Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-18 / 316. szám

1997. november 18., kedd Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Engedélyezik a külföldi cégek belföldi fiókjait Új pénzügyi alaptörvények Az Észak-atlanti Szervezet főtitkára szerint elhárult az utolsó akadály is 3 327118 igen a NATO mellett Horn Gyula: a történelmi megbékélés, az együttműködés üzenete A népszavazás hivatalos eredményét szerdán délután 5 óra­kor hirdetik ki a Parlament kongresszusi termében. Annyi bizonyos: arra a kérdésre, hogy „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét?”, hazánk 3152 településének 10 823 sza­vazókörében adtak választ a polgárok. Tóth Zoltán, az Országos Vá­lasztási Munkacsoport veze­tője az adatok 99,48 százalé­kos feldolgozottsága alapján elmondta: a választók nyilván­tartásában lévő polgárok száma a szavazás befejezése­kor 8 019 724 volt, közülük 3 948 792 jelent meg szava­zóként. 3 944 183 szavazóla­pot találtak az urnákban, 4609-et nem dobtak be. A szavazatok közül 3 899 202 érvényes, 44 554 pedig ér­vénytelen. A vitatott szavaza­tok száma 427. 3 327 118 igennel, 572 084 polgár nem­mel szavazott. Horn Gyula miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben is köszönetét mondott az or­szágnak a vasárnapi népsza­vazási döntésért. Napirend előtti felszólalásában a kor­mányfő hangsúlyozta: a ma­gyar nép jelesre vizsgázott eu­rópaiságból, a gyermekek jö­vője iránt érzett felelősségből. A miniszterelnök szerint a népszavazás után Magyaror­szág nemcsak csatlakozhat a NATO-hoz, hanerh a maga ál­tal kialakított tekintéllyel lép­het a tagok közé. A miniszter- elnök szerint a vasárnapi dön­tés után sem csökkent a politi­kai pártok felelőssége: foly­tatni kell az erőfeszítéseket a sikeres integráció érdekében. Horn Gyula úgy vélte: a magyarországi referendum erősíti hazánk NATO-taggá válásának alapjait, és az Euró­pai Unió bővítését is közelebb hozhatja. A kormányfő meglá­tása szerint a NATO-népsza- vazás a történelmi megbéké­lés, a jószomszédi viszony, az együttműködés üzenetét is magában hordozza és azt jelzi a kelet-közép-európai orszá­gok számára, hogy véget ért a nemzeti fennmaradásért foly­tatott örökös küzdelem.- A csatlakozni kívánó Románia, Szlovénia, vagy akár Szlovákia bizalommal forduljon Magyarországhoz, támogatjuk törekvéseiket - húzta alá Horn Gyula. Véleménye szerint Orosz­ország számára is kedvező a magyar döntés, mert hazánk korrekt partneri viszonyra és sokoldalú együttműködésre törekszik Moszkvával. Javier Solana NATO-főtit- kár hétfőn hivatalosan üdvö­zölte a magyar népszavazás kedvező kimenetelét. A főtit­kár szerint az igennel szava­zók magas aránya kifejezi, hogy a magyar lakosság tá­mogatja a kormány csatlako­zási szándékát, elhárult az akadály a csatlakozási jegyző­könyv december 16-ai aláírása elől. Szövetségi források szerint a 85 százalékon felüli „igen” véglegesen meggyőző hatással lehet azokra a NATO-tagor- szágokra, amelyek eddig - ép­pen a köz véleményének bi­zonytalanságai miatt - feltéte­leket támasztottak a jegyző­könyv majdani ratifikálá­sához.- A vasárnapi NATO-nép- szavazás végeredménye alig tért el az általunk előre jelzett adatoktól, vagyis a részvétel megközelítette az 50 százalé­kot, és a szavazók 70-80 szá­zaléka „igennel” voksolt - mondta érdeklődésünkre Le- vendel Adám, a Szonda Ipsos vezetője, aki szerint senki sem várhatja el tőlük, hogy pati­kamérleghez hasonló pontos­sággal adagolják az infomá- ciókat. Kifejtette: az „igen” szava­zatoknál tapasztalt 5 százalé­kos „tévedés” egyik oka, hogy a referendumot két-három hét­tel megelőző közvélemény­kutatás idején nem lehetett tudni, végül is melyik oldalra állnak a bizonytalankodók, il­letve hogy közülük hányán já­rulnak egyáltalán az urnákhoz. Levendel hozzátette: az is lehet, hogy a közvélemény-ku­tatást követő két-három hét során „egy hangon” kampá- nyoló parlamenti pártok nyer­ték meg az ügynek azt a bizo­nyos plusz 5 százalékot.- Mintha túl komolyan vennének bennünket mosta­nában - jegyezte meg tréfásan -, holott előrejelzéseinkben mi sohasem a „biztos”, mindig a „nagy valószínűséggel” kife­jezést használjuk. Ferenczy Europress Valamelyest bővül a foglalkoztatás A jövetben növelni akarják a részmunkaidősök számát Idén már több új - nagyrészt korszerű - munkahely születik, mint amennyit megszüntetnek. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter a parlament Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottsá­gának hétfői ülésén elmondta: a gazdasági növekedéssel összhangban először évente 0,5-1 százalékkal, később 1 szá­zalék feletti mértékben bővülhet a foglalkoztatás. Az országgyűlés tegnap meg­kezdte a pénzügyi rendszer működési feltételeit szabá­lyozó négy alaptörvény mó­dosítását. Elsősorban azért, hogy a jövő év elejétől megte­remtődjenek a külföldi vál­lalkozások belföldi fiókjai lét­rehozásának feltételei, az OECD-vel kötött csatlakozási szerződés értelmében. A devizatörvény módosításá­nak alapvető célja, hogy a fiók­telep számára is azonos ver­senyfeltételt biztosítson, ezért a fiók - a leányvállalathoz hason­lóan - devizabelföldinek minő­sül. Emellett folytatódik a devi­zával kapcsolatos pénzügyi műveletek szabadabbá tétele. A biztosítási törvény egyér­telműen előírja, hogy Magyaror­szágon csak bejegyzett, az Ál­lami Biztosításfelügyelet enge­délyével rendelkező biztosítóin­tézet végezhet biztosítási tevé­kenységet. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fi­óknyitásának megengedésével A napokban a Magyar Tele­vízió mintegy 270 munka­társa kap előzetes értesítést munkahelye megszűnéséről. Ezzel csaknem 900-ra nő az idén elbocsátottak száma - közölte tegnap Peták István, az MTV Rt. elnöke. A múltban a közszolgálati tele­vízió bevételeinek csaknem 80 százaléka reklámokból, 20 szá­zaléka az üzemben tartási dí­jakból származott. Peták szerint ez az arány a jövő évben 50-50 százalékra módosul. A Pálfy G. István esetleges visszatéréséről szóló sajtóérte­sülésekre reagálva az elnök ki­jelentette: nem alkalmazta Hazánkban nincs szabvány­előírás arra, hogy mennyi el­hullott rovarmaradványt tar­talmazhat a gabona. Mint ismeretes, a múlt hét vé­gén a Metész által „váltságdíj­ként” a Belügyminisztérium elé helyezett búzában kártevőket találtak. Makay György, a Ga­bonaszövetség főtitkára ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a vizsgálati eredményt nem ismeri, ám amennyiben esetleg élő rovarokat találtak a búzában, az még nem teszi al­kalmatlanná emberi fogyasz­tásra, csupán azt jelenti, hogy a egyidejűleg szükség van arra, hogy a biztosítóintézetekre vo­natkozó szabályokat a fióktelep formájában működő biztosítókra is kiterjesszék. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló módosító törvényjavaslat önálló cégformaként határozza meg a fióktelepet, és minden tekintetben egyenlő elbánást biztosít a hazánk területén székhellyel rendelkező pénz­ügyi intézményekkel. A javas­lat további célja, hogy megte­remtse az úgynevezett univer­zális bankrendszerre való átté­rés törvényi lehetőségét. Az értékpapírtörvényt módo­sító javaslat kiterjeszti a tör­vény hatályát a befektetési és kiegészítő befektetési szolgálta­tási tevékenységet végző kül­földi vállalkozások fióktelepére is. Rögzíti, hogy külföldi vál­lalkozás befektetési szolgálta­tást Magyarországon kizárólag fióktelepe útján végezhet, ki­zárva ezzel a határon átnyúló szolgáltatás lehetőségét. S. Á. Pálfyt, és nem is tárgyalt vele erről. Ennek kapcsán hangsú­lyozta: csakis a teljesítmény számít, nem hajlandó bizonyos személyeket politikai meggyő­ződésük, pártállásuk vagy val­lási hovatartozásuk miatt kitil­tani az intézményből. Jakab Zoltán, a Médiakuta­tási Főosztály vezetője közölte: az MTV 1-es csatornája az or­szágos kereskedelmi adók elin­dulása után is megőrizte vezető helyét. Az AGB Hungary Kft. adataira hivatkozva elmondta: az egyes csatorna legnagyobb versenytársának a médiapiac két új szereplője, a tv2, illetve az RTL Klub programja bi­zonyult. T. J. malomba szállított áru nem szabványos. A terményben ugyanis előfordulhat valami­lyen élő kártevő. Ezeket a szál­lítmányokat gázzal kezelik, hogy megöljék a bogarakat, így a búza alkalmassá tehető őr­lésre. Makay György elmondta, hogy a malomban a búzát azért rostálják, hogy a különféle szennyeződéseket, mint például a rovarmaradványokat, tört, rothadt gabonaszemeket, növé­nyi magvakat eltávolítsák őrlés előtt. A lisztben ugyanis már semmiféle szennyezőanyag nem lehet. A hazai munkanélküliség a KSH adatai szerint a harmadik negyedévben 8,6 százalékos volt, az Európai Unió átlaga ugyanakkor 10 százalék felett van. A tárca fontos feladatnak tartja a tartós munkanélküliség csökkentését. Ennek megoldá­sába be kívánják vonni a non­profit vállalkozásokat, illetve a civil szervezeteket is. A foglalkoztatáspolitikai támogatásokkal a jövőben is elősegítik a korszerű, új mun­kahelyek létrehozását, első­sorban a hátrányos helyzetű térségekben, valamint ott, ahol jelentős a hazai kis- és közép- vállalkozói beszállítás. A be­ruházók, a gazdálkodók ré­szére munkaerőforrás-térképet készítenek. Azt tervezik, hogy a foglal­koztatási lehetőségek javítása érdekében a részmunkaidős alkalmazást ösztönzőkkel, el­sősorban a közterhek mérsék­lésével segítik. A kedvezőbb feltételekkel főként a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását szorgalmazzák majd. A tartósan munkanélküli­eknek átmenetileg megoldást jelent a köz- és a közhasznú munka. Idén közmunkákra 4 milliárd forint költhető, így 20 ezren jutnak ideiglenesen munkához. Jövőre 5,7 milliárd forint fordítható erre, és ennek révén 30 ezren kaphatnak egy időre munkát. Mindehhez já­rul évente 140-160 ezer munkanélküli közhasznú fog­lalkoztatása. A miniszter közölte: az al­kalmi munkavállalóknál beve­zetett foglalkoztatási könyv használatát jövőre a pályakez­dőkre is kiterjesztik. Hírcsatorna Megérkezett a segély. Kun- szentmártonban hétfőn meg­kezdték a kormányse'gélyként érkezett 10 millió forint kiosz­tását azon károsultak között, akiknek családi házát, mellék- * épületeit az elmúlt hét keddjén megrongálta a forgószél. Hatvan közös jelölt. No­vember végére lezárulnak a Fi­desz és az MDF között a közös képviselőjelöltek személyéről folyó tárgyalások - nyilatkozta a két párt hétfői egyeztetését követően Bába Iván, az MDF tárgyalódelegációjának tagja. Mint ismert, a Fidesz és az MDF összesen 60 jelöltet indít közösen, közülük negyvenet a Fidesz, húszat az MDF ajánl. Elvetett fizetésemelés. Az MSZP országgyűlési frakciója hétfőn egyhangúan elvetette a miniszterek, az államtitkárok és az országgyűlési képviselők fi­zetésemelését kezdeményező javaslatot. A Balaton Európában. Or­bán Viktor, az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottsá­gának elnöke igyekezett lehű­teni az európai csatlakozásunk­hoz fűzött túlzó várakozásokat azon a szántódpusztai konfe­rencián, amelyen a Balaton jö­vőjéről tanácskoztak önkor­mányzati és idegenforgalmi szakemberek. A Fidesz elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre még nincs poli­tikai döntés Magyarország uniós tagságáról. Dohányról nem tárgyalnak. A népjóléti miniszter egyelőre mégsem tárgyál a dohánygyá­rakkal arról, hogy a cégek Ma­gyarországon is részt vállalja­nak a dohányzás okozta károk enyhítésében. Az országos do­hányzásmentes nap alkalmából megkérdezett Kökény Mihály nem cáfolta, hogy megbeszélé­seik azért húzódnak, mert a gyárak nem akarnak tárgyalni. Jogsértő tévéreklám. A Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelet jogsértőnek minősítette az RTL Klub televíziós csatorna rek­lámját, amely II. János Pál pápa fényképével hirdette egyik hírműsorát. Az FVF kötelezte az érintetteket a jogsértő állapot megszüntetésére, és megtiltotta a jogsértő magatartás folytatá­sát, s határozatával jelentős összegű bírságot szabott ki. Lány a betonban. A 16 éves Erdei Nagy Natasa holttestét szeretőjének és gyilkosának hétvégi telkén, betonszarko­fágba öntve találta meg a rend­őrség. A lány egyébként már akkor halott volt, amikor júni­usban, szüleinek bejelentése után keresni kezdték. Az egyes csatorna megőrizte vezető helyét Karcsúsítás az MTV-nél Szakértői vélemény „a bogaras búzáról” Búzában lehet, lisztben nem Négy plusz kétévi tanulmányi idő a szakközépiskolákban Változások a szakképzésben A következő tanévtől számos változást vezetnek be a szakmun­kásképző intézetek és a szakközépiskolák oktató-nevelő mun­kájában. A legfőbb újdonság, hogy szétválasztják az általános műveltséget adó, valamint a szakmai tárgyak oktatását, és a jövő évben beiratkozó elsősöknek már egy vagy két évvel hosz- szabb lesz a tanulmányi idejük. Juhász József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főta­nácsosa elmondta munkatár­sunknak, hogy a tervbe vett módosítások lényegében a köz­oktatási, illetve a szakképzési törvény fokozatosan hatályba lépő előírásain alapulnak. E jogszabályok szellemében kerül sor a szakképző iskolai oktatás „kettéosztására”: az ál­talános műveltséget megala­pozó, illetve a szakképesítés megszerzését szolgáló pedagó­giai szakaszra. Azok a diákok tehát, akik jövő szeptemberben vagy a későbbi években kezdik meg tanulmányaikat a szak­munkásképzőkben, az első és második osztályban - illetve az új évfolyamszámozás szerint a kilencedik és tizedik osztályban - csak általánosan művelő, azaz közismereti tárgyakat tanulnak. Köztük például irodalmat, tör­ténelmet és idegen nyelvet. A szakmai képzésre csak a következő két évben, a tizen­egy-tizenkettedik évfolyamon kerül sor. Ez egyebek közt az­zal jár, hogy az eddigi három helyett négy év alatt szerezhe­tik meg a szakmunkásképzők tanulói az oklevelet. A szakközépiskolák túl­nyomó többsége jelenleg négy év után érettségit és egyben szakmai képesítést ad növen­dékeinek. Azok azonban, akik 1998 szeptemberében iratkoz­nak be, négy évig már nagyobb súllyal a közismereti tárgyakat és a szakma alapjait tanulják majd, zárásként pedig érettségi vizsgát tesznek. A matúrát kö­vető ötödik-hatodik évben ke­rülnek tanrendjükbe a komo­lyabb szakmai tárgyak, ame­lyekből szakvizsgát tesznek. Ennek nyomán az eddigi négy­évi tanulóidő helyett a jövőben öt vagy hat év szükséges a szakközép-iskolai képesítés megszerzéséhez. Jelentős változás lesz az is, hogy hatályba lép az Országos Képzési Jegyzék, ami ,azt je­lenti, hogy a nyolcadikosok csak olyan szakmákra jelent­kezhetnek, amelyek ebben megtalálhatók. Az általános képzés külön­választása és idejének meg­nyújtása, valamint a szakmai képzés későbbi kezdése alapo­sabb, mélyebb tudáshoz és megfontoltabb pályaválasztás­hoz kínál lehetőséget, véli a minisztériumi szakember. Deregán Gábor Tolnay Klári kitüntetése. Budapest egyesítésének 124. évfordulója alkalmából ünnepi közgyűlést tartottak tegnap az Újvárosháza dísztermében, ahol a hagyományok­nak megfelelően átnyújtották a főváros idei kitüntetéseit, díjait. Tolnay Klárinak, a magyar színjátszás nagyasszonyá­nak, korosztálya kiemelkedő egyéniségének több évtizedes művészi munkája elismeréséül a Budapest díszpolgára cí­met adományozták a városatyák. -fotó: feb/kallus györgy

Next

/
Oldalképek
Tartalom