Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1997-11-11 / 309. szám
1997. november 11., kedd Oldalszerkesztő: B. Murányi László W** * Ötletsarok Alkalmi sarokszorító. Ha a szétesett fiókot, képkeretet összeragasztjuk, annak darabjait a száradásig össze is kell szorítanunk. Hogyan? A legegyszerűbb, ha L- alakú lécből fűrészelünk le megfelelő magasságú sa- rokszorítókat. Ha ilyen nincs kéznél, megteszi bármilyen derékszögű anyag is, de akár léc vagy farostlemez-darabkák is segíthetnek. A ragasztóval jól összeillesztett fiók, képkeret sarkaira kívülről helyezzük fel a szorító pofákat és azokat erős madzaggal, kötéllel jó szorosan tekerjük körbe és rögzítsük feszesre a ragasztó teljes kötéséig. A festett, lakkozott felületek és az alkalmi sarokszorí- tónk közé a sarkokra tegyünk szivacs-, esetleg filcdarabkákat. Koszt a köröm alól. Ha olyan munkát végzünk, amivel a körmeink alá olaj, festék, sár vagy egyéb szennyező anyag kerül, utána körömkefével sokáig, és többnyire eredménytelenül sikálhatjuk az ujjvégünket, hogy a koszt eltávolít- suk a körmünk alól. E hosz- szadalmas, és gyakorta sikertelen műveletet leegyszerűsíthetjük az előre kissé megáztatott szappandarabbal, ha azt egymás’ után többször megkaparjuk a piszkos körmeinkkel. A nedves szappannal feláztatott koszt körömkefével már könnyedén kisikálhatjuk a körmeink alól. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson « Elektrió Kft.-néi! Pécs, Szabadság u. 28. Tel.; 72/336-685 Barkácsolás Miért és hogyan dolgozzunk szárazépítési rendszerrel? (2.) Gipszkarton térelválasztó fal Hogyan lehet gyorsan, aránylag olcsón, szinte kosz és por nélkül azonnal festhető, tapétázható válaszfalat húzni, álmennyezetet készíteni, tetőteret beépíteni? Szárazépítési rendszerrel. A toldott táblák hézagait mindig hozzuk kötésbe. A táblák vágott éleit marokkéssel faragjuk ferdére. Válaszfal Az épület szerkezeti terheit nem viselő térelválasztó határoló szerkezet falvastagsága 8- 22 cm, a magassága akár 5-10 méter közötti is lehet. A gipszkarton válaszfalak akusztikai, léghang gátlási tulajdonságai fajlagosan jobbak a hagyományos válaszfalakénál, tűzgátlá- suk 1,5 óráig terjedhet. A mindennapok terhelését, így 50 kg/ folyóméterig a konzolterheket is jól bírja. Felépítése: rendkívül egyszerű. A fal helyének kijelölése után a padlóra és a mennyezetre U alakú vékonyfalú acélszerelvényből készült vezetősíneket rögzítünk 80 centiméterenként lefúrt beütődübelekkel. Ezekbe a vezetősínekbe állítjuk bele a C keresztmetszetű falváztartó- kat, azokat az egyik oldali gipszkarton táblák felcsa- varozásával rögzítjük. (Kimérni sem kell a falváz- tartók pontos helyét, mert a gipszkarton táblák hátoldalának közepén lévő feliratozás jelöli azok pontos helyét.) Törekedjünk az úgynevezett fél lap eltolásra, azaz az egyik oldalon egész, míg a másikon fél lappal kezdjük a borítást. A válaszfal oszlopai közé a hang-, illetve tűzgátlási igénynek leginkább megfelelő 16^10 kg/m3 térfogatsűrűségű ásványvagy üveggyapotot tegyünk, s ha már az elektromos vagy egyéb szerelvényeket is behelyeztük, felszerelhetjük a másik oldalon is a gipszkartonburkolatot. Hézagkitöltésre és simításra ajánlatos glettelőgipszet használni. A gipszkartonokból a legkülönbözőbb alakzatok is kialakíthatók fotó: laufer László Hogy nyáron ismét nyugodtan kempingezhessünk (1.) Kempingszék, nyugágy új huzata Kempingszékünk, nyugágyunk, sátrunk előbb-utóbb javításra szorul. Szakemberhez fordulhatunk, de nekiállhatunk magunk is a szükséges javítások, huzatcserék elvégzéséhez. Nyugágyunk, kempingszékünk legerősebb, sűrű szövésű vásznát is tönkreteszi egy idő után a tűző nap, az eső, a testsúly okozta erős igénybevétel, kifakul, elgyengül, kiszakad, elhasad az anyag. Próbáljuk meg az új huzat elkészítését. Sokféle színben és szélességben kapható nyugágyvászon keskenyebb, 45-60 centis szövött szélű, illetve annál is szélesebb kivitelben. Vegyünk a mintának használt eredeti bevonatnak megfelelő méretűt (ha csak szélesebb van, annak hosszanti oldalait ráhagyással visszahajthatjuk). A varrás mentén éles késsel fejtsük le a vásznat, majd az új anyagot úgy helyezzük a vázra, hogy a csöveknél visszahajthassunk akkorát, ami elegendő az erős öszszevarráshoz. Az új bevonat mindkét végét borítsuk át a csővázon, hogy annak alsó végén maradjon annyi hely, ami lehetővé teszi a teherbíró varrást. Majd az anyag egyik végét gombostűkkel rögzítsük a csőhöz és a másik végén kezdhetjük a varrást duplán vett erős cérnával, két-háromszoros burkolással, utána az előző nyomba visszaöltve sűrűn varrjuk a behajtott szélt a csöveket körülvevő anyaghoz. Amikor ezzel elkészültünk, a másik végén kivehetjük az új borítást tartó (ideiglenesen feszítő) gombostűket, és a már leírtak szerint varrjuk az anyaghoz a csövön áthajtott, megfelelő hosszúságúra hagyott végét. Ha a csővázas székünk bevonatát nem varrással, hanem a támla és az ülőrész csöveibe két oldalt befúrt lyukakba pattintott rugózó acélrúddal rögzítették, legalább 4-5 centi szélesen, dupla vagy többszörös varrással kell felerősítenünk az új vásznat. Dugjuk a varrt szegélybe a kipattintott acélrudak majd azt hajlítsuk meg és a végeit illesszük a cső furataiba. Favázas nyugágyunkra az eredetihez hasonlóan szögeléssel is felerősíthetjük a rámért és beszegett, legalább 8-10 centiméter hosszban visszahajtott új huzatot. A régit tartó kárpitosszegeket egyenként húzzuk ki harapó- vagy csípőfogóval, esetleg hajlított és középen bevágott végű speciális szögkife- szítővel. Az új vásznat a fej és a láb felöl helyezzük megfelelő visszahajtással a vázra, majd ritkábban, aztán sűrűbben sze- geljük az anyag szélét mindkét végén a fakerethez. (Varrással is rögzíthetjük az új huzatot.) Dünántúli Napló 9 Barkács egyszeregy (7.) Zsugorfólia. Olyan hőre lágyuló műanyag fólia, amelyet gyártás során meghatározott hőmérsékleten nyújtásnak vetnek alá, ezáltal a fólia anyagában szándékosan előidézett feszültségek keletkeznek. Az ilyen fólia kilencvenöt fokra felmelegítve zsugorodik, közben kiegyenlítődnek a belső feszültségei. Ha az ilyen anyagba csomagolt vákuumozott és lehegesztett árut forró vízbe helyezik, a fólia arra csomagolóanyagként rázsugorodik és tetszetős, higiénikus bevonatot alkot. Forrasztás. A különféle fémeket megömlesztett forraszanyaggal egyesítő művelet, miközben maguk a fémek nem olvadnak meg. A forrasztásnál diffúzió útján keletkezik kötés a szilárd és a folyékony anyag között. A forraszok olvadáspontja szerint az 500 C fok fölött olvadó forrasznál keményforrasztásról, annál alacsonyabb olvadáspontnál lágyforrasztásról beszélünk. Az ereszcsatorna tisztítása A házunkat övező fák lehulló leveleiből sok landolt az ereszcsatornában, eltömve azt. Még a tél beállta előtt ajánlatos tehát kitisztítanunk az ereszcsatorna-rendszerünket, hogy megelőzhessük a dugulás okozta esetleges későbbi károkat. Az ereszcsatorna tisztításához alapvetően stabil létra kell, amit biztonsággal úgy támasszunk a ház oldalához, hogy az ne csússzon, ne dőljön el, a ház külső vakolatában, festésében se tegyen kárt, és azon állva biztonsággal dolgozhassunk. Jó ha van hosszabb rudunk, aminek a végére az eresz vályújához igazodó félkerek műanyag lapocskát, esetleg hengeres formájú, erős szárú vécékefét erősítünk. A stabil létra elengedhetetlen Először a vályúban felgyülemlett levelet, iszapot távolítsuk el, majd a függőleges lefolyócsövet szabadítsuk meg az abban megrekedt, és a víz lefolyását eldugaszoló anyagoktól. Felülről akár a már említett, a rúd végéről levett vécékefével is kezdhetjük a munkát. Utána megfelelő hosszúságú rugalmas, de erős, a felső végére a lefolyócső átmérőjénél valamivel kisebb karikára hajtott drótot föntről óvatosan toljunk át a függőleges lefolyócsövön és az alul kibújó végénél húzzuk azt át, akár többször is. Ha végeztünk, ajánlatos a kerti csap slagjából erős vízsugárral átmosni a vályút és a lefolyót, így észrevehetjük az ereszcsatorna-rendszerünk esetleges hibáit is. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Az otthonunk veszélyei Ismerjük meg a kézifűrészeket (1.) Mivel, hogyan vágjunk fát? Láttunk, használtunk már fa, fém, műanyag darabolásához is kézifűrészt, esetleg azt sem tudva, hogy a pengéje, anyaga és fogazata alapján valójában melyik mire való. A nyugalom szigetét jelentő otthonunkban is ezer veszély leselkedik ránk, ha nem vagyunk elég körültekintőek és óvatosak. A láthatatlan elektromosság is sok bajt, tragédiát okozhat. Áramütést szenvedhetünk szakadt, törött kábel és hibás szerelvények (képünkön), gépi munkánál a kábel elvágása miatt. A legsúlyosabbak az úgynevezett fürdőszobai balesetek, amikor a kádban lubickolás közben használunk hálózatról üzemelő rádiót, magnót, hajszárítót. A bekapcsolva magára hagyott vasaló, elektromos főzőlap, forrasztópáka is számos tűzesetet és tragédiát okozott már eddig. A figyelmetlenség és kapkodás a konyhában égési, forrázási, vágási baleseti forrás, különösen a gyerekekre nézve. Gyerekeink elől jól dugjuk, záijuk el a gyógyszereket, az alkoholt, a cigarettát, a háztartási vegyiárut. A megbízható háztartási létrával is sok balesetet megelőzhetünk. Ne sajnáljuk rá a pénzt. Bowdenhuzal gyorsrögzítő Ha az elszakadt bowdenhu- zalt nem tudjuk azonnal újra cserélni, ideiglenesen magunk is elháríthatjuk a hibát, ha van kéznél a villanyszerelésnél használt, a huzal átmérőjénél nagyobb belső keresztmetszetű csokikapocs (sorkapocs). A kapocs szorítócsavarjait lazítsuk ki csavarhúzóval, a belső rézhengeren egymással szemben úgy húzzuk át a szakadt huzal mindkét végét, hogy a bow- den szakadása előtti feszes-: séget biztosíthassuk. Ezután húzzuk meg a szorítócsavarokat. Ezt a műveletet elvégezhetjük kétrészes csokikapoccsal is, ha az elszakadt huzal hossza ezt lehetővé teszi. A fűrész minden foga forgácsoló szerszám. A fűrészlap alkotója a fogmagasság, vágási szög, ékszög, fogtő vonal, fogéi, fogosztás, foghát, foghegy- vonal, foghegy és fűrészlaphát. Felhasználhatóságát a penge anyaga és a fogak alakja határozza meg. Fogazására jellemző a fogtávolság (fogosztás), fogmagasság, pengeszélesség és a fogalak. Ä fűrészeléskor kifejtendő erő nagysága függ a vágási szögtől, a vágási és előtolási sebességtől, a fogak hajtogatottságától (terpesztés). A fogazás szerint van: 1. Durva nagyoló fűrész (90 foknál kisebb vágási szögű). A fogak mélyen bevágódnak a farostokba, így a legnagyobb a forgácsolási teljesítményre képes főleg a puhafa szálirányú fűrészelésénél. 2. Nagyoló fűrész, főként keményfa szálirányú fűrészelésére (a fogak vágási szöge 90 fok). 3. Keresztvágó fűrész, amely a 95-125 fok közötti vágási szögnek, az élezett fogélnek és a foghátnak köszönhetően a legtisztább vágást eredményezi. Ide tartoznak az egyenlő szárú fogakkal vágó fűrészek is. A fába behatoló fűrészpenge súrlódása csökkenthető terpesztéssel, duzzasztással, trapéz alakú fogak kialakításával. Terpesztés: a fűrész fogait váltogatva jobbra és balra hajlítjuk. Minél nedvesebb a fa, annál nagyobb mértékű (általában 0,5-0,6 mm) terpesztés szükséges. A terpesztést mindig a köszörülés előtt végezzük. A fűrészfogakat ne tőben hajlítsuk ki, mert berepedhet a penge, a fogak hajtogatását precízen, lehetőleg terpesztőfogóval végezzük. Duzzasztás: a vastagabb pengéjű fűrészek fogainak csúcsát nyomjuk szét két oldalra speciális készülékkel. Trapéz alakú fogazás: ezzel a se terpesztést, se duzzasztást nem igénylő fűrésszel érhetjük el a legsimább vágási felületet (például a lyukfűrész).
