Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-11 / 309. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. november 11., kedd Hírcsatorna Magyar kortárs művészek kiállítását nyitotta meg Géni­ben Göncz Árpád. Az államfő látogatást tett az ENSZ Szel­lemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) palotájában és megbe­szélést folytatott Comelio Sommarugával, a Nemzetközi Vöröskereszt elnökével. Reális elképzelés, hogy az Európai Unió és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások 1998. március végén, április elején megkezdődjenek - kö­zölte Budapesten Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, akit fogadott Ko­vács László külügyminiszter és Somogyi Ferenc államtitkár. Kínos vereség érte Bili Clinton elnököt azzal, hogy nem sikerült keresztülvinnie a képviselőházon újabb teljes jogú felhatalmazását kereskedelmi megállapodások kidolgozására és megkötésére. Az alsóházzal ellentétben a sze­nátus korábban jóváhagyta a fel­hatalmazási indítványt, még­hozzá kétpárti támogatottsággal. Korszerű, erős állammá kell válnia Lengyelországnak, amely minden polgára számára egyenlő esélyeket tud kínálni - jelentette ki hétfői parlamenti programbeszédében Jerzy Bu- zek lengyel kormányfő. A poli­tikus kritikusan értékelte a bal­oldal négyéves kormányzását. Az Izraelben működő katoli­kus intézmények jogállását sza­bályozó szerződést Vatikán vá­rosban aláírta Andrea Cordero Lanza di Montezemolo pápai nuncius és Dávid Lévi izraeli külügyminiszter. A Szentszék és Izrael 1993. december 30-án az úgynevezett Alapszerződés alá­írásával létesített teljes körű dip­lomáciai kapcsolatokat. A „padán parlament”, amelynek tagjait októberben választották meg, vasárnap megalakult Észak-Olaszor- szágban. A 210 tagot számláló testület első számú feladata a „padán alkotmány” kidolgo­zása lesz. Százhetven előállítás a mér­lege a vasárnap délutáni-esti brüsszeli rendőrségi fellépésnek. A város egyik bevándorlók lakta környékén több száz külföldi származású fiatal tüntetett, mert a csendőrök két nappal előbb lelőt­tek egy marokkói származású fia­tal kábítószer-kereskedőt. Ismét mozgott a föld vasár­nap este az umbriai Perugia és Assisi környékén. A rengések a Richter-skála szerint 4,4 fokot érték el, de nem okoztak káro­kat, csupán a már korábban megrongálódott sellanói temp­lom tornyát rombolták tovább. Ha kimaradunk a két euro- atlanti szervezetből, nem ve­hetünk részt azoknak a fon­tos döntéseknek a meghoza­talában, amelyek érintik Magyarországot - jelentette ki hétfőn a külügyminiszter. Csatlakozásunk az észak-at­lanti védelmi szervezethez és az Európai Unióhoz egységes folyamatot képez - mutatott rá Kovács László újságírók előtt. A földrész .játékszabályai” kettős elkötelezettséget írnak elő: csak az együttes NATO- és uniós tagság szavatolja, hogy Magyarország átkerül a szerencsések csoportjába, el­lenkező esetben leszakadunk. A külügyminiszter rámuta­tott: nem valamiféle katonai fenyegetés elől keresünk ol­talmat, ám a térségben még mindig vannak biztonsági kockázatok, s kiszámíthatat­lan, vajon a demokratikus át­alakulás egyik-másik környező Atlanti krónika Kötelességét pótolja a Nyugat országban nem fordul-e vala­mikor a visszájára. A NATO értékrendje ugyanakkor féke­zően hat a szélsőséges erők esetleges térnyerésére is. Magyarország tehát jól fel­fogott önös érdekből kíván a NATO tagja lenni, mert a biz­tonság szavatolásán túl, dön­tően függ ettől is a gazdasági föllendülés, a modernizáció. Remélhetően megnő a tőke- beáramlás, a befektetési haj­landóság Magyarország határ menti régióiban, mert a külföld a NATO-tagságban garanciát, stabilitást lát. A csatlakozási meghívás nyomán megélénkült irántunk az érdeklődés, s mind több ál­lam tekinti fontos partnernek az euroatlanti integrációs át­alakulás útján haladó Magyar- országot - hangsúlyozta Ko­vács László. (toronyi) A hazánk NATO-tagságáról megrendezett konferencián, Lillafüreden, neves külföldi és hazai előadók foglaltak állást Magyarország csatlakozása mellett. Varga László keresz­ténydemokrata képviselő kije­lentette, hogy a Nyugat - amely 1956-ban cserbenha­gyott bennünket - kötelessé­gének tesz eleget, amikor visz- szafogadja hazánkat a demok­ratikus nemzetek közösségébe. Nicholas Kehoe altábor­nagy, a NATO katonai bizott­ságának alelnöke arról beszélt, hogy az Észak-atlanti Szövet­ség egyenrangú tagállamok szervezete, amelynek fő célja a biztonság és a stabilitás fenn­tartása; nem egy háború meg­nyerése, hanem a megelőzése. Az Álba Kör képviselője szerint a tömbönkívüliség ol­csóbb, s a Munkáspárt alelnö- kével együtt szorgalmazta: a nép mondjon nemet a NATO- tagságra. - kr ­Megszűnt az orosz-kínai határvita Peking érdekelt a szibériai energiatartalékok kihasználásában Csiang Cö-min kínai államfő és pártfőtitkár hétfőn a kínai parlament épülete, a Nép Nagy Csarnoka előtt egy vörös szőnyegen ünnepélyes külsőségek között fogadta a hivatalos látogatásra érkezett Borisz Jelcin orosz elnököt. A két államfő közös nyilatko­zatot írt alá a még a cári időkbe visszanyúló határvita lezárásáról. A közös nyilatkozat leszö­gezi: „a két ország történeté­ben első ízben húzták meg nagy pontossággal a sokat vi­tatott, mintegy 4200 kilométer hosszú határszakaszon az orosz-kínai határvonalat. Az orosz és a kínai államfő hiva­talosan kinyilvánítja, hogy rendeztek minden olyan kér­dést, amely az 1991. május 16-án született határkijelölési megállapodás érvényesítésé­vel kapcsolatos. A felek foly­tatják a tárgyalásokat, hogy igazságos és ésszerű megol­dást találjanak a még függő­ben lévő határkérdésekre, hogy evvel teljes hosszában befejezzék a közös határ meg­húzását.” Később lesz szó egy ötven kilométeres szakaszról. A két politikus között szá­mos gazdasági kérdés is szóba került. Mind közül kiemelke­dik az a megállapodás, amely a Szibéria és Északkelet-Kína között építendő gázvezetékre, orosz földgáz Kínába és har­madik országokba történő szállítására vonatkozik. A ve­zeték Mongólián keresztül a szibériai Kovitkin gázmezőit köti majd össze Északkelet- Kínával. Két és fél év alatt ké­szül el, és 20 milliárd köbmé­ter gáz "szállítását teszi lehe­tővé. Ennek mintegy felét Ja­pánba és Dél-Koreába kíván­ják exportálni. A beruházás költsége 12 milliárd dollár. Csiang Cö-min kínai elnök Jelcin orosz elnökkel tartott közös sajtóértekezletén „stra­tégiai partnerségnek” nevezte az orosz-kínai viszonyt, mint­egy visszhangozva azt a nyi­latkozatot, amelyet Clinton el­nökkel tettek egyesült álla­mokbeli csúcstalálkozójukon. A kínai államfő cáfolta, hogy Pekinget és Moszkvát az Egyesült Államok világszerte növekvő befolyásának ellen- súlyozása kötné össze. Á két elnök közötti feltűnő baráti gesztusokat részben az magyarázza, hogy Peking ér­dekelt a hatalmas orosz ener­giatartalékok kiaknázásában, Moszkva viszont nyugtalan­kodik a kínai-amerikai keres­kedelmi kapcsolatok látvá­nyos javulása miatt, miközben az orosz-kínai áruforgalom évek óta csökken. Idilli a hangulat a két elnök között fotó: feb/reuter Ismét háborús veszély fenyeget az Öböl-térségben Az arab világ védi Irakot Az U2-es: egyelőre biztonságban fotó: feb/reuter Kofi Annan ENSZ-főtitkár közölte, hogy a Bagdadba küldött vizsgálóbizottság út­jának kudarca ellenére dip­lomáciai megoldást szeretne találni az Irakkal folyó kötél­húzás lezárására. Néhány napi szünet után újra­indult az amerikai U2-es felde­rítő repülőgépek Irak fölötti bevetése. A CNN amerikai hír­televízió hétfő reggel azt jelen­tette, hogy egy U2-es, amely az ENSZ megbízásából kutatja, hogy nincsenek-e titkos fegy­verraktárak, hadiüzemek Irak területén, ismét az ország terü­lete fölött, de a légvédelem ha­tókörén kívül köröz. Az U2-esek repüléseinek felújítása háborús konfliktus­hoz vezethet, mert a bagdadi vezetés már a hét végén beje­lentette: légvédelme tüzet nyit a gépekre, ha azok behatolnak az ország területe fölé. Washing­ton pedig közölte, hogy egy ilyen akciót háborús lépésnek tekintene, amelynek súlyos kö­vetkezményei lennének. Az arab világ azonban, még a Bagdaddal korábban hábo­rúskodó Irán is, ellenez min­dennemű amerikai katonai ak­ciót Irak ellen. Ellentétben ugyanis az 1991-ben kirobbant Sivatagi Viharral, amikor a szövetségesek sikeres akcióit nemcsak szóban, hanem kato­nailag is támogatta Szaúd-Ará- bia, Egyiptom, Szíria és Ma­rokkó, ezúttal erősebbnek mu­tatkozik az iszlám szolidaritás. Az Öböl-háború nyomán azonban Irak jelentékenyen meggyengült, és bár kuvaiti ag­ressziójának emlékei viszony­lag elevenen élnek a térségben, a szomszéd országok immár nem tartanak az iraki katonai potenciáltól, sem pedig Szad- dám Huszeintől. Annál inkább szembekerül­tek az Egyesült Államokkal az immár hagyományos közel-ke­leti konfliktus keretében. Egyre gyakrabban utalnak az arab or­szágok az egyenlő elbírálás hi­ányára, arra, hogy Amerika nyíltan Izraelt pártolja az arab világ ellenére. Az egyre súlyosbodó hely­zetben az ENSZ és az Egyesült Államok nagyon kevés nyilvá­nos támogatást kap a térségben. Képes könyv a partraszállásról D-Day címmel a szövetségesek második világháborús európai partraszállásáról adott ki ha­zánkban eddig publikálatlan - részben színes - fotók felhasz­nálásával rendkívül érdekes dokumentumkötetet a Ferenczy Könyv- és Lapkiadó. A könyv - amelynek anyagát amerikai, brit, kanadai és német archívu­mok anyagából válogatta össze a szerző, Stephen Badsey - a történelmet a normandiai par­toktól Párizs felszabadításáig kíséri végig. Bemutatja a had­viselő felek fegyverzetét, uni­formisait és járműveit, az egy­mással harcoló alakulatokat és parancsnokaikat is. A könyv kizárólag a TOP GUN magazin szerkesztőségében (Budapest VI., Városligeti fasor 38.) vásá­rolható, illetve rendelhető meg. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Elbocsátottak az idegenlégióból • Érdeknőből palimadár • Nem baj, ha csúnya, csak öreg legyen • A nászúiról szűzen jöttem haza Kiskegyed- 40+36 oldalon - a legolvasottabb női magazin!

Next

/
Oldalképek
Tartalom