Új Dunántúli Napló, 1997. december (8. évfolyam, 329-357. szám)

1997-12-10 / 338. szám

1997. december 10., szerda Környezet- Es Természetvédelem Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Mészáros Attila Szélvíz Európai szabályok. Az EU-csatlakozás egyik köz­ponti kérdése a környezet- védelem. A társult országok e területet szabályozó 300 törvényének negyedét teljes mértékben, másik 25 száza­lékát pedig részben már át­vette Magyarország. Gombafertőzés. Ismert gond a falakat fertőző gom­básodás a pécsi Nevelők Háza patinás épületében. A Központi Környezetvédelmi Alaphoz benyújtott sikeres pályázatuk alapján erre az évre a műemlékek támoga­tását segítő keretből 2 millió forintot nyert az intézmény a fertőzés elhárítására. Szelektív hulladékgyűj­tés. A pécsi Biokom Kft. ál­tal kiírt, és a szelektív hulla­dékgyűjtést szolgáló jármű­vek beszerzését célzó pá­lyázatot a Volvo nyerte. Összesen 12 speciális gép­kocsit szállítanak a cégnek, 200 millió forint értékben. Tározók. A Dél-dunántúli Vízügy Igazgatóság műkö­dési területén több mint 170 víztározó üzemel, ebből 68 Baranya megyében. A tava­kat egyaránt használják ha­lászati, öntözési, horgászati és jóléti célokra. A virágos Magyarorszá­gért. Az országos kömye- zetszépítő verseny 50 díja és különdíja közül nyolcat ba­ranyai települések vehettek át novemberben Hévízen. Ezzel a megyék között az első helyen végeztek. A jövő évi kiemelt bírálati szempont a tisztaság lesz. Autópálya-program. A Baranya Megyei Területfej­lesztési Tanács 3 millió fo­rint vissza nem térítendő támogatásban részesítette a Dunántúl Autópálya Kft.-t a „Baranya megyében autópá­lya kialakítása” program el­készítéséhez. • a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Tájsebészek a bányagödrökben A hat évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program a földvé­delmen belül a célok között külön is megemlíti: el kell végezni a meddőhányók és külszíni bányagödrök rekultivációját. növekedni fog. Ezért is nevez­hette dr. Szili Katalin, a KTM államtitkára a pécsiek újabb pá­lyázati törekvéseit reménnyel A pécsi Székely Bertalan úti rekultivált bánya fotó: laufer l. újabb pályázati kör, a Központi Környezetvédelmi Alaptól megnyertük négy bányagödör rekultiválásának teljes anyagi fedezetét. A Biokom kivitelezé­sében ennek révén készültünk el a Bárány út, a Székely Bertalan út, a Papp-bánya és ä Szamárkút rendbetételével. Erre a célra ösz- szesen több mint 123 millió fo­rintot adott a KKA. A Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztérium országos szinten ebben az év­ben 670 millió forintot fordított erre a célra. Ez az összeg a bá­nyajáradékok révén a jövőben kecsegtetőnek. Miután ugyanis novemberben átadták a már re­kultivált négy bányagödröt - s Kölkeden is egy homokbánya helyén kialakított közparkot -, a közeli hetekben várható, hogy elbírálják a legújabb pályázato­kat. Pécsett további négy rekulti- válására vállalkozhat a Bio­kom: a Zsolnay-dombon, a Ká­posztás-völgyben, a Kénesi úton és Felsőgyükésben lévő felhagyott bányagödrökére. Az eddig befejezett munkák láttán mondhatjuk: tájsebészek dol­goznak a város arculatán. PÉCS Ebben pedig a megye alaposan érintett, bányászati múltjának, volt vezető iparágának köszön­hetően. A közel hároméves múltra visszatekintő program egyelőre az elején tart. Azzal együtt is, hogy csak olyan terü­leteket érint, amelyek esetében a volt bánya üzemeltetője már nincs meg, így áthárítani sem lehet rá a feladatot. A munka hatalmas költsége­ket igényel. Az országban csaknem 1500 ilyen felhagyott bányagödör van. A múlt év tavaszán mérték fel a pécsieket, s ez esetben is meghökken­tően magas szám lett a vége: több mint 100 rekultiválásra váró bányagödör található a vá­ros területén. Ezt a munkát a Városüzemeltetési Iroda, a Bá­nyakapitányság, a Közüzemi Rt. és a Biokom Kft. közösen végezték el.-Az első pályázati felhívás éppen három éve jelent meg - hallottuk Leitol Csabától, a Biokom kereskedelmi igazgató­jától (képünkön). - Márciusban már nyert pénzt a város, a Fü­lemüle és a Névtelen utcai bá­nyagödrök rekultiválására 45 milliót, további négy terveinek elkészítéséhez 15 millió forin­tot. Tavaly augusztusban volt az A négyek ütemezett „légvédelme” Zökkenőmentes a megye levegőjének tisztítását szolgáló, úgy­nevezett ágazatközi intézkedési program végrehajtása. BARANYAI KÖRKÉP Jóllehet, a parlament ez év szeptemberében fogadta el a Nemzeti Környezetvédelmi Programot, a kormány már négy évvel korábban rögzítette határozatában a levegő minősé­gének javítása érdekében vég­rehajtandó feladatokat. Bara­nyában a Dél-dunántúli Kör­nyezetvédelmi Felügyelőség az érintett önkormányzatokkal együttműködve határozta meg a káros légszennyezést okozó­kat. A négyes listára a Pécsi Erőmű Rt., a Szentlőrinci Köz­üzemi Vállalat, a Siklósi Költ­ségvetési Kft. és a Nagyharsá- nyi Kőbánya Kft. került fel.-A kijelölteket a légszeny­nyezés csök­kentését szol­gáló intézke­dési terv ké­szítésére köte­leztük - tájé­koztatott Emesz Tibor (képünkön), a felügyelőség szakembere. - Ezek végrehaj­tása folyamatban van, vagy már megszűnt a légszennyezés for­rása. Pécsett a hőerőmű 30 000 tonna kéndioxidot bocsát ki évente a levegőbe, s magas ké­ményei miatt regionális hatású szennyezőforrásnak minősül. Kedvezőtlen meteorológiai kö­rülmények mellett meghatáro­zója a pécsi levegő minőségé­nek. A kibocsátás csökkenté­sére a már működő technológia hatásfokának növelését hatá­rozta el, illetve egy korszerűbb, a célt jobban szolgáló kazán te­lepítését. Az előbbi intézkedé­sek megtörténtek, a kazán tele­pítése érdekében részletes kör­nyezeti hatástanulmány készül. Az új technológiát várhatóan 2002-ben helyezik üzembe.- A szentlőrinci vállalat fű­tőműve a káros környezet­szennyezést megszüntette, to­vábbi javulás várható a gáztü­zeléstől. A siklósi aszfaltkeve­rőt felszámolták, szennyezőfor­rásként már nem kell vele szá­molni. A nagy harsány i kőbánya a porkibocsátás csökkentésével részben teljesítette kötelezett­ségét. A kőtörési technológia módosítása rövidesen, várha­tóan ennek az évnek a végére fejeződik be. A biomassza ígérete SZENTLŐRINC Mennyiben érdekel ben­nünket a burgenlandi oszt­rák kisváros, Güssing? Két éve biomassza-erőmű látja el lakosságát hőenergiával - s ez lehet nálunk is cél. A biomassza ebben az esetben faap- rítékot jelent, ez az ener­giaforrás ná­lunk is ren­delkezésre áll, ha több kell, akkor néhány éves előrelátással megteremthető. Eddig azon­ban egyelőre nem néznek a szentlőrinciek, pedig a kisvá­ros bizonyos szempontból privilégizált helyzetben van. Mátis István polgármester (képünkön) adja ennek ma­gyarázatát.- A városban évek óta folynak az előkészületek, hogy a jelenleg importból származó pakurával fűtött erőművünket leváltsuk kör­nyezetbarát technológiával. Miután törekvéseink az ille­tékes minisztériumok előtt már ismertek és szimpátiával fogadottak, meghívást kap­tunk egy szakmai értekezletre Ausztriába, a határközeli ma­gyar megyék képviselőivel együtt a biomasszára alapo­zott fűtés tanulmányozására. Az osztrákoknál ugyanis ez már elterjedtnek mondható, Güssing pedig, ahol voltunk, méreteiben hasonlít Szentlő- rincre. A város 20 kilométeres körzetében további 10 telepü­lésen ilyen módon szolgáltat­ják a lakosságnak és az in­tézményeknek a meleg vizet és a fűtést. A Phare támogatja a kez­deményezést, úgynevezett CBC-programjának szakmai és tőkehátterét az osztrákok biztosítják. Szentlőrincen je­lenleg - lakásra-vetítve - 650 az erőműről ellátott otthonok száma. A biomassza alkalma­zását az is indokolja, hogy minden egyéb energiaforrás felhasználása mellett az árbe­vétel 95 százaléka a fűtő­anyag szállítójához kerül, csak 5 százalék marad hely­ben. Biomassza esetében ez az arány éppen a fordítottja lesz. A szentlőrinciek ebből is eredő feladata: mielőbb elké­szíteni a szükséges projektet - ez a meggyőződés alakult ki a Güssingbe látogató önkor­mányzati és lakásszövetkezeti szakemberekben. A civilek támogatása BUDAPEST Az állami környezet- és természetvédelmi feladatok átvállalásáért jövő évben 85 millió forintot kaphatnak pályázati támogatásként a civil szervezetek. Idén ez az összeg még csak 55 millió forint volt, az érdeklő­dés a civil szervezetek részé­ről nagyon nagy. A napokban KTM-sajtótájékoztatón is­mertették, hogy az ország minden részéből legutóbb 129 pályázat érkezett, összesen 720 millió forintos támogatást igényelve. (Ilyen pályázatot egyébként most írtak ki elő­ször.) A zsűri - többszöri egyez­tetés után - 31 szervezet 36 pályázatát támogatta, erre az évre 55, a következőre 85 mil­lió forinttal. A Pécsi Zöld Kör az egyetlen baranyai nyertes, radio-ökológiai kurzusra ka­pott 1997-re 250 000 forintot, a környezeti oktatás-nevelés feladataiban való részvételért. Rangsorolt pályázatok Rangsorolta a megyei terület- fejlesztési tanács a Baranyá­ból érkezett, a Központi Kör­nyezetvédelmi Alaphoz be­nyújtott támogatásokat. Prio­ritást kapott a megyei kórház kazánjának gáztüzelésre átál-' lítása, a pellérdi szennyvízel­vezetés megoldása, a Biokom szelektív hulladékgyűjtési programja és a kft. menedzs­ment-rendszerének kialakí­tása, illetve a Bányavagyon­hasznosító Rt. Pécsbányára tervezett szénbányászati em­lékhelye és idegenforgalmi parkja. Az első helyre sorolt pá­lyázatok a környezetvédelem csaknem minden területét érintik, a levegőtől az épített környezetig, a vizektől a hul­ladékok kezeléséig, a célt szolgáló ipari beruházásig. Megalakult a vadászkamara Hosszas vajúdás után - közvetlenül a törvény szabta határ­idő lejárta előtt - alakult meg Budapesten az Országos Ma­gyar Vadászkamara. Az országos küldöttgyűlésen részt vet­tek a baranyai nimródok képviselői is. BARANYAI KÖRKÉP A kamara elnökének a fővá­rosi dr. Heltay Istvánt válasz­tották meg a tisztségre ugyan­csak pályázó dr. Suchmann Tamással szemben, aki végül be sem került a tisztségviselők közé. A megye vadászati munkája színvonalának elis­merését jelenti, hogy tagja lett a vadvédelmi és vadgazdálko­dási bizottságnak Páldy Géza, az Országos Magyar Vadá­szati Védegylet baranyai el­nöke is. A kamara megyei el­nöke dr. Bognár József, főfog­lalkozású tit­kára Gondos Gyula (ké­pünkön) lett.- Mennyi vadász érin­tett a megyé­ben a kamara megalakulá­sával?- Baranyában több mint 2400, bár a kamara megalaku­lásáig ennek mintegy fele nyi­latkozott tagsági szándékáról - hallottuk a titkártól. - A jövő évi vadászjegyek kiadása most kezdődik, alkalmat szolgáltat arra, hogy a többiek is kitölt­sék a kérdőívet. A vadászat­nak azonban - akár hivatáso­sokról, akár sportvadászokról van szó - alapvető feltétele a kamarai tagság. A kamara természetesen ér­dekvédelmi feladatokat is el­lát, ilyen hatásköre egy 1993- ban megjelent FM-rendelet óta nem volt, mindössze a tró­feabírálatra korlátozódott.- Van a kamarának a ter­mészet- és környezetvédelem­hez kötődőfeladata is?- A vadászat ettől elvá­laszthatatlan, ezért az egyik legfontosabb munkája a vad­gazdálkodási bizottságnak, de foglalkoznia kell ezzel a hiva­tásos és a sportvadászok osztá­lyának is. Szakmai lapunk is „Vadászoknak és más termé­szetbarátoknak” ír. Természetvédelmi bázis az iskolában Végső soron önerőből is kész helyrehozni a kölkedi önkor­mányzat a településhez tartozó Erdőfű iskoláját, hogy ott ter­mészetvédelmi szakmai bázis működhessen. KQLKED - ERDŐFŰ A már régóta kiürült iskolára je­lentkezett vevő, sőt, az önkor­mányzatéhoz hasonló céllal mű­ködtetné is, ám Muskát Zoltán kölkedi polgármesternek az a véleménye, hogy Erdőfű, s benne a régi épület olyan gyöngyszeme a környéknek, amelyet nem akar kiadni a tulaj­donából a település. A munkahe­lyekben szegény vidéknek a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz kötődő programjai kitörési lehe­tőséget jelentenek, s ehhez jó alapként szolgálhat az iskola felújítása. Kölkeden bíznak a KTM, részben az idegenforgalmi mi­nisztérium támogatásá­ban. Mindkét helyről pályá­zat révén nyerhetnek pénzt. Ugyan­erre a célra még nem írtak ki pályázatot, ám éppen a közelmúltban a két miniszté­rium államtit­kárai biztató ígéretekkel adtak lendüle­tet a kölkediek elképzelésének. Optimális esetben, ötmillió fo­rintos beruházás révén, már a jövő évi iskolakezdésre átadhat­ják a szakmai turizmust szolgáló lakást és kutatóbázist. Az erdőfűi régi magtárépület is helyi védelem alá került fotó: tóth László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom