Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-25 / 323. szám
1997. november 25., kedd Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Papíron a valóság MOHÁCS Az év során jelentkezett többletfeladatok és -kiadások miatt pótköltségvetést készített az önkormányzat. Mint Zimmermann Ferenc (képünkön), a pénzügyi és vagyonkezelési osztály vezetője elmondta, nem újdonság az év végi pótköltségvetés, hiszen az éves munkának szinte mindig vannak előre nem látható és nem tervezhető összetevői. Az eredetileg tervezett 2,5 milliárd forintos előirányzathoz képest most mintegy 340 millió forintos többletbevétellel, és ennek megfelelően ugyanennyi többletkiadással számolnak. Az osztályvezető elmondása szerint a pótköltségvetés pusztán a tényeket legalizálja, az intézményi ellátásra nem lesz közvetlen hatással. Az év során pályázatok és egyéb források megnövelték a bevételeket, így vált lehetővé néhány nem tervezett beruházás, felújítás. Nem arról van szó tehát, hogy az önkormányzat költött volna többet a kelleténél. Az előteijesztést csütörtökön viszik a képviselő-testület elé. S. G. Vagyonból vagyont! Tegnap a pénz volt a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlésének fő témája. PÉCS Részint az idei költségvetés háromnegyed éves mérlege foglalkoztatta a képviselőket a Papnövelde utcai díszteremben a dr. Tóth Sándor elnök vezette ülésen, részben a jövő évi költségvetés koncepciója. A módosító javaslatoknál, de a végszavazások esetében is feltűnően sok volt a tartózkodás, aminek oka talán az egyik képviselői hozzászólásban is benne volt: a döntések kihatnak a következő közgyűlés munkájára is. Feszített, ám végrehajtható a megyei önkormányzat idei költségvetése, amely időközben egy jelentős tétellel bővült: 384 millió forintos privatizációs bevétellel. Több felszólaló is óva intett attól, hogy bizottságok, frakciók, „rástartoljanak” erre, s még ha valós és közérdekek alapján is, de működtetésre fordítsák a pénzt. A közgyűlés a „Vagyonból vagyont!” elvet fogadta el, elkerülendő ennek az összegnek a felaprózását. A közgyűlés a következő ülésén várhatóan napirendre tűzi a Bátaapáti melletti atomtemető létesítése ellen eredményes népszavazással tiltakozó baranyai községek ügyét. M. A. Félt a veréstől, hát gyilkolt? PÉCS Tavaly áprilisban a Tüzér utcai parkolóban ölték meg B. Péter valutázót. A nyereségvágyból elkövetett gyilkossággal vádolt L. Péter ártatlannak vallotta magát tegnap, a Baranya Megyei Bíróságon. B. Péterrel április 3-án éjjel két óra után két lövéssel végeztek a saját autójában, majd több, mint ötmillió forintot vittek el tőle. A gyanú L. Péterre terelődött, akinek a kocsijában két olyan lövedéket találtak, amilyenekkel megölték az áldozatot. L. Péter első vallomásában elismerte, hogy járt a helyszínen, de állította, nem ő volt a gyilkos. Csak kifosztotta az áldozatot, és elvitt tőle több, mint ötmillió forintot. Később megváltoztatta vallomását. Tegnap a bíróságon elmondta, nem is járt a helyszínen, a lövedékeket a rendőrök tették a kocsijába. Az áldozattal azon az éjszakán Kertvárosban találkozott, és valutát váltott nála több, mint ötmillió forint értékben. A tegnapi tanúkihallgatás során elhangzott, hogy a vádlott 700 ezer forinttal tartozott üzlettársának A. Gy.-nek, aki pofon is ütötte, amikor nem tudta visszafizetni a pénzt. A tartozás kiegyenlítésekor, hajnalban, B. Péter már halott volt. A tárgyalást háromnaposra tervezték, de várható az ügy elnapolása. U. G. „Díjazott” szennyvizeink Minden valószínűség szerint jövőre törvény készül a környezetterhelési díjról. Ez az összeg gyakorlatilag a környezet- szennyezés kárait próbálja enyhíteni. A lakosságot leginkább a csatornaszámlát érintő talajszennyezési díj sújtja, mivel az jelentősen megemelheti az eddigi költségeket. BUDAPEST - PÉCS Rakics Róbert, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta: a tervezet alapelve, hogy a környezeti erőforrások végesek, éppen ezért mindenkinek értékesek, így azokat meg kell fizetni. Ez az elmélet a nyugati, európai uniós gyakorlattal is összecseng, a magyar „árjellegű” díjat az EU is bátorítja. A főosztályvezető szerint a környezetterhelési díj segít helyre tenni a környezeti értékek valódi árait a köztudatban. Három fajtája van a fizetendő díjnak. A levegőterhelési összeget az üzemek, gyárak fizetik elsősorban, attól függően, milyen veszélyes anyagot engednek a levegőbe. Fizetni kell például a nitro- géndioxid, a kéndioxid, a szénmonoxid, a por és még jó néhány szennyező miatt. Jó hír az autósoknak, hogy a kipufogó- csövön kiengedett vegyületek után nem kell újabb sarcra számítani, mivel azt a gépkocsi adója tartalmazza. Ä másik kategória azonban már közvetlenül is érinti a lakosságot. Talajterhelési díjat azok fizetnek majd, akiknek házi szennyvízszikkasztójuk van. Ez Baranyában nagyon sok családot érinthet, hiszen rengeteg helyen még egyáltalán nem épült ki a szennyvízhálózat, sőt, a városok sem százszázalékosan lefedettek. Vannak azonban kedvezmények és emelések is a környezetterhelési összeg e fajtájában. 90 százalékos csökkentést kap az a polgár, aki teljesen zárt szikkasztóval rendelkezik otthon. Ebben az esetben igazolnia kell, hogy ő rendszeresen elszállíttatja a szennyvizet. Szintén kedvezményre jogosult az, aki környezetvédelmi módszereket alkalmaz, például gyökérzónás módszerrel szikkaszt. Háromszoros díjat kell fizetnie azonban majd annak, akinek lehetősége íenne rácsatlakozni a hálózatra, mert esetleg ott van a háza előtt, de ezt mégsem teSzi meg. Más kérdés, hogy ennek általában éppen a pénzhiány az oka, nem a hanyagság. A harmadik nagy kategória a vízterhelési díj, melyet azok a cégek fizetnek, akik élővízbe ürítik a szennyező anyagokat. Ebbe a körbe tartoznak a szennyvíztisztítók is. Ezt a díjat azonban a cégek a tervezet szerint ráterhelhetik a lakosságra, vagyis az is többet fizethet, aki bevezettette a szennyvízcsatornát. Harness Jenőtől (képünkön) a Pécsi Vízmű Rt. igazgatójától megtudtuk, hogy érdemben még nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, mivel a bevezetés időpontja még bizonytalan. így egyelőre semmilyen terv nem készült még a költségekről. A környezetterhelési díjból befolyt összegek egy részét a Központi Környezetvédelmi Alap, másik jelentős hányadát a helyi önkormányzatok kapják. Ám ezt a pénzt a polgármesteri hivatalok csak a környezeti károk enyhítésére, illetve ilyen jellegű beruházásokra fordíthatják. A pontos mértékről még nincs döntés, az azonban biztos, hogy fokozatosan vezetik be, s az első évben csak a díj 20 százalékát kell fizetni. Ny. Sz. Orvoslás, némi összefogással Hat kisközség lakosai hamarosan új orvosi rendelőbe járhatnak, ugyanis elkészült a körjegyzőségi székhelyen a harmadik orvosi körzet, ami a környékbeli lakókat látja el. A rendelőt pályázati pénzből és saját forrásból rendezték be. VILLÁNY A Népjóléti Minisztériumhoz pályázott hat Villány környéki község - Ivánbattyán, Kisja- kabfalva, Márok, Palkonya és Villánykövesd -, hogy önálló orvosi rendelőhöz jusson. A pályázaton erre a célra kétmillió forintot kaptak az önkormányzatok. Albert Károlyné, a villányi önkormányzat munkatársa elmondta, hogy ezen felül az érintett polgármesteri hivatalok is beszálltak az önálló egészségügyi körzet kialakításába. Saját forrásból csaknem 1 millió forintot adtak az önkormányzatok az orvosi rendelő berendezésére. Az új intézményt az ÁNTSZ szakhatósági előírásai szerint EKG-val, vér- cukormérővel, vérnyomásmérővel látták el, csak laborjuk nincs - de az sok más településen is hiányzik. A villányi önkormányzat épületet adott a környékbeliek orvosi ellátására, a helyi rendelő földszintjén, a védőnők régi helyén lesz a harmadik orvosi körzet központja. A rendelőben december elsejétől fogadja a betegeket az új doktornő, Ábrahámné dr. Sári Anikó. Számára szolgálati lakást is biztosított az önkormányzat, amit a környékbeli települések másfél millió forinttal támogattak. A doktornő munkáját egy ápolónő és egy orvosímok segíti. Ny. Sz. Hírcsatorna Pécsváradi költségvetés. Tegnap a képviselő-testület csaknem 60 millió forinttal növelve 298 millió forintra módosította az idei költség- vetését. Ezáltal több jut a gyermeknevelési, munka- nélküli jövedelempótló támogatásra, a pedagógusok továbbképzésére. Többet tudnak költeni az intézményi épületek és berendezések felújítására is. A vízelvezetésre, a szeméttelep fejlesztésére, szennyvízcsatorna építésére is több mint 21 milliót lehet fordítani. A módosított költségvetés növelt tételei között szerepel közel egymilliós támogatás a sportkör és a zengővárkonyi tánccsoport részére. A több forrás más területeken is nagyobb mozgásteret biztosít. Tűzmérleg. Megyénkben november 22-éig 1288 esetben riasztották a tűzoltókat. Tüzet oltottak 822 helyen, a leggyakrabban avar és kukoricatarló égett. A műszaki mentés során vágtak ki fákat, sokszor takarítottak autóbaleset után. (cs) Közlemény. A Mohácsi Rendőrkapitányság tájékoztatja a lakosságot, hogy átalakítási munkálatok miatt a közlekedési igazgatási tevékenység (gépkocsi átírás, forgalmi engedélyek, rendszámtáblák és jogosítványok kiadása) a Mohács, Szent István u. 16. sz. alatt november 27-én, 28-án és december 1-jén szünetel. Lottótájékoztató A Szerencsejáték Rt. tájékoztatása szerint a 47. heti lottóeredmények a következők: Ötöslottó: 5 találatos szelvény nem volt, 4 találatos 59 darab, nyereményük egyenként 330 612 forint. A 3 találatosok 5136, a kettesek 370 forintot fizetnek. A következő hétre átvitt - nettó - halmozódó nyereményösszeg az 5 találatos esetében 73 155 374 forint. Hatoslottó: 6 találatos szelvény nem volt. 5 plusz 1 találatos szelvény 36 darab, nyereményük egyenként 150 745 forint. Az 5 találatosok nyereménye 102 393 forint, a 4-esek 1909 forintot, a 3-asok 438 forintot érnek. A következő hétre átvitt - nettó - halmozódó nyereményösszeg a 6 talála- tosnál 103 942 289 forint. Joker telitalálatos szelvény nem volt. A Joker a jövő héten 36 444 475 forintot ér. Korán jött babák Statisztikai adatok szerint egy szülésre megyénkben jut a legtöbb koraszülés az országban. A kép azonban csalóka, mert más megye veszélyeztetett terhesei is Pécsett szülnek, a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. BARANYAI KÖRKÉP-Klinikánkon idén a szülések 21 százaléka volt koraszülés, míg az országos átlag 7,9 százalék - nyilatkozta lapunknak dr. Szabó István professzor, a klinika igazgatója. - Ennek az az oka, hogy Somogy és Tolna koraszüléssel veszélyeztetett terheseit is mi fogadjuk, és kezeljük. Sokkal veszélytelenebb ugyanis a terhes nőket ideszállítani, mint a koraszülött csecsemőket. A klinikán neonatális intenzív centrum működik, ahol a koraszülöttek ellátására szakosodott neonatológusok dolgoznak. A szülészet minden olyan műszerrel rendelkezik, amivel szülés közben figyelni tudják a magzatot. így az oxigénhiány legkorábbi időszakában azonnal világra tudják segíteni, ha kell császármetszéssel. A fájdalommentes szülést is alkalmazzák. Ez azért hasznos, mert ha műtétre kerül sor, nem kell elaltatni az anyát, és a baba szervezetébe nem kerül altató.- A koraszülésnek egészség- ügyi és szociális okai vannak. Az egészségügyi problémákat mi tudjuk kezelni, a többihez társadalmi összefogásra lenne szükség. A hátrányos helyzet, a szexuális felvilágosítás hiánya is szerepet játszik ugyanis a koraszülésben - mondta a professzor. Az elmúlt 25 év alatt az országban 11 százalékról 7,9 százalékra csökkent a koraszülések száma, a szülés körüli halálozás pedig 16 ezrelékről 10 ezrelékre - de összefogás nélkül további csökkenés nem várható. A klinikán az ezer gramm alatt született magzatoknál a megváltozott szülésvezetési szemlélet és a kiváló neonato- lógiai ellátás eredményeként közel nyolcvan százalékos túlélést tudnak biztosítani. U. G.
