Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-17 / 345. szám

10 Phnántuli Napló Politikai Vitafórum 1997. december 17., szerda Blöff és cinizmus A magyar nép egészségi álla­pota aggasztó, s jelenleg alig van remény az egészséges életmód feltételeinek megte­remtésére. Az elmúlt 3 év alatt az egészségügyre fordított állami kiadások reálértékben a felére csökkentek. A kifizetetlen or­vosi ügyeleti dijak 20 milliárd forintra rúgnak, a kórházak egyéb adóssága további sok milliárd. Nem csak az eszter­gomi kórház van csődben, több kórház 2-300 millió adósságot halmozott fel, s a pécsi szívsebészet is 100 mil­liós hiányt „termelt” idén. Az okok nyilván többrétűek, de egy biztos: ez a finanszírozási rendszer teljes csődje! Ha egy szívműtét félmilliós költségé­nek csupán 60 százalékát fe­dezi az ellátó rendszer, akkor az eredmény csak a kórház el­adósodása lehet. Emellett a szívbetegek száma évről évre nő. Ahogyan a drogfogyasztók és drogfüg­gők száma is. A lakosság 72 százaléka rendszeresen fo­gyaszt alkoholt, s az eddiginél liberálisabbra sikeredett rek­lámtörvény egész Európában hazánkban teszi lehetővé a leggátlástalanabb dohányter­mék népszerűsítést. A táplál­kozás egészségesebb módja pedig a létfenntartás legdrá­gább formája. Mindez a beteg­ségmegelőzés csődje! Az el­szegényedő idősödő emberek pedig nem váltják ki az orvo­sok által felírt gyógyszert, mert egyszerűen nem telik rá. És akkor jön a kormány si­kerpropagandája. A nyugdíja­kat jövőre 19 százalékkal eme­lik. Csakhogy ez reálértékben 16 százalékos csökkenést je­lent, holott a reálérték 4 éve még a jelenleginél is maga­sabb volt. Az egészségügyi ágazatnak a jövő évi költség- vetési tervezetben szánt 16 százalékos emelés sem jelent többet, legfeljebb a leromlott helyzet fennmaradását ered­ményezheti. Továbbá, a népjóléti minisz­ter nyilatkozik: a lakosság egészségi állapota 1993 óta ál­talánosságban javult, s ez jö­vőre is így lesz. Honnan szerzi információit? Az alkotmány- sértő módon az egyik betegre pénzt még igen, a másikra már nem biztosító - finanszírozó ellátás ellen a tiltakozás két­ségbeesett formáját, éhség- sztrájkot választó, a szakma megbecsülésével és betegei hálájával körülvett szívsebész lépését a szakértő miniszter így kommentálta: közismerten összeférhetetlen személy! Az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnöke pedig pök­hendien eny- ----------------­H ová jut< tunk, kik ezek a vezető politi­kusok? (Még szerencse, hogy nem ilyen szellemben döntöt­tek Papp Lajos sorsáról, bár úgy tűnik, becsapva őt.) Az arrogáns, fölényeskedő, az embereket félrevezető hata­lom álljon nyíltan a társadalom elé, és mondja a szemükbe, ennyit tehetek értetek. A gon­dolkodó ember pedig ne lapul­jon, álljon ki, emelje fel sza­vát, mert ez a legerősebb fegy­ver a kezében! Schmidt Pál dr. MDF, Pécs A tények alapján Az 1998. évi választás közér­dekű sikerének alapkövetel­ménye nemcsak a puszta sza­vazás, hanem az aktív válasz­tási részvétel. Ez nemcsak a propaganda célú választási ígéretek meghallgatásából, hanem olyan változtatások megfogalmazásából és ered­ményes követeléséből is áll, amelyek feltétlenül szüksége­sek a jelenlegi állapotok lé­nyegi megváltoztatásához. Ezért a szavazásra jogosul­tak az elmúlt 4 évet ne az uralkodó kormány és a két koalíciós párt képviselőinek a televízióban, a rádióban el­hangzó, az újságokban ismer­tetett sikerbeszámolói alapján értékeljék, hanem reálisan, a parlamenti ciklus tényei alap­ján. A dicsőítő magyarázatok, és a jövőre vonatkozó ígére­tek ellenére népünk nagy többségének létfeltételei fo­lyamatosan és jelentősen csökkentek, a munkabérek, a nyugdíjak, a segélyek vásár­lóerejének állandó mérséklése folytán. Gondoljunk az egész­ségügy, az oktatás, a közbiz­tonság, a tűzoltás dolgozóinak járó és ki nem fizetett bérekre, járandóságokra. Az egész­ségügyi szolgáltatások leépí­tésére, a kórházak, az iskolák bezárására, szív és más műté­tek korlátozására, gyógysze­rek árának a jövedelmet messze meghaladó emelésére, az iskolákban éhesen tanuló gyermekekre. Az élelmiszer- és energiaipar, a vízszolgálta­tás privatizá­ciójára, ami­nek követ­keztében a megfelelő nyereség ér­dekében e szolgáltatá­sok árainak határa a „csillagos ég” lett. A privati­zációs gyakorlatunk annyira „fejlődőképes”, hogy az egészségügy privatizációja is szóba jött már. A nyugdíjasok ne felejtsék el, hogy bár verej­tékükkel ők teremtették meg a privatizált állami vagyont, nemcsak nem részesültek ab­ból, de sokaknak a létmini­mumra sem elegendő a nyug­díjuk. Ne felejtse el a fiatal­ság, hogy munkalehetőségek, önálló lakás biztosítására reá­lis kormányzati intézkedések nem történtek. Bőven sorolhatók még azok a rétegek, akikről a kor­mányzat megfeledkezett. így a nagycsaládok, akiknek nél­külözése az átlagosnál is na­gyobb, a rokkantak, akiknek munkalehetősége szinte kizárt és életlehetőségük is eszerint alakult. Ugyanakkor a rendszervál­tás gazdasági rendjének meg­határozói a jelenlegi válasz­tási ciklus alatt is folytatták az elképesztő mértékű vagyon­növekedésüket. Dr. Vejkey Kálmán a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei vezetőségi tagja Aláírásgyűjtés Szigetváron A demokráciákban a polgárok maguk fölötti igazgatásának legközvetlenebb egysége az önkormányzat. Az önkor­mányzatiság az, ami biztosítja a helyi célok és érdekek meg­valósulását. A képviselők pe­dig olyan személyek, akik fo­gékonyak saját, és környeze­tük problémái iránt. Demokráciákban a helyi lakosság érdekeinek képvise­lete korlátlan ideig, büntetle­nül nem lehet alku tárgya. Hisz minden választott képvi­selőnek tudnia kell, hogy ha­talma a választók akaratán múlik. Azon választókén, akik veszik maguknak a „fá­radságot” és élnek alkotmány adta jogukkal, s négyévente válogatnak ajelöltek között. S a bizalmukkal megtisztelt képviselőt ellenőrzik, számon kérik, s ha - a boldogulás ér­dekében - kell, megvonják tőle bizalmukat, s nem vá­lasztják újra. Az önkormány­zást a helyi polgárok közös­sége választott képviselői út­ján gyakorolja. Ezen túlme­nően a polgárok még arra is fenntartják maguknak a jogot, hogy eldöntsék, mi az ami közvetlenül tartozik rájuk. Ilyenkor népszavazással gya­korolják az önkormányzáshoz való jogukat. így van ez Szi­getváron is, ahol ismét hely­zet van. A polgárok egy része ugyanis úgy érzi, hogy válasz­tott képviselője nem az ő ér­dekeit tartja szem előtt, ami­kor döntést hoz. A helyi képviselő-testület­nek - immár menetrend­szerűen - ismét sike­rült egy olyan hatá­rozatot al­kotnia, mely- lyel felkor­bácsolta az indulatokat. Az érzelmek ez­úttal egy multinacionális ke­reskedelmi cég miatt feszül­nek egymásnak. Biztosítson-e a város telephelyet a messzi­ről jött idegennek, vagy sem. Érvek hangzottak el pro (pl: megszűnne végre az ÁFÉSZ monopóliuma a városban) és contra (pl. mi lesz a helyi kis­kereskedelemmel). Majd a képviselő-testület döntött, és elutasította az áruházlánc ajánlatát. A helyi választó- polgárok egy része azonban másként gondolkodik az aján­latról, s élve alkotmány adta jogával, aláírásgyűjtési ak­cióba kezdett. Pillanatnyilag ez a helyzet. Addig is, amíg végleg pont kerül az ügy végére, érdemes lenne elgondolkodni, miért kerülnek a képviselő-testület döntései időről időre a helyi választópolgárok bírálatának kereszttüzébe. S az arra ille­tékeseknek tudomásul kéne venniük, hogy az önkormány­zás nem a választott képvise­lők saját akaratának megnyil­vánulását, hanem a választó- polgárok közvetett (olykor közvetlen) hatalomgyakorlá­sát jelenti. Szabó Attila El Negro Jászai-díjat kapott! Új rendezvénysorozat kezdődött decemberben „Fészek Matiné" néven, melynek a kertvárosi Mozgalmi Ház ad otthont vasárna­ponként délelőtt 10.00 órakor. Az első rendezvényen a „Hová lett a Mikulás?” c. darabbal ör­vendeztette meg a közönséget városunk legújabb színtársulata: a Hardy Péter vezette Marcipán Gyermekszínház. Az előadás végén - természetesen - előkerült a Mikulás, hatalmas puttonyából min­den gyermeknek jutott egy-egy ajándék, még a - matinésorozat fő­védnökének Toller Lacika országgyűlési képviselőnek is: egy másfél méteres virgács. Az elmúlt vasárnap Jászai Joli néni volt a „ Fészek ” vendége, aki a tőle megszokott közvetlenségével, áradó szeretetével kápráztatta el a nézőket. A röpke másfél óra múltán a nézők vastapsa kísére­tében - El Negro a „Fészek Matiné” közönsége által felruházott jogával élve, a „Szavak Asszonya" kitüntető címet adományozta a Nemzet Nagymamájának. Joli néni megköszönve a „kevés, de okos" kérdést, egy plakettet akasztott a - kissé meghatódó - házi­gazda nyakába, melyen a következő olvasható: Jászai Joli-díj. Az MSZP Pécs Városi Szervezete által támogatott rendezvényso­rozat legközelebb január 11-én, vasárnap délelőtt 10.00 órakor várja közönségét a Németh László u. 16-ban. Belépés továbbra is díjtalan! A cselédsors árnyékában Sokat beszélnek mostanság a magyarországi tőkésedés attri­bútumáról, a polgárosodásról. Némely pártpolitikusok ezzel összefüggő frázispufogtatása közben a Magyar Tudományos Akadémia prominenseitől effé­léket hallottunk: „Az új gazda­sági elitnek nincs sem politikai, sem kulturális tőkéje, s élet­módját tekintve sincs egységes életstílusa, követésre méltó ér­tékrendje. A polgárosodást szolgáló hosszú távú tervezés ellen hat, hogy a legjobban menő vállalkozók, topmene­dzserek a nyugati fogyasztási szokásokat majmolják ...” Az utóbbi megállapítás bur­koltan azt jelzi, hogy az urak e csoportjának jelentős hányada sznob. „Összegereblyézett” anyagi gazdasága fitogtatásán túl életvitel, életmód, viselke­dési szabályok követését te­kintve is igyekszik másoknál előkelőbbnek láttatni magát. Na már most, az előző társadalmi rendszerre oly készséggel hi­vatkozó politikusaink ezt a kis­polgári individualista életelvet, morált, úrhatnám kivagyiságot ajánlják a társadalom más tag­jai számára magatartási, visel­kedési mintának. Jószerével talán tennék má­sok is, amit az urak tesznek, ha egyáltalán tehetnék. Vigadná­nak, mulatoznának, szórakoz­nának, ha okuk, s főleg anyagi fedezetük lenne rá. Ők azonban szegények. Napi kenyérgond­jaik lehúzzák többségüket a sárba. Legfőbb morális kötele­zettségük ennél fogva a nélkü­lözés elviselésének hajlandó­sága marad. Még akkor is, ha a hosszúra nyúlt, s teljesen talán soha meg nem valósuló átala­kulás gyötrelmei igen-igen próbára teszi tűrőképességüket. Hogy lesz-e és milyen lesz a polgári morál? Ezt ma még senki nem tudja megmondani ­állítják tudo­mányos éle­tünk kiváló­ságai. Az a jö­vendölésük viszont, mi­szerint a bir­tokkoncentrá­cióval a ma­gyar nagybirtokok is létrejön­nek, s ezáltal a falusi lakosság jelentős része bérmunkából él majd, előrevetíti árnyékát a gazdasági cselédtípusú intéz­mény különféle válfajai létre­jöttének. Az olyan szégyentel­jes, emberi méltóságot sem­mibe vevő, a Horthy-éra agrár- viszonyait idéző jogállapotnak, mely ellen a rendszerváltásra szenvedélyesen készülődő ura­ink hajdanán oly hevesen tilta­koztak. Erre fel ma azt mondják nagy bölcsen: az ilyen sors ve­lejárója a tőke koncentrációjá­nak. Romák helyzetéről is szóltak a tudósok. Miniszterelnökünk a cigányság életviszonyait tag­laló egyik parlamenti vitanapon így dicsekedett: „ .. .a mostani kabinet kivételével eddig egyet­len kormány sem foglalkozott érdemben a romák helyzeté­vel”. Mintha a fránya amnézia ke­rítette volna hatalmába a szoci­alisták elnökét. Hiszen jócskán eltúlozta saját törődésük mérté­ket. Az MTA illetékese ugyanis így vélekedik: „A legkilátásta- lanabb helyzetben a romalakos­ság van . .., reménye sincs, hogy rendszeres munkalehető­séghez jusson. 1971-ben még a férfiak 80 százaléka volt aktív kereső, ma már csak 26,4 szá­zaléka”. Vagyis a korábbinak épp harmada. De ez a „baga- tell” eltérés mit számít Horn Gyulának. Dr. Südi Bertalan munkáspárti szóvivő A nemzetisé­giek ország- gyűlési kép­viseletéről fo­lyó parla­menti vitá­ban Wekler Ferenc (SZDSZ) a következőket mondta: A Szabad Demokraták Szö­vetsége nevében szeretném kö­zölni, örülünk annak, hogy ez a javaslat még az idén a Ház elé került. Örülünk annak, hogy a Ház kísérletet tesz egy több éve fennálló probléma megoldá­sára, jelesül a magyarországi nemzetiségi képviselők lehető­séget kapnak arra, hogy a Par­lamentben helyet foglaljanak, amennyiben a Ház a következő hetekben ebben a törvényben szavazni tud. A magunk részéről szeret­nénk elérni, hogy az év végi Kisebbségek a parlamentben törvényalkotás folyamatában ez még lehetővé váljon, illetve szeretnénk elérni, hogy a kö­vetkező év elején a parlament dönteni tudjon. Támogatjuk azt a javaslatot, amelyet a kormány beterjesztett annál is inkább, mert ennek a kialakításában ak­tívan közreműködtünk, a szoci­alista frakció képviselőivel kö­zösen dolgoztuk ki az alapel­veit. Örültünk annak, hogy az ellenzéki pártok közül a Fidesz is részt vett az előkészítés fo­lyamatában, sőt a Kisgazdapárt is támogatta fő vonalaiban ezt az elképzelést. A beterjesztett javaslat majd minden pontjával egyetértünk, de nem értünk egyet a létszám- határral. Szeretnénk magunkat tartani a négy párt, négy frak­ciós képviselői által megállapí­tott 7500-as limithez. Azt sze­retnénk, ha a parlamentbe kerü­léshez a nemzetiségi listára le­adott 7500 szavazat lenne szük­séges. Remélem, hogy a vita során lehetőség nyílik ennek a konszenzussal történő kialakí­tására. Örülünk annak, hogy a kor­mány fölvállalta a frakciók által megfogalmazott szöveget, és örülünk annak, hogy lehetősé­get kapnak a nemzetiségek a listaállításra. Örülünk annak, hogy Magyarországon a nem­zetiségek egy választókörben indulhatnak, és ez Magyaror­szág egész területe, ami kis könnyebbséget jelent a nemze­tiségek számára. Örülünk an­nak is, hogy a nemzetiségekre leadandó szavazatokhoz az ál­lampolgároknak egy kis aktivi­tást kell kifejteniük, el kell kér­niük a törvényjavaslat szerint a szavazócédulát a szavazóhelyi­ségben. A szavazóhelyiségek mind­egyikében - a javaslat szerint - erre az állampolgárok figyel­mét hirdetményekben föl kí­vánjuk hívni. Annak is örülünk, hogy a javaslat az arányosság elvén is alapul, ami lehetővé te­szi egyrészt azt, hogy a na­gyobb nemzetiségi létszámmal rendelkező magyarországi ki­sebbségek több parlamenti képviselőt juttathatnak vagy juttathassanak a parlamentbe, amennyiben megfelelő támoga­tottság áll mögöttük, a kicsik­nek pedig lehetőségük nyílik arra, hogy listáik kapcsolásával szintén közvetlenül részt ve­gyenek a parlament munkájá­ban. Azt gondoljuk és azt várjuk a parlamentbe kerülő kisebbségi képviselőktől, hogy tisztában lesznek a lehetőségeikkel és azzal, hogy őket nemzetiségiek fogják a parlamentbe küldeni, és ők a nemzetiségek érdekeit fogják itt képviselni. összefoglalva: a Szabad Demokraták Szövetsége támo­gatja a kormány benyújtott ja­vaslatát és reméli, hogy a par­lament végszavazással lehetővé fogja tenni, hogy a ’98-as má­jusi választásokon a nemzetisé­gek nemzetiségi listákról kép­viselőket küldhessenek a ma­gyar Országgyűlésbe. PÁRTHÍREK Az MDF Komlói Szerveze­tének vendége lesz Kádár Béla, az Országgyűlés Költ­ségvetési Bizottságának el­nöke, aki december 18-án csütörtökön 17 órakor a Má­jus 1. Művelődési Házban fórumot tart. A Magyar Út Mozgalom Pécsi Köre december 19-én 17 órai kezdettel irodalmi estet szervez. Vendégei: Ga- lambosi László, Bajusz Jó­zsef, Fábos György, Balázs Ferenc; Takács István. Min­den - a verseket szerető - érdeklődőt szeretettel vá­runk Pécs, Körösi Csorna Sándor u. 1/1-ben. (Az uránvárosi posta és a Me­csek Áruház mögötti parko­lónál elhelyezkedő iroda­épületben).

Next

/
Oldalképek
Tartalom