Új Dunántúli Napló, 1997. november (8. évfolyam, 299-328. szám)

1997-11-09 / 307. szám

4 Dunántúli Napló Magyarország - Dél-dunájvtúl 1997. november 9., vasárnap Ma Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából TIVADAR nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 6.38 nyugszik 16.17 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-től 16 óráig az 505-000-ás telefonszámon. Hírszerkesztő: NYAKA SZABOLCS Isten ajándéka A Tivadar név ógörög eredetű. Alapjelentése, eredeti értelme: az Isten ajándéka. Lottószámok Ötös lottó: 23,28,40, 44,52 Hatos lottó: 17,24,28, 30, 36, 39 Pótszám: 41 Jokerszám: 882637 Időjárás Vasárnap több órás napsütés, majd délutántól nyugat felől újabb felhő- és csapadéksáv éri el térségünket. A déli szél gyakran megélénkül, időnként megerősödik. Vízállások: A Duna Mohácsnál 156 cm, apadó, 8,0 fok. A Dráva Őrtilosnál -95 cm, apadó, 4,6, Barcsnál 4 cm, áradó, 6,0, Drávaszabolcsnál 6 cm, apadó, 7,1 fok. Internet Napi szemelvények olvashatók az Üj Dunántúli Naplóból az Interneten www.baranyanet.hu Birodalom és latrináié „Kádár bunkó, de nagyon ta­nulékony, intelligens, mint egy csatomapatkány, rettentően ebbe a XX. századi börtönál- lamvilágba, latrinalébe illő'fi­gura"- írja Kornis Mihály a nemrégiben nyilvánosságot lá­tott Kádár című írásában.- Megjelent egy kommentá­rom Kádár János utolsó be­szédéhez, amelyet megpróbál­tam értelmezni. Úgy gondo­lom, annál hatásosabb értéke­lést Kádárról, mint ahogy az összeroppanás közeli gyónását elmondja, nem nagyon lehet tenni.- Volt olyan szándék, hogy ebből nagyobb mű kerekedik?- Volt, de letettem róla, nem politikai, hanem szubjektív okok miatt. Rájöttem, Kádár nem olyan fontos a számomra, hogy elrontsam a heteimet, hónapjaimat, az éveimet vele.- Mindenképpen ezzel járt volna?- Kádár negatív kisugárzása rendkívül erős.- Nagyon sok negatív figu­ráról írtak már darabot.-Valóban, jobb korokban előfordult, amikor valamiféle reményt fűztek a történelem jövőképéhez. Bizonyos érte­lemben egyet értek Fukuya- mával, aki szerint a történelem befejeződött, legalábbis az a valami, ami a nagy francia for­radalommal kezdődött, és a kommunizmus bukásával vé­get is ért. Megítélésem szerint elsietett volna a Kádár-rezsim értékelése. Miután ’56 sincs a helyére téve, nem lehet Kádárt sem a helyére tenni. Az biztos, hogy döntően negatív szerep­lőről van szó, aki azonban mégiscsak meghatározta ennek az országnak a történelmét. Olyasvalaki, akinek a politikai nagysága, függetlenül a politi­kai tisztességtelenségétől, nem vitatható. Csak ott hibázott, hogy nem vált mártírrá: életé­ben háromszor igent mondott, amikor nemet kellett volna mondani.-Mit ért a történelem vé­gén?- Belekerültünk egy új helyzetbe, melynek lényege a szabadversenyes kapitalizmus mélyreható válsága. Nincs el­lenfél, mellyel szemben győ­zedelmeskedni lehet, ezért a saját belső ellentmondásai új­ból nehezebben kezelhetők, így vagy úgy, de megoldás volt a Szovjetunió, a gonosz birodalmának a léte, hiszen ez­által lehetett pozitív ideát fo­galmazni az emberiség szá­mára. Cseri László Kiszolgáltatott gyermekőrzők A fiatal, többnyire érettségizett lányok közül manapság sokan vállalkoznak arra, hogy a nyelv- tanulás vagy a hazainál maga­sabb kereset reményében nyu­gat-európai országokban bébi- szitterként helyezkedjenek el. Voltaképpen kétféle tevé­kenységről van szó, mondják az Angliát és Írországot megjárt lá­nyok, hiszen a bébiszitter fel­adata pusztán az, hogy amíg a szülők nem mennek haza a mun­kából, azokra a gyerekre fel­ügyel, akik már megérkeztek az óvodából vagy iskolából. Ugyanis a gyerekeket a törvé­nyek értelmében nem lehet egyedül hagyni. A bébiszitter te­hát nem lakik a családnál, csupán azt a néhány órát tölti ott, amed­dig a szülők meg nem érkeznek. A kelet-európai országokból ezerszámra kiáramló fiatalok többnyire nem ezt a munkát vállalják, hiszen ehhez drága albérletben kellene élniük. Ok az úgynevezett au pair-ek, kik­nek tevékenysége jóval sokré­tűbb a bébiszittereloiél. Felada­taik közé tartozik természete­sen a gyerekekre való felügye­let az ezzel járó minden mun­kával, de ezen túl elvileg segí­teniük kell a házi munkában is. Az esetek jó részében azon­ban a család, hogy pénzt spórol­jon, nem szerződtet se takarító­nőt, se bébiszittert. így az au pair, bár napi nyolc óránál töb­bet nem foglalkoztatható, látás­tól vakulásig dolgozik, s mivel kelet-európai, a legrosszabbul fizetett munkaerő. Némi vé­dettséget nyújt, ha az au pair ügynökségen keresztül jut munkához, amely hat hónapra köti a szerződést a családdal, ugyanis a három hónapos ví­zum a kiadott au pair igazol­vánnyal meghosszabbítható. Gyakori azonban, hogy a két fél nincs egymással megelégedve, ilyenkor a fiatal, megkerülve az irodát, a gyorsabb és egysze­rűbb módot választja: hirdeté­seket búj. A hirdetés alapján szerzett állás esetében pedig semmi védettsége nincs, hiszen a három hónap eltelte után ille­gális munkavállalóként teljes a kiszolgáltatottsága. Ha a család nem fizet egy fil­lért sem az elvégzett munkáért, ami előadódik olykor, senkihez sem fordulhat segítségért. Az au pair egyébként a családnál lakik, külön szobában, enni, inni kap, elvileg a család fizeti a nyelvtanfolyama díját, de a gyakorlatban ez hol összejön, hol nem. Angliában az átlagbé­rük 30-35 font hetente, amely csak átszámítva tűnik soknak, de ott csupán egy mozijegy 15 fontba kerül. Hallani innen-onnan extrém esetekről is, mint amikor az au pair-nek mezítelenül kellett a házi munkákat elvégeznie, de arról is tudunk, megbízható for­rásból, hogy volt olyan család, ahol a családfő járkált rendsze­resen a magyar kislány előtt ru­hátlanul. Az viszont Amerikában tör­tént, hogy a lakás minden he­lyiségében elhelyezett kame­rákkal videóra vették a bébiszit­ter munkáját, hogy ellenőrizni tudják, de azt is megtekintették, hogyan fürdik, miképp bújik ágyba satöbbi. A filmet aztán a vendégeiknek levetítették, amúgy mulatságképpen. Cs. L. Csak a fejét célozta Azt nem tudni, hogy az erős testalkatú 25 éves N. József miként került Jánosmajorban a kiszáradt kút fenekére, de azt sem lehet tudni, hogy J. Tibor 18 éves fiatalember miért cé­lozta kővel a fejét föntről, míg a fiatalember agyzúzódásban meg nem halt. „Addig dobál­tam, míg Józsi mozgott”, mondta az elkövető. A két cim­bora között alárendeltségi vi­szony volt. A 25 éves főnöksé­gével történt minden: a fegyve­res rablások, a pénz elosztása sokszor igazságtalanul. Aztán Tibornál „bekattant” valami, és mindent, ami a keze ügyébe került, a kútba dobált. A tűzoltóságnak 6 órás megfe­szített munkájába került, hogy kiszedje a törmeléket és a holt­testet. J. Tibor október 29-én a megölt barátja lakásába betört, de a feleség rajtakapta, így azt megverte. Az első kihallgatá­son még csak rablásról és sú­lyos testi sértésről volt szó. A héten azonban kiderült, hogy fegyveres rablásban is részt vet­tek májusban Szekszárdon, amikor 260 ezer forinttal lettek gazdagabbak. Az ügy nyomo­zója a gyilkolás kegyetlenségét, magát a bosszút mint motivá­ciót emeli ki. Praxisában olyan még nem történt, hogy valakire - aki egy 8 méter mély kútba esett - ekét és téglát, cserepet, hulladékot dobáltak volna. Hazafi József Veszélyes szigetek Az önkormányzathoz még nem érkeztek be a tiltakozó aláírások, melyeket a kapos­vári állampolgárok gyűjtenek a várost átszelő 61-es úton épülő lassító járdaszigetek miatt. A város egy ideje kéri a minisztériumot, hogy a cso­mópontokba építsenek jelző­lámpákat, hiszen nagyon sok, esetenként halálos baleset tör­tént már a megnövekedett forgalom miatt. A kérést évek óta elutasítja a Közútkezelő Vállalat és a minisztérium is: az országutak belvárosi sza­kaszai ugyanis nem önkor­mányzati tulajdont képeznek. Aztán szakértői javaslat ha­tására - amely leírja, hogy ha majd az elkerülő út megépül, akkor lassítókat kell kiépíteni - már most megkezdték a te­relőszigeteket építeni, tehát a két-két sávot bizonyos ponto­kon leszűkítik. Az építés alatt már történt egy súlyos baleset, melynek egyik sérültje életveszélyes állapotba került, a másikat a napokban vitték el helikopter­rel Budapestre. S bár nincs meg még a rendőrségi vizsgá­lat anyaga, de biztosnak lát­szik, hogy ha nem építették volna a terelőszigetet, nem robog neki a fiatalember gép­járművével. Cs. L. Támad a kukoricabogár A közelmúltban tizenöt or­szágból kilencven szakember vett részt a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem Növény- védelemtani Tanszéke által szervezett tanácskozáson, melynek háttere az volt, hogy aláírásra került egy FAO pro­jekt az idén magyar, horvát, román és boszniai együttmű­ködésről a kukoricabogár el­leni küzdelem érdekében, mondja Kiss József egyetemi docens, a FAO projekt okta­tási koordinátora. 1992-ben a belgrádi repülő­tér mellett találtak először Eu­rópában kukoricabogár által károsított kukoricát. Felte­hető, hogy mivel ez a kártevő az Amerikai Egyesült Álla­mokban rendkívül elterjedt, valamilyen repülőgéppel ju­tott át az óceánon. A terjedése ettől kezdve körkörösen meg­indult, évente harminc-negy­ven kilométeres sebességgel. Magyarországon először 1995 nyarán találkoztak vele szakemberek, jelenleg Pécs- Villány vonaltól keleti irány­ban Szeged, Csanádapáca tér­ségéig találhatók. A kukori­cabogár lárvája a kukorica gyökerét támadja meg, emiatt megdől és kevesebb termést ad. Az imágója, tehát a kifej­lett bogár pedig a bibeszála­kat, a címert vagy a levelet fogyasztja, de ebben az eset­ben a bibeszál evése a fontos, hiszen a bogár elsősorban vi­rágport eszik, és ez megter- mékenyülési problémákhoz vezet. A védekezésnek nagyon sok módszere létezik, mondja Kiss József, kérdés, melyik milyen hatékonyságú, és mibe kerül. Az egyik a vetésváltás, hiszen a nőstény augusztus­ban rakja le a tojásokat a ku­korica talajába, s a tojás telel át, amelyből a következő év­ben lesz lárva. Ha ott akkor nincs kukorica, megszűnik az élettere. Folynak kísérletek a Földművelésügyi Miniszté­rium közreműködésével talaj­fertőtlenítő rovarölő szerek­kel, és a kifejlett bogár elleni repülőgépes védekezésre is sor került az idén környezet­kímélő amerikai készítmény­nyel C. R. Edwards professzor irányításával. Cseri László Az Árpád-vonal katonasírjai Vannak, akik még most is, fél évszázaddal a világháború után elveszített hozzátartozójuk sír­ját keresik külföldön. Levelez­nek, kiutazókat kémek meg, hogy tudjanak meg valamit. A kutatásban segít a Honvéd Ha­gyományőrző Iroda, annak egyik kaposvári bedolgozó munkatársa, Puskás Béla had­történész, valamint egy közös­ség is, melynek tagjai Somogy megyei üzletemberek, akik üz­leti útjuk során missziót is tel­jesítenek, és magyar katonai nyughelyeket próbálnak megta­lálni. Egy pécsváradi asszony ké­rését is teljesítették, és sikerült felkutatni hozzátartozója szé­pen gondozott nyughelyét Wo- rochtában, a templom előtti téren. Ukrajnában legkevesebb 10, Kárpátalján pedig 2-3 ezer magyar katona sírját, földi ma­radványait kellene azonosítani, idővel feltárni, majd egy közös temetőben elhelyezni. Ukrajna és hazánk között a hadisírgon- dozás ügyében nemrég megál­lapodás született. Rajtunk mú­lik, hogy mikor fogunk a feltá­rásba, és ehhez sok pénzre van szükség. Önkéntesek, köztük fiatal katonák várnak arra, hogy megkezdhessék a hadisírok pontosítását, a csontok exhumá­lását. Sokat segít a megtalálá­sukban és a gondozásban az ivanofrankovszki Megyei Ma­gyar Nemzeti Társaság, vala­mint egy kaposvári üzletember, Varga András. Utóbbi egy do­boz földet hozott a pécsváradi főhadnagy nyughelyéről a ba­ranyai családnak. Az Árpád-vonal előretolt ál­lásaiban pécsi és kaposvári ala­kulatok is harcoltak. Bocskón, Técsőn, Rahón és Uscsomán magyarokkal együtt ruszinok is gondozzák a sírhalmokat, és sokról tudják is, hogy ki nyug­szik alattuk. Csuti J. Emlékeket rejt a föld fotó: Müller andrea Autót hajthat a család Pécsett tegnap ren­dezték a „Közlekedik a család” elnevezésű vetélkedő területi döntőjét. A KRESZ- teszt, az autó- és a ke­rékpárhajtási felada­tok után a bólyi Schrämpf József és családja érdemelte ki a továbbjutást. A de­cember eleji országos döntőben egy autót nyer a biztonságos közlekedésben legjár­tabb família. (zb)

Next

/
Oldalképek
Tartalom