Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-30 / 328. szám
Beszélgetés az óceánban A Frey-dosszié legutóbbi adásában a beszélő állatok között jeles sztár volt egy gorilla. Már egész szépen társalgód az emberekkel, amikor - ki tudja, miért - egyszer csak felhagyott minden nyelvtanulási szándékával, s hosszú idő óta „némán” duzzog egy karosszékben ücsörögve. Vélhetően a gorillának is megvolt a maga véleménye: ezekkel - gondolhatta az oktatóiról - nem lehet szót érteni. Az emberek mintha csak a maguk örömére foglalkoznának az állatok közötti kommunikációval. Kezdetben a delfinek voltak ennek szenvedő alanyai, amennyiben az ilyen kutatásokhoz természetesen zárt medencék kellenek. A delfinek pedig, az óceánok játékos Az állatok nagyon jól értik egymás nyelvét: a jegesmedvék akár szerelmet is vallhatnak egymásnak kedvű vándorai, mérhetetlen távolságokhoz szoktak, s vélhető, négy fal között nem ugyanarról „beszélgetnek”, mint amikor a nyílt tenger hullámait hasítják. Újabban a gyilkos bálnák, az orkák kerültek ilyen szempontból a figyelem középpontjába. Már csak azért is, mert lévén vadászok, és a táplálékszerzést csapatmunkában oldják meg, nyilvánvalóan kell lennie közöttük információcserének. Az orkáknál is hatékonyabban tudnak fajtársaikkal érintkezni más bálnafélék. A kutatók már régóta tudják: egymásnak adott jeleik, dallamos hangjuk a víz alatt több száz kilométerre is elhallatszik és jelent kapcsolatot közöttük. M. A. Rózsakért a kastélyban Iszlám múzeum alapjait szeretnék lerakni Keszthelyen Olyan háromhektáros rózsaligetről álmodik dr. Czoma László, a keszthelyi Festetics Múzeum igazgatója, amelyben a világ összes rózsafajtája otthonra lelhet. Mindezt jövőre szeretnék megvalósítani a honvédségtől visz- szakapott 25 hektáros terület egy részén, amellyel együtt 33 hektárra nőtt a kastély parkja. A rég vitatott terület természetesen ismét a kastély szerves részévé válik, s az azt átszelő utat feltörik, ami nem kis pénzébe kerül az adófizető polgároknak. A „Gül Baba” rózsakertje szinkronban lesz egyéb elképzeléseikkel, ugyanis a megnagyobbodott Festetics- kastély üres épületeik egyikében Közép-Európa eleddig egyetlen iszlám múzeumát szeretnék közel-keleti segítséggel és hazai anyagból megalapítani. Ezzel újabb érdekesség várná télen-nyáron a látogatókat. Persze a jövő nyár előtt is akad némi törökös beütés, a gondolat folvezetésére. December 10-én nyitják meg A török rézmú'vesség a XV.-XIX. századokban címmel szervezett időszaki kiállítást, melynek anyagát tíz hazai múzeum adta össze, köztük múzeumok szőkébb régiónkból is. HasQnló- képpen decemberben szeretnék megnyitni Közép-Európa legnagyobb, állandó trófeakiállítását, melyet az angol British Múzeum is megirigyelt. Két nagy vadász hagyatékáról van szó. Egyikük Windisgrätz herceg 275 darabból álló, a másik pedig az Angliában élő, erdélyi származású Dózsa György 200 darabból álló, négy földrészről való kollekciója. K. F. Mikulás-est Az Új Dunántúli Napló Barátainak Klubja december 5- én a pécsi Pöttyös étteremben rendezendő évbúcsúztató Mikulás-estjére még lehet helyet biztosítani a klub irodjában (Pécs, Ferencesek u. 1.) december 1-jén 13-tól 15 óráig. A vidám esten lesz zene, tánc, a hozott tárgyakból ajándéktombola. Önköltséges fogyasztás, gazdag választékból. Melegen ajánljuk a hideg napokra divatképünket hölgyeknek és férfiaknak egyaránt fotö: laufer László VD1V Keresztrejtvény Európa m begombolko Nemzeti elfogultsággal sem állíthatjuk, hogy Magyarország valaha is divathatalom volt. A gombot azonban - amely másfél évszázada a nemek jelképe is - a magyaroknak köszönheti az európai kultúrkör. Végre valami, amiről le lehet írni: a régi görögök és rómaiak még nem ismerték, ahogy más ókori népek sem. A ruhák összefogására ősi biz- tosítótű-féléket alkalmaztak. A gombot a keleti nomád lovas népek találták fel és - a francia divattörténészek szerint - a magyarok terjesztették el Európában. Bizonyos, hogy Árpád-házi királyaink idejében őseink már ismerték a gombot. Erről a XIV. század közepén írt Képes Krónika azon lapdísze tanúskodik, amelyen IV. Béla - 1245. augusztus 20-án - megkoronázza fiát, V. Istvánt. A képen az ifjabb király balról jobbra gombolt zekében van. Érdekes, hogy magyaros ruhatartozék hosszú évszázadokig csak a férfidivatban terjedt el. A nők csak az 1830-as évektől kaptak rá a gombos A XIV. század közepén írt Képes Krónika lapdísze ruhákra. Kezdetben a nők ruhái is ugyanúgy gombolódtak, mint a férfiaké. Az ellenkező irányú gombolásra csak 150 éve kezdtek áttérni: így akarták elhárítani a hölgydivat férfiasodását. Azóta már feltalálták az uniszex cipzárat (jövőre lesz 90 éve) és a tépőzárat (jövőre lesz 50 éve), de a „visszafelé” gombolt női ruhák azóta is tüntetnek a nemek izgalmas különbözősége mellett. D. I. Miniben a Szent István Hosszú CTek telnek el, mire megszületik egy régi hadihajó mai egy-két méteres modellje. Fémből és fából kicsiben kevesen formáznak történelmi hajót. A Tolna megyei Tevelen lakó fiatalember, Nemes Gábor ritka hobbinak hódol; történelmi korok elpusztult vagy szabadtéri múzeumokban őrzött hajóit készíti el alig néhány méteres kivitelben. Keserves munka az újraálmodásuk, hisz nem elég a fotó, de műszaki leírás is kell, mely után levéltárakban és hadtörténeti intézetekben kutat a hobbi kishajókészítő. A düsseldorfi tűzoltó hajó például, mely a hetvenes években még működött, - a modellező lakásán - fából - nyolc év alatt született meg. Hossza egy méter húsz centi, bármikor működésbe hozható. A 37 éves mechanikai műszerész, aki most Volán-segédmunkás, dísztárgyként használt mozdulatlan maketteket nem is alakít ki, bár ez sem könnyű feladat. A modellezést 12 évesen kezdte, amikor ajándékba kapott egy apró Patyomkin páncélost. Eddig felkereste a rostocki, a londoni, a siófoki és a várnai szabadtéri hajómúzeumokat, végül is a magyar hadihajók ismételt tervezése mellett kötött ki. Jelenleg az első világháborús Temes monitor kicsinyített változatán dolgozik - immár a harmadik esztendeje. A gerinc és a bordázat kliséjét keménypapírból már megszerkesztette. Bonyhádi barátja, Szekér Józsej biztatására, aki középkori magyar várakat modellez számítógéppel, - a Monarchia Szent István csatahajóját akarja megalkotni. A kivitelezés egy évtizedig is eltarthat. Csuti J. Beküldendő a helyes megfejtés december 5-én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. ÚVDN Szerkesztősége, Pécs, Rákóczi út 34. (VIII. emelet 801.) A múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Sajnálom főorvos úr, de nekem sem sikerülhet minden műtétem.” A sorsoláson a szerencse Bólyi Lászlónak kedvezett (Egerág, Pozsonyi u. 36.), aki ébresz- tős rádiót nyert. E heti rejtvényünk megfejtői között is ébresz- tős rádiót sorsolunk ki, amely szerkesztőségünkben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem jelentkeznek érte - a vidékieknek elküldjük postán.
