Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-27 / 325. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. november 27., csütörtök Török vendégek PÉCS A törökországi kütahyai egyetem két rektorhelyet­tese, Hüseyin Ergin és Mehmet Bayer volt tegnap a Baranya Megyei Közgyűlés vendége. A vendéglátó, dr. Kuru- csai Csaba, a megyei ön- kormányzat elnöke el­mondta, hogy a közgyűlés közvetített a török felsőok­tatási intézmény és a pécsi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem közötti kap­csolat kialakításában. A pé­csi rektor törökországi láto­gatásakor várhatóan együttműködési megállapo­dást is aláírnak. Ny. Sz. Hírcsatorna A Korcsina meggyengült hídja. Drávakeresztúron a Korcsina-patak hozama erő­sen megcsappant. Hosszú évek után most ismét jól lát­szanak a tartó kőpillérek, melyek meggyengültek és mállanak. A folyás egy­másfél méteres vízmagas­sága jelenleg 30—40 centisre csökkent, amire még nem volt példa. (cs) Segítség a szigetvári al­koholbetegeknek. Egy mezőgazdasági vállalkozás a legjobb termesztőinek rész­vételével jótékonysági estet tartott, amelyen somogyapáti, somogyhárságyi, zádori és vajszlói gazdák is részt vet­tek. A bevételből 50 ezer fo­rintot ajánlottak fel az alko­holfüggő embereket gyógyító és gondozó Hetes Kör Társa­ságjavára. (cs) Szekszárdi tanács. Paksi Éva szekszárdi grafológus ma 17 órakor Pécsett, a Ci­vil Közösségek Házában a drogfüggő személyek írás- kép-jellemzőiről tart tanács­adó előadást a drogellenes nyílt rendezvényen. (cs) Zugtanya. A pécsi Attila utca egyik elhagyott házában hontalanok tanyáznak. Fel­tehetően egyikük tört be az 1. szám alatti épületbe, és több mint egymillió forintos zsákmánnyal távozott. A környékben kétszer jártak tolvajok más lakásokban/«) Törő-zúzó tolvajok Bükkösdön. Ismét betörők jártak a szőlőhegyen, ezúttal autókkal. A tolvajok az el nem vitt tárgyakat és holmi­kat összetörik, illetve meg­rongálják. (cs) Hajtják a tb-behajtókat Az idén még igen, de jövőre már nem lehet megállapodni az egészségbiztosítási pénztárral a halasztott vagy a részletfizetési könnyítésekről. A Pénzügyminisztérium ugyanis arra ösztökéli a pénztárakat, hogy az azonnali behajtásokból csökkentsék a tb krónikus hiányát. BARANYAI KÖRKÉP reálisan számíthat a pénztár, a többi 4 milliárdos tartozásra va­lószínűleg keresztet vethetnek. járó bérnek megfelelő összeget kapnak. Ha nettóban így száz­ezer összejön, akkor már jó időszakuk volt. Minden jel arra mutat, a jö­vőben a keményebb eszközök alkalmazását részesíti előnyben az egészségbiztosító pénztár. A Pénzügyminisztérium ugyanis A TB-kintlóvőség alakulása 1997-ben Pécsett- 6325 M immÓFt) 6393 A társadalombiztosítási hiá­nyok jogi behajtási lehetősé­gére csak 1992. óta van tör­vény, alkalmazását viszont so­káig húzta-halasztotta a szerve­zet. Egyrészt az is időbe tellett, amíg „bejáratták” az új jogsza­bályt. Másrészt az újonnan lét­rehozott behajtói csoport tag­jainak is fel kellett készülniük a jogszabályok adta lehetőségek szakszerű alkalmazására. így azután nem csoda, ha a behaj­tók munkájának eredménye­képpen az első tartozásból eredő jelentős visszafizetések csak 1995-ben jelentek meg a biztosító számláin. Míg 1994- ben az előző évhez képest csaknem megduplázódott a kinnlévősé- gek összege, addig 1995- ben ez az ér­ték már csak 4 százalékkal növekedett. De a látvá­nyos ered­mény 1996- ban volt: ekkor ugyanis már csökkent a befizetetlen társada­lombiztosítási járulékok nagy­sága. A behajtók következetes munkája ekkor kezdett beérni - mondja Károlyi Lajos (képün­kön), a Baranya Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztár igazga­tóhelyettese. Hozzáteszi, ha nem volna két, felszámolás alatt lévő állami nagyvállalat több milliárdos tartozása, akkor a megyei szervezet országosan is jól állna - már ami a tartozá­sok behajtását illeti. Mert jelen­leg körülbelül 3,5 milliárd az az összeg, amelynek bevételére Károlyi Lajos cáfolja azokat a híreszteléseket, miszerint a behajtók a sikeres akciók után milliós jutalékokat vesznek fel. Nem nagy üzlet ez senkinek - legyint az igazgatóhelyettes -, nem tolonganak ezért a munká­ért az emberek. Két évvel ez­előtt két százalék jutalék „csá­bító” ajánlatával próbáltak külső cégeket is megbízni, volt is jelentkező, ám „fellépésük” csak néhány százezer forintot hozott a biztosító pénztárába. Ezek a vállalkozások ugyanis kellő jogi háttérrel nem rendel­keztek, rábeszélésre pedig egyetlen adós sem volt haj­landó fizetni. A hivatalos behajtók viszont nem kapják meg a két százalé­kot, mert az összegből a behaj­tásban részt vevő valamennyi munkatárs részesül. A járulék­ból talán két-három hónapra azt szeretné, ha 1998-tól csök­kenne az úgynevezett megálla­podásos hátralék-visszafizetés. Az adósok egy része méltá­nyossági alapon kapott részlet- fizetési kedvezményt vagy ha- laszthatta a törlesztést. A pénz­ügyi kormányzat ezt a megol­dást túl „puhának” ítélte meg, a jövő évtől kezdve a behajtás keményebb (mint például a fog­lalás, árverezés) módszereit támogatja. Károlyi Lajos szerint az ilyen jellegű ügyek megnyug­tató rendezésére már nem lesz elegendő a mostani, 24 embert számláló behajtói csoport, még legalább tíz szakemberre volna szüksége a szervezetnek. Ezt már csak azért is meg kellene tenniük, mert jelenleg 24 ezer ügyük van, s ez számottevően jövőre sem csökken. Békéssy G. Az eddigi legszebb karácsony? A helyi vállalkozók egyesületének elképzelése szerint a város eddigi legszebb karácsonya lesz az idei, mind látványában, mind a programok gazdagságát tekintve. SIKLÓS Mint Varga Zoltán, az egyesü­let elnöke elmondta, a terveik szerint december második heté­től „borul díszbe a város”. A vállalkozók idén teljesen non­profit jelleggel karácsonyi hetet is rendezni kívánnak, ahol a felállítandó színpadon minden­nap délután előadások várják a kicsiket és a felnőtteket. A ren­dezvénysorozattal a régi kará­csonyok hangulatát szeretnék felidézni, ugyanakkor látvá­nyában az úgynevezett ameri­kai ünneplés stílusjegyeit sze­retnék átvenni, mely főként a fémdekorációban jelenik meg. Az elnök a tervekről nem kí­vánt részletesen szólni, mivel meglepetésnek szánják a lakos­ságnak, annyit azonban előze­tesen elárult: a településre ér­kezőket három díszes város­kapu fogadja majd. Ami az egyesületet rendkívül meg­lepte: mindenféle felhívás nél­kül sok támogatás érkezett már a helyi vállalkozóktól, intéz­ményektől, sőt a megvalósí­tásba az önkormányzat és a Vékom Kft. is besegít. Mindez azt is bizonyítja, hogy közösségi igény van a vál­toztatásra. Varga Zoltán el­mondása szerint az egyesület tagjai bíznak abban, hogy a vá­ros többi kereskedője is több figyelmet fordít üzletük eszté­tikai megjelenítésére. K. J. Arat emelnek, épületet nem BARANYAI KÖRKÉP A téglagyárak nyugodtan emelhetik jövőre 30 száza­lékkal áraikat, legfeljebb belebuknak a vállalkozásba - állítják sokan. A piac ugyanis rohamosan szűkül. Legutóbb akkor jött meg az emberek építési kedve, ami­kor megemelték a gyermekek után adható lakásépítési tá­mogatás összegét. Akkor so­kan eladták lakásukat, hogy a nagy vásárlóerőt jelentő tá­mogatással jobb színvonalút építsenek, építtessenek ma­guknak. Mára azonban a tá­mogatás reálértéke sokat vesztett erejéből, emiatt egyre kevesebben építkeznek - nyi­latkozta lapunknak dr. Hor­váth Csaba, az egyik pécsi ingatlanközvetítő iroda társtu­lajdonosa. Ha nyugati szintre emelik a tégla árát, akkor vár­hatóan nagyobb lesz a tégla­kínálat, mint a kereslet. Az építési kedv lanyhulása visszahat a használt lakások piacára. Emiatt idén majdnem annyival emelkedett Pécsett a panellakások ára, mint a tég­láé, noha nincsen közvetlen összefüggés a két jelenség között. Az emberek azonban rájöt­tek, hogy egyszerűen nem éri meg újat építeni, sokkal ol­csóbban lehet jó állapotú használt lakásokat venni, az új lakásokat, családi házakat pedig nem lehet bekerülési költségükön eladni. így meg­nőtt az érdeklődés a használt ingatlanok iránt, amit jelez­nek a megnövekedett árak is. A használt lakások, házak piacán az alsó kategóriájú in­gatlanok árai nőttek idén. A több, mint tízmillió forintot érő házakat alacsony áron is nehéz eladni. Ennek oka le­het, hogy az igazán gazdag emberek inkább sajátot építe­nek. Felőlük emelhetik a tégla árát, ameddig bírják - akár a nyugati színvonalig. U. G. Ha az iskolapadot nem váltja fel a munkapad BARANYAI KÖRKÉP Egyre több iskola, szülő fordul a megyei munkaügyi központ pályaválasztási irodájához, ahol az alkal­masságot számítógép is tesz­teli, és munkaerőpiaci in­formációkat is kapni. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kifejlesztett szá­mítógépes szolgáltatás 1995- ben még fehér holló volt ná­lunk, de ma már a városok munkaügyi kirendeltségei mindenütt rendelkeznek ezzel a programmal - tudtuk meg Bedcí Zsuzsától, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ pályaválasztási szaktanács- adójától (képünkön). Évente 4700-an iratkoznak be a megye középfokú isko­láiba, ötödrészük azonban a gyenge tanulmányi ered­mény, szociális okok miatt évről évre lemorzsolódik - gyakorlatilag azonnal az ut­cára kerül. Az ingyenes szol­gáltatás számukra, de a vég­zős nyolcadikosoknak is ön­ismereti fogódzót és ajánlatot ad egy-egy testre szabott szakmára, viszont a szakma leendő, három-öt év múlva aktuális munkaerőpiaci hely­zetét csak óvatosan becsülheti meg. Hogy e pillanatban már 27 hegesztőt, 16 lakatost és 17 kőműves keresnek a megyé­ben, az a beruházások élénkü­lését jelzi, s némi reményt ad, azonban amíg nyugaton 4—5 szakmaváltás is történik egy munkavállaló életében, nálunk csak 1,2-es ez a szorzó. Eddig közel 700 vizsgálat készült. Elsők közt pécsi, mohácsi és Mohács környéki iskolai csoportok, valamint Görcsöny, Geresdlak, Kozármis- leny, Olasz, Magyar- mecske, Vil­lány, Nagy- harsány és Harkány ál­talános isko­lája, valamint néhány közép­iskola kereste fel Pécsett, a József utcai „fitt-szobát”, hogy választ kapjon kételye­ire, leíráshoz jusson a szak­máról és a képzőhelyeiről is. A 14—16 éves, iskolapa­dokból ezrével kikopó fiata­lok jövőtlensége így is ag­gasztó. Nemhogy a munkapa­dokig, de a képzőhelyekig sem jutnak el, sőt egyes fal­vakban - például az Ormán­ságban - a szülők már az ele­mibe se tudják beíratni a gye­rekeiket. Pénzük erre nincs, pedig az EU-ba igyekvő or­szág öregedő népességét en­nek a korosztálynak kellene eltartania 2000 után. B. R. Az urános kárelhárítás nyertesei Az urános környezeti károk felszámolása hat baranyai telepü­lést érint közvetlenül. Tiszta víz kerül a poharakba, de anyagi kártérítésre, új területek megszerzésére nem számíthatnak ezek az önkormányzatok. PÉCS - KŐVÁGÓSZŐLŐS Az urános környezetvédelmi tevékenység Cserkút, Kővágó­szőlős, Pécs, Bakonya, Pellérd és Kővágótöttös területét érinti részben, vagy egészben. A 18,4 milliárd forintos, 2002-ig fel­használandó környezet-helyre­állítási összeget a munkálatokra a mellékelt grafikon szerinti ütemezésben kapja meg a Me­cseki Ércbányászati Vállalat Rt. A feladatokat elvégezve első­sorban a környezeti állapot ja­vul majd a térségben, és az ivó­víz radioaktív sueárzással tör­ténő veszé­lyeztetettsége szűnik meg - tudtuk meg Benkovics Istvántól (ké­pünkön), a MÉV vezér- igazgatójától. Néhány tíz hektárnyi földterület felszaba­dul mezőgazdasági hasznosí­tásra is Kővágószőlős előtt, de ez állami tulajdonnak számít, az értékesítése a cég feladata. Ha hat év múlva erre autózik valaki, azt látja, hogy az ipari objektumok, az irodaházak, ki­szolgáló épületek egy részét le­bontották, viszont a kiépített infrastruktúrára rátelepülhet egy ipari park. A lakosság leginkább oly módon részesül a 18 milliárdos beruházásból, hogy a tortyogói vízbázis uránszennyeződés- mentesen szolgálhatja ki Pé­cset, Pellérdet. A költségek kétötödét egyébként épp a víz­tisztaság védelmére fordítják. A meddőhányók „növényzetbe burkolása”, a zagytározók leta­karása jelenti a legnagyobb táj­rendezést. Az aknák sem jelen­tenek tovább balesetveszélyt, eltűnnek a tornyok, az öt darab, ezer méter mély függőleges üreget pedig betömedékelik - tíz, hétemeletes épület térfoga­tának megfelelő kőzetmennyi- séeeel. Mészáros B. Endre Urános kárelhárításra fordított költségvetési pénzek (milliárd Ft) 1998 1999 2000

Next

/
Oldalképek
Tartalom