszínrajz olvas­ható, két nagy témakörben: egyrészt a cigányság státu­szát, hovatartozását, körül­ményeit, érdekeinek politikai megjelenítését boncolgatva, másrészt pedig kiemelve és élvezetes stílusban bemutatva egyes cigány alkotókat és ér­telmiségieket. A könyv dokumentum-jel- legű, de végig érezhető az az írói szándék, mely célul tűzte ki, hogy ezt a népcsoportot ne csak megismertesse az olva­sóval, hanem véleményalko­tásra, állásfoglalásra is kész­tesse a befogadót. A történeti és aktuálpoliti- kai anyagok mellett a könyv értéke, hogy olyan személyi­ségek alakját vázolja fel, akik a cigányság előtt is példává lehetnek. Farkas Gyula, Ko­vács Andor, Járóka Sándor, Bangó Margit, Ablakos Laka­tos Dezső, Hollai Kálmán, Lakatos Menyhért, Péli Il­dikó, Péli Tamás, Choli Da- róczi József, Szentandrássy István és Mágó Károly mellett megismerhetjük az olyan, naivok közt számontartott al­kotókat, mint Dálinkó Gábor, Oláh Jolán és Balogh Balázs András valamint Sümegi Kiss József. Hasznos lenne, ha ezt a több oldal irányába is tükröt tartó könyvet nemcsak azok forgatnák, akik többet akar­nak tudni a cigányságról, ha­nem azok is, akikről szól. A kötetet a Cigány Kulturá­lis és Közművelődési Egyesü­let adta ki. H. I. Gy. A könyvtár a mindennapi élet része Hogy könyvet lehet kölcsönözni egy könyvtárban, az nem új­donság. De, hogy mindenféle közhasznú, sőt üzleti információ is hozzáférhető itt, az már valóban a mindennapi élet részévé teszi az ismereteknek ezt a tárházát. Egyelőre az ilyen álomkönyv­táraknak még csak a terve van meg Magyarországon. Bara­nyában azonban, a devoni kap­csolatnak köszönhetően komo­lyan fontolgatják, hogy amit csak lehet, megismernek és át­vesznek a Devoni Könyvtári Szolgálat gyakorlatából. Az új lehetőségekre fogé­kony Baranya Megyei Könyv­tár két hétig látta vendégül az angliai Exeterben dolgozó Ka­tie Lustyt, aki a közhasznú in­formációkat szolgáltató köz­pontot vezeti.- Devon megyében tizenhat ilyen hely van - mondta el. - Klubokról, civil szervezetekről gyűjtünk és közvetítünk adato­kat, és mivel számítógépes ösz- szeköttetésben állunk, a hálóza­ton keresztül minden állomás elérhető. A legfontosabb előnye ennek a rendszernek az, hogy így még a legkisebb településen lakó sem szorul ki az informá­cióhoz jutás lehetőségéből, s nem kerül hátrányos helyzetbe pusztán azért, mert egy eldugot- tabb helyen él. Plymouthban vezeti az üzleti információs szolgálatot Ann Henderson. Kiderült, hogy a kétfajta szolgáltatás között sok az átfedés, de a cégekről adott adatok azért speciális informá­cióknak számítanak.-Angliában a kereskedelmi kamarák információszolgálta­tásának nincs hagyománya - kezdte beszélgetőtársam. - Ná­lunk az ilyen ismereteket min­dig is a könyvtárakban kaphat­ták meg az emberek, bár a szá­mítógép és az internet belépé­sével az utóbbi tíz évben sokat fejlődött a rendszer. Arra is van lehetőség, hogy valaki európai vállalatokról érdeklődjön. Tu­dunk segíteni akkor is, ha va­laki a társaságok pénzügyi helyzetére, partnereire, védje­gyére, termékeire kíváncsi. A kulcsinformációk ingye­nesek, s a szolgáltatásokért csak akkor kell fizetni, ha a ku­tatómunka a fél órát megha­ladja. Angliában egyébként a könyvtárak finanszírozásának kialakult rendszere van, a szük­séges összegek nagy részét központi, illetve önkormány­zati pénzek fedezik. Az ottani könyvtárakban alapelv, hogy az intézmény al­kalmas legyen rá, hogy infor­mációval segítsen egy céget éppúgy, mint egy háziasszonyt. Segítséget adnak az elhelyez­kedéshez is, állásajánlatokat tartanak számon, melyekből az érdeklődők válogathatnak. Kü­lönlegesség, hogy nagyon sok az önkéntes, akik betegeknek, öregeknek hozzák-viszik a könyveket, sőt a börtönöket is látogatják. H. I. Gy. Öt fiatal festőművész: Nagy Gábor György, Erdélyi Gábor, Herczeg Nándor, Balázs Áron, A. Nagy Gábor alko­tásait tekinthetik meg az érdeklődők a Pécsi Galériában. A tárlat január negyedikéig látogatható. fotó: müller andrea

Next

/
Oldalképek
Tartalom