Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-14 / 312. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. november 14., péntek Atlanti krónika Hazánk történelmi lehetősége A magyar nép ebben a szá­zadban hosszú időn keresztül mindig veszített. Megcsonkí­tották hazája területét, elsza­kították lakossága nagy ré­szét és rákényszerítettek igaz­talan társadalmi rendszere­ket; az ország gyakran vál­ságról válságra bukdácsolt - mondta Horn Gyula kor­mányfő a Nemzeti Sportcsar­nokban tartott nagygyűlésen. Ebben a században először most ismeri el a világ Magyar- ország teljesítményét - tette hozzá. - Azt, hogy hazánk a demokrácia, a szabadság és az egyetemes emberi jogok ott­hona lett. Azt, hogy képesek vagyunk felzárkózni a fejlett és átalakuló világhoz. Azt, hogy Magyarország a nemzetek együttműködésének és törté­nelmi megbékélésének hordo­zója. A demokratikus és fejlett országok közössége hív ben­nünket: csatlakozzunk közös védelmi szervezetéhez, a NATO-hoz és legyünk tagja a földrész gazdasági-jóléti társu­lásának, az Európai Uniónak. Azt hiszem, hogy a magyar nép ezzel képességeihez méltó lehe­tőséget kap, hiszen a meghívás a teljesítményének szól, mind­annak, amit megteremtettünk. Javier Solana csütörtökön levelet intézett Horn Gyulához. A NATO főtitkára elismeréssel illette a csatlakozási tárgyalá­sokon hazánkat képviselő dele­gáció munkáját és emlékezte­tett arra: a NATO-t az új tagok meghívására az a tudat vezette, hogy az észak-atlanti szövetség biztonsága elválaszthatatlan Európa egészének biztonságá­tól. „Nagy várakozással tekin­tek az elé, hogy a november 16-ai népszavazást követően megkapom azt a levelet, amely hivatalosan megerősíti Ma­gyarország csatlakozási szán­dékát a NATO-hoz” - írta leve­lében a főtitkár.-A NATO szuverén álla­mok szövetsége, de nemzetek feletti, közös értékeket véd és képvisel - mondta dr. Gyar­mati István, a Honvédelmi Mi­nisztérium helyettes államtit­kára a pécsi NATO-konferen- cián. Véleménye szerint a NATO-t 1949-ben nem a Szovjetunióval szemben hoz­ták létre, ezért a birodalom szétesése után is szükség van rá. A NATO egyébként nem parancsol közvetlenül a ma­gyar hadsereg felett, mindig a parlament döntése szükséges ahhoz, hogy a haderő részt ve­gyen egy-egy NATO-hadmű- veletben. U. G. * Brüsszelben először tartott ülést - 16 tagállam és 28 part­nerország részvételével - az Euroatlanti Partnerségi Tanács Katonai Bizottsága. Vélemények a NATO-ról „A NATO bővítése a leg­megfelelőbb reagálás az új vi­lághelyzetre.” (Somogyi Ferenc külügyi államtitkár) „A belépéssel hazánk azt a veszélyt hívja ki maga ellen, amitől menekül, hiszen szem­bekerül Oroszországgal.” (Borhi László történész) „Ha a népszavazás a belépés mellett dönt, soha senki nem mondhatja azt, hogy az embe­rek feje fölött határoztak.” (He­gedűs István egyetemi tanár) „Magyarország nem csak ajándékként kapja a csatlakozás lehetőségét, hanem sokat tett is érte.” (Végh Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka) „A NATO védelmet nyújt az instabilitással szemben, amely különösen a Kaukázusban, a Balkánon, a Közel-Keleten és a mediterrán térségben fenye­get.” (Gyuricza Béla, az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­ságának alelnöke) „A tagság kérdésében példa nélküli egyetértés van az egy­mástól legtávolabb álló parla­menti pártok és politikusok kö­zött is.” (Bánlaki György wa­shingtoni nagykövet) „NATO-tagként nincs szük­sége az országnak a reményte­len semlegességre.” (Göncz Árpád köztársasági elnök) „Én már 1988 őszén felvetet­tem a NATO-tagságot, amikor még létezett a Varsói Szerző- dés.”(Hom Gyula kormányfő) „Minden tagország maga dönti el, akar-e állomásoztatni területén nukleáris fegyvere- ktt."(Nicholas Kehoe, a NATO katonai bizottságának alelnöke) „Amikor belépünk a NATO- ba olyan, mintha biztonságo­sabb lakásba költöznénk.” (Ko­vács László külügyminiszter) Irak kiutasította a megfigyelőket Bili Clinton amerikai elnök szerda este külön nyilatkozat­ban méltatta a Biztonsági Ta­nács egyhangúlag jóváhagyott határozatát, amely a többi kö­zött korlátozza az iraki diplo­maták utazásait. Válaszlépésként Bagdad ki­utasította az UNSCOM kereté­ben tevékenykedő amerikai szakértőket az országból. A ki­utasítást Bill Richardson ameri­kai ENSZ-nagykövet elfogad­hatatlannak minősítette. Az amerikai elnök az iraki döntést követően sürgős ta­nácskozásra hívta össze külpo­litikai munkatársait, köztük Sámuel Berger nemzetbizton­sági főtanácsadót, William Cohen védelmi és Madeleine Albright külügyminisztert. Az Iraki Nemzeti Megegye­zés (ANI) elnevezésű, ammáni székhelyű, ellenzéki szervezet csütörtökön közleményben fi­gyelmeztette Svájc, Belgium, Franciaország, Svédország, Tö­rökország, Magyarország, Csehország, Szudán, Marokkó, Románia, Jordánia és Libanon kormányát: az elmúlt hónapok­ban iraki ügynökök szivárogtak be több országba, hogy szám­űzetésben élő iraki ellenzékie­ket gyilkoljanak meg. Uniós támogatás a felsőoktatásnak Hárommillió ECU-vel támo­gatja az Európai Unió a magyarországi felsőoktatási in­tézményeket az elkövetkező években. A mintegy 650 millió forintnak megfelelő összeget a pályázat nyertesei uniós szak­emberek képzésére fordíthatják majd. Az „Éurópai Tanulmányi Központok” létesítéséről aláírt egyezményt ismertetve Pataki István külügyi államtitkár-he­lyettes újságírók előtt rámuta­tott: elsősorban a politika, a gazdaság, a jogalkotás és a kör­nyezetvédelem területén van szükség minél több olyan szak­emberre, aki alkalmazni tudja uniós felkészültségét. Különösen azóta kapott nagy hangsúlyt a szakemberképzés, amióta idén nyáron az Európai Unió közzétette kedvező or­szágvéleményét Magyarország­ról. A mostani hároméves - 1998-ban kezdődő és 2000-ig tartó - program keretében mintegy tíz egyetem és főiskola részesülhet támogatásban. Raj­tuk kívül kutatóintézetek és könyvtárak is részt vehetnek a pályázaton, amelynek benyúj­tási határideje: december 15. A nyerteseknek a program befeje­ződése után további öt évig kell folytatni szakemberképző tevé­kenységüket. Elment a hajó. Utolsó útjának utolsó állomására, Londonba érkezett csütörtökön a Bri­tannia, a brit királyi család „hivatali” hajója, amely leszerelése előtt tett még egy búcsúkört a szigetország körül. A királyi járműnek egyelőre nem lesz utódja. fotó: feb/reuter A kisebbségi nyelvű oktatás a koalíció szakítópróbája Romániában Történelmi lecke magyaroknak Az RMDSZ csütörtökön hivatalosan Emil Constantinescu ál­lamfőhöz fordult, hogy tegye közzé álláspontját azzal a vitá­val kapcsolatban, amely a történelem és földrajz kisebbségi oktatásának nyelvéről alakult ki a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség és a kormánykoalíció vezető ereje, a Ke­reszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt között. Markó Béla arra szólította fel az államelnököt, hogy alkot­mányos felhatalmazásával élve közvetítsen, miután a koalíciós partner szerdán el­utasította az RMDSZ komp­romisszumos javaslatát. A szövetségi elnök csütör­töki sajtóértekezletén el­mondta, hogy az RMDSZ ope­ratív tanácsa kedden - elvi fenntartásai ellenére, annak érdekében, hogy megmentse a koalíciós együttműködést, a reformot, amely nélkül Romá­nia európai és euroatlanti in­tegrációja sem valósulhat meg - áthidaló javaslatot tett a pa­rasztpártnak. Jelezte, hogy hajlandó belemenni a két tan­tárgy egyikének román nyelvű oktatásába, vagy más komp­romisszumos megoldásba. A parasztpárt ezt szerdán a szövetség meglepetésére el­utasította, és az eredeti, eleve kompromisszumot megteste­sítő koalíciós megállapodással és már érvényben lévő kor­mányrendelettel ellentétben továbbra is ragaszkodik mind­két tárgy román nyelvű tanítá­sához. Mi több, a KDNPP zsa­roláshoz folyamodott. Kö­zölte: amennyiben az RMDSZ nem fogadja el a KDNPP ál­láspontját, akkor a kisebbségi oktatást szolgáló többi előírást sem szavazza meg a szenátus­ban. Markó Béla szerint a koa­líciós partner ilyen módon a romániai magyarságot már meglévő jogaitól fosztja meg, ami felveti a koalíciós együttműködés jövőjének kérdését. Constantinescu el­nök már jelezte: ha a nemzet érdekei megkövetelik, kész a közvetítésre. Hírháttér A frankofon klub Nem szoros, kötött működési szabályokkal tevékenykedő' szervezet, nem állandó, intézményesült testület, inkább egyfajta laza szövet­ség, amolyan „nemzetközi klub”. így jellemzi a legtöbb megfigyelő a francia nyelvű országok rendszeresen, minden második évben sorra kerülő világtalálkozóját, amelynek ezúttal Hanoi ad otthont. A péntektől vasárnapig tartó csúcsot most első ízben rendezik egy ázsiai államban, a vietnami főváros pedig még soha nem szolgált színhelyül ilyen népes és ilyen magas szintű tanácskozáshoz. Leggyakrabban a brit nemzetközösséghez szokás hasonlítani a frankofon nemzetek tömörülését, ám az összevetés sok szempontból sántít. Míg a Commonwealth gyakorlatilag a hajdani brit gyarma­tokra terjed ki, a frankofon klub esetében jóval tágabb a tagság: a korábbi kolóniákon kívül olyan, egymáshoz máskülönben aligha tartozó államokat fűz egybe a francia nyelv és kultúra támogatása, mint Kanadát, Laoszt, Nigériát vagy Romániát. Összesen 49 or­szág részese az együttműködésnek, ám a kooperáció motorja és a költségek fő vállalója természetesen Párizs: a francia diplomácia számára ugyanis e bármennyire laza konglomeráció is a világpoli­tikai jelenlét és vezető szerep bizonyítéka, megnyilvánulása. Hanoiban újdonságnak ígérkezik, hogy az eddig konkrét szerve­zeti keretek nélkül működő frankofon szövetség élére a jövőben fő­titkár kerül. Az egyetlen jelölt az egyiptomi származású Butrosz Butrosz-Gáli, akinek amerikai nyomásra tavaly decemberben fel kellett adnia az ENSZ főtitkári posztját, bár - sok fejlődő ország mellett - épp Párizs volt az, amely mindent megtett mandátumának meghosszabbításáért. Szondy Gábor Go Trabi, go! Egy ódon Trabant szerdán kiállta azt a stabilitási próbát, amelybe a „Bébi Mercedes” Svédország­ban nemrég belebukott. fotó: feb/reuter Meciar nem ígért semmit A szlovák parlament Magyar Koalíciójá­nak 17 képviselője közül 14-en tették fel ugyanazt a kérdést Vladimír Meciamak: hogyan és mikor kívánja megvalósítani Horn Gyula magyar miniszterelnöknek Győrben tett személyes ígéretét, amely szerint a folyó iskolai évben megoldódik a kétnyelvű bizonyítványok ügye? A gyógykezelésen tartózkodó Meciar helyett a kormány alelnöke, Jozef Kalman szerint ilyen ígéret nem hangzott el. Palesztin utódlási harc Jasszer Arafat szerint még az ezredforduló előtt kikiáltják a független és szuverén pa­lesztin állam megalakítását, „akár akarja Netanjahu izraeli miniszterelnök, akár nem”. A Jediót Ahronót című jeruzsálemi napilapnak nyilatkozó Arafat egyébként egyes források szerint közelebbről nem Hírek röviden azonosított, leépüléssel járó idegrendszeri megbetegedésben - valószínűleg Parkin- son-kórban - szenved, s ennek jelei láttán megkezdődött a palesztin mozgalom frak­cióinak harca Arafat elnöki székéért. Takarékos cseh honatyák Kevesebb fizetést vihetnek haza az idén a cseh politikusok. A cseh parlament képvi­selőháza csütörtökön délelőtt ugyanis megszavazta azt a koalíciós javaslatot, hogy az általános takarékossági intézke­désekre való tekintettel az úgynevezett al­kotmányos tényezők se kapjanak az idén tizennegyedik havi fizetést. Elfogadott karcsúsítási terv Az ENSZ közgyűlése elfogadta Kofi An­nan főtitkár nagyszabású karcsúsítási re­formprogramjának első fázisát, amely el­sősorban a nemzetközi szervezet vezeté­sének átformálását, újfajta menedzselési elveket és gyakorlatot tartalmaz. Évente 100 millió dolláros megtakarítást remél­nek az „Annan-tézisek” alapján. Japán-orosz béketárgyalás Japán és Oroszország megkezdi a szakér­tői tárgyalásokat a békeszerződésről, hogy azt 2000-ig alá lehessen írni - állapodott meg Tokióban a két ország külügyminisz­tere, Obucsi Keizo és Jevgenyij Primakov. Bűnös a pakisztáni robbantó Egy amerikai esküdtszék szerdán bűnös­nek mondta ki a pakisztáni Ramzi Jussze- fet a New York-i Világkereskedelmi Köz­pont (WTC) ellen elkövetett merénylet­ben. A testület szerint Jusszef szervezte meg a robbantást, amelyben 1993. február 26-án hat ember meghalt, és csaknem ez­ren megsebesültek. Lenin intim betétje Svájcban új listát publikáltak. További 3687 olyan személy neve szerepel rajta, akik a má­sodik világháború előtt titkos számlát nyitottak Zürichben. Az újabb alvószámlalistán - jelenti a The Washington Post- egy meghökkentő név olvas­ható: „Ulianow, Wladimir, Zu­rich”. Ha eltekintünk a dupla véktől, akkor a zürichi illető ta­lán azonos lehet Leninnel, aki 1916-17-ben feleségével, Na- gyezsda Krupszíkajával és Inessa Armand nevű szeretőjé­vel éppen ott élt, mielőtt visz- szament volna Oroszországba, hogy kirobbantsa a forradalmat. Nincs kizárva, hogy ő maga nyitotta a számlát. A nagy kérdés az, hogy a hetven dollárnyi titkos összeget kinek gyűjtötte: Nagyezsdának vagy Inessának? FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom