Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-12 / 310. szám

12 Dhnántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. november 12., szerda PÁRTHÍREK A Munkáspárt megyei ko­ordinációs bizottsága novem­ber 14-én (pénteken) 14-től 16 óráig ingyenes jogsegélyt nyújt a párt Varsány utca 20. szám alatti irodájában. A Munkáspárt Baranya megyei koordinációs bizott­ságának 3 fős küldöttsége no­vemberben részt vesz az eu­rópai baloldali pártok részére a csehországi Hradec Kralo- vaban rendezett négynapos nemzetközi konferencián. Az MD.\'P november 15-én tartja III. Országos Küldött­gyűlését Budapesten. A ba­ranyai küldöttek: dr. Bíró Ferenc, dr. Kézdi Balázs, Staub Ernő, dr. Témák Gá­bor. Dr. Szabó Iván elnök rész­vételével az MDNP pécsi szervezete közgyűlést tart november 14-én 16 órakor a Megyei Levéltár Rét u. 9. alatti épületében, melyre szimpatizánsokat, érdeklő­dőket is vár. A volt ipari és pénzügyminiszter előadást tart november 14-én pénte­ken 14 órakor a Pollack Mi­hály Műszaki Főiskolán (101. tanterem) a műszaki értelmiség helyzetéről, jö­vőjéről. A Magyar Út Mozgalom Pécsi Köre szervezésében, vitéz Somoijai Béla törzska­pitány, kartográfus (St. Gal­len) a Szent Korona menekí­tés a n. világháború végén és a mattsee-i Szent Korona emlékmű története címmel előadást tart. Az előadást ve­títés és vita követi. Minden érdeklődőt szeretettel várnak november 12-én 17 órakor Pécs, Körösi Csorna Sándor u. 1/1-ben. Habjánecz Tibor, az MDF megyei elnöke fogadóórát tart Mohácson, a Széchenyi téri Önkormányzat B épüle­tében pénteken 16 órától. Simonovics Ferenc, a 2. számú választókörzet ön- kormányzati képviselője minden héten pénteken 10- től 12 óráig fogadóórát tart a Komlói út 195. szám alatti Közösség Házban. Elvi megállapodás szüle­tett a Fidesz, az FKgP, a KDNP és az MDF között ar­ról, hogy a jövő évi parla­menti választáson együtt­működnek Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében. Kamarai tisztújítás után Országszerte voksoltak a vál­lalkozók és a vállalkozások. Hároméves mandátumuk le­járta után öt évre szólóan meg­újításra kerültek a gazdasági kamarák testületéi. A Pécs-Baranyai Kereske­delmi és Iparkamara tizenkét szakmai osztályába sorolt vál­lalkozások is döntöttek a Bara­nya megyei gazdasági önkor­mányzat elnökének, három al- elnökének és 21 elnökségi tag­jának személyéről. A tét jelen­tős volt. Hiszen, mint ahogy nem mindegy, hogy kik és ho­gyan gyakorolják a politikai ha­talmat, ugyanígy nem mindegy, hogy kik és hogyan vezetik a következő években a gazdasági önkormányzatokat. Ez annál is inkább jelentős, mert a kamaráknak most olyan Magyarországban kell működ­niük, ahol alig több, mint hét éve választunk szabadon, ahol a törvényalkotás nem kiszámít­ható, így nem segíti a kis- és középvállalkozásokat, ahol az évszázad legkorruptabb éveit éljük, és min­den sugallat ellenére ez nem a piac- gazdaság természetéből fakad, hanem a végrehajtó hatalmat gya­korlók gyen­geségéből és/vagy érdekeiből. Ebben a közegben a Pécs- Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara új, 21 fős elnök­ségének is rendkívül jelentős szerepe lehet. Bízom abban, hogy az elnökség nem megfe­lelni akar e tarthatatlan állapo­toknak, és nem politikai ér­zelmektől vezéreltetve kívánja szervezni, segíteni Baranya megye nem rózsás helyzetben lévő gazdaságát. Bízom ab­ban, hogy a gazdasági kama­rákról szóló törvény követke­zetes végrehajtásában lesz ér­dekelt. Részünkről készek vagyunk a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara megújított, 21 fős elnökségével tárgyalásokat folytatni a megye és a térség gyors gazdaságfejlesztési lehe­tőségeiről, e területet érintő konkrét feladatainkról, a pécsi közgyűlés és a kamara közös felelősségéről. Ugyanakkor számítunk arra, hogy a kamara mérlegelés nélkül, határozottan gyakorolja a törvény 27. szaka­szában rögzített jogosítványait, ha bármely tagja tisztességtelen piaci magatartást tanúsít bár­mely pécsi, vagy Baranya me­gyei önkormányzati tender (lásd: budapesti városházi bot­rány), vagy más önkormányzati gazdasági ügy során. Ez annál is inkább elvárható, mert ezzel azon tisztességes tagjainak ér­dekeit védi, akiknek tagdíjaiból ő maga is működni tud. Ehhez a gazdasági életet fellendítő és megtisztító munkához kívánok eltökéltséget a megyei gazda­sági önkormányzat vezetésé­nek. Körömi Attila önkormányzati képviselő Fidesz-Magyar Polgári Párt Történelmi eseményekről - évtizedek múltán Ne kacérkodjunk a kísértetekkel! Évtizedekig ünnep volt nálunk november 7-e. Ma történészek szakmunkái igazolják, hogy va­lakik becsapták a hiszékeny embereket közel 80 éven át. 1917 őszén, a németek által át­dobott és pénzelt Vlagyimir II- jics irányításával olyan iszo­nyatos kísérletbe kezdtek Oroszországban, amely több emberáldozattal járt, mint amit a náci Németország okozott. Amikor évtizedek múltán re- csegett-ropogott minden, akkor is sokan ragaszkodtak ahhoz, hogy Lenin életében még rend­ben mentek a dolgok. Kivégzé­seket, személyi kultuszt, kon­cepciós pereket, gulagot, a ba­jok özönét csak Sztálin hata­lomra jutása hozta magával. Pedig már a forradalom máso­dik évében terrorba torkollott a bolsevik uralom. Míg méltán hajtunk fejet év­ről évre a fasizmus áldozatai­nak emléke előtt, ki beszél ma itt a kommunizmus, a vörös ter­ror sokmillió áldozatáról? Kért itt már valaki bocsánatot, s kö­vette meg az elpusztítottak, megnyomorítottak hozzátarto­zóit? Nem! Nem! Inkább nosztal­giázunk: ügyes vállalkozók ki­adják az elmúlt évtizedek moz­galmi dalait CD-n, hangszala­gon, a porcelánbolt és a Kon- zum áruház kirakatában Lenin- fejek díszelegnek, új tv-csator- nánk a Budapest határában lét­rehozott szoborparkot, a sokak által megszenvedett Rákosi- Kádár korszak jelképnek beillő műalkotásait mutatja, az MTV2 pedig a Vörös tér Lenin-mauzó- leumát. Vigyázni kell az esetenként kritikus hangvételű visszaemlé­kezésekkel is. Nem min­denki érti azt, sőt az ügyes tálalás még ilyenkor is nosztalgiát ébreszthet. Francia film a Le- nin-mauzóleumról? Átvesszük nyugodtan, hisz azok készítet­ték. No de franciának Lenin nem azt jelenti, mint nekünk! Mi a bőrünkön éreztük. Ne bánjunk könnyedén a múlt szellemeivel, mert még valaki azt mondja: na és? Kí­sértet járta be egykoron Euró­pát, vigyázzunk, nehogy visz- szatérjen. Schmidt Pál dr. MDF, Pécs Bábolnát „privatizálni”? Min­dig is kincstári birtok volt, 1789-es alapítása óta. A két vi­lágháború között mintagazda­ság volt, az 1960-as években vi­lághírre tett szert, ma a hazai agrártermelés 10 százalékát adja. Miért kellene „privati­zálni”, elkótyavetyélni? Nem vagyok az állami tulaj­don híve, de Bábolna esetében nyilvánvaló: megtörténtek az Bábolnát is? előkészületek a nemzet újabb nagyarányú meglopására, átej- tésére. 13 milliárd forintnyi adósságot fölhalmozni, „reor­ganizációról” fecsegni, ez csakis annyit jelent, hogy va­lamilyen csoport már eldön­tötte: kótyavetye áron akarja magának átjátszani a magyar agrárium húzógazdaságát. Meddig tarthat még ez a törvé­nyesített (?) tolvajlás, a magyar nemzeti vagyon széthordása, meddig tűri ezt a nemzet? A forgatókönyv ismert: végy egy milliárdokat érő állami nagyvállalatot, tedd tönkre, játszd át magadnak bagóért az adósságokat, a „reorganizáció” költségeit a társadalomra hagyva, és aztán élj, mint Marci Hevesen. Gazdag László A Munkáspárt nélkül nem megy Az áldozatok már jelzik nemtetszésüket A magyar nép többsége úgy élte meg a politikai „szabadság- jogok” urak által szorgalmazott polgári válfajának kiterjeszté­sét, hogy az egybeesett gazda­sági és szociális jogainak kímé­letlen megnyirbálásával. Bármerre tekintünk, általá­nos a kiábrándultság abból, amit a lakosság hét esztendeje a rendszerváltás ódiumaként ta­pasztal. S a rettegés attól, amire eddigi tapasztalatai és saját jó­zan ítélőképessége függvényé­ben a továbbiakban számíthat. Miközben választások elé tekint az ország, szinte kita­pintható, hogy közéletünkben soha nem tapasztalt indulatok halmozódtak fel. Leginkább az elembertelenedés kudarcélmé­nye ennek az oka, mely áthatja a lakosság nagyobbik részét. A reményvesztettség, az apátia, az ország különféle (korábban jól működött) intézményeinek végzetes leé­pülése, szer­vezeteinek krónikus ha­lódása a saj­tóból is, mely többnyire reá­lis tükörképe napi életünk­nek, aggasz­tóan köszön vissza. Horn Gyula pártja V. kongresszusán ezt ajánlotta a kedélyek lecsillapí­tására: a kapitalizmus - minde­nütt a világon - „.. .kitermeli a szegény embert. De a szegény ugyanúgy maradhat tisztessé­ges és becsületes, mint a va­gyonos. .. Nem kell ezért a nemzeti elkeseredésbe, az al­koholizmusba és a köztörvé­nyek felrúgásának betegségébe esni”. Elmés, ugye? Az urak - hatalomért tüleke­désük közepette - megfeled­keztek a tömegekről. Az áldo­zatok már jelzik nemtetszésü­ket. Az eseti sztrájkokon, tünte­téseken kívül azzal, hogy mind többen fordulnak el a politiká­tól, a propagandisztikus párt­programoknak felülő ujjongók pedig mára igencsak elcsende­sedtek. A munkanélkülivé válás és a panaszkodás lehangoló szabadságának tapasztalatai egyre jobban megkedveltetik velük az alaptalanul gyalázott Kádár-rendszert. Jó részük leg­közelebb várhatóan úgy fog szavazni, hogy vagy egyáltalán nem szavaz, vagy a megelégelt országlók iránti gyűlöletből já­rul urnákhoz, és a „protest-sza- vazás” lesz a jellemző. Persze, megtörténhet, hogy a hatalmon lévők hazudozásai- nak a tömegek ismét felülnek, s megint az érdekeik ellen ügy­ködő jobbik rossznak vélt pártra vagy jelöltre fognak vok­solni. Ha azonban időben föl­ismerik, hogy a szocializmust nem történelmi szükségszerű­ség, hanem hamis ígéretekkel lépre csalt tömegek buktatták meg voksaikkal, ki tudják vá­lasztani a bizalmukra leginkább érdemesült párt jelöltjeit. Ha belátják, hogy ráolvasással, hisztériakeltéssel vagy rafinált úszításokkal nem lehet a hely­zetükön változtatni. Ha a bér­ből, fizetésből (alig) élő mun­kavállalók, kétkezi dolgozók és szellemi értékteremtők, a hétrét görnyedt nyugdíjasok, a köztu­lajdon örökéből kitagadottak, a munkanélküliek felismerik végre, hogy politikai érdekeik valódi képviseletét egyedül a Munkáspárttól remélhetik. S hogy súlyos helyzetük megvál­toztatása reményében ezt a pár­tot be kell juttatniuk a parla­mentbe. Dr. Südi Bertalan szóvivő Történelmi felelősség Mit jelent az igen ? Tisztelt Honfitársunk! November 16-án a kormány javaslatára az országgyűlés ha­tározata alapján népszavazás lesz hazánk NATO-csatlakozása ügyében. Ez a dátum fontos mérföldkő lehet népünk sorsának alakulásában. Kérjük, tegye le Ön is a voksát az európai Ma­gyarország mellett, és mondjon IGEN-t a biztonságunkra! Mert mit is jelent a NATO IGEN? Nemzetközi biztonsági garanciát, Alkalmat az európai demokráciákhoz való csatlakozásra, Történelmi esélyt, hogy a nyertesek oldalára kerüljünk, Olcsóbb és korszerűbb honvédelmet. Indokot eddigi helyzetünk átértékelésére, Gazdaságunk stabilizációjának fontos elemét, Erőt országunk békés fejlődésének elősegítésére, Népünk európai elkötelezettségének bizonyítékát. Kedves Polgártársunk! Ön is tudja, hogy egyedül, társak nélkül mindenki védtelen. Jöjjön velünk, szavazzon velünk! Mondjunk együtt IGEN-t ezen a történelmi napon biztonságunkra és boldogabb jövőnkre! A Magyar Szocialista Párt Baranya Megyei Szervezete Pécsi Városi Szervezete A Szabad Demokraták Szövetsége Baranya Megyei Szervezete Pécsi Városi Szervezete Európai magyar jövő Baranyai választópolgárok! Soha nem látott történelmi lehetőség kapujában áll az ország. November 16-án a nemzet maga dönthet hazánk és a felnö­vekvő nemzedék sorsáról. A tét óriási! Egyenrangú tagjai lehetünk végre a közös európai családnak, ezzel beteljesítve Szent István álmát, aki boldogabb jövendőt álmodott népének a Kárpát-medence szívében. Muhi, Mohács és a nemzeti tragédiák sora bizonyította, hogy Magyarország magára hagyatva mindig idegen hatalmak jár­mába került. Most Európát, a magyar jövendőt vagy a Lajtától kezdődő Ázsiát választhatjuk. Érezze át minden magyar állampolgár ezt a felelősséget, amely most kezébe tétetett le. Voksaikkal támogassák az európai magyar jövőt, mert meg- bűnhődte már e nép... A Magyar Demokrata Fórum Megyei Választmánya Sorsdöntő állásfoglalás Pécs és Baranya polgárai! November 16-án országunk jövőjét hosszú időre meghatározó sorsdöntő állásfoglalásra kerül sor. A kérdés: tagjai akarunk lenni a NATO nagy családjának, vagy sem? Minden józan és a haza jövőjéért tenni akaró állampolgár előtt világos, hogy ha életünket a demokratikus népek családjá­ban akarjuk leélni, csak egy válasz lehetséges november 16-án: az igen. A TESZ-be tömörült civil szervezetek sok mindenben nem azonosulnak a pártok törekvéseivel. Elítélik a párton belüli és a pártok közötti marakodásokat, számos politikai a gazdasági te­vékenységüket, most azonban e kérdésben egyetértünk, mert népünk csak úgy válhat igazán az EURÓPAI INTEGRÁCIÓ tagjává, ha i g e n n e 1 szavazunk. Ne hallgassunk a negatív hangokra, az ellenzőkre, nehogy évek múltán a helytelen döntés okozta hátrányokat felismerve szégyenkezzünk gyermekeink előtt. Népünk sorsa a mi kezünkben van, mérlegeljünk reálisan és szavazatunkkal november 16-án, mondjunk igent. Társadalmi Egyesülések Szövetsége Pécs Baranyai Szervezetének Elnöksége Diósgyőrben duruzsol a kohó Avagy szerkezetváltás magyar módra Havonta hatszázmillió forin­tot emészt föl a diósgyőri ko­hászat életben tartása. A rend­szerváltás kezdete óta 27 mil­liárd forintba került mindez, és még nincs vége. Hogy Ózd „reorganizációja” mennyibe került? Valószínűleg ennek a duplájába! Hogy mi pénz ment el a nehézipar dinosza­uruszainak megmentésére 1990 óta? Ha ezt a pénzt megkapta volna a hazai élel­miszergazdaság, ma már nem lenne ennek az országnak adósságállománya! És nem lett volna szükség bokros- csomagra” és hasonló ostoba­ságokra, pótcselekvésekre. A kohászat, a nehézgépipar, az egész konzervatív energia- és nyersanyagfaló nehézipar megmentésére fordított erő­forrásokból egy új, nyugati színvonalú élelmiszergazda­ságot lehetett volna fölépíteni, az egész vidéket, nyolcmillió ember gazdasági terét moz­gásba lehetett volna hozni. Gazdaságpolitikusaink, „gazdasági szakértőink” szer­kezetváltásról fecsegnek-lo- csognak, miközben hatalmas erőfeszítések történnek az el­avult struktúra konzerválá­sára, elvonva az erőforrásokat a valós átalakulástól. Eleve bukásra van ítélve az a gazdaságpolitika, amely a régi munkahelyek megmenté­sére fecsérli erőit és nem új munkahelyek teremtésére tö­rekszik a feljövő, új, modem ágazatokban. A diósgyőri kohászat megmentésére fordított ösz- szeg töredékéből meg lehetett volna menteni Európa egyik legnagyobb és legmodernebb húskombinátját, a szekszár­dit! És akkor nem lopta volna meg ezt az országot milliár- dokkal egy szélhámos kül­földi. Diósgyőrben duruzsol a kohó. Havi hatszázmillió veszteséget termelve. Gazdag László

Next

/
Oldalképek
Tartalom