Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-19 / 347. szám

1997. december 19., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Elégedetlen köztisztviselők A közszolgálati szakszerveze­tekkel tartott érdekegyezteté­sek során 13,5-14,5 százalé­kos illetménynövekedést vál­lalt a kormány. Ezt azonban kevesli a Közszolgálati Szak- szervezetek Szövetsége. Amennyiben a szakszervezetek által követelt 16 százalékos illetményfejlesztés valósult volna meg, úgy nem lehetett volna szert tenni a köztisztvise­lői törvény (ktv) által tartalma­zott többletjuttatások (maga­sabb nyelvpótlék, képzettségi pótlék, céljuttatás) kifizetésére - közölte Zsuffa István, a Bel­ügyminisztérium közigazgatási államtitkára tegnap a KSZSZ ülésén. A KSZSZ állásfoglalása le­szögezi: a szövetségi tanács úgy értékelte, hogy a jövő évi keresetnövekedésre vonatkozó pénzügyminisztériumi javasla­tok nem kellő körültekintéssel készültek. A KSZSZ ezek tár­gyalása során következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy 1998-ban - ragaszkodva a kormány ígéretéhez - a köz­szférában is megvalósuljon né­hány százalékos reálbér-növe­kedés. Álláspontjuk szerint a köztisztviselők illetményalap­jának 23 400 forintról 26 ezer forintra történő növelése nem kielégítő. Sajnálatosnak tartják, hogy a kormány a további korrekciótól elzárkózott és az Országgyűlés is elutasított minden erre vo­natkozó indítványt. A magyar közigazgatási kar legkvalifikál­tabb rétegének keresete így 14 százalékkal fog növekedni, reálkeresetük tehát csökken. Hússzor annyit költünk, mint nyolc éve Ismét nő a gyógyszer ára A lakosság jövőre minden bi­zonnyal 6 milliárd forinttal többet hagy a gyógyszertá­rakban, mint az idén. A tár­sadalombiztosítás támogatása ugyan hat százalékkal emel­kedik, de ez távolról sem el­lensúlyozza a drágulást. Minderről Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke beszélt csütörtökön. Hangsúlyozta: nem tartják el­fogadhatónak, hogy a napokban parlament elé került gyógyszer­törvény-tervezetből kimaradt az a passzus, amely leszögezi, hogy gyógyszert csak a gyógy­szertárak árusíthatnak. Ez pedig súlyos következményekkel és veszélyekkel járhat. Szabó Sándor utalt arra, hogy az új árakról szóló tájé­koztatás szerint az áremelkedés mértéke nem lehet több 8 szá­zaléknál, a lakossági terhek nö­vekedése pedig nem haladhatja meg a 13,5 százalékot. Hangsú­lyozta: a kormány is úgy véle­kedik, hogy új gyógyszer-tá­mogatási rendszert kell kidol­gozni, az elképzelések szerint még 1998 első felében. Egy sokkoló adat is elhang­zott: 1990-ben 3 milliárd forin­tért vásárolt a lakosság gyógy­szert, jövőre hússzor többet köl­tünk erre, előreláthatólag 57 milliárd forintot. Hangsúlyozta: a januárban megjelenő gyógyszerárlistán - a Népjóléti Minisztérium ren­deletével ellentétben - csak a termelői ár szerepel, a fogyasz­tói nem. Az MGYK azonban ragaszkodik ahhoz, hogy min­den patikában azonos áron ve­hessék meg a betegek a gyógy­szereket, ezért elengedhetetlen a fogyasztói ár meghatározása. Búcsú a fillérektől Most már bizonyos, hogy többé soha nem fog 40 fillérbe ke­rülni egy zsemle. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis az év végével kivonja a forgalomból az alumínium 10 és 20 filléres pénzérméket. A döntés erről már tavaly tavasszal megszüle­tett. 1996. szeptember 30-éig szolgáltak törvényes fizetőesz­közként, utána már senki nem volt köteles elfogadni, a posta pedig hétfőig váltotta be azo­kat. A szakemberek nem várnak nagyobb rohamot, annak elle­nére, hogy a 10 filléresek 88, a 20 filléreseknek pedig a 85 szá­zaléka az állampolgároknál van. (d) Harmadolták a rendőrség adósságát A kormány döntése szerint tovább tanulnak a pedagógusok is A kormány a tegnapi ülésén mintegy 70 előterjesztést tár­gyalt meg, köztük a 65 év feletti nyugdíjasok utaztatásával kapcsolatos további intézkedéseket. Kiss Elemér államtitkár tájé­koztatójában beszámolt arról, hogy a MÁV-hoz, a GYSEV- hez és a Volánhoz hasonlóan megállapodás született a BKV-val is arról, hogy 1998. január 1-jétől a 65 év feletti nyugdíjasok ingyen utazhat­nak járatain. A Malévval vég­leges megállapodást még nem kötöttek, de a légitársaságnak január 20-ig ki kell dolgoznia üzletpolitikai javaslatát. A pedagógusok továbbkép­zésével kapcsolatosan a kor­mány elfogadta azt a javasla­tot, amely szerint az oktatók­nak 7 évente 120 órás szakmai továbbképzésben kell részt venniük, s ez egy évvel csök­kenti az alacsonyabból a ma­gasabb bérkategóriába történő felkerülésük időtartamát. A pedagógiai szakértők pótléka ezentúl a közalkalmazotti pót­lék 70-100 százaléka lesz. Ösztönözni kívánják a nyelv- tanulást is: a középfokú nyelvvizsga megszerzését költségtérítéssel ellentétele­zik, amelynek mértéke a mi­nimálbér 2-5-szöröse között állapítható majd meg. A kor­mányszóvivő az agrártámoga­tási rendszer ellenőrzése kap­csán elmondta: megállapítást nyert, hogy 1,6 milliárd forint nem megfelelő módon került felhasználásra. Az ügyben vizsgálatot kezdett a rendőr­ség. Az exporttámogatás rend­szere a jövőben pályázati me­derbe terelődik, ellentétben a jelenlegi normatív módon tör­ténő támogatással. A Magyar Rádió Rt. a költ­ségvetésből 157,3 millió fo­rintban részesül 140, az MTV Rt. pedig 736,1 millió forintot kap további 223 munkatársa elbocsátásához. A kormány döntése értel­mében 3,1 milliárd forinttal csökken a rendőrség adóssága. Szalóky Eszter Száz forint a budai Vár Állami számvevők a kincstári vagyon kezeléséről Az Állami Számvevőszék javasolja a kormánynak, hogy mi­előbb dolgozzon ki átfogó vagyonkezelési koncepciót a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) kezében lévő állami vagyon működtetésére. Alakítson ki olyan feltételeket, ame­lyek egységes állami tulajdonkezelést tesznek lehetővé, dönt­sön a KVI és az ÁPV Rt. közötti feladatmegosztásról. Sándor István, az ÁSZ alel- nöke, és Halász Gejza igaz­gató tegnapi tájékoztatóján ar­ról számolt be, hogy az ellen­őrzések tapasztalatai szerint a KVI egészében jól, szabályo­zottan működik. Gond azon­ban, hogy a kezében lévő 400 milliárd forintnyi, könyv sze­rinti vagyontömeg túlnyomó többsége forgalomképtelen, eladhatatlan, s kezelése több bajjal jár, mint haszonnal. A vagyonelemek döntő részét ingatlanok, kisebb részben tár­sasági részesedések, érték­papírok alkotják. Meghatározó hányadot képvisel a 350 milliárd forin­tot érő nemzeti erdővagyon. Ez ugyan papíron a KVI tulaj­dona, de az erdőgazdaságok hasznosítják - az APV Rt. fel­ügyeletével. Az állami tulajdonú műem­lékek szintén a KVI vagyonát képezik. Becsült értékük 12 milliárd forint, ám az épületek jelentős része 0-1000 forint értékkel szerepel a nyilvántar­tásokban. A kimutatások „hi­telességét” jól jellemzi, hogy a budai Várat 100 forint (!) ér­téken tartják nyilván. A számvevőszéki ellenőr­zések arra is felhívták a fi­gyelmet, hogy számos szerve­zet nem tesz eleget a KVI-vel kötött szerződésben vállalt kö­telezettségeinek. Ennek nyo­mán az intézmény hátralékos követeléseinek állománya már meghaladta a 800 millió forin­tot. További gond, hogy a bős-nagymarosi beruházás ingatlanjait 1,2 milliárd forint értékkel vette át a KVI, mi­közben forgalmi értékük mindössze 300-360 millió. Halálra marcangolták az idős asszonyt ítélet pitbull-támadás ügyében Egy három évvel ezelőtt történt tragikus végű pitbuil-táma- dás ügyében hirdetett ítéletet csütörtökön a Gödöllői Városi Bíróság Kárpáti Piroska által vezetett tanácsa. A harci kutyák egy idős asz- szonyt marcangoltak halálra; tulajdonosaikat - Pappné Ma­jor Erzsébetet és férjét Papp Tibort - gondatlanságból el­követett emberölésben találta bűnösnek a bíróság, s a két vádlottat kétévi, illetve más­félévi fegyházbüntetésre ítélte. A döntés szerint a há­rom gyilkos ebet a hatóság el­kobozza és gondoskodik kiir­tásukról. A szerencsétlenség áldo­zata, egy 72 éves asszony Gö­döllő kertvárosi részében söté­tedéskor bevásárlásból tartott hazafelé, amikor a három pit­bull rátámadt. A környéken nem tartózkodott senki, így a megdühödött kutyák percek alatt végeztek áldozatukkal, aki( a jegyzőkönyv tanúsága szerint valósággal széttéptek. A harci ebek gazdái - akik a közeli panzió tulajdonosai vol­tak - csak jóval az eset után ér­tesültek a történtekről. Mindvégig tagadták, hogy kutyáik támadták meg az asz- szonyt - mondván: „nem úgy voltak nevelve” -, de a vér- és harapásminták egyértelműen bizonyították a három állat tet­tességét. A városrész lakói szerint a kutyák rettegésben tartották a környéket, a gyere­kek és idősek messze elkerül­ték az utcát, ugyanis a keríté­sen kiugró pitbullok már ko­rábban is több embert megtá­madtak. Szakértők szerint ha a harci ebek falkába verődnek, tanult magatartásuk alárendeltté vá­lik a feltörő ösztönnel szem­ben, így következhetett be a tragédia. Az ítéletet az ügyész elfo­gadta, a vádlottak a megyei bí­rósághoz fellebbeztek. MTI Beszélgetőpartnerünk: Ternyák Csaba címzetes érsek, aki Rómába készül Nem felejti el, hová tartozik Januárban foglalja el hivatalát a Vatikánban az Apostoli Szentszék papi kongregációjának frissen kinevezett titkára, dr. Ternyák Csaba címzetes érsek. Utódját a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkári székébe várhatóan tavaszi ülésén választja meg a püspöki kar. Az érsek a kérdésre - tudna-e példát mondani a hazai egyház- történetből arra, hogy mindösz- sze 44 évesen kapott valaki ilyen magas papi méltóságot - nemmel válaszolt. Ez a korábbi évszázadokban nem volt ritka­ság, és - nem tudni, pontosan miért - utóbb változott meg a gyakorlat. Mindenesetre a ma­gyar nyelvterület vele együtt immáron kilenc érseket tarthat számon, ami megtisztelő a ma­gyar katolikus egyház számára. A püspöki kar titkárát várat­lanul érte kinevezése. A Szent­szék kilenc kongregációja kö­zül a Kléruskongregáció titkára lett. A testület bíborosokból és püspökből áll és évente egy- szer-kétszer ülésezik. Folyama­tosan működik viszont - mint­egy a Vatikán egyik minisztéri­umaként - a kongregáció hiva­tala, ennek a titkára, „minisz­terhelyettese” lett címzetes ér­seki rangban Ternyák Csaba. Vele együtt immáron négy magyar egyházi személyiség fog tevékenykedni az Apostoli Szentszéknél. Magyar főpap a madridi nuncius, egy bencés atya dolgozik a vatikáni állam- titkárságon, és a haiti nunciatu­rán is működik hazánkfia. Ternyák Csaba öt évig volt címzetes püspök és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára. Jelentős részt vállalt a pápa két magyarországi látoga­tásának, valamint Apor Vilmos boldoggá avatásának előkészíté­sében. Mint elmondta: idegen tőle a „lobbyzás” kifejezés, lett légyen célja bármilyen nemes ügy, például a magyar érdekek, a magyar egyház megkülönbözte­tett képviselete új beosztásában. A papi kongregációban a fel­adata az egyetemes egyházra, a világ minden táján tevékenykedő több mint 200 ezer egyházme­gyés pap és 20 ezer állandó dia­kónus személyére, szolgálatára és a velük kapcsolatos ügyekre teljed ki. Ez nem jelenti azonban azt, hogy elfelejtené, honnan jött Hírcsatorna Duna-konfercncia. A Ma­gyar Tudományos Akadémia, az önkormányzatok, a szakmai és környezetvédelmi szerveze­tek képviselői tanácskoztak csütörtökön a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről az Or­szágházban. A vízlépcsőt kö­vetkezetesen ellenző Duna Kör képviselői nem fogadták el a meghívást a tanácskozásra. Lesz kisebbségi képviselet. Hatpárti egyeztető tárgyalást tart pénteken az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és val­lásügyi bizottsága a kisebbsé­gek parlamenti mandátumhoz való juttatása érdekében - mondta Gellért Kis Gábor, az országgyűlési bizottság elnöke, aki szerint mindenféleképpen országgyűlési képviselethez jutnak a magyarországi kisebb­ségek a jövő évi választásokon. Egy mellőzött párt. Torgyán József tegnap újságírók előtt ki­jelentette: az elektronikus sajtó következetesen mellőzi a kis­gazdákat és nem tájékoztatja a közvéleményt a párt által szer­vezett fontos eseményekről. Szárnyaló bankok. A Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt. és az OTP Bank Rt. által fele- felerészben alkotott társaság 65 millió dollárért megvásárolta az Alitaliától, illetve a szintén olasz Simesttől a Malév rész­vényeinek 35 százalékát - je­lentették be csütörtökön. Szokat akarta Tocsikot. Tocsik Márta tanácsadóként! megbízása az ÁPV Rt. Igazga­tóságának volt elnöke, Szokai Imre kezdeményezésére került az igazgatóság 1996. január 17-ei ülésén hozott határoza­tába. Egyebek mellett ez derült ki a tegnapi tárgyalási napon. A per januárban folytatódik. Perek Peták ellen. Az MTV Közalapítvány kuratóriumának elnöksége a számviteli fegye­lem megsértésének alapos gya­núja miatt ügyészi vizsgálatot kezdeményezett Peták István ellen. Emellett a testület felha­talmazta a részvénytársaság felügyelőbizottságát, hogy in­dítson polgári peres eljárást a Magyar Televízió Rt. elnökével szemben. Vissza a politikába. Bányász Rezső az országgyűlési válasz­tásokig felfüggeszti a Társa­dalmi Érdekegyeztető Tanács társelnöki tisztének gyakorlását - közölte tegnap az érintett. Olajfúrás. Mezőcsát külterü­letén ismeretlen tettes megfúrta a Mól Rt. Szajol és Százhalom­batta közötti föld alatti üzem­anyag-vezetékét. A kifolyt ben­zin elszennyezte a talajt. és hová tartozik. Mint mondta, Rómában is megmarad magyar­nak, a magyar katolikus egyház tagjának, nem mond ennek ellent új hivatala. A papi kongregációban a tit­kár feladatai közé tartozik a többi között a papság tudományos és spirituális, azaz lelki továbbkép­zésének a felügyelete, a lelki­pásztori munka hatékonyabbá té­tele. Ternyák Csaba természete­sen nem megy Rómába elképze­lések, tervek nélkül. Meggyőző­dése, hogy ez utóbbi téren van tennivaló, mindenekelőtt a papi elkötelezettség erősítése, a tuda­tosság elmélyítése. Tapasztalatai szerint azok a papok tudnak iga­zán együtt élni híveikkel, akik számára az imádságos élet alap­vető fontosságú. Az eredményesebb munka nem nélkülözheti a lelkipásztori módszerek megújítását sem, és ehhez az Apostoli Szentszék bá­torítást adhat. Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom