Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-15 / 283. szám
1997. október 15., szerda Háttér - Riport Dünántúli Napló 7 Társadalmi mobilitás gólyalábakon Főiskolára, egyetemre jutásnál alapvető helyzeti előny a vezető pozíciójú diplomás szülő Szociológiai felmérések szerint az ezredforduló előtt - rendszerváltás táján és után - a felsőfokú képzés terén gólyalábakra került a társadalmi mobilitás. Mind szűkebb sávot használ a haladásra, mind ingatagabb a járása, mert már túl magasra került a súlypontja, viszont mindez egyre feltűnőbb alulról szemlélve. Általános vélemény, hogy a felsőfokú oktatásba való bekerülés a diplomás szülők gyerekeinek sokkal könnyebb. Ezen a területen is egyre nyilvánvalóbbá válik a társadalom kettészakadása. Mindezt megerősíteni látszanak azok a vizsgálatok, amelyeket 1996-ban az Ezredforduló alapítvány támogatásával készített Csegény Péter, Kákái László, Szabó Andrea a felsőoktatás és a munkaerőpiac összefüggéseiről. Idén ugyanezt vizsgálták külön a gazdasági felsőoktatás területén. Felmérésük eredménye részben az előbb vázolt helyzetkép valósághűségét támasztja alá. Erről beszélgettünk a kutatók egyikével, a pécsi Kákái Lászlóval. A választott intézménytípusok megoszlása a szülők vezető beosztása szerint (%) Állami egyetem dl •»* “W® ,,m Állami faiskola- Kiindulópontként: mennyire kiterjedt a felsőoktatás?- Magyarországon a felsőoktatás tömegméretűvé válása Nyugat-Eu- rópához képest fáziskéséssel indult el. A nyolcvanas években ugyan megjelent az igány a felsőoktatás tömegmé- retűvé szélesítésére, de ezek a kezdeményezések csak a rendszerváltás után realizálódtak. 1980-ban 57 felsőoktatási intézmény létezett Magyarországon, 1990-ben 77 és 1995-ben 90. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóira vonatkozó létszámadatokat a nemzetköziekkel összehasonlítva megállapítható: a népességre vetített arány tekintetében Magyarország meglehetősen hátul van ebben a rangsorban. Nagyjából Törökországgal és a Cseh Köztársasággal áll egy szinten. A fejlett országok mutatói háromszor jobbak.-Mekkora szelet jut a magánfőiskoláknak? Konkurenciái-e ezek az államiaknak?- 1995-ről 1996-ra a magán- intézményekben tanulók száma 5247-ről 1,28-szorosára, 6722- re emelkedett, míg ugyanezen számadat az állami felsőoktatásban 1,11-szeres. A magánfelsőoktatás előretörése tehát megfigyelhető: 1992-ban, az indulásakor 231 hallgatót jegyzett. Ugyanakkor a magánfőiskolák a felvételizőkért folyó harcban eddig nem jelentettek konkurenciát az állami felsőoktatásnak: még kevesen vannak, másrészt a gazdasági területnek jelenleg nagy a felvevőképessége. Am érdekes helyzet állt elő szeptembertől: az állami felsőoktatás keretszámain belül is megjelent az önköltséges oktatás. Ez valódi alternatívát jelent azoknak, akiknek elég pénzük van a magánfőiskola nem csekély tandíjának megfizetésére is.- Vagyis a szülői háttér, az anyagi lehetőségek még inkább meghatározók lesznek.-Feltehetően, de ez összetettebb kérdés. A felsőoktatási intézménybe való bekerülésben rendkívül fontos szerepe van a szülők (nagyszülők) iskolai végzettségének, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyének, pozíciójának, valamint az ezekkel erős kölcsönhatásban lévő anyagi viszonyainak. Az 1996- ban végzett vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy a mintába került hallgatók szülei között igen nagy arányban vannak a felsőfokú végzettségűek. Az 1997-es kutatás megerősítette ezt. Ez évben szintén a hallgatók szülei közel kétharmadának van felsőfokú végzettsége. Az állami egyetemek hallgatói esetében ez az arány 63,9, az állami főiskolákra járóknál 60,9, a magánfőiskolák diákjainál 77,6 százalék.-Egységes tendencia az értelmiség belterjes utánpótlása?-Ez a jelenség intézményenként eltérően mutatkozik meg. Vannak olyanok, amelyekbe a hallgatók csak úgy kerülhetnek be, ha már rendelkeznek valamiféle kulturális többlettel „versenytársaikkal” szemben. Kiemelkedően magas a magánfőiskolára járók között azok aránya, akiknek mindkét szülőjük felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kérdést másképp fordítva megállapíthatjuk, hogy a vidéki főiskolák hallgatói között találhatunk nagyobb eséllyel olyanokat, akik nem értelmiségi miliőből kerültek az iskolába. Megfigyelhető az is, hogy a magánfelsőoktatásban a hallgatók között az átlagosnál magasabb arányban találhatunk olyanokat, akiknek a nagyszüleik valamelyike szintén felsőfokú végzettségű. A megkérdezettek több, mint háromnegyedének a rokonságában a szülőkön és a nagyszülőkön kívül is található diplomás.-A szülők pozíciója és vagyona mennyire színezi a felsőfokú oktatásba kerülés esélyeit?-Igen szoros az együttmozgás a szülők iskolai végzettsége és vezető beosztása között. A megkérdezett hallgatók szüleinek 55,4 százaléka felsőfokú végzettségű és egyúttal valamilyen vezető beosztást tölt be. Ide soroltatnak azok is, akiknek a vagyon, a tulajdon adta a vezetői pozíciót és nem kinevezés. Ha a szülők beosztási kategóriáját iskolatípusonként vizsgáljuk, akkor a végzettséghez hasonló jelenséget látunk. Csakhogy itt a magán és az állami között sokkal szélesebb a szakadék. A magánfőiskolára járók több mint 90 százalékának legalább az egyik szülője vezető beosztású.- De ők az állami intézményekbe való jutásnál is eleve nagy helyzeti előnyei indulhattak volna.- Ez az adat csak első ránézésre meglepő, ugyanis a magánfőiskolákban fizetendő magas tandíj elsősorban azok számára megfizethető, akik - többnyire beosztásuknál fogva - magas jövedelemmel rendelkeznek. Egyébként a gazdasági felsőoktatásba kerülésre intézménytípustól függetlenül igen erős befolyást gyakorol a szülők iskolai végzettsége és a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt pozíciójuk. Az egyének felsőoktatási rendszerbe jutása ugyanis hosszú folyamat, amelyben az egyes időszakok szervesen egymásra épülnek. A gazdasági felsőoktatásba döntően azon társadalmi csoportok gyermekei jutnak be, melyek az átlagtól magasabb kulturális és hatalmi tőkével rendelkeznek. Ezzel a szülők már a gyerek általános iskolás korában élnek, javítva ezzel a diplomaszerzési, végső soron a munkaerőpiaci esélyeit. Különösen érvényesül ez a jelenség a magánfőiskolák hallgatóinál.- Szomorú társadalmi következtetések adódnak ebből.-Az mindenképpen, hogy a továbbtanulási esélyeket elsősorban a család anyagi, valamint kulturális háttere befolyásolja. A 90-es évek kezdete óta kinyilvánított kormányzati szándék szorgalmazza a felső- oktatás nyitottságát és a társadalmi különbségek csökkentését. Ám a felsőoktatás nemhogy nyitottabbá vált volna annak révén, hogy egyre több fiatalt vettek fel, hanem fokozatosan záródik. A társadalmi különbségek csökkenésének jeleit talán a vidéki állami főiskolákban lehet még felfedezni. Dunai Imre A választott intézménytípusok megoszlása a szülők felsőfokú végzettsége szerint (%) Hodnik Ildikó jegyzete Európa betegjei Hát ez az a lesújtó cím, amit sikerült elérnünk. Magyarország lett Európa legbetegebb nemzete. Erről egy londoni tanácsadó cég készített tanulmányt, s az összefoglalóból az derül ki, hogy a túlzott alkoholfogyasztás, a zsíros táplálkozás és a dohányzás miatt a szívbetegségek tekintetében a kontinensen hazánk lett a listavezető. Az adatok szerint a magyarok fejenként évente 3 és fél kiló dohányt füstölnek el, míg a britek például csak másfél kilót. Az ivás a felmérés szerint nem csupán szokás nálunk, hanem egyenesen életforma. Az elhunytaknak majdnem 6 százaléka máj- zsugorodás miatt pusztul el, s ez az arány csak rosszabb lesz, ha tudjuk, hogy 1980 óta félelmetes mértékben nőtt az alkoholisták száma. Ezt az angol elemzők a növekvő stresszel, az alacsony fizetésekkel, a hosszabb munkanapokkal, és a csökkenő pihenőidővel magyarázták. Á magyar emberek felét elhízottnak találták. Különös, hogy a kövérség itt éppen nem a jóléttel, hanem a létbizonytalanság szülte félelemmel függ össze. Jellemző szám az is, hogy míg például Franciaországban a vizsgált évben csak 61 ember halt meg szívbetegségben 100 ezer ember közül, addig nálunk 261-en végezték így az életüket. Mit is mondhatnánk? Amit az orvosok is. Hogy kerüljük a stresszt, fogyasszunk kímélő ételeket, hagyjunk fel a káros szokásainkkal. Persze mindig ott a válasz, hogy az egészséges élelem drágább, a káros szokásokról meg nehéz elfeledkezni, hiszen éppen ezekkel próbálják sokan a stressztől feldúlt idegeiket nyugtatni. És akárhogy is nézzük, a stressz oka miná- lunk manapság a legtöbb esetben a munkahely. Ha nincs, azért. És ha van, sajnos gyakran akkor is ... FOTÓ: MÜLLER ANDREA Gyerekpszichológusok tanácsolják- Nincs játék vagy tévénézés evés közben, sőt: szokják meg hamar a kicsik, hogy étkezés után mindenki vigye ki a konyhába a maga tányérját, evőeszközeit, segítsen a pakolásnál!- Rendetlenség ellen segít a „szigorú doboz”: oda kerül minden, ami szanaszét hever a gyerekszobában. A doboz nyitott, tehát kivehető és a helyére rakható belőle minden, amire szükség van. Ami viszont benne hever, az végül a heti egyszeri kiürítéskor a kukába kerül.- Fontos megállapodni abban, mennyi ideig használhatják a gyerekek a telefont.- A szülő és a gyerek között lehetnek esti viták. Nagyon fontos, hogy ezek a gyerek lefekvése előtt tisztázódjanak. Kérem a bérletét! A majdnem pórul járt férfi nevetve meséli esetét.- Láttam, hallottam a tömött buszon, hogy ellenőrzi a jegyeket egy fiatalember. Nyugodt voltam, mert évtizedek óta bérletes vagyok. Mikor rám került a sor, szokott mozdulattal nyúltam be az autóstáskám külső zsebébe a bérletemért, de nem találtam. Átkutattam minden rekeszt, hiába. Kivert a hideg veríték. A zsebeimet kezdtem kiforgatni egyre idegesebben. Az ellenőr türelmesen, megértő mosollyal várt. Már-már ültömben is a föld alá süllyedtem, amikor végre az ingem zsebében megtaláltam a bérletet. Ám mielőtt felmutattam volna, az iménti feszültségemet levezetendő megkértem az ellenőrt, hogy igazolja magát. Erre vele esett meg majdnem szóról szóra ugyanaz, ami az imént velem. Láttad volna, milyen idegesen kereste a zsebeiben, a kis táskájában az igazolványát. Végre megtalálta. Kölcsönösen bemutattuk egymásnak a bemutatni valót, és csendben összenevettünk. Én azért nem nyerítettem fel hangosan, nehogy megsértsem, gondolom ő is hasonló okból fogta vissza magát. Az utasok meg csodálkozva bámultak ránk, a két kuncogóra. Személyiségi jogok? A szolgáltató cég vezetőjének ugyancsak főhet a feje, mert annyival tartoznak nekik, hogy félő, bármelyik pillanatban bedobhatják a törülközőt. Ők ugyan bevételként alig látnak havonta valamicske pénzt, nekik meg irgalmatlanul benyújtja a számlát mindenki, akinek szolgáltatását, termékét kénytelen igénybe venni.- A személyiségi jogok védelme tiltja, hogy lépcsőházanként havonta kiírjam a hirdetőtáblára, hogy ez és ez a lakó már mióta és mennyivel tartozik. Ha ezt megtenném, fel is jelentenének a rendre nem fizetők, mert a törvény védi őket. Kapnék is a képemre! - mondja szomorúan. Aztán eszébe jut valami, mert vidámra váltva folytatja: - Mi lenne, ha fordítanék a dolgon, és havonta rendszeresen kiírnám minden lépcsőházban: „Köszönöm X„ Y., Z. lakónak, hogy nincs tartozása és havonta pontosan fizet a szolgáltatásunkért.” Hm. Ötletnek ez sem rossz. Bár a „Görbe tök” kocsmáros- asszonya nem sokat adott a személyiségi jogokra - a tartozás nagyságával együtt kiírta a kocsmaajtóra nem fizető kuncsaftjainak nevét. Jól tudta, a pénzre keresztet vethet, de legalább nyugton hagyták a hitelbe ivók. Hány sávos a hatos? Nap mint nap autózom a kétsávos hatoson Szentlőrincre, Szigetvárra és a térségébe. Némelykor a frász tör ki, és nem győzök lehúzódni az út szélére, mert valaki, aki velem szemben haladva jócskán nyomja a gázpedált, gyenge számtanból. Nem tudja, hogy a kettő az kettő, és véletlenül sem három? Sokan úgy előzik a velem szemben haladó, épp velem egyvonalba érő kocsit, hogy egymás mellett hárman haladunk a kétsávos úton. A szabályosan közlekedő, ám gyengébb idegzetű ilyenkor könnyen pánikba eshet és jobbra ránthatja a kormányt. Belegondolni is rossz a következményekbe. A számtannal hadilábon álló, harmadikként „befurakodó” autós meg nyugodt lelkiismerettel dönget tovább, amíg rá nem fizet. Hogy a saját életét veszélyezteti, az sem mindegy, de miért veszélyeztet másokat? B. Murányi László Szálkák A gyűjtemény
