Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-08 / 276. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. október 8., szerda Dr. Kádas István (1926-1997) Elhunyt Dr. Kádas István. Siklóson született, katolikus orvoscsaládban, és a Cisz­terci Rend Gimnáziumában kapta meg az életre indító nevelését, majd a Pécsi Or­vostudományi Egyetemen szerzett orvosdoktori címet. Még egyetemi évei alatt elkötelezte magát a patho- lógiával, mely szakterület­hez élete végéig hű maradt. Pályáját a POTE Kór­bonctani Intézetben kezdte Entz és Romhányi profesz- szorok tanítványaként. 1956. március 1-jén meg­alapította a Baranya Megyei Kórház pathológiai osztá­lyát, és osztályvezető főor­vosként innen vonult nyug­állományba 1993-ban. Jelentős szakmai sikere­ket ért el, tudományos foko­zatot szerzett címzetes egye­temi tanári címet kapott, és halála időpontjában is a Magyar Pathológus Társa­ság alelnöke volt. A szakmán belül minden létező jelentősebb kitünte­tést megkapott. Tudomá­nyos munkássága, közle­ményei, előadásai mellett mégis leginkább azt az ok­tató-nevelő, szemléletfor­máló tevékenységet kell ki­emelni életművéből, mely- lyel szuggesztív egyénisége orvosgenerációk munkájára, gondolkodására hatott. Lapunk tegnapi számá­ban a szerkesztőség hibájá­ból tévesen jelent meg Dr. Kádas István neve. A gyá­szoló családtól és a Baranya Megyei Kórháztól elnézést kérünk. Hírcsatorna Baranyai könyvtári he­tek. Olvasáskultúra a mai Magyarországon címmel tart előadást ma 11 órakor Szente Ferenc, a Kölcsey- alapítvány igazgatója a Pé­csi Városi Könyvtárban. Az előadás a Baranya Megyei könyvtári hetek programjá­nak része. (sn) Pécs veszélyeztetett fü­géi. A megyeszékhely füge­fái egy évben 4-5-ször te­remnek. Az első és a máso­dik virágzás termését fagy tizedelte meg. A most beért fügéket pedig tolvajok dézsmálják. (cs) Merenye térítői. Szigeti Sándor egykori lelkész utó­dai és az elszármazottak öt térítőt hímeztek a reformá­tus templom részére. (cs) A közelmúltban Udvaron az eddig lezárt határátkelőn megindulhatott a forgalom fotó: Müller Véd, nyomoz, előállít a határőr A határőrségről szóló törvény a jövő hónap elején lép életbe. Mindenkinek hasznos tudni, hogy hol szabják meg a határt a lakosságot is érintő új szabályok. BARANYAI KÖRKÉP A vadászatot és az éleslövésze­tet három nappal korábban kell jelenteni, ha az a határ 5 illetve 10 kilométeres körzetében zaj­lik. A mezőgazdasági repülők­nek egy nappal a felszállás előtt kell jelezniük, ha 10 kilomé­terre megközelítik a határt. A határőrség szakhatósági engedélye szükséges a határfo­lyónál strand, fürdőhely, kikötő vagy akár egy horgászstég léte­sítéséhez, fenntartásához. Az államhatár melletti bányaművelést, kutatást, de a vízügyi és építési munkákat is szükséges engedélyeztetni. Az ideiglenes határátkelő megnyitását a Határőrség a Vám- és Pénzügyőrség Orszá­gos Parancsnoka engedélyez­heti, a végleges átkelőn csak a kormányok közti szerző­dés megkö­tése után in­dulhat meg a forgalom - tá­jékoztatott Lovász József dandártábor­nok (képün­kön), a Pécsi Határőr Igazgató­ság vezetője. Az állampolgár köteles tűrni, hogy a határőr - feladata vég­zése közben - áthalad ingatlan­ján, ha birtokának mezsgyéje azonos a határvonallal. Termé­szetesen ha a határőrség kárt okoz, akkor azt a polgári jog szerint megtéríti a tulajdonos­nak. A határőrség kettős jogállású szerv lesz, egyrészt védi a ha­zát, másrészt a már említett rendészeti feladatokat látja majd el. Nyomozást is indíthat jogellenes belföldi tartózkodás, embercsempészés, tiltott határ- átlépés, határjelrongálás és úti­okmány hamisítás esetén. A bűnelkövetőket előállíthatja, helyszíni szemlét tarthat, tárgyi bizonyítékokat gyűjthet és tart­hat vissza. Az egészségügyi járványok terjedését, fertőző betegségek - emberi vagy állati - behurcolá- sát is a'határőrség akadályozza meg, és ha a kormány elrendeli, akár teljes határzárat tarthat fenn. A részleges határzár ese­tén bizonyos szállítmányok át­kutatására, feltartóztatására van lehetősége. Zs. B. Államigazgatási Kollégium A közigazgatás reformjának részeként a területi államigazga­tási szervek koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékeny­ségének javítása, a továbbképzés szervezése érdekében tegnap megalakult a Baranya Megyei Államigazgatási Kollégium. PÉCS Két évvel ezelőtt született a döntés arról, hogy meg kell vizsgálni a dekoncentrált állam- igazgatási szervek működésé­nek feltételeit, feladatait, hatás­körét. Eredményeként derült ki, hogy ezek közül melyek feles­legesek, igényelnek átszerve­zést, integrációt a megyei köz­igazgatási hivatalokba. Dr. Ba­lázs István kormánybiztos-he­lyettes tegnapi pécsi sajtótájé­koztatóján úgy fogalmazott: azok a területi államigazgatási szervek, amelyeket ez nem érintett, alkotják a megyei köz- igazgatási hivatalok vezetői munkáját segítő Államigazga­tási Kollégiumot. Baranyában az országban hetedikként ala­kult meg tegnap a testület.- Klasszikus polgári köz- igazgatási szervről van szó - hallottuk a közigazgatás kor­szerűsítéséért felelős kormány­biztos-helyettestől -, amelynek szerepe az uniós csatlakozás előtt különösen felértékelődik. A magyar közigazgatásból eddig hiányzott a területi koor­dinációt és ellenőrzést ellátó szervezet. Egyéb feladatai mel­lett ezt is pótolja a kollégium. Működéséhez a kormány a fel­tételeket biztosította. A testület élén dr. Bércesi Ferenc, a Ba­ranya Megyei Közigazgatási Hivatal elnöke áll. M. A. Önkormányzat és település A cím két fogalma gyakor­latilag elválaszthatatlan, mégis két pécsi szerző két külön könyvének témáját jelölik. A műveknek tegnap volt a közös bemutatója. A Baranya Megyei Közigaz­gatási Hivatal vezetője, dr. Bércesi Ferenc volt a házi­gazdája a PONTE Press és a Dialóg Kiadó rendezte szak­mai vitának a pécsi Művésze­tek Házában. Mindkét kiadó egyetemi oktatásra is szánt könyvet jelentetett meg: Tóth Zoltánnak „A települések vi­lága”, illetve dr. Csefkó Fe­rencnek „A helyi önkormány­zati rendszer” című művét.- A településfejlesztés és rendezés abszolút közügy. A könyvem ahhoz nyújt segít­séget, hogy a polgárok, kép­viselők megismerjék a saját településüket. Módszertani útmutató az önkormányza­toknak, hogy mi az, ami érték egy településen, mert a fej­lesztéseknek az értékekre kell ráépülniük - mondja Tóth Zoltán területi főépítész.- Részt vehettem az önkor­mányzati rendszer elméleti ki­építésében, a jogalkotási fo­lyamatban, önkormányzati szövetségek szakértője és egyiknek a vezetője is vagyok — szól a mű indítékáról Csefkó Ferenc társadalomkutató.- Könyvem az önkormány­zati rendszer építésének gyöt­relmeit, sikereit, távlatát ösz- szegzi. Gyakorlati segítséget ad az önkormányzati képvise­lőknek, vezetőknek. D. I. A száguldó kőhordók HOSSZÚHETÉNY Az alföldi kőfuvarosok nem tartják be a súly- és sebes­ségkorlátozásokat. Magyaregregy, Vékény, Ká­rász önkormányzata már ta­valy szóvá tette a komlói Me- csekkő Kft-nél, hogy a bányá­jából követ hordó teherautó­sok sebesen haladnak belterü­leten. A kft. közölte, hogy nem (felelős a történtekért. A vékényi dr. Finta István harmadik éve levelez emiatt. Megtudtuk tőle, hogy a három faluban romlik a lakások, a hi­dak állaga, nagy a zaj és a por, a padkákról eltűnnek a figyel­meztető jelzések. Bár kitiltot­ták a köves teherautókat, azok mégis erre járnak. Mivel hiába fordultak több fórumhoz, elha­tározták, egyik reggel eltorla­szolják az utat és tüntetnek. Magyaregregyen a körzeti megbízott ellenőrzi az utakat az önkormányzat kérésére. Ez ellen úgy védekeznek a fuva­rosok, hogy rádiótelefonon ér­tesítik egymást. Újabban sok teherautó közlekedik Hosszú- hetényen át is. Nádor Ru- dolfné polgármester el­mondta, hogy az egyik részen gyalogátkelőt alakítanak ki, ami lassúbb haladásra kény­szerítheti a sofőröket. Cs. J. Autópálya a Mecseken át? PÉCS A horvát-magyar kapcsola­tok távlatairól tartottak konferenciát tegnap Pécsett. A kérdés így fogalmazó­dott meg: va­jon e kapcso­latokban mit hozhat a ré­giók, a ha­tármenti tér­ségek pa­rolája. Dr. Tóth Sándor, a Baranya Me­gyei Területfejlesztési Tanács és a megyei közgyűlés elnöke szerint van lehetőség bekap­csolni szomszédainkat a jelen­leg közel 4 miihó ECU-vel tá­mogatott „kísérleti régió” Phare programba. Egy másik kérdésre, miszerint van-e esély arra, hogy e térségen átmegy a Helsinkiben is szóba került észak-déli autópálya, Nádas Kornél (képünkön), a KHV minisztériumi főtanácsosa le­szögezte, egyelőre a dolgok ál­lása szerint Pécsnek kevés az esélye arra, hogy közelében au­tópálya épüljön. A kormányzat egyelőre a 6-os útban gondol­kozva, annak szélesítésével, a Szekszárdig tartó vonal gyors- forgalmi úttá alakításával ért egyet. A Mecseken autópályát átvezetni drága. Erre reflektált a konferencián részt vevő Dé­vényi Sándor, az általuk kiala­kított koncepció a helyes (ami a Dombóvár-Pécs-Eszék vo­nalat honorálja), s a kormány­zat ebben a kérdésben szándé­kosan ködösít. K. F. Még ismeretlen a gyújtogató BAKÓCA Rejtélyes tűzesetek zavarták meg a falu nyugalmát. Felte­hetőleg sorozatos gyújtoga­tásról van szó.- Égnek az autók! - ébredt fel vasárnap éjjel fél egykor a Keszthelyi család. Amikor ki­léptek a falusi ház udvarára az ott álló gyönyörű Mercedes személyautó motorháza lán­golt.- A csillagos égig ment fel a tűz — számolt be a történtekről Keszthelyi Ferenc (képünkön).- A két autóval a lányom és vendégei jöttek hozzánk szü­retre Németországból. A tűz be- lobbanása előtt hallottuk, hogy erősen fog a kutya, de nem lát­tunk senkit sem az udvaron vagy az utcán. A tűzoltóság szerint valószí­nűleg gyújtogatás történt, ezért átadták az ügyet a rendőrség­nek.-Nem egyszerű gyújtogató volt a tettes, hanem gyilkos - mondta indu­lattól remegő hangon Keszthelyi úr. - Az autóktól három mé­terre áll egy gázolajtartály 1000 liter gázolajjal, a házban két gázpalack is van. Ha ezek felrobbantak volna, több mint tizen meghalnak itt! A tüzet vízzel, poroltóval és állati takarmánnyal próbálták megfékezni. Az oltásban a leg­bátrabban a körzeti megbízott rendőr jeleskedett, aki a robba­nástól sem félve bemerészke­dett a kocsik közé. Olyan meleg volt, hogy az autókban megol­vadt az alumínium és az ólom. Úgy tűnik, hogy a faluban nem ez volt az első gyújtogatás. Ennek gyanújával adták át a tűzoltók a rendőrségnek azt az ügyet, ahol egy házhoz épített pajta égett le szeptember 25-én este kilenc óra tájban. Az oltás­ban itt is az egész falu segített. Azt is beszélik, hogy a helyi er­dész istállóját is megpróbálta valaki felgyújtani. Szerencsére ott hamar észlelték a lángokat, jelentős kár nem történt. Az ügyben a Komlói Rendőrkapi­tányság kezdte meg a nyomo­zást. U. G. Nem sok maradt a pajtából fotö: Müller andrea Kutyaviadalok SZIGETVÁR Egy hónappal ezelőtt jutott a szigetvári rendőrök tudo­mására, hogy a környéken tiltott kutyaviadal megren­dezését tervezik. A nyomo­zás eredményeképpen az említett viadal ugyan elma­radt, ám a tanúkihallgatá­soknak és a gyanúsítottak­nál lefoglalt videokazetták­nak köszönhetően bebizo­nyosodott, hogy korábban már több alkalommal össze­csaptak a harcikutyák a tér­ségben, sőt a szomszédos megyékben is. Több kutya­tartó ellen vizsgálat kezdő­dött, akik a viadalok szerve­zése miatt akár 3 évi sza­badságvesztéssel is büntet­hetők lesznek. B. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom