Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-06 / 304. szám
1997. november 6., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Boldoggá avatás Paskai László bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek Rómában tartózkodott, s az olasz fővárosban interjút adott Apor Vilmos győri püspök közelgő boldoggá avatásáról. A bíboros hangsúlyozta, a magyar katolikus egyház számára nagy öröm a mártírhalált halt Apor Vilmos boldoggá avatása. A november 9-ei eseményre 3-4 ezer magyar zarándok érkezése várható a Vatikánba. A magyar katolikus egyház életében utoljára 1943-ban volt hasonló örömteli esemény Szent Margit szentté avatásakor. Paskai László ezzel kapcsolatban kifejtette: a szentekről, ideértve azokat is, akiket boldog címmel tisztel az egyház, „nem lehet statisztikában gondolkodni: hány van belőlük, mennyi idő elteltével avatnak újat. A boldoggá avatás a nemzeti egyháznak, a nemzetiségnek tulajdonképpen egyfajta buzgóságát juttatja kifejezésre: van-e köztük kiemelkedő személy”. A magyar katolikus egyházfő kiemelte: Apor püspök a háború alatt merte bátran védeni az asszonyokat, és püspöksége idején másokat is próbált menteni, rejteni a püspöki palotában, a püspökség más épületeiben is. Az ökumené szellemében Edward Cassidy bíboros, a Keresztény Egység Titkárság elnöke a római lutheránus-evangélikus egyház fennállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ökumenikus konferencián kijelentette: „Olyan ponthoz érkeztünk el a párbeszéd során, melyben az Isten előtti megigazulásunkat érintő alapvető keresztény értelmezést tekintve egyetértünk.” A bíboros idézett a megigazulás témájáról katolikus-lutheránus részről közösen kidolgozott, ám még aláírással el nem látott dokumentumból: „Közös azon hitbeli meggyőződésünk, hogy a megigazulás a Szentháromság-Egy-Isten műve”. Dicsérettel illette a katolikusok és lutheránusok kapcsolatának új „stílusát”: „Mindkét részről a hívek nemcsak elnézőek egymás hibáival szemben, hanem megpróbálnak keresztény testvérként és nővérként egymás mellett élni”. Csordogáló egyházi finanszírozás A történelmi egyházak nem óhajtanak újabb számháborút Anyagiakban az egyházi iskolák sem dúskálnak Harmati Béla evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke szerint nem felelnek meg a valóságnak azok a vélekedések, amelyek szerint az egyházak finanszírozására vonatkozó törvényjavaslat az egyházi iskoláknak kedvezőbb helyzetet teremtene, mint az állami intézmények számára. A püspök álláspontját a hét elején Budapesten tartott sajtótájékoztatóján ismertette. Mint leszögezte: az egyházak azt az összeget szeretnék megkapni, amelyre a közoktatási megállapodások alapján jogosultak. A négy nagy történelmi egyház esetében ez az elmúlt évben mintegy másfél milliárd forintot jelentett volna, ebből azonban csak megközelítőleg 950 millió forintot kaptak meg. Harmati Béla reményei szerint a parlament olyan helyzetet teremt majd, amelyben nem kell „számháborút folytatni”, azaz az egyházak megkaphatják azt a támogatást, amelyet a törvény is előír számukra. A püspök hangsúlyozta: a négy nagy történelmi egyház tárgyalási alapként elfogadja a kormánynak az egyházak finanszírozására és ingatlanrendezésére vonatkozó javaslatát. Remélik ugyanakkor, hogy a parlament által elfogadott törvény jobban megfelel majd elképzeléseiknek, mint a jelenlegi tervezet. Harmati Béla megerősítette a Magyarországi Katolikus, Református és az Evangélikus Egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által szeptember közepén közzétett közös állásfoglalás legfőbb kifogásait. A dokumentum szerint az egyes egyházak számára nem elfogadható, hogy elvi jelentőségű észrevételeik döntő többségét a kormány nem vette figyelembe a törvénytervezet kimunkálásakor. Úgy vélik, hogy a jelenlegi javaslat az egyházak számára hátrányos új elemeket is tartalmaz. Ezek egyike szerint például minden felsőoktatási intézményben, így a teológiai egyetemeken is érvényesíteni kellene a teljes világnézeti szabadságot a felvételkor, az oktatás során, és a végbizonyítványok kiadásakor. Harmati Béla úgy ítéli meg: mindez korlátozná, hogy az adott egyházi intézmények belső szabályaikat alkalmazzák. Az egyházak kifogásai között szerepel az is, hogy a törvénytervezet egyes rendelkezései ellentétesek az Apostoli Szentszékkel kötött megállapodás bizonyos pontjaival. Ismerni, érteni Templomba lépünk és éppen szentmise van. Tudjuk, hogy legkevésbé akkor zavarunk, ha nem járkálunk, beszélgetünk, hanem helyet foglalunk és figyelemmel kísérjük a szertartás menetét, szövegét és gesztusait. Jó, ha tudjuk ezek értelmét és hogy kinek, mit, mikor és miért kell csinálnia. A szentmisének vannak olyan részei, amelyeket csak a pap végez. Az ún. elöljárói imádságokat a' jelenlévők nevében a közösség elöljárójaként intézi Istenhez. Amíg ezeket mondja, a hívek csendben vannak. Az intelmek is a misézőre tartoznak. Ezekkel vezeti be a híveket a mise kezdetén a szentmisébe és bezáratja az egész cselekményt a mise végén. Az elöljárónak vannak csendes magán imádságai is, amelyeket halkan mond és ezeket a hívek nem hallják. A szentmise hívekre tartozó részei a felkiáltások. Ilyenek az amen, alleluja, Istennek legyen hála. A párbeszédes válaszok, dialógusok egyrészt a szentmise közös bemutatásának jelei, másrészt biztosítják a pap és a nép közötti kapcsolatot. Az imádságok közül pedig csak a népre tartozik pl. a Hiszekegy, a Miatyánk. A testtartások közül az állás Isten gyermekei szabadságát és egyben a tiszteletadást jelző magatartás. Az ülés a készség kifejezése a meghallgatásra, az elmélyülésre. A térdelés az alázat, a bűnbánat, az imádás megnyilatkozása. Kezünket összetehetjük vagy kitárhatjuk, előbbi az összeszedettséget, odaadást, utóbbi a nyitottságot, befogadókészséget fejezi ki. Keresztvetéskor a kereszt jelét rajzoljuk magunkra, megvallva a kereszthalál megváltó és üdvözítő hatalmát. Rozs Szilvia Ingyenes tanfolyam Alapfokú szociális tanfolyam kezdődik a Katolikus Karitászban. Segíteni akarnak ezzel a tanfolyammal a karitászcsoportok önkénteseinek és minden érdeklődőnek. Díjmentesen tanítanak elsősegélynyújtást, házi betegápolást, a szociális törvény által biztosított segélyek kérvényezését, a leginkább rászorult emberekkel való foglalkozást. A tanfolyam november 8- án, szombaton kezdődik Pécsett a Karitász Házban. Az előadások hat egymás utáni szombaton 9 órától 15 óráig lesznek. Felvilágosítás, jelentkezés a Janus Pannonius u. 4. szám alatt, személyesen 8-16 óráig, vagy telefonon: 72/327-352. Október Tudom, elmúlt már. A 23 is, meg a 31 is. Az egyik 41-szer, a másik meg már 489-szer. De mégis: az egyik biztosan nem, s úgy tűnik, hogy a másik sem találta még meg a helyét bennünk. Mondják 1956 még túl közeli. A reformáció 1517 meg talán túl távoli lenne? Vagy minden attól függ, hogy ki melyik oldalon áll? Mert vannak ilyenek. Jobb és bal, meg protestáns és katolikus. Vagy csak ember van, tárgyilagos és elfogult, önzetlen és önző, szűkkeblű és krisztusi? Sok a kérdőjel. Ez is kortünet, mert elbizonytalanodtak az értékek. Vagy csak mi, mert tagadni kellett az értéket és ezért még fizettek is. Ez mindig megbosszulja magát. Jó lenne minden értékből közösen meríteni, az értéktelent pedig együtt elutasítani az anyagi, a szellemi és a lelki életben egyaránt. Együtt? Talán inkább csak élcsapatok vannak a rosszra is meg a jóra is. S ez utóbbiak a mécses, a só és a kovász. Kevesen vannak, de tüzet gyújtanak, ízt adnak, kelesztenek. Nem megadják, nem visz- szatartják, hanem odaadják magukat, éppen amikor krízishelyzet van: sötétség, ízetlenség és kel(l)etlenség. Ők a reformátorok bármely nemzetből és felekezetből. Soha nem nélkülözhetők és soha nem pótolhatók. Amikor nincsenek, visszafelé forog az idő. A múlt nem példa lesz, hanem kövület, a jelen a puszta túlélés, a jövő a reménytelenség színtere. Pedig egy jól berendezett Földet és Eget kaptunk feladatul, örökségül. Szénási János Mayer Mihály pécsi megyés püspök nyilatkozata Felelős mérlegelés Mayer Mihály pécsi megyéspüspök nyilatkozatot juttatott el a sajtónak hazánk NATO- csatlakozásáról. A püspök nem a katolikus egyház, hanem a saját nevében fogalmazta meg álláspontját. Kiemelte: Magyar- ország előtt megnyílott a földrészünkön kibontakozó integrációs folyamathoz való csatlakozás lehetősége. Mayer Mihály szerint a NATO létének fél évszázada bizonyítja: képes tagállamainak hatékony védelmet nyújtani, tevékenysége a nyugati civilizáció értékeire épül és összhangban van a nemzetközi közösség demokratikus alapelveivel. Leszögezte: nyilvánvaló, hogy minden megoldás szükségképpen anyagi terheket ró az ország lakosságára, fejlődésünk legfontosabb és nélkülözhetetlen feltétele azonban az ország külső és belső biztonsága. A püspök véleménye, hogy csatlakozásunk esetén hazánk szuverenitását megőrizve, egyenrangú partnerként vesz részt a kollektív és konszenzusos döntéshozatalban. Mayer Mihály „e napi politikát meghaladó kérdésben” honfitársait megfontolt, felelős mérlegelésre és szavazásra buzdítja a zsinat szavaival: „Minden állampolgárnak joga és egyben kötelessége a szabad szavazás lehetőségeivel élni.” Emlékeztető Orgonahangverseny lesz november 9-én, vasárnap a kertvárosi református templomban 16 órakor. Közreműködik Bó- dis Tamás orgonaművész. Folytatódnak a 400 éve alapított Miasszonyunkról nevezett női kanonokrend jubileumi ünnepségei. November 14-én 16 órától emlékhangverseny és műsoros délután lesz a Helyőrségi Művelődési Otthonban. (A színházzal szemben.) Fellépnek a zárda iskoláinak volt növendékei, azok gyermekei, unokái és a rend jelenlegi óvodásai. A volt alsószentmártoni lakosokat és az ott valamikor szolgálatot teljesítő papokat a kiengesztelődés és megbékélés jegyében szeretettel hívjuk, hogy november U-én szent Márton ünnepén a falu mostani, cigány lakóival együtt ünnepeljék templomunk búcsúját és 200 éves jubileumát. November 9-én, vasárnap délután fél öt órakor a Pécsi Bazilika Szent Mór kápolnájában Szabó István lantművész ad hangversenyt. Közreműködik Szabó Ildikó blockflőtével. Az utolsó reverendaszabó Apró szabóműhely a pécsi Nyílközben - jó ideje már használaton kívül, még akkor is, ha gazdája, Gám György itt ücsörög napközben, hallgatja a rádiót. A próbababa több, mint százéves, a Singer varrógépet - már használtan - 1913-ban vásárolta az édesapja, Gám Tamás, nem sokkal azután, hogy a Zrínyi utcában működött Fleischer és Budai papi szabó cégnél elhelyezkedett.- Apám 1939-ben lett önálló iparos, csakis papi öltönyökkel, reverendákkal foglalkozott, de készített a Székesegyháznak palástokat, miseruhákat is, vagy éppen biretumot, ami, ugyebár a pomponos papi kal- pag. Olyan keze volt, nála próbálni sem kellett. Én azért szoktam ragaszkodni az egyszeri próbához. Persze, valaha évente százszám készült csak a reverenda. Gondolja meg, az egyházmegyében 450 pap volt, (most nyolcvanan lehetnek), a szemináriumban ötven teológus tanult, akik minden évben új reverendát kaptak!-Hány gomb van egy reverendán? - vetem közbe.- Harminc-harminckettő, ki milyen magas, attól függ. Apám az úgynevezett „pécsi szabásmintát” alkalmazta, ami annyit tesz, hogy hátul, a deréknál hat ráncot alakított ki. Az 1947-es Pécsi Őszi Vásár és Kiállításon emlékérmet is kapott. Aztán 1950-ben kidobtak az Apáca utcai üzletünkből, és vége lett mindennek. Persze, az élet nem állt meg teljesen.-Érdekes, a kommunizmus alatt több munka volt, mint manapság. Elfogytak a papok, aki van, az is öreg, mint jómagam. Az utolsó években, míg abba nem hagytam a munkát, főképp javítanivalóm akadt! Sokszor negyven éve hordott reverendákat tettem rendbe. Pedig a „kuncsaftjaim” között volt Cserháti József, Bíró László, Mayer Mihály, Seregély István - mutatja a falon a fotográfiákat. - Ez az én Burdám, már elnézést, hogy ilyet mondok. Aztán már csak arról esik szó, hogy utód - az nincs. Minek, kinek? Az őszi nap csendesen süt be az ablakon, míg a végekben álló fekete szövetek és a néma kis varrógép türelmesen várnak. Hátha még egyszer? M. K. Pihennek az egykor szorgos kezek fotó: wéber t. Zarándoklat Rómába Harangszóval indul a zarándoklat Rómába csütörtök este 5 órakor Pécsről Apor Vilmos győri püspök boldoggá avatására. Három busszal mennek, kettő a belvárosi, egy a piusi plébánia szervezésében. De megy csoport Dombóvárról és Szekszárdról is. Bolognában szentmisén vesznek részt a zarándokok, Siená- ban rövid városnézésre állnak meg. Szombaton Rómában az ősi hagyományoknak megfelelően a nagy bazilikákat járják végig, Vasárnap 10 órakor kezdődik a pápai szentmise a Szent Péter-bazilikában. A szertartást a Magyar Televízió egyenesadásban közvetíti.
