Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-26 / 324. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. november 26., szerda Hírcsatorna Kórusgyőzelem Hollan­diában. Az Apeldoom-ban megrendezett első európai férfikari kórusversenyen a Pannon Volán Rt. Bartók Béla férfikara harmadik he­lyezést ért el. (cs) Hagyományteremtés Ko­vácsszénáján. A községbe települt külföldi vállalkozó németországi karácsony- váró népi hagyományt akar meghonosítani azzal, hogy adventi utcai vásárt tervez. Eddig már kishajmási és te­keresi keramikusok jelezték részvételüket. (cs) Rekord tök Dunaszek- csőn. A település kemping­éttermében hatvan - főként Baranya és Tolna megyei - gazda kétszáz szokatlan mé­retű terménye látható egy kiállításon. Dömötör László (Mohács) marharépája 17,6, Szűcs Imre (Bár) sütőtökje 53 kilogrammos. (cs) Mecsekpölöske rejtélyes tüzel. A faluban pár hónap alatt négy tűzeset történt, mindegyik a Rákóczi utcá­ban. Legutóbb például juh- hodály gyulladt ki, állatok égtek benn. Tűz pusztított egy tüzelőtárolóban, egy nyári konyhában és egy el­hagyott kereskedelmi egy­ségben. Az önkormányzat és az emberek is gyújtoga­tásra gyanakszanak. (cs) Magyarszék kutyabefo­gói. A falu legszélső házá­ban tegnap tolvajok jártak, akik elvitték például a tévét és a videót. Leleményessé­gükre jellemző, hogy a ház­őrző ebeket befogták és be­zárták egy helyiségbe. (cs) Igényes betörő, hallgatag leguán Vasárnap az egyik pécsi, Kazinczy utcai divatáru üz­let bejárati ajtaját kora dél­után zúzta be egy betörő. S bár a riasztó is jelzett, igé­nyesen összeválogatott ma­gának féltucat lakkruhát, és ahogy jött, úgy távozott a boltból. Az esetnek két szemta­núja volt: egy közelben lakó polgár, akit a betörő megfe­nyegetett, hogy a saját érde­kében azonnal távozzon a helyszínről - valamint egy, a pécsi terráriumból az üzlet kirakatába telepített leguán. A rendőrök ez utóbbi szem­tanút figyelmen kívül hagyva nyomoznak az ügy­ben. A kár több, mint száz­ezer forint. B. N. Egy százalék az egyházaknak A kormány elkészítette azt a törvényjavaslatot, amely szerint az állampolgárok felajánlhatnák az adójuk 1 százalékát az egyházaknak is. Tegnap este a parlamentben több módosító javaslat is érkezett a tervezethez, amelyek azonban lényegileg nem változtattak az eredeti koncepción: azaz a helyi egyházke­rületeknek nem lehet felajánlani az 1 százalékot. A személyi jövedelemadó egy százalékára igényt tartó egyháznak az APEH-től úgy­nevezett technikai számot kell kérnie, ugyanis csak ezen ke­resztül könyvelhetőek a felaján­lott összegek. A törvény 1998. Nemcsak perselypénzzel támogatható az egyház fotó:Wéber BUDAPEST - PÉCS Az mindenki előtt ismeretes, hogy 1996-ban elkészült egy törvény, mely lehetővé teszi, hogy az állampolgár személyi jövedelemadójának egy száza­lékáról maga dönthessen, fel­ajánlhassa azt a civil szférába tartozó egyesületeknek, karita­tív szervezeteknek. Az akkori törvény azonban nem rendelke­zett az egyházaknak juttatható 1 százalékról, mivel a törté­nelmi egyházak nagy része ezt nem fogadta el. A mostani törvényjavaslat külön rendelkezik az egyhá­zaknak adható személyi jövede­lemadó 1 százalékáról. Ez az egy százalék azonban nem azo­nos azzal, amit a jótékonysági egyesületeknek, alapítványok­nak felajánlhat a polgár. Az egyházaknak ezen túlmenően adható további egy százalék. Az országgyűlés tegnap esti ülésén több módosító javaslat is érkezett a törvénytervezet azon pontjához, mely szerint csak magát az egyházat, s nem an­nak részeit, helyi intézményeit lehet támogatni. Ezeket azon­ban a Ház nem fogadta el, tehát csak magának az egyháznak le­het adni a százalékot, s nem például „a” pécsi kerületének. január elsejétől lép majd ha­tályba, azaz a következő évi adóból íratható az egy százalék az egyházaknak. A felekezetek azonban már a törvény kihirdetésének napjától kérhetik a technikai számot, hogy a érintett egyházak szá­mára minél több idő álljon ren­delkezésre a törvény e szaka­szának betartására. A mostani törvényjavaslat része annak koncepciónak, amely megváltoztatja az egy­házak finanszírozásának egész rendszerét. Ebbe a sorba illesz­kedik az egy százalékról szóló törvény is, melynek zárószava­zása a jövő héten lesz a parla­mentben. Ny. Sz. Vélemények a felajánlásról- Helyes, hogy az emberek dönthessenek arról a pénzről, amit adó formájában felajánlanak, mivel az állam csak elosztó, nem a pénz tulajdonosa - mondta lapunknak Mayer Mihály pécsi megyés püspök. - Az 1 százalék a jó szándékú, Isten iránt elkö­telezett emberek szabad gesztusa, s ezt a gesztust én mint püs­pök értékelem és köszönöm. Bóka András református esperes szerint az egy százalék rendszere leghátrányosabban a Református Egyházat fogja érin­teni, mivel az új rendszerben kevesebb pénz jutna az oktatásra és az épületek rendbehozatalára. Ezért aggodalommal tekinte­nek a törvény gyakorlati megvalósítása elé. Kistérségi támogatás Amerikából Huszonötezer dollárt ítéltek meg a komlói központú, vállalko­zásokat támogató tanácsadó rendszer, illetve a szászvári, hosz- szúhetényi és magyarhertelendi teleházak létrehozására. KOMLÓ Tizenkét megye tizennégy kis­térsége összesen 320 000 dollá­ros pénzügyi támogatást kap az Amerikai Munkaügyi Miniszté­rium Gyors Reagálás prog­ramja, az USA Nemzetközi Fej­lesztési Intézete és a Magyar Munkaügyi Minisztérium által közösen indított gazdaságfej­lesztési program keretében. Az érintett térségek képviselői két­napos budapesti találkozóju­kon, tegnap írták alá a támoga­tásról szóló dokumentumokat. Mint Fábics Natália, a prog­ramot irányító USDOL Hun­gary sajtóreferense lapunk kér­désére elmondta, az összegeket az elkövetkező egy hónap során utalják majd át a pályázat ked­vezményezettjeinek. Ezt köve­tően folyamatosan figyelemmel kísérik, majd negyedévenként értékelik a pályázók tevékeny­ségét. A gazdaságfejlesztő program várhatóan egy év múlva zárul. A csaknem egyenlő arány­ban kiosztott összegek az egyes régiók különböző igényeihez alkalmazkodva mezőgazdasági, kereskedelmi, avagy idegen- forgalmi fejlesztéseket is támo­gatnak. S. G. Várni kell még az ingyenes utazásra BARANYAI KÖRKÉP Két hónappal ezelőtt, az Idősek világnapján Horn Gyula miniszterelnök kilá­tásba helyezte, hogy a nem túl távoli jövőben az ingye­nes tömegközlekedés korha­tárát 65 évre csökkentik. Bevezetése mégis távolinak tűnik.- Nagyon jó lenne, ha lejjebb szállítanák a korhatárt. Het­ven év felett lassan elfogy az aktív nyugdíjasok száma, a hatvanöt évesek azonban még jobban mozognak - adott re­ményének hangot Csizmeg Lajos, a pécsi Bázis Nyugdí­jasklub utazásszervezője, amikor véleményét kérdeztük az ígért intézkedésről. - Ak­kor nemcsak a rokonokhoz tudnánk elutazni, hanem fel­kereshetnénk az ország neve­zetességeit is. Nem kellene mindig autóbuszt bérelni, fel­ülnénk a vonatra, és csak a szállásról gondoskodnánk. Tudja, mi átéltük az elmúlt rendszer negyven évének a nehezét, nekünk minden új nap ünnep. Örülhetünk, hogy ma reggel is felébredtünk. Csak azt nem tudom, mibe kerülne ez az intézkedés az országnak? A közlekedési vállalatokat az államnak mégis ki kellene fizetni. A MÁV pécsi igazgatósá­gán hallottak már az elképze­lésről, de hivatalosan nem tá­jékoztatták őket. A miniszter- elnöki sajtóirodán megtudtuk, hogy konkrét lépések még nem történtek a korhatár le­szállítására. Valószínűleg el­sietett volt a miniszterelnök bejelentése. Tavaly Baranyában több, mint húszezer 65-69 éves nyugdíjas élt. U. G^ Rali, francia mintára? SIKLÓS - HARKÁNY Hazaérkeztek az idei fran­ciaországi Beaujolais Nou­veau Rali magyar résztvevői. A fél évszázados programso­rozaton az adott esztendő új borai mutatkoznak be. A sik­lós-villányi történelmi borvi­déket Bédy István harkányi polgármester (képünkön) és Bajor Péter siklósi borász képviselte. Mint Bédy István elmondta: túl a francia bor el­ismertségén, rendkívül nagy­fokú marketingmunka húzó­dik meg a háttérben. A tapasz­taltak alapján hasonló prog­ramsoroza­tok „eladha­tóvá” tehet­nek egy-egy tájegységet, s terveik sze­rint Harkány - igaz, más szempontok szerint - jö­vőre megrendezi az első fürdő ralit. Bajor Péter borász meglá­tása, hogy a francia borászat nincs a magyar felett, mégis 5-10-szeres áron adják el a borokat. Tehát „a jó bornak is kell a cégér”, ami viszont ál­lami feladat kellene, hogy le­gyen. K. J. Gyerekjáték az aranylopás PÉCS, RENDŐRSÉG Egy kisgyermekkel csak­nem félkilónyi aranyékszert lopattak el a vele lévő fel­nőttek a pécsi Tünde Áru­ház ékszerüzletéből. A kár másfélmillió forint. A boltba szombaton 9.30-kor lépett be három ápolatlan, rossz szagot árasztó felnőtt és egy ugyancsak elhanyagolt külsejű 6-7 éves kisfiú. A 185-190 cm magas, erős testalkatú férfinak elöl arany­fogai voltak, az 50 év körüli, kb. 165 cm magas, rosszul öl­tözött asszony drapp ballon­kabátot és fejkendőt viselt, a 18 év körüli, hosszú, sötét hajú nő 155-160 cm lehetett. Amíg a felnőttek gyűrűket próbáltak, addig a pici észre­vétlenül magához vett fél ki- lónyi (171 db) aranygyűrűt. Hírek szerint kedden is történt egy hasonló eset a városban, nem árt tehát az óvatosság. Sikeres nyomozás esetén a lopáshoz gyermeket „hasz­náló” felnőtteket „közvetett tettesekként” vonhatják fele­lősségre. A kisfiú természete­sen nem büntethető. Balog N. Fülhegyi Mikulás PÉCS - MOHÁCS A pécsi Magyar-Finn Tár­saság és dr. Páva Zsolt pol­gármester meghívására idén Budapest után Pécsre majd Mohácsra is ellátogat Joulupukki, a finn télapó.-Fehérebb volt a szakálla, mint amire számítottam - mondja Vízi Bence, a pécsi ANK II. sz. Iskolájának má­sodikosa (képünkön), aki a közelmúltban parolázhatott is a Mikulással Rovaniemiben, a Mikulásországban egy diák­csoport tagjaként. Leveleztek is, de a látogatáskor Bence rajzban közölte kívánságait. A Magyar-Finn Társaság elnöke, Végh József elmondta azt is, hogy a manóival, a tonttukkal évente 700 ezer levélvál­tást is lebo­nyolító Jou­lupukki Kor- vatunturiban, azaz Fülhe­gyen székel, hogy minden gyerek kívánságát meghallja, s december 6-án - amikor otthon a finn függetlenség év­fordulója van — Budapest után Pécsre utazik, és 17 órakor a Szivárvány Gyermekházban találkozik az itthoni és horvát gyerekekkel. Este finn gaszt­ronómiai est lesz a Pátria Szál­lóban, majd másnap Mohácsra utazik, ahol a „törzshelye” a Halászcsárda lesz. B. R. Az oroszlán végnapjai SZIGETVÁR A város főterén 119 éve álló, Zrínyi hősiességét és Szulej- mán harcát jelképező orosz­lánszobor a végnapjait éli. Jövőre vajon újjászületik-e? Rossz ránézni az oroszlánra. A cink farokrész keresztben eltö­rött, hosszában megrepedt, a hátán is folt hátán folt. A belső vas tartórésze korrodálódott, eredeti helyzetéből kimozdult. A szobor deformálódott. A kő­lapokból álló talapzat elemei között egyre táguló repedéseket a csapadék tovább bővíti. Félő, ezt a telet már nem éli túl a város szimbóluma. Az önkormányzat elhatáro­zása, miszerint saját és pályá­zati pénzekből, lakossági és in­tézményi támogatásokból állít­tatja helyre a szobrot, egyelőre anyagiak hiánya miatt késleke­dik. A restaurátori szakvéle­mény szerint több mint 3 millió forint kellene a teljes felújítás­hoz. Erre ennyi pénze végképp nincs a működési hitelre szo­ruló városnak. A pályázatokkal meg nem volt szerencséjük. Eddig nyolc adományozó nyúlt a zsebébe és fizetett be össze­sen 71 200 forintot. Nagy a város vezetőinek és polgárainak elhatározása: jö­vőre, a szoborállítás 120. év­fordulójára, a Zrínyi-napokra a megújult oroszlánszobor uralja majd a főteret. Es addig? Hogy a derék .jó­szág” túlélje az előttünk álló te­let, nemsokára védőburkolatot kap a városgondnokság szak­embereitől. B. M. L. Meddig dacol még az idővel? fotó: laufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom