Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-10 / 308. szám

1997. november 10., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Városhoz igazított méretek KOMLÓ Az élet kikényszerítette, ami eddig nem sikerült: lesz gazdasági programja a vá­rosnak. A városüzemeltetés gazdasá­gosabbá tétele elkerülhetet­len, ez együtt jár az intézmé­nyek átalakításával, a város tulajdonában lévő társaságok összevonásával. Komló idei költségvetése 82 milliós hi­ánnyal indult, s ha nem törté­nik valamilyen változás, ez az összeg jövőre akár a duplájára is nőhet. A város már nem rendelkezik eladható vagyon­nal, hitelfelvételre kénysze­rülhet, ezt azonban szeretnék elkerülni. A válságkezelő program célkitűzése, hogy a város te­herbíró képességéhez igazítsa a meglévő intézményhálóza­tot. Nem biztos, hogy minden feladatot költségvetésből kell az önkormányzatnak megol­dania, vannak olyanok, ame­lyeket külső vállalkozók vé­gezhetnek el. Ezt az utat vá­lasztották a kórház jövőbeni működtetésénél is. A szolgál­tató vagy a párhuzamos tevé­kenységet végző cégek ösz- szeolvadása is jelentősen csökkentené a kiadásokat. Egységesülne a nyilvántartás, könnyebben nyomon lehetne követni a tartozásokat. Kérdés az is, hogy képes-e fenntar­tani ennyi középfokú taninté­zetet és közművelődési in­tézményt a város. Sz. K. Szélről csak ordítani lehet! SZENTLŐRINC (Folytatás az 1. oldalról) -Mi a magyarázata, hogy a FKgP nem állt ki a METESZ- demonstráció mellett?- Mi kezdettől támogatjuk a tiltakozást, sokat dolgozom magam is a parlamentben azért, hogy ne adják el külföldieknek a magyar földet. Egyetlen va­gyok az országgyűlési képvise­lők közül, aki azt kértem, hogy a zsebszerződéseket kezeljék a Polgári Törvénykönyv szigora alapján. Hat hónappal a válasz­tások előtt azonban nem lehet az embereket kivinni az utcára, ráadásul pontosan megfogal­mazott célok és körültekintő szervezés nélkül. Tekintettel kell lennünk a nemzetközi köz­véleményre, a pénzvilágra is. Szélről csak ordítani lehet, kormányozni viszont a cent­rumból. — A Maczó Ágnest érintő METÉSZ-követelésre mi lesz a FKgP válasza ?-Megvizsgálja az illetékes testület a petíciót. Annyit mondhatok, hogy az alelnök- asszony soha egyetlen párthatá­rozatot sem vett figyelembe, nem szólalt fel a parlamentben, s amikor a földkérdésre vonat­kozó népszavazás kezdemé­nyezéséhez gyűltek az aláírá­sok, Maczó Ágnes egyet sem hozott! Másrészt nem tudom, „kisgazda-metészesek”, „miép- metészesek” vagy kik fogal­mazták meg ezt a petíciót?-Ön a napokban hitet tett a NATO-tagság szükséges­sége mellett. Ezt javasolja az összes kisgazdának is.- így van, történelmi lehető­sége ez Magyarországnak. Ar­ról nem is beszélve, hogy a FKgP soha nem fog egy plat­formra kerülni Thürmer és Csurka urakkal. M. A. Nem a félkarú volt a rabló PÉCS - RENDŐRSÉG Valószínűleg inkább fél­karú, mint kétkarú rablók­kal kíván a jövőben köze­lebbi ismeretséget kötni az az úr, aki nemrég vált rab­lás áldozatává a pécsi Kert­városban. Az 58 éves férfi egy hét­köznapi estén egy Varsány utcai szórakozóhelyen 20 ezer forintot nyert a félkarú rabló­ként ismert nyerőautomatán. Örömében minden vendéget meghívott egy pohár italra, így aztán távozásakor hívat­lan kísérői akadtak. A 26 éves B. Gy. társával a szerencsés nyertes után lopa­kodott. Megtámadták és leü­tötték, nemcsak a félkarún nyert forintjait, hanem a nála lévő többi pénzt is elvették. Amikor a férfi magához tért, bejelentést tett a rendőr­ségen, s mert jó személy leí­rással tudott szolgálni, a Kertvárosi Rendőrőrs nyo­mozói másnap elfogták egyik támadóját. Balog N. Százmilliók a hulladékért Elfogadta a Baranya Megyei Önkormányzat közgyűlése kör­nyezetvédelmi programját. A közelmútban elvégzett felmérés egyaránt tartalmazza a jelenlegi állapotot és a megoldásra váró feladatokat. Ezen belül külön alprogram foglalkozik a hulla­dékgazdálkodással. BARANYAI KORKÉP A kiindulópontot akár lesújtó- nak is mondhatjuk. A megyé­ben a hulladéklerakók túl­nyomó többsége a minimálisan elvárható követelményeket sem elégíti ki. Nem lehet emiatt egyértelműen a helyi önkor­mányzatokat hibáztatni, hatá­rozottan igénylik a jövőre nézve a megfelelő szintű ellá­tást, ám a lehetőségeik egyelőre korlátozottak. A rendszeres - egyes településeken csak eseti - hulladékgyűjtés 188 közsé­get, várost érint, évente csak­nem 600 000 köbmétert gyűjte­nek össze, s ez 60 engedélye­zett és 39 engedéllyel nem ren­delkező lerakóhelyre kerül. A települési szilárd hulladék gyűjtése üzlet, ennek megfele­lően meglehetősen vegyes a kép a gyakorlat minőségét nézve. Vállalkozások, egyéni vállalkozók dolgoznak nagy számban, gyakran fölöttébb korszerűtlen járműparkkal. Ez alól egyedül a pécsi körzetben dolgozó cég jelent kivételt, az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeként kiváló háttérrel 32 településen végez szolgálta­tást Sásd-Pécs-Siklós térségé­ben. Erről a cégről persze tudni kell, hogy az úgynevezett ter­mékdíjas hulladékok begyűjté­sére és hasznosítására szako­sodó konzorcium rendszergaz­dája, s mint ilyen, tekintélyes központi támogatás segítségé­vel építi fel a szükséges infra­struktúrát. Ezen belül 2000-ig a városokban üzemeltetett hulla­dékudvarokat, amelyek a me­gyében keletkező hulladék kö­nak kell lenniük 10-15 éven keresztül évi 50-100 000 köb­méter hulladék fogadására, ám a beruházás költsége - a területi adottságoktól függően - 100- 300 millió forintot jelent. Márpedig a program javas­lata szerint ezt meg kell oldani. A pécsit bővíteni kell, a sellyei létesítésre vár, a mohácsi helyét Baranyában évente átlag szilárd hulladékot 600 ezer m3 települési gyűjtenek össze zel 10 százalékának begyűjtését és hasznosítását teszik lehe­tővé. Ez a beruházás 300 millió forintot igényel, a szolgáltatás azonban többe kerül a hagyo­mányos gyűjtés költségeinél. A hulladékpiac azonban nem csak üzleti lehetőség, hanem költségigényes is. Csak egy példa. A megyei program (al­program) szerint alapvető cél, hogy lehetőség szerint több te­lepülést ellátó, korszerű lerakók legyenek. Ezeknek alkalmas­még keresik, Szigetváron elő­készítő vizsgálatokra van szük­ség, Komlón is indokolt egy új, regionális lerakó helyének meghatározása. Olybá tűnik az egész, mintha mindent elölről kellene kezdeni. Nem létezik azonban olyan hulladékgazdálkodási rendszer, amelyben ne keletkezne táro­lásra, lerakásra váró „mara­dék”. Ennek elhelyezéséről ugyancsak gondoskodni kell. Mészáros Attila Szigorú ebrendelet, türelmi idővel A város képviselő-testülete október végi ülésén meghozta a la­kosság biztonsága és az ebek védelme érdekében a korábbinál is szigorúbb követelményeket támasztó, különösen a veszélyes és harci kutyák tartását szabályozó rendeletét. SZIGETVÁR A környékben zajló kutyavia­dalok ügyében tart még a vizs­gálat. A múlt vasárnap délután Rózsafán a szeptemberi esetnél súlyosabban mart meg egy nyugdíjas férfit a szomszédjá­nak három kutyája - két pit bull és egy keverék -, nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozva. Az ebek gazdája ellen gondat­lanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt kezdte meg a rend­őrség a nyomozást. Nincs, nem lehet nyugtunk? Egy hoboli panaszos attól tart, csak akkor lesz „ügy” a szom­szédja fenevadjaiból, ha azok már megmartak valakit.- Mivel a városban a pit bull terrier fajtán kívül számtalan potenciálisan veszélyes, illetve nagy testű ebet tartanak, a most megalkotott rendelet akkor ta­lálkozik majd a lakosság egyet­értésével, ha annak végrehajtá­sáról is gondoskodni tudunk - mondja dr. Amcsi József, Szi­getvár jegyzője (képünkön). Azért adtunk egy hónap türelmi időt az 1998. január 1-jei beve­zetéshez, hogy legyen ideje azt megismerni a polgárainknak. Ehhez a helyi lapban szó sze­rint közzétesszük a helyi és az azt alátámasztó rendeleteket. A város két közterület­felügyelő és gyepmester alkalmazását tervezi, kije­lölte kutyafut­tatásra a vár mögötti és a Szent István lakótelepi beépítetlen területet. Az önkormányzat lehetőségei­hez mérten hozzájárulnak a HÉROSZ Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természet- védő Egyesület baranyai és szi­getvári szervezete által Mozsgó-Alsóhegyen létesített állategészségügyi telep és ku- tyamenhely költségeihez. A vá­ros szigorúbb rendeleteket hoz, és szigorúbban kéri számon azokat a többség érdekében. B. M. L. Hírcsatorna Két cipőben is járnak Komlón. Egy olaszországi cipőgyártó is érdeklődik komlói beruházási lehetősé­gek iránt. Nemrég terepbe­járást tartottak a cég, a pol­gármesteri hivatal, a mun­kaügyi központ és a bánya- vagyon-hasznosító képvise­lői, hogy megvizsgálják hol létesülhetne a majdani 100 fős üzem. (zb) Körzeti Tv-mnsor. Gaz­dasági fejlődés és környe­zetvédelem a Magyar Tu­domány napján, pécsi kon­ferencia: Ismét a NAT-ról, tájékoztatás és tapasztalat- csere Pécsett; Bemutatkozik egy buddhista rajztanár és lapszerkesztő; CD-lemez- bemutató: Ballada a város­ról; Portré Kovács Ferenc festőművészről. Szerkesztő­műsorvezető: Hárságyi Margit. Az adás telefon­száma: 06-80-210-224. Mentő ütközött a megye- székhelyen. Egy szirénázó mentőautó, egy autóbusz és egy személygépkocsi ütkö­zött össze Pécsett, a távol­sági buszmegállónál szom­baton hatalmas dugót okozva. A mentőautó veze­tője és a személygépkocsi­ban ülő két személy köny- nyebben megsérült. (dz) Pécsett, a Pollack-uszoda előtt szombaton délután egy piros Skodából elvit­tek egy fotótáskát, benne NIKON FG 20 és NIKON F-501 jelű fényképezőgé­pet 3 objektívvei, 2 vaku­val. A nyomravezető juta­lom ellenében jelentkezzen a pécsi 320-981-es telefo­non. (X) Ajkamra nem tudott panaszt csalni sem kín, sem fájdalom, de a halál legyőzött, nem volt irgalom. Emlékem azért itthagyom közietek, mindenkitől búcsúzom: Isten veletek. Mély fájdalommal tuda­tom, hogy édesapám, apó­som és nagyapám, NAGY GÉZA rácvárosi lakos váratlanul elhunyt. Temetése 1997. XI. hó 12-én 15 órakor a központi temető kápolná­jából. Előtte gyászmise. Gyászolják: lánya, vője, unokája, Manci néni és a széles körű rokonság (14003) A tanárok képzése már zavartalan Egyre gyakrabban találkoznak a pedagógusok mozgás-, visel­kedés- és figyelemzavaros gyerekekkel. Sokat segíthet, ha a ne­velők időben kezdik fejleszteni a képességeket. Most az ormán­sági pedagógusoknak ez irányú ismereteik gyarapítására nyílik lehetőség. Vasúton a gabona BUDAPEST A Magyar Államvasutak rendelkezik a gabonaexport lebonyolításához szükséges vasúti kocsikkal, a kiszállít­ható termény mennyiségé­nek a kikötők befogadóké­pessége szab határt. Az idén termett gabona külföldre szállításához a MÁV eddig 2710 kocsit mozgósított. A MÁV az eredetileg tervezett havi 210-220 ezer tonna gabona szállításához elegendő va­gonkapacitását a 300 ezer tonnára bővítette. Sipos Ist­ván MÁV-vezérigazgató szerint a horvát és a szlovén kikötők hetente 950 va- gonnyi gabonaszállítmányt tudnak fogadni. MTI SELLYE A város általános iskolája pá­lyázaton nyert pénzből négy, egész napon át tartó tovább­képzést szervez a helyben és a környékén tanító pedagógusok részére. Bozó Sándor (képünkön), a város polgármestere elmondta, at önkormányzat a kezdemé­nyezés mellett áll, de a sikeres pályázat az iskola érdeme. Hozzátette: az is előrelépést je­lenthet, hogy Sellye oktatási, továbbképző központtá váljon a térségben, a környék pedagó­gusainak így nem kell száz ki­lométereket utazniuk a korsze­rűbb ismeretek megszerzéséért. Az oktatók ugyanis Pécsről, az Apáczai Csere János korai fejlesztő központból érkeznek. A Sellyei Általános Iskola igazgatója, Csemeczky Ist­vánná arról tájékoztatott, hogy szinte minden alsós osztályban van néhány gyerek, aki nehezen birkózik meg az írás, olvasás, számolás elsajátításával, míg a korábbi évfolyamokra ez nem volt jellemző. A mozgás-, vi­selkedés- és figyelemzavar időben felis­merve, fej­lesztéssel ki­küszöbölhető. Ezeknek a diákoknak a tanításáról, segítéséről még nincs elég tapaszta­latuk a pedagógusoknak. A ta­nár- és tanítóképzőkben sem kapnak elég útmutatást, hogyan is bánjanak az ilyen gondokkal küzdő gyerekekkel. Ezért a mostani továbbképző előadá­sok különös hasznosak a gya­korló nevelők számára. A szer­vezők is nagy érdeklődésre, mintegy félszáz részvőre szá­mítanak az első, a november végi szemináriumon. Zs. B. Kétszer mentették meg BÁNFA A község nagyharangját mindkét világháborúban si­került megmenteni. Már az első világégés idején is be akarták olvasztani a há­rom harangot, de Varga Juli­anna és Szűcs Imre, akik 1908-ban emeltették őket, visszavásárolták a hadiüzem végrehajtóitól az öntvénye­ket. Aztán 1944-ben a német hadsereg emberei jöttek a hadi célú beolvasztás végett, de a bíró és az elöljáróság megvédte az ereklyéket. Csak az egyiket vitték el a bronz­gyűjtők, míg a legnagyob- bikba dühükben belevágtak a bontókalapáccsal. Azóta a sérült rész annyira tovább repedt, hogy napja­inkban leeséssel fenyegetett. Harangozni sem mertek vele. Ezért leszerelték és odaadták egy őrbottyáni harangöntő mesternek, hogy használja fel az új elkészítéséhez. így is sokba, több mint félmillió fo­rintba került a kivitelezés. Napjainkban már nem akadt olyan ember, illetve család, mint egykor, hogy egyedül álljon ekkora költséget. Az önkormányzat és az egyházi közösség sem tudott ennyi pénzt előteremteni. Végül csaknem tíz község és sok család adott össze pénzt, hogy meglegyen a nagyharang, amelyet most hoztak meg. A beemelés no­vember 15-én lesz. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom