Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)
1997-12-14 / 342. szám
Páholya Hatodik oldal KULTÚRA VILÁGÁBÓL 1997. december 14., vasárnap Női sorsok a huszadik században. Erről szól a Nemzeti Múzeumban most megnyílt nagyszerű kiállítás, amely érdekes dokumentumokkal mutatja be, milyen változások történtek az elmúlt száz évben a nők megítélésében, szerepében. Nem könnyű a feladat, hiszen beszélni kell anyaságról, háztartásról, munka- vállalásról, divatról, mert ez mind hozzátartozik a női nemhez, koronként változó fontossági sorrendben. A termeken végighaladva megelevenednek régi tablók, láthatunk kelengyésládát, babakocsit, fürdőruhát. Elmúlt asszonyi sorsok elfeledett emlékeit. Századelő. Erről mesélnek az egyik terem fotói, Iskolai zászlói, cselédkönyvei. Akkor még nem számítástechnikát tanultak az ifjú lányok, hanem varrást, főzést, kézi- munkázást. De az idők változnak, évtizedről évtizedre. Előbb a gyerekszoba és konyha, aztán megjelenik a dolgozó no is, a „kétkeresős családmodell”, s vele a rohanás, a gyerek, az óvoda, a munka, a patyolat, a főzés, a takarítás. Sok idelátogató hölgy gondolhatja úgy: érdemes volt ennyit küzdeni az egyenlőségért? Ny. A. Tudomány 100 éves az Aszpirin Már az orvostudomány atyja, Hippokratész görög orvos, aki időszámításunk előtt 460-377 között élt, alkalmazta. Ő egyszerűen fűzfakéregfőzetként ismerte és ajánlotta, mindenekelőtt hatásos fájdalomcsillapítóként. Csaknem százhetven esztendővel ezelőtt a müncheni Johann Andreas Buchner gyógyszerész sűrítette tovább a főzetet. Ebből a sárga masszából nyerte 1829-ben francia kollégája, Raffaele Piria olasz vegyész már szalicilsavat állított elő belőle. Elsőként a strass- bourgi Charles-Fréderic Gerhard kémikus készített acetil-szalicilsavat 1853- ban. Az első, korszerű gyógyszerként használható szalicilsavas fájdalom- és gyulladáscsökkentő szert a wuppertali Bayer festékgyár laboratóriumában állította elő dr. Fritz Hoffmann. Súlyosan reumás édesapja kínjait akarta enyhíteni, miközben fölfedezte az új vegyületet, az ecetsavval házasított szalicilsavat. A felfedezés időpontja: 1897. Két évig próbálták, mielőtt megkezdték a nagyüzemi gyártását. A Hoffmann doktor által Aszpirinnek elnevezett acetil- szalicilsav azóta sem mondott csődöt. 1904 óta sajtolják tablettává. Évente 44 ezer tonna fogy belőle a világban. A nyolcvanas évek közepe óta még a korábbinál is nagyobb lett az Aszpirin tekintélye: kiderült, hogy migrén, szívinfarktus, bélrák és terhesség közbeni komplikációk ellen is hatásos. A nótaműsorok a vidékieknek szólnak A rádió tulajdonképpen csak két dologra Jó: hogy híreket közvetítsen, Illetve az, hogy szórakoztasson. A fenti alapigazságot Szirányl János, a Magyar Rádió művészeti igazgatója fogalmazta meg. Mint mondja, a közszolgálati rádió nem mehet vakon a hallgatók kívánságai után, bizonyos kultúrmissziót is be kell töltenie. A három adó - a Kossuth, a Petőfi és a Bartók - tehát együttesen körülbelül negyven százaléknyi komolyzenét közvetít. Ezeknek a műsoroknak a hallgatottsága nemigen haladja meg az egy százalékot, vagyis körülbelül nyolcvanezer emberhez szól, ám vannak, akik csak ezért kapcsolják be a rádiót.- A háború után, részben politikai okokból, részben pedig Kodály Zoltán ellenérzéseit is figyelembe véve, egy ideig szinte megbélyegzettnek számított a Magyar Rádióban az egyébként rendkívül népszerű magyar nóta - állítja Szirányi. A műdalt, a cigányzenét, más néven a városi folklórt száműzték. Azután Kodály Zoltán is megváltoztatta korábbi, kategorikusan elítélő véleményét, s belátta: ennek a műfajnak is van létjogosultsága, helye a kultúrában és a rádióban is. Ma a zenei műsorok mintegy tíz százaléka tartozik ebbe a kategóriába, s külön csapat, a Népzenei Szerkesztőség foglalkozik vele. A Jó ebédhez szól a nóta és az ehhez hasonló műsorok egyébként a Magyar Rádió szinte leghallgatottabb zenei műsorai: alkalmanként akár egymillió embert is szórakoztatnak. A felmérések szerint a nótaműsorok legszorgosabb hallgatói a vidékiek, a negyven éven felüliek, de a Gallup Intézet által végzett felmérések szerint a fiatalabbak egy része sem idegenkedik ettől a fajta a zenétől. A művészeti igazgató szerint a Magyar Rádió, a kiélezett versenyben továbbra is azon lesz, hogy hűséges hallgatóinak többségét megtartsa. Ezt a célt szolgálják a megszokott és sokak által megszeretett zenei műsorok is, miközben lassan minden adó sajátos arculatot ölt. Kevesebben hallgatják a Petőfi és a Bartók adókat. Bár ezek jobb hangminőségben sugározhatnak zenét, hátrányuk, hogy más-más hullámhosszon hallgathatók az ország különböző tájain, A Petőfinek például éppen vidéken elég jelentős közönsége van. Szirányi meggyőződése szerint nem kis részben éppen a szórakoztató zenei vagy zenés műsorok népszerűsége miatt. (tardos) A Láng-Sztankay páros ismét együtt Akkor is, most is Minden lében két kanál Huszonhárom év után Ismét elkezdték sugározni az MSat csatornán a Minden lében két kanál című sorozatot. Azonnal kipattant a botrány. Égtek a telefonvonalak, levelek százaival ostromolták a tévécsatorna tulajdonosait. Roger Moore és Tony Curtis egykori magyar szlnkronhangjalt követelték vissza. Mit tehettek a tévések, bocsánatkárést rebegve, visszahívták Lord Brett Sinclair és Danny White régi magyar hangjait: Láng Józsefet és Sztankay Istvánt. Talán 23 év múlva ismét bebotorkálnak a stúdióba, alájuk tolnak egy széket, aztán felteszik az okulárét és megszólalnak a hangon Nehéz Láng Józsefet otthon találni. Egész héten Roger Moore nyomában jár.- Hétfőn-kedden a Kanalakat, szerdán egy Roger Moore-os James Bond filmet, csütörtökön és pénteken a felújított Angyalt szinkronizálom. Szinte már álmomban is az ő hangján szólalok meg.- Ez nem Láng József természetes hangja?- Nem. 23 éve „belebújtam”, szegény Gerhard Pali szinkronrendezővel akkor agyaltuk ki ezt a hangot. Jóval mélyebbre, amolyan „öblöge- tősre” vettem annak idején a figurát. Akkor veszem elő ezt a hangot, amikor csak szükség van rá, ezért nem is öregszik.- Különben öregedne?- Persze.- Ismeri Roger Moore-t?- Néhányszor találkoztunk. Itt járt még a 70-es években Budapesten. Bejött a szinkronstúdióba is, tetszett neki, amit Sztankayval marháskod- tunk, nagyokat nevetett. Sztankay István is roppant elfoglalt, ő szinkronizálja Tony Curtist, a Minden lében két kanál másik sztárját.- Könnyű elkapni a figurát, mert Curtis játékstílusa, ritmusa hasonló az enyémhez. Egyetlen dolgot volt nehéz megszokni: Curtis ebben a sorozatban azt találta ki, hogy a szájával állandóan plusz mozdulatokat csinál. Ezeket kell kitölteni magyar szöveggel.- Milyen Curtis az életben?- Kedves, közvetlen, művelt, a hangja jóval magasabb fekvésű, mint az enyém. Kellemes bariton.- Mikor találkoztak?- Úgy 8-10 éve. Akkor a Fórum szállóban lakott, oda hívott meg.- Egyszer már 23 éve, szinkronizálták ezt a sorozatot. Nem unalmas ismét ugyanazt mondani?- Ugyan, dehogy. Akkor is nagyszerűen szórakoztunk, most is néha a hasunkat fogjuk a röhögéstől, ha kitalálunk valami plusz poént. Amikor először hallottam, hogy ismét megvették a Minden lében két kanál-t, először kicsit elborzadtam: Úristen, még egyszer nekifogni, végigcsinálni... Meg is köny- nyebbültem, amikor kiderült, nem ránk gondoltak. Most viszont annak örülök, hogy a nézők nyomására mégis visz- szahívtak.- És mi lesz újabb 23 év múlva? Ha ismét leporolják ezt a sorozatot?-Mi lenne? Ha élünk, jövünk. Elvégre a képernyőn nem mi látszunk, hanem a fiatal Roger Moore és Tony Curtis. Bebotorkálunk majd Dodival a stúdióba, alánk tolnak egy-egy széket, feltesszük az okulárét, és megszólalunk azon a jól bevált, ismert hangon. Bár így lenne. Vágó Ágnes Elsősorban az oktatásban és a szociális ellátásban jeleskednek Újraszerveződő szerzetesi élet Napjainkban már nem csak az úgynevezett „papi városokban” tűnnek fel az utca forgatagában az apácák és a szerzetesek. Bár nálunk a rendek nem tartoznak olyan szervesen a társadalom életéhez, mint mondjuk Olaszországban, szerepük egyre Jobban felértékelődik.- Való igaz, 1989 óta a szerzetesi élet bizonyos újraéledésének lehetünk tanúi - mondja Révay Edit szociológus, az Országos Lelkipásztori Intézet munkatársa. - Jellemző, hogy míg a közösségek 1950-es erőszakos feloszlatása után mindössze négy rend maradhatott meg, köztük az idén éppen négyszáz éves piaristáké, napjainkban pontosan 91-ről tud a kutató. A piaristák névadója, Kalazanci Szent József volt az a szerzetes, aki Rómában maga köré gyűjtötte a kallódó utcagyerekeket, és oktatni kezdte őket. Ennek, vagyis kizárólag az oktatásnak a lehetőségét hagyta meg az ötvenes években az Elnöki Tanács rendelete, amikor a piaristák mellett a bencések, a ferencesek és a Miasszonyunkról elnevezett Szegény Iskolanővérek működését engedélyezte. Évtizedekig összesen 9 rendházban 180 férfi szerzetes és 60 szerzetesnő gyakorolhatta így vallását, élhetett küldetésének: taníthatott a számukra meghagyott néhány középiskolában. Míg a ma meglévő katolikus rendek száma lényegesen nem tér el a háború előttitől, nagy a „Jót és jól cseledjetek fiaim életetek során”. Erkölcstanóra a piaristák budapesti gimnáziumában, amely a rendszerváltozás előtti évtizedekben is mindvégig, megszakítás nélkül működhetett különbség a rendtagok számában. Ma mintegy harmada a szerzetesek létszáma az 1950 előttinek. Az összesen 3 és félezer szerzetes között mintegy 2 és félezer apáca van. A legtöbb közösség - a nagy hagyományúak, az újraindultak, vagy éppen a hazánkban frissen letelepedettek - elsősorban a tanításban, a szociális-ka- ritatív, valamint a hitoktató- lelkipásztorkodó-missziós munkában tevékenykedik. Érvényes ez az Angolkisasszonyokra, a bencésekre, a Betegápoló Irgalmas Rendre csak úgy, mint például a Szent Ferenc Kistestvéreire, vagy a Jó Pásztor Nővérekre. Mások szűkebben meghatározott, pontosan körülhatárolt feladatra vállalkoztak. A Szent József Nővérek például a családgondozásra, a Vinculum Caritatis Közösség a lélekmen- tésre, a Jézus Szíve Nővérek Társasága tagjai a hitoktatásra, a hitoktatók képzésére „szakosodtak”.- A társadalomnak a nemes szándékú segítőkre, az önzetlen közreműködőkre nagy szüksége is van - vallja a kutató. Deregán Gábor