Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-16 / 344. szám
2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. december 16., kedd Hírcsatorna Korrekt és realista döntésnek nevezte Radu Vasile szenátor, a román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt főtitkára, hogy az RMDSZ nem válik ki a kormánykoalícióból. A párt szokásos hétfői sajtóértekezletén ugyanakkor bírálta azt, hogy a szervezet ezzel kapcsolatban feltételeket fogalmazott meg hétvégi tanácskozásán. Az osztrák kormány 60 millió schillinggel támogatja a 33 százalékban tulajdonában lévő Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GySEV) fejlesztését 2001-ig. A Kárpát-medence országaiban tevékenykedő magyar ifjúsági szervezetek képviselői egy kelet-közép-európai ifjúsági turisztikai hálózat létrehozásáról határoztak a Szabadkához közeli Palicson. Munkaszüneti nap lesz Kubában karácsony első napja. A Vatikán vasárnap melegen üdvözölte Fidel Castro kubai elnök erről szóló bejelentését. A Szentszék egyúttal reményét fejezte ki, hogy ezt a gyakorlatot a jövőben is megtartják, és nemcsak a pápa közelgő látogatásának szól a gesztus. Bili Clinton elnök a jövő héten a karácsonyi ünnepek alkalmából felkeresi a boszniai SFOR-kötelékben szolgáló amerikai csapatokat. Az amerikai elnökök - a fegyveres erők főparancsnokaként - hagyományosan látogatást tesznek az ünnepi időszakban a külföldön szolgáló alakulatoknál. Az olajár mélyrepülése tovább tart: az OPEC-titkárság hétfőn közzétett adatai szerint a múlt héten a szervezet irányadó olajára hordónként több mint fél dollárral süllyedt az előző heti árhoz képest, és 17,23 dollárnál tartott. Lerombolta az izraeli hadsereg négy olyan palesztin lakóházát, akik öngyilkos merénylőként izraeliek elleni terrorcselekményekben vettek részt. A katonák körülvették a Náblusz- hoz közel eső Aszira asz-Sama- líja nevű falut, majd kilakoltatták a merényletben részt vevők családtagjait. A védőügyvédek jelenléte nélkül folytatta a bíróság Párizsban a Carlos elleni pert. A terrorista védői kivonulásukkal tiltakoztak, mert a bíróság elhalasztotta követelésük megvitatását. Kérték, hogy a vizsgáló- bíró új, lényeges információkkal szolgáljon mindazokról a lehetséges tanúkról, akik jelen voltak 1975-ben a latin negyedbeli incidensnél, amelynek során három ember meghalt. Bécs szívesen közvetítene Budapest és Pozsony között Közös cél a jószomszédi viszony A három kormányfő kézfogása FOTÓ: FEB/REUTER Viktor Kiima osztrák kancellár hétfőn Bécsben a harmadik osztrák-magyar-szlovák kormányfői találkozó után nagy örömmel nyugtázta, hogy Ausztria közvetlenül az Európai Unió luxemburgi csúcsértekezlete után lehet a gazdája „három baráti és szomszédos ország” találkozójának. A Horn Gyula miniszterelnökkel és Vladimír Meciar szlovák kormányfővel folytatott majdnem kétórás megbeszélés után a kancellár kifejtette: a 11 tagjelöltre vonatkozó luxemburgi döntés „esélyt ad egy olyan vízió megvalósítására, amelyről már apáink is álmodtak, de amelynek életre keltése nem adatott meg nekik. Most megvan az esély egy közös, békés Európa létrehozására”. Az osztrák politikus hangsúlyozta azt is: örül, hogy a mostani találkozó komoly lökést adott egyes magyar-szlovák problémák, így a bősi ügy és az alapszerződés végrehajtására vonatkozó kérdések megoldásához. Hozzátette: Ausztria nem közvetíteni akar, hanem ha igénylik, felajánlja szolgálatait. ♦ Horn Gyula a közös sajtótájékoztatón egyetértett „barátjával, Klímával”, s megköszönte az osztrák kormánynak a luxemburgi döntést. A háromoldalú kapcsolatok jövőjével kapcsolatban a magyar kormányfő bejelentette: Magyarország jövőre lesz a bilaterális együttműködés soros elnöke, a találkozó házigazdája. Ebben a minőségében vállalta: konkrét javaslatokat készít elő, amelyek háromoldalú megvalósításához a kormányok döntése szükséges. A magyar-osztrák kapcsolatokról Horn elmondta: semmiféle politikai vita vagy kérdés nem feszíti a két ország viszonyát. Az együttműködés egyes konkrét kérdéseit a két ország folyamatosan megoldja. A magyar-szlovák kapcsolatokról szólva a magyar kormányfő hangsúlyozta: „nekünk az az érdekünk, hogy minden lehetséges eszközzel támogassuk Szlovákia integrációs törekvéseit; Szlovákia is támogassa a magyar integrációst és segítsük egymást a csatlakozás követelményeinek teljesítésében”. Vladimír Meciar megjegyezte: az együttműködés hozzájárul egy európai közös régió megteremtéséhez. Választási tanácsok - jó pénzért „Ha polgármester szeretne lenni, forduljon hozzánk!” Egy német vállalkozó azt ígéri, hogy nem kevés pénzért a becsvágyó civileket politikusi pályára segíti. Maga az ötletgazda sem gondolta volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés. „Szeretne polgármester lenni? Forduljon hozzánk! Választási irodánk segít!” - így szólt a hirdetés az egyik német újságban. A 38 éves Joseph Möller úgy gondolta: él az alkalommal, és megpályázza Grossel- fingen polgármesteri székét. A szolgáltatás nem túl olcsó: összesen mintegy tizenötezer márkába került. A cég főnöke, a 47 éves Bernd Richard Hinderer először is felmérte, hogy Grossel- fingen lakosságát milyen gondok foglalkoztatják. Hamar megtudta, hogy a helybélieket zavarja a községükön naponta átgördülő több száz kamion. Aki itt polgármester akar lenni, annak azt kell ígérnie, hogy a problémát orvosolja. Hinderer nem azt tanácsolja, hogy a jelölt feltétlenül oldja is meg a gondot, de helyezze kilátásba az intézkedést. Az iroda gondosan átnézi a helyi sajtót, tanulmányozza a hirdetéseket, a lapokból érzékelhető óhajokat, konfliktusokat. Az alapító okos ember. Olyan adattárat létesített, amelyben benn van 1111 ba- den-württembergi falu polgármester-választásának időpontja, a várható jelöltek száma, a lakosokat foglalkoztató legnagyobb problémák. Ezek ismeretében ajánlja fel szolgálatait, és rendelés esetén kidolgozza a haditervet. A jelöltet alaposan kifaggatják, s ha már mindent tudnak róla, következnek az olykor kényelmetlen tanácsok. Például az, hogy legalább a kampány idején ne mutatkozzék a településen nős létére a férjezett barátnőjével. (harmat) Hírháttér Régiók vetélkedése Bármennyire rózsás jövőt, felvirágzó régiót rajzolt is a Délkeletázsiai Országok Szövetsége csúcstalálkozójának részvevői elé a Kuala Lumpurban tegnap kiadott ambiciózus dokumentum, a hangzatos nyilatkozat szöges ellentétben állt a háromnapos értekezlet alaphangulatával. A záródokumentum a XXI. század kihívásaival, a távol-keleti térség gyors fejlődésével foglalkozik, 2003-ra például célul tűzi ki a szabadkereskedelmi övezet létrehozását. A keserű jelent viszont a hónapok óta húzódó valutaválság, a régió megtorpant gazdaságainak és a különböző szanálási tervek elfogadtatásának kínlódása jelenti. A kilenc országot tömörítő, 30 évvel ezelőtt alapított ASEAN most első ízben szervezett olyan csúcsot, amelyre a legfontosabb környékbeli államok - Kína, Japán és Dél-Ko ca - vezetőit is meghívták. Hiába dolgozott ki ugyanis a Nemzetközi Valutaalap csaknem 100 milliárd dollárra rúgó, gazdaságszanálási mamut- csomagtervet, nem képzelhető el olyan mentőakció, amelybe e „nagy hármas” ne kapcsolódnék be. S ez még akkor is igaz, ha Szöul manapság maga is inkább a megsegítendők, semmint a segé- ■ lyezők közé tartozik. Sok megfigyelő felteszi a kérdést: a régiók vetélkedőjében előnyt jelent-e az integráció lépcsőfokain feljebb és feljebb araszoló közös Európa számára, ha az ASEAN gondokkal küszködik? A válasz egyértelmű: nem. Hiszen a valutaválságok nem állnak meg a határoknál. Szondy Gábor Parlamenti támogatás a csatlakozási tárgyalásokra Történelmi meghívó Az Országgyűlés hétfői - idei utolsó - munkanapján a napirend előtti felszólalások fő témája az Európai Unió állam- és kormányfőinek luxemburgi csúcsértekezlete volt. A parlamenti pártok képviselői egyetértettek abban: a hazánknak szóló meghívás történelmi jelentőségű. Kovács László külügyminiszter leszögezte: a december 13-ai döntés révén a közeljövőben intenzív csatlakozási tárgyalások kezdődhetnek hazánk és az Európai Unió között. Torgyán József (FKGP) kijelentette: a kisgazdák támogatják a megkezdett tárgyalásokat, ugyanakkor szerintük nagyobb figyelmet kell szentelni az előkészítésre. Pokorni Zoltán (Fidesz) kifogásolta, hogy a csatlakozási tárgyalásokat nem a parlament, hanem a kormány folytatja le. Csapody Miklós (MDF) hangsúlyozta, hogy lehetőleg nemzeti konszenzusra kell törekedni mindazokban a kérdésekben, amelyek a magyar érdekeket érintik. Barsiné Pataky Etelka (KDNP) azt hangoztatta, hogy a legfontosabb stratégiai kérdésekben ki kell kérni a parlament véleményét. Szekeres Imre (MSZP) reményét fejezte ki, hogy nem „a savanyú a szőlő” elve fogja meghatározni a konszenzus megteremtésének lehetőségét a legfontosabb külpolitikai kérdésben. Szent-Iványi István (SZDSZ) jelképesnek nevezte, hogy az év utolsó ülésnapja két olyan fontos esemény közé ékelődik, mint a hét végi uniós csúcs és Magyarország NATO- csatlakozási jegyzőkönyvének aláírása. „Az Európai Unió döntése esélyt ad Európa évszázados gazdasági megosztottságának a megszüntetésére és megbontott civilizációs egységének a helyreállítására” - vélekednek cseh politikai körökben. „Bulgáriát a jaltai megállapodásban kijelölt helyről Európa térképére helyezték át” -jelentette ki Ivan Kosztov bolgár miniszterelnök. A román politikusok általában üdvözölték, a lapok egy része viszont csalódással, vagy éppenséggel ellenségesen fogadta az Európai Unió luxemburgi döntését. „Csehországtól, Lengyelországtól, Magyarországtól, Szlovéniától, Ciprustól, vagy éppen Észtországtól eltérően a Szlovák Köztársaság teljesíti a legtöbb feltételt” - írja a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom állásfoglalásában Vladimír Ha- gara, a kormánykoalíció legerősebb pártjának szóvivője. Ugyanakkor a pozsonyi Új Szó kommentárja szerint a luxemburgi dokumentumot diplomaták fogalmazták, akik nem engedhették meg maguknak, hogy kinyilvánítsák: amíg Meciar lesz hatalmon, addig Szlovákia „másodosztályon” utazik, és minden megváltozik, mihelyt demokratikus kormány jön létre Pozsonyban. Luxemburgban ugyanis nem a Meciar- kormány előtt, hanem Szlovákia népe előtt hagyták nyitva Európa kapuját. A munkáspárti brit kormány, amely két hét múlva átveszi az unió soros elnöki posztját, március 12-re nagyszabású európai konferenciát tervez, amelyet a királynő nyit majd meg. Amerika kontra Európa Válságban a földrész védelmi ipara Az Európai Unió országai hatszor annyi amerikai hadfelszerelést importálnak, mint amennyit a közösség tagállamaj el tudnak adni az Egyesült Államoknak. A hidegháború vége óta az amerikai védelmi ipar nagy mértékben koncentrálódott, és versenyképesebb mint valaha. Különösen azért, mert az óriás- vállalatok párhuzamosan fejlesztenek és gyártanak polgári és katonai célú termékeket. Ezzel szemben az Európai Unióra még mindig a szétfor- gácsoltság a jellemző, holott 700 ezer ember munkahelye közvetlenül, további százezreké pedig közvetetten a védelmi ipartól függ. Korábban még ennél is sokkal többen dolgoztak az ágazatban, ám 1984 óta a munkahelyek 37 százaléka megszűnt, főként az amerikai nyomulás miatt. Míg a hat legnagyobb európai cég az elmúlt évben 60 milliárd dollár értékben tudott eladni hadfelszereléseket, csak a három legnagyobb amerikai konszern eladásainak értéke 90 milliárdra rúgott. Ebben a helyzetben az Unió összefogásra szólította fel tagállamait. Nem lehetnek versenyképesek, amíg Európában hat-hat harcigépgyártó és elektronikai cég, valamint két rakétaépítő verseng egymással is, miközben az amerikaiak már régen egyesítették erőiket. Ferenczy Europress Ha kedd, akkor Kiskegyed! V i fA Y//1 kérések a ii-. -ifzzt "1- ■'•'■'I Jézuskáhcr • Gazdag ünnepi tartalommal, 3 milliós nyereményjátékkal, izgalmakkal, ötletekkel, ajándékokkal, keresztrejtvényekkel, horoszkóppal kívánunk boldog karácsonyt és sikeres új esztendó't! mmídMmlk KözösTnjp SissvÉS Dián Ml w - MMiMví& Jgs ‘•fr ^m^ifmk'íusnui vJpFP Ilf? I iHBkS :6ca«vitiMU< ' ’ Győzedelmes Hk mm.-' ■ Máriák Wém jA r ~í~ jjSS® í < Mr» »V» <•« ««a . I»«l Kiskegyed 88 oldalon- a legolvasottabb női magazin wr.ivO'vó« i í SU 1 19 / ÍLl É Y Dalok ff . í r-v>-,zj. V ‘ V .és itatóm.:,>v Tg ,r.„2— ■e:\nH 1 n! n 1 u 1 ii HHBnHn -. —o»-»»■ ..-w»» •* «3« Yiimmi(*Tii 1 ■ 1«•'»• »u*
