Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-27 / 325. szám
4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. november 27., csütörtök Török vendégek PÉCS A törökországi kütahyai egyetem két rektorhelyettese, Hüseyin Ergin és Mehmet Bayer volt tegnap a Baranya Megyei Közgyűlés vendége. A vendéglátó, dr. Kuru- csai Csaba, a megyei ön- kormányzat elnöke elmondta, hogy a közgyűlés közvetített a török felsőoktatási intézmény és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közötti kapcsolat kialakításában. A pécsi rektor törökországi látogatásakor várhatóan együttműködési megállapodást is aláírnak. Ny. Sz. Hírcsatorna A Korcsina meggyengült hídja. Drávakeresztúron a Korcsina-patak hozama erősen megcsappant. Hosszú évek után most ismét jól látszanak a tartó kőpillérek, melyek meggyengültek és mállanak. A folyás egymásfél méteres vízmagassága jelenleg 30—40 centisre csökkent, amire még nem volt példa. (cs) Segítség a szigetvári alkoholbetegeknek. Egy mezőgazdasági vállalkozás a legjobb termesztőinek részvételével jótékonysági estet tartott, amelyen somogyapáti, somogyhárságyi, zádori és vajszlói gazdák is részt vettek. A bevételből 50 ezer forintot ajánlottak fel az alkoholfüggő embereket gyógyító és gondozó Hetes Kör Társaságjavára. (cs) Szekszárdi tanács. Paksi Éva szekszárdi grafológus ma 17 órakor Pécsett, a Civil Közösségek Házában a drogfüggő személyek írás- kép-jellemzőiről tart tanácsadó előadást a drogellenes nyílt rendezvényen. (cs) Zugtanya. A pécsi Attila utca egyik elhagyott házában hontalanok tanyáznak. Feltehetően egyikük tört be az 1. szám alatti épületbe, és több mint egymillió forintos zsákmánnyal távozott. A környékben kétszer jártak tolvajok más lakásokban/«) Törő-zúzó tolvajok Bükkösdön. Ismét betörők jártak a szőlőhegyen, ezúttal autókkal. A tolvajok az el nem vitt tárgyakat és holmikat összetörik, illetve megrongálják. (cs) Hajtják a tb-behajtókat Az idén még igen, de jövőre már nem lehet megállapodni az egészségbiztosítási pénztárral a halasztott vagy a részletfizetési könnyítésekről. A Pénzügyminisztérium ugyanis arra ösztökéli a pénztárakat, hogy az azonnali behajtásokból csökkentsék a tb krónikus hiányát. BARANYAI KÖRKÉP reálisan számíthat a pénztár, a többi 4 milliárdos tartozásra valószínűleg keresztet vethetnek. járó bérnek megfelelő összeget kapnak. Ha nettóban így százezer összejön, akkor már jó időszakuk volt. Minden jel arra mutat, a jövőben a keményebb eszközök alkalmazását részesíti előnyben az egészségbiztosító pénztár. A Pénzügyminisztérium ugyanis A TB-kintlóvőség alakulása 1997-ben Pécsett- 6325 M immÓFt) 6393 A társadalombiztosítási hiányok jogi behajtási lehetőségére csak 1992. óta van törvény, alkalmazását viszont sokáig húzta-halasztotta a szervezet. Egyrészt az is időbe tellett, amíg „bejáratták” az új jogszabályt. Másrészt az újonnan létrehozott behajtói csoport tagjainak is fel kellett készülniük a jogszabályok adta lehetőségek szakszerű alkalmazására. így azután nem csoda, ha a behajtók munkájának eredményeképpen az első tartozásból eredő jelentős visszafizetések csak 1995-ben jelentek meg a biztosító számláin. Míg 1994- ben az előző évhez képest csaknem megduplázódott a kinnlévősé- gek összege, addig 1995- ben ez az érték már csak 4 százalékkal növekedett. De a látványos eredmény 1996- ban volt: ekkor ugyanis már csökkent a befizetetlen társadalombiztosítási járulékok nagysága. A behajtók következetes munkája ekkor kezdett beérni - mondja Károlyi Lajos (képünkön), a Baranya Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatóhelyettese. Hozzáteszi, ha nem volna két, felszámolás alatt lévő állami nagyvállalat több milliárdos tartozása, akkor a megyei szervezet országosan is jól állna - már ami a tartozások behajtását illeti. Mert jelenleg körülbelül 3,5 milliárd az az összeg, amelynek bevételére Károlyi Lajos cáfolja azokat a híreszteléseket, miszerint a behajtók a sikeres akciók után milliós jutalékokat vesznek fel. Nem nagy üzlet ez senkinek - legyint az igazgatóhelyettes -, nem tolonganak ezért a munkáért az emberek. Két évvel ezelőtt két százalék jutalék „csábító” ajánlatával próbáltak külső cégeket is megbízni, volt is jelentkező, ám „fellépésük” csak néhány százezer forintot hozott a biztosító pénztárába. Ezek a vállalkozások ugyanis kellő jogi háttérrel nem rendelkeztek, rábeszélésre pedig egyetlen adós sem volt hajlandó fizetni. A hivatalos behajtók viszont nem kapják meg a két százalékot, mert az összegből a behajtásban részt vevő valamennyi munkatárs részesül. A járulékból talán két-három hónapra azt szeretné, ha 1998-tól csökkenne az úgynevezett megállapodásos hátralék-visszafizetés. Az adósok egy része méltányossági alapon kapott részlet- fizetési kedvezményt vagy ha- laszthatta a törlesztést. A pénzügyi kormányzat ezt a megoldást túl „puhának” ítélte meg, a jövő évtől kezdve a behajtás keményebb (mint például a foglalás, árverezés) módszereit támogatja. Károlyi Lajos szerint az ilyen jellegű ügyek megnyugtató rendezésére már nem lesz elegendő a mostani, 24 embert számláló behajtói csoport, még legalább tíz szakemberre volna szüksége a szervezetnek. Ezt már csak azért is meg kellene tenniük, mert jelenleg 24 ezer ügyük van, s ez számottevően jövőre sem csökken. Békéssy G. Az eddigi legszebb karácsony? A helyi vállalkozók egyesületének elképzelése szerint a város eddigi legszebb karácsonya lesz az idei, mind látványában, mind a programok gazdagságát tekintve. SIKLÓS Mint Varga Zoltán, az egyesület elnöke elmondta, a terveik szerint december második hetétől „borul díszbe a város”. A vállalkozók idén teljesen nonprofit jelleggel karácsonyi hetet is rendezni kívánnak, ahol a felállítandó színpadon mindennap délután előadások várják a kicsiket és a felnőtteket. A rendezvénysorozattal a régi karácsonyok hangulatát szeretnék felidézni, ugyanakkor látványában az úgynevezett amerikai ünneplés stílusjegyeit szeretnék átvenni, mely főként a fémdekorációban jelenik meg. Az elnök a tervekről nem kívánt részletesen szólni, mivel meglepetésnek szánják a lakosságnak, annyit azonban előzetesen elárult: a településre érkezőket három díszes városkapu fogadja majd. Ami az egyesületet rendkívül meglepte: mindenféle felhívás nélkül sok támogatás érkezett már a helyi vállalkozóktól, intézményektől, sőt a megvalósításba az önkormányzat és a Vékom Kft. is besegít. Mindez azt is bizonyítja, hogy közösségi igény van a változtatásra. Varga Zoltán elmondása szerint az egyesület tagjai bíznak abban, hogy a város többi kereskedője is több figyelmet fordít üzletük esztétikai megjelenítésére. K. J. Arat emelnek, épületet nem BARANYAI KÖRKÉP A téglagyárak nyugodtan emelhetik jövőre 30 százalékkal áraikat, legfeljebb belebuknak a vállalkozásba - állítják sokan. A piac ugyanis rohamosan szűkül. Legutóbb akkor jött meg az emberek építési kedve, amikor megemelték a gyermekek után adható lakásépítési támogatás összegét. Akkor sokan eladták lakásukat, hogy a nagy vásárlóerőt jelentő támogatással jobb színvonalút építsenek, építtessenek maguknak. Mára azonban a támogatás reálértéke sokat vesztett erejéből, emiatt egyre kevesebben építkeznek - nyilatkozta lapunknak dr. Horváth Csaba, az egyik pécsi ingatlanközvetítő iroda társtulajdonosa. Ha nyugati szintre emelik a tégla árát, akkor várhatóan nagyobb lesz a téglakínálat, mint a kereslet. Az építési kedv lanyhulása visszahat a használt lakások piacára. Emiatt idén majdnem annyival emelkedett Pécsett a panellakások ára, mint a tégláé, noha nincsen közvetlen összefüggés a két jelenség között. Az emberek azonban rájöttek, hogy egyszerűen nem éri meg újat építeni, sokkal olcsóbban lehet jó állapotú használt lakásokat venni, az új lakásokat, családi házakat pedig nem lehet bekerülési költségükön eladni. így megnőtt az érdeklődés a használt ingatlanok iránt, amit jeleznek a megnövekedett árak is. A használt lakások, házak piacán az alsó kategóriájú ingatlanok árai nőttek idén. A több, mint tízmillió forintot érő házakat alacsony áron is nehéz eladni. Ennek oka lehet, hogy az igazán gazdag emberek inkább sajátot építenek. Felőlük emelhetik a tégla árát, ameddig bírják - akár a nyugati színvonalig. U. G. Ha az iskolapadot nem váltja fel a munkapad BARANYAI KÖRKÉP Egyre több iskola, szülő fordul a megyei munkaügyi központ pályaválasztási irodájához, ahol az alkalmasságot számítógép is teszteli, és munkaerőpiaci információkat is kapni. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen kifejlesztett számítógépes szolgáltatás 1995- ben még fehér holló volt nálunk, de ma már a városok munkaügyi kirendeltségei mindenütt rendelkeznek ezzel a programmal - tudtuk meg Bedcí Zsuzsától, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ pályaválasztási szaktanács- adójától (képünkön). Évente 4700-an iratkoznak be a megye középfokú iskoláiba, ötödrészük azonban a gyenge tanulmányi eredmény, szociális okok miatt évről évre lemorzsolódik - gyakorlatilag azonnal az utcára kerül. Az ingyenes szolgáltatás számukra, de a végzős nyolcadikosoknak is önismereti fogódzót és ajánlatot ad egy-egy testre szabott szakmára, viszont a szakma leendő, három-öt év múlva aktuális munkaerőpiaci helyzetét csak óvatosan becsülheti meg. Hogy e pillanatban már 27 hegesztőt, 16 lakatost és 17 kőműves keresnek a megyében, az a beruházások élénkülését jelzi, s némi reményt ad, azonban amíg nyugaton 4—5 szakmaváltás is történik egy munkavállaló életében, nálunk csak 1,2-es ez a szorzó. Eddig közel 700 vizsgálat készült. Elsők közt pécsi, mohácsi és Mohács környéki iskolai csoportok, valamint Görcsöny, Geresdlak, Kozármis- leny, Olasz, Magyar- mecske, Villány, Nagy- harsány és Harkány általános iskolája, valamint néhány középiskola kereste fel Pécsett, a József utcai „fitt-szobát”, hogy választ kapjon kételyeire, leíráshoz jusson a szakmáról és a képzőhelyeiről is. A 14—16 éves, iskolapadokból ezrével kikopó fiatalok jövőtlensége így is aggasztó. Nemhogy a munkapadokig, de a képzőhelyekig sem jutnak el, sőt egyes falvakban - például az Ormánságban - a szülők már az elemibe se tudják beíratni a gyerekeiket. Pénzük erre nincs, pedig az EU-ba igyekvő ország öregedő népességét ennek a korosztálynak kellene eltartania 2000 után. B. R. Az urános kárelhárítás nyertesei Az urános környezeti károk felszámolása hat baranyai települést érint közvetlenül. Tiszta víz kerül a poharakba, de anyagi kártérítésre, új területek megszerzésére nem számíthatnak ezek az önkormányzatok. PÉCS - KŐVÁGÓSZŐLŐS Az urános környezetvédelmi tevékenység Cserkút, Kővágószőlős, Pécs, Bakonya, Pellérd és Kővágótöttös területét érinti részben, vagy egészben. A 18,4 milliárd forintos, 2002-ig felhasználandó környezet-helyreállítási összeget a munkálatokra a mellékelt grafikon szerinti ütemezésben kapja meg a Mecseki Ércbányászati Vállalat Rt. A feladatokat elvégezve elsősorban a környezeti állapot javul majd a térségben, és az ivóvíz radioaktív sueárzással történő veszélyeztetettsége szűnik meg - tudtuk meg Benkovics Istvántól (képünkön), a MÉV vezér- igazgatójától. Néhány tíz hektárnyi földterület felszabadul mezőgazdasági hasznosításra is Kővágószőlős előtt, de ez állami tulajdonnak számít, az értékesítése a cég feladata. Ha hat év múlva erre autózik valaki, azt látja, hogy az ipari objektumok, az irodaházak, kiszolgáló épületek egy részét lebontották, viszont a kiépített infrastruktúrára rátelepülhet egy ipari park. A lakosság leginkább oly módon részesül a 18 milliárdos beruházásból, hogy a tortyogói vízbázis uránszennyeződés- mentesen szolgálhatja ki Pécset, Pellérdet. A költségek kétötödét egyébként épp a víztisztaság védelmére fordítják. A meddőhányók „növényzetbe burkolása”, a zagytározók letakarása jelenti a legnagyobb tájrendezést. Az aknák sem jelentenek tovább balesetveszélyt, eltűnnek a tornyok, az öt darab, ezer méter mély függőleges üreget pedig betömedékelik - tíz, hétemeletes épület térfogatának megfelelő kőzetmennyi- séeeel. Mészáros B. Endre Urános kárelhárításra fordított költségvetési pénzek (milliárd Ft) 1998 1999 2000