Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-02 / 300. szám

6 Kftiántúli Napló Magazin 1997. november 2., vasárnap A mélyben új Föld-térkép készül Szégyelli, hogy „Sir” Bármilyen büszke is volt Paul McCartney, amikor a királynőtől lovagi rangot kapott, a titulus ma már egyre jobban zavarja. Oly­annyira, hogy már az is megfordult a fejében, visz- szaadja a megtisztelő címet. Az egykori gombafejű legutóbbi nyilatkozatában elárulta, hogy feszélyezi a neve elé biggyesztett „Sir”, és mindenkit megkért, hogy ha egy mód van rá, ne lo­vagi nevén szólítsák. Nem használja azt a levélpapírt sem, amelyet felesége nyo­matott számára „Sir Paul McCartney” fejléccel. Paul egyébként úgy véli, hogy John Lennon szégyellte volna lovagi címét, és vissza is utasította volna. Az Itáliában hetek óta nyugta­lankodó föld a geológia jövőku­tatóinak is illusztrációként szolgál azoknak a mélyben dolgozó erőknek az érzékelte­tésére, amelyek soha nem szűn­tek meg alakítani glóbuszunk felszínét. Ennek a felfogásához azonban a nem emberi léptékű időtávlat kell. Még annyi idő sem kell, mint amennyi a dinoszauruszok ki­halásától eltelt, és a Föld fel­színe teljesen megváltozik. Öt­venmillió év múlva eltűnik a Földközi-tenger. Afrika és Eu­rópa összeütközik és ez akkora hegyláncot gyűr majd fel, amely Andalúziától Arábiáig húzódik. A legmagasabb csú­csai 6-7 ezer méteresek lesz­nek. Korzika, Szardínia, Szicí­lia, az Appennini-félsziget és a Peloponnészosz vagy becsúszik az afrikai talapzat alá, vagy apró tömbökre morzsolódik. A mai mediterrán Európából némi üledékes kőzetréteg, meg vul­kanikus rögök maradnak. A hegylánctól délre, a Szahara he­lyén trópusi növényzettel bon­tott dombok lesznek, köztük bő vizű folyamok hömpölyögnek az Atlanti-óceánba. A hegy­lánctól északra Portugáliától a Balkán-félsziget keleti végéig 3-4 ezer méter magas fennsík terül el óriási tavakkal. (Ez a mi térségünk jövőképe.) A fennsík enyhén lejt majd az észak-eu­rópai síkság felé. Eszak-Európa nagyobb darabokból álló szi­getvilág lesz a sekély Északi- tengerben. Száraz és a mainál lényegesen melegebb éghajlat­tal, mert Európa úgy kétezer ki­lométerrel délebbre tolódik. Kelet-Afrika a Viktória-tó a Tanganyika-tó környékétől el­szakad a kontinenstől és új földrészt alkot Madagaszkárral az Indiai-óceánban. Irán hegyei felgyűrődnek a mai Himalája magasságára, az pedig lepusztul: alacsony rög­hegy lesz, mint az Ural. Ázsiá­hoz hozzáformak a keletről szegélyező szigetei és Ausztrá­lia. Burmától Japánig hatalmas gyűrt hegyláncot alkotnak, ami­lyen most a a Csendes-óceán túlsó partján van. Észak-Ame- rikában Kalifornia leválik je­lenlegi helyéről és Alaszkához tapad, a Mexikói-öböl pedig a felszínre kerül a tenger alól. Vajon milyen faj készíti ak­koriban a Naprendszer harmadik bolygójáról a térképet? D. I. Horogra akadt az ötödik A fotón még csak a negyedik harcsa látható, de a hét végére Kiss László megfogta az idei ötödik kapitális harcsáját is. Csütörtökön ugyanis 57 kilo­grammos bajuszost akasztott, a rablóhal több mint 2 méter hosszúra nőtt meg, a törzs ke­rülete pedig 98 centiméter volt. A pogányi horgászok már megszokták, hogy Kiss László időközönként megje­lenik a tavon, csónakból do­bál néhány százat, aztán ha nincs kapása egy-két órán ke­resztül, hazamegy. Azt mond­ják róla, valahogy érzi a halak tartózkodási helyét, meg azt is, mikor van táplálkozási kedvük a nagy ragadozóknak. Múlt hétfőn is ez történt, dél­előtt kievezett a gát felőli részre, Rapalájával dobálni kezdett. Fél 11-kor kapása volt. A szokásos harcsa-ráne- hezedés - mondta, mert már a bevágáskor érezte, ismét fél mázsán felüli lesz a zsákmá­nya. A Zebco 3 méteres, 40-80 dobósúlyú bot jól dol­gozott, a Berkley 0,25-ös tef- lonos zsinór pedig bivalyerős, nem lehetett gond a fárasztás- sal. Fél óra alatt sikerült is vágóhoroggal csónakba emelnie. Kiss László maga is furcsállja, hogy ilyen mohón kapnak a harcsák. Erre még az sem lehet az indok, hogy éhesek lennének, ugyanis ok­tóber közepén 80 mázsa pon­tyot telepítettek a Pogányi tóba. B. G. Az okos bevásárlókocsi Egyszerűen zseniális találmány az intelligens bevásárlókocsi. Sétál vele az ember a hatalmas boltban, és közben egy halom pénzt takaríthat meg. A mün- chen-puchheimi Systec (Aus­bausysteme GmbH) cég ter­méke ugyanis jól hallható pity- tyegéssel hívja föl a vevő fi­gyelmét: ennél a polcnál érde­mes körülnézni, mert éppen ak­ció van, most olcsóbban adják a mosóport, a kerti törpét, a kávét vagy miegymást. És ez még nem minden, ugyanis szem­üveg nélkül is jól láthatóan je­lenik meg a kocsira erősített képernyőn az éppen akciós áru­cikk, netán termékújdonság neve és pillanatnyi ára is. Ha meg éppen "semleges övezet­ben" jár a vásárló a kocsijával, akkor sem unatkozik, ugyanis bármiféle hasznos üzenet, köz­lemény, hirdetés megjelenít­hető a képernyőn. Ha meg vég­képp nincs „mondanivalója” a bevásárlókocsinak, akkor a pontos időt mutatja. A kicsit bonyolult nevű ké­szülék az elektronikus vásárló­kísérő fölerősíthető bármely hagyományos bevásárlóko­csira. A kijelzőt a bolt sarkai­ban elhelyezett parányi infravö­rös adókészülékek látják el „ol­vasnivalóval”, a hangjelzésről pedig a polcokra szerelt érzéke­lők gondoskodnak. A bolt vagy áruház vezetőjének asztalán van az a személyi számítógép, amellyel rendszeresen frissít­heti a képernyők információit. Az új találmány arra is al­kalmas, hogy a boltosok zárás után elemezzék a vásárlók út­vonalát. Ennek alapján újabb forgalomnövelő ötleteket való­síthatnak meg. Három éven be­lül Németország valamennyi szupermarketjét, fölszerelik a vásárlásra csábító készülékkel. A Himnusztól karácsonyig Huszonkét bélyeg kiadásának terve jövőre A Magyar Posta jövőre 22 al­kalmi bélyeg (bélyegsorozat) ki­adását tervezi, s ebből az első negyedévben kilenc lát napvilá­got. A sorban legelsőként Köl­csey Ferencre és arra emlékezve készül bélyeg, hogy január 22-én lesz 175 éve annak, hogy meg­született a Himnusz. Ugyanezen a napon még két kiadásnak örül­hetnek a gyűjtők. A nagy vadász, Széchenyi Zsigmond születésé­nek századik évfordulójára jele­nik meg emlékbélyeg és az atlan­tai téli olimpiát köszönti két cím­lettel a posta. Februárban Szilárd Leó szüle­tésének századik évfordulóját és a Bálint-napot (Valentin-nap) örökíti meg bélyeg, márciusban pedig négy téma kerül terítékre. Megjelenik Az ifjúságért ’98 és a Húsvét egy-egy címletben, és két szép sorozat: az 1848^19-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából három címlet és egy blokk, va­lamint a négy bélyegből álló Szecesszió a XX. században. Az év bélyegkiadását a Nem­zeti parkok két címlete és a Ka­rácsony ’98 zárja. Egyébként, mint azt Csegezi Tamásáétól, a Magyar Posta Rt. bélyegosztá­lyának vezetőjétől megtudtuk, arra törekednek, hogy minél több kuriózumnak számító, szép, alacsony példányszámban kiadott bélyeggel szolgáljanak a gyűjtőknek. K. F. j Hobbikertészeknek! Fehér törzsű fák A vastag mészréteg kártevők búvóhelye lehet fotÓ:Laufer Idén szinte minden gyü­mölcsfa levelét megfertőzték a különböző gombabetegsé­gek, kártevők. A már lehullott leveleket a gondos összegyűj­tést követően el kell égetni. A biztonságos védelem érdeké­ben azonban nem árt mész- kénlével, illetve két százalé­kos bordói lével lepermetezni a fákat. Különösen fontos ez az alma-, körte- és a cseresz­nyefáknál, de nem szabad ki­hagyni a sorból a diófákat sem. Szintén a fák védelmét szolgálja a törzs és a vázágak lemeszelése. Vékony réteg­ben, sima mésszel kell őket bevonni. A fehér felület visz- szaveri a napsugarakat, így csökken a fákra ható nappali és az éjszakai hőmérséklet közti különbség. Ezzel a se­gítséggel megelőzhető a sejt­falak repedezése. Ezekben a napokban érde­mes ültetni a nagyon dekora­tív amarilliszt, amely még a téli hónapokban, - korai vi­rágzásával — egy kis nyarat hozhat otthonunkba. A hagy­máját csak félig szabad föld­del takarni. Az alapos öntö­zést követően sötétebb helyre tehető és legközelebb csak akkor kell megöntözni, ami­kor az első bimbóját hozza. Utána már rendszeres és ese­tenként tápoldatos öntözést igényel. Ahhoz, hogy hosszú szárat növeljen, a hagymája változatlanul sötét helyet igé­nyel, ezért a növekvő virág­nak süvegszerű papírfedelet kell készíteni. T. É. ■N* őszi műtrágyák és a lemosó permetezéshez szükséges sze­rek gazdag választékát kí­nálja Pécsett a Kertbarátok boltja, amely a Béri Balogh Adám u. 1. sz. alatt található. Telefon: 313-961. (X) Főzzünk változatosan! A keleti népeknél kedvelt pi­rog a hazai fánkhoz hasonló kelt tésztából készül, hússal, hallal káposztával töltve, forró olajban kisütve. A pi­roski receptje magyarítva ta­lálható meg több hazai sza­kácskönyvben. Tésztája azonban nem kelt, hanem lin­zer, s a töltelék a hazai ízlés szerint variálható. A magya­ros piroski tésztájához 20 deka finomlisztet összegyú­runk 20 deka margarinnal, csipet sóval és 2 tojássárgájá­val. Ha túl kemény lenne, ke­vés vizet öntünk hozzá. A masszát legalább 2 órára hi­deg helyre tesszük pihenni. Maradék pörköltet a szaftjától lecsurgatva megdarálunk, te­szünk hozzá 2 finomra reszelt főtt tojást és 2 finomra reszelt ecetes uborkát. ízlés szerint sóval, borssal, paprikakrém­mel fűszerezzük. A hideg tésztát lisztezett deszkán vé­konyra sodorjuk, 8 centis négyzetekre vágjuk, vagy a legnagyobb pogácsaszagga­tóval kerekre kiszúrjuk. Az egyik felére halmozzuk a töl­teléket és a másik felét ráhajt­juk, a széleit összenyomkod­juk. A töltött párnácskákat megkenjük felvert tojással, sütőlemezre rakjuk és forró sütőbe toljuk. Pár perc múlva a lángot közepesre mérsékel­jük, és a pirogot szép rózsa­színűre sütjük. A töltelék ké­szülhet hagymával dinsztelt, vékonyra metélt pulyka­combból, sertéscombból, csirkemellből, löncshúsból vagy párolt gombából. W. M. A búvárkodó pingvinek titka Horgászfónun Befejeződött az őszi halte­lepítés a Pécsi Horgász­egyesület tavaiba. Ezek sze­rint a Malomvölgyi 2-esbe 50, az Üszögibe 20, az Ivánbattyániba 14, a Rüc- kerbe 10, a Zengő 2-es tóba 18 mázsa pontyot helyeztek el. A Malomvölgyin már csak rablóhalakra lehet hor­gászni, október 25-től az éj­szakai horgászat is meg­szűnt, november 3-tól pedig bezárták az őrzött parkolót is. A jövő évi elképzelések­ről november 19-én 17.30 órakor a FÉK nagytermében horgászfórumot tartanak. Ugyancsak telepítettek a _ kozármislenyi horgásztóba, 8 mázsa ponttyal gazdago­dott az állomány. Itt még le­het békés halakra is hor­gászni. (I) Angol, francia és német kutatók megfejtették a pingvinek búvár­tehetségének titkát. Mindeddig ugyanis rejtély volt a világ számára, miként tudnak ezek a mókásnak tetsző, fekete-fehér délsarki madarak akár 500 mé­ter mélyre is alámerülni a ten­gerben, és hogyan viseli el a szervezetük az elképesztő hő­mérséklet-csökkenést, a lehű­lést a normális 38-ról 12 fokra. Titok volt az is, hogy miként és hol tartalékolják a búvárkodás­hoz szükséges levegőt, ugyanis testük méretéből következően jóval több oxigénre van szük­ségük, mint amennyi a tüde­jükbe fér. A strassburgi ökológiai és fi­ziológiai központ egyik tudósa, parányi érzékelőket ültetett be szabadon élő királypingvinek testébe. Egyet a gyomortájon, egyet az alhasba, és egy harma­dikat közvetlenül a gyomorba. Kiderült, hogy a testhőmérsék­let rohamos csökkenésével a szervezet oxigénigénye csupán töredéke annak, amennyire a felszínen, a szokásos testhő­mérsékletnél szüksége lenne. A kutatók a vizsgálatokból arra következtetnek, hogy a madarak képesek külön szabá­lyozni alhasuk hőmérsékletét. Éközben a hő nagy valószínű­séggel a has nem tollas részén lévő, jó keringésű kotló- jegybe, továbbá az evezőként használt számycsökevénybe vezetődik. A tudósok feltételezik, hogy a tengerek többi, ugyancsak tü­dővel lélegző lakója, mint pél­dául az oroszlánfóka, hasonló módszerrel csökkenti testének hőmérsékletét. Vaddisznók a patikamérlegen Becslések vannak, de ponto­san nem tudni, mekkora Bara­nya megye vaddisznóállomá­nya. Tény azonban, hogy egyre értékesebb vadfajként kell kezelnünk. Nem csak va­dászatának szépsége, izgalma miatt, és mert a vaddisznó fö­löttébb okos és óvatos ellenfél, hanem azért is, mert megnőtt iránta a külföldiek részéről is az érdeklődés. Elsősorban az állami tulaj­donban, vadgazdasági keze­lésben lévő területeken alakí­tanak ki az eredményes vadá­szat, a minőségileg sokat ígérő állomány érdekében vaddisz- nóskerteket. Ma már egyre el­fogadottabb, hogy „rezervá­tumon belüli rezervátum” a vadászterület. Ennek megfele­lően szinte patikamérlegen mérik a szakemberek, hogy az adott terület milyen vadsűrű­séget visel el. Baranyában a Mecseki Erdészeti Rt. révén eredményes munka folyik a vaddisznók sikeres és jó bevé­telt eredményező vadászható­sága érdekében. M. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom