Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-18 / 286. szám
1997. október 18., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 A bicsérdi támaszpont A művésztelepek elhalásának korát éljük: az állami mecenatúra megszűnte és a privatizáció sok régi, kedvelt hely kapuzárását jelend. De tevékeny művészek, lokálpatrióta ön- kormányzatok új alkotóműhelyeket is szerveznek. Nemrég számoltunk be Sellye város és hazai, határon túli fafaragók, grafikusok ilyen közös vállalkozásáról, s mostanában már a Bicsérden dolgozó művészek is számvetést tarthattak. Három éve, hogy H. Bara- konyi Klára, Erdős János és Márkus Ilona pécsi művészek Vér József bicsérdi polgár- mester elé tárták tervüket: nyaranta adjon helyet a falu néhány festőnek, grafikusnak. Elférnek a faluházban, szállást, kosztot és kiállítóhelyet kapjanak, javasolta a polgár- mester az önkormányzatnak, amely azóta is évente megszavazza ezt a támogatást. Megkezdődött a munka: mára 50 mű van az önkormányzat tulajdonában. De más látszatja is van a művészek munkájának. Müller Mária építész megtervezte a faluközpontot, játszóteret csinált, Vanyúr István és Márkus Ilona szobraival díszített egy- egy az utcát, teret. Pandur József a templom művészettörténeti értékeit térképezi fel, Soltra Elemér az iskola kiváló tanulóinak készített bronzplakettet. A legújabb közös vállalkozás a templom körüli stációk helyreállítása. Soltra Elemér készíti a bronz reliefeket: a költségek egy részét a Képző- és Iparművészeti Lektorátus vállalta, a többit a községben élő családok ajánlották fel. Az idén Szilágyi Gábor, Szabadkáról származó festő is vendég volt itt. Elmondta: a 70-es években a pécsi és a jugoszláviai művészek rendszeres csere-kiállításokat szerveztek éppen a művésztelepi kapcsolatok révén. Lehet, hogy egyszer Bicsérd is ilyen „támaszpont” lesz? G. T. Egy magatartás az időben Czine Mihály Veres Péterről A közelmúltban Czine Mihály irodalomtörténész volt a vendége a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumnak, ahol a 100 éve született Veres Péterre emlékeztek. Ebből az alkalomból kérdeztem meg a professzort, a népi írók - Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Pál és más alkotók - neves kutatóját: mit képvisel ez az örökség, azon belül Veres Péteré.- Noha ma kevés szó esik róla, ő is felfedezett egy világot. A legmélyebbről induló parasztságét. Megírta a „Gyepsort”, hogy megtudjuk, van, volt ilyen világ is. Szabó Pál vagy Tamási Áron esztétikailag tökéletesebbet alkotott nála, de ilyen teljességgel egyikőjük sem mutatta fel ezt a miliőt. Nála minden a tényekből bomlik ki, a valóság beszél. Szociográfiai hitelű realizmusa nemcsak néprajzosoknak ajánlott olvasmány. Megírta a Rossz asszonyt, majd a Balogh családot, példázva azt a szótlan, szívós erőt, amely ugyan nem hallat magáról, de amire a társadalom bizton támaszkodhat.- Veres Péter 1970-ben hunyt el, utolsó szavait nem véletlenül az a Sánta Ferenc jegyezte fel, aki a „Sokan voltunk" című novellát írta. Azt hajtogatta, hogy a „szekérnek mennie kell". Elsők közt sürgette az erkölcsi megújulást.-Tudta, hogy anélkül társadalmi megújulásról sem beszélhetünk. És ez a mára is igaz. Ha az általa ábrázolt régi paraszti világ el is tűnt - ha az új házakra, a falvak megújult életére nézek, bizony jó, hogy így történt -, azért az az erkölcs, emberi magatartás sok tekintetben megmaradt, és én bízom abban, hogy ezek az értékek átszüremlenek, megjelenhetnek az irodalomban is. Hiszen azért az a tájék - Móricz Zsigmond, Krúdy, Váci Mihály, Ratkó József, kicsit odébb Ady, Szilágyi Domonkos, Tamási Áron és mások nevével fémjelezve - Magyarország egyik szellemi dagasztóteknője! És Veres Péter próbatétel-novellái is éppen az erkölcsi helytállásról, a fennmaradásról szólnak - miként lehet megkapaszkodni, mint a homokban az akác. Mert a pusztán elbújni, a pusztáról megfutamodni nem lehetett.- Professzor úrtól - akiről tudni kell, hogy egy tízgyermekes juhászcsalád sarja — végül azt kérdezem, milyen ma a szülőfaluja, Hodász?- Hodász is nagyon sokat változott az évtizedek alatt. A régi szegénység eltűnt ott is. Sok új ház épült, módosak is. Csak valamennyiünk élete lett nyüzsgőbb, zavarosabb, nehezen áttekinthető. És ez nem igazán jó. B. R. Játék egy oszlop levegővel Manapság sokan azt hiszik, a fuvola inkább a nők hangszere. Ez azonban még néhány évtizede sem volt így, amikor Barth István fuvolaművész erre a pályára lépett. A most 60 éves muzsikus 40 esztendőt töltött a Pécsi Szimfonikus Zenekarnál. Amikor a legemlékezetesebb pillanatokról faggatom, nem is tud választani hirtelen, végül az első 15 évre emlékezik, amikor még minden új volt, izgalmas, maga a város is, hiszen Barth István Budapestről telepedett le a Mecsek tövébe.- Édesanyám zenetanár, édesapám festőművész volt - mesélte. - Zongorát tanultam, de a szívem mélyén hajóépítő akartam lenni. 12 évesen kezdtem fuvolázni, de még a zenei gimnáziumból is elmentem volna. Értelmiségi szüleim azonban nem számítottak a legjobb kádernek egy mérnöki pályához. Persze, nem bánta meg a választást, hiszen amikor végzett, kevés fuvolista volt az országban, és Pécsett gyakorlatilag zavartalan vadászterületre talált. Ez sok önállóságot adott, koncerteket, melyeket saját maga állíthatott össze. A munkával együttjáró dolgok izgatták, a játék a színházban, a zenei műfajok sokszínűsége s a tanítás. Most, hogy nyugdíjas, mintha még több tanítanivalója volna. Hétfőtől péntekig este 7- ig is eltartanak az órái a Zene- művészeti Főiskolán, s a JPTE A mai Magyarország olvasási kultúrájáról beszélt a Baranya megyei könyvtári napok keretében Szenté Ferenc, a Kölcsey alapítvány ügyvezető igazgatója, aki egyébként több, mint harminc évvel ezelőtt Pécsett könyvtároskodott. Úgy látja, a magyar még ma is olvasó nemzet.- Magam is megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy a hazai könyvtermelés ma 12 milliárd forintos piacot jelent. A Frankfurti Könyvvásár adataival ezt összevetve elmondhatjuk, hogy a magyarországi liberalizált könyvpiac túlteljesíti az európai átlagot.-Milyen ma az úgynevezett értékes munkák aránya?- Ma már inkább azt a kategóriát használjuk, hogy valami populáris-e vagy sem. A mostani forgalomnak közel nyolcvan százalékát olyan művek teszik ki, melyeket régen ponyvának mondtunk volna.- Kik a vásárlók?- A vevői kör mutatói szinte Művészeti Karán, a zenei tanszéken. A fuvola, ez a mozgékony, fürge hangszer ugyanúgy fejlődik, ahogyan a vele való zenélés technikája. Barth István a nagyobb hangsúlyt a mesterségbeli tudásra helyezi, de tud az új kísérletekről. Meglepő, mennyire sokszínű az a játék, amit a csőben lévő légoszloppal művelni tud egy tehetséges muzsikus. Beszélgetőpartnerem tanítványait sorolja, akik szerint szigorú mester.-A céltudatosság az egyik legfontosabb összetevője a zenei tehetségnek - állítja. - Sajteljesen rávetíthetők az ország foglalkoztatottsági és kereseti viszonyokat elemző térképére. Budapest kiemelkedik, Nyugat- Dunántúl magas, az Alföld elszürkül. Általában elmondhatjuk, hogy a városokon kívül jóval haloványabb a könyvpiac.-Igaz lenne, hogy kevesebb az olvasó, mint régen ?- Nehéz megmondani, hiszen például a szocialista brigádok vásárlási akciói, a bizományos értékesítés sok valódi adatot elfedett. Az biztos, hogy ma is olvasó nemzet vagyunk, bár elsősorban a mérhetetlen sok folyóirat között válogatunk, s nem a könyvek közt.-Milyen típusú lapok lettek az olvasók kedvencei?- A napilapok közül a bulvárlapok fogyasztása nőtt meg nagyon, különösen a városokban. A folyóiratok piacán a műsorújságokból és a női lapokból a legnagyobb a felvétel.- A vizuális műfajok betörése hozott-e változást az olvasáskultúrában ? nos, ma már több nemzetközileg is elismert fuvolásunk van ebben az országban annál, amennyit tisztességgel el tudunk tartani. Ő sohasem gondolt rá, hogy elmenjen az országból. Csak akkor sajnálja kissé az elvesztett lehetőségeket, amikor most, hogy szolgálati hangszerét visszaadta a zenekarnak, nem tud olyat venni magának, melyet tudása alapján igényelne, hiszen egy ilyen darab ára egy fél panellakás. így hát csak a 40 év alatt kapott díjak és elismerések kárpótolják. H. I. Gy. - Fotó: Müller A.- Nem igaz az, amit mondanak arról, hogy miközben a gyerek a számítógéppel játszik vagy tanul, elolvas onnan mást is, mondjuk egy-egy verset. Úgy látom, ma hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a magyar szépirodalom olvasásával nem csupán információkat gyűjtünk magunkba, hanem a társadalom nélkülözhetetlen, láthatatlan alkotóelemét, a társadalmon belüli érzelmi rezonanciát is létrehozzuk. Nem a nemzetiszínű szalagoktól vagyunk magyarok, hanem ezektől a lelki tartalmaktól.- Hogyan ébreszthető fel jobban az olvasási igény?-Azt hiszem, csak játékos módszerekkel, és elsősorban az iskolában. Ha ez nincs, marad a silányodó szókincs, s az a felszínes tudás, mely legfeljebb csak egy vizsga erejéig mozgósítható. A könyv azért sokáig érték lesz még. Már csak azért is, mert a lakást számítógéppel nem lehet dekorálni, de könyvekkel még igen. H. I. Gy. Hírcsatorna Monodráma két nyelven. A Pécsi Horvát Színházban október 21-én 18 órai kezdettel Gogol „Egy őrült naplója” című monodrámáját Bánky Gábor színművész, majd 20 órától horvát nyelven Darko Curdo, a Zágrábi Nemzeti Színház művésze alakításában láthatja a közönség. A darabot Halász- tóth Péter rendezte. Tamási Áron-emlékest. A száz éve született Tamási Áron íróra ünnepi esttel emlékeznek október 20-án 18 órai kezdettel Pécsett, a Dominikánus Házban. A Városi Könyvtár és a Pécsi Kulturális Központ közös rendezvényén Tüskés Tibor író mond bevezetőt, közreműködnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei. Zongorás trió. Pécsett, a Művészetek Háza Fülep Lajos termében hétfőn este 7 órakor a Magyar zongorás trió; Szentpéteri Gabriella (zongora), Modrián József (hegedű) és Rádi Ildikó (cselló) ad koncertet Schubert és Mozart műveiből. If jú alkotók lexikona. A Littera Nova Kiadó fiatal írók, költők és fiatalokat támogató lapok, alkotóközösségek 1998-as kiadványát jelenteti meg. November 15-éig 17-35 éves alkotók jelentkezhetnek - a határon túlról is. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumban átvehető jelentkezési lapot kitöltve a Littera Novához levélben kell elküldeni. 1054 Budapest, Széchenyi utca D/A.l. 5. Vendégek Erdélyből. Pécsett, az Ifjúsági Házban október 23-án 18 órakor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Kolozs Megyei Szervezetének küldöttsége és a vendéglátó Pécs-Baranyai Értelmiség Egyesület, az EMKE Baráti Kör, a Pécs Testvérvárosok Egyesülete és a Polgári Kör képviselői tartanak baráti estet. Az eseményen a vendégek részéről romániai magyar szakmai egyesületek és a közművelődés képviselői, valamint képzőművészek, muzeológusok, újságírók vesznek részt. Péter Károly „1956 Baranyában” című könyvének bemutatójára október 22-én 17 órai kezdettel kerül sor Pécsett, a Nevelők Házában. Az ismertetőt dr. Polányi Imre, a JPTE történész professzora tartja. (a) Olvasó nemzet maradtunk « Floppy-könyv Békéscsabán, a megyei könyvtár kiadásában megjelent az Új Aurora című irodalmi és művelődési folyóirat cikkjegyzéke. A repertórium számítógépes lemezen látott napvilágot. A Békés Megyei Könyvtárnak ez a negyedik „floppy-könyve”, eddig már közreadta a Körös-parti bibliotéka történetét, egy országos könyvtáros tanácskozás előadásait, valamint a Féja Géza munkásságát föltáró könyv- és cikkjegyzéket. A legújabb „számítógépes könyv” az antológiának induló, majd folyóiratként megjelenő lap teljes föltárása és az 1913-ban alakult Aurora-kör történetének feldolgozása. (MTI) Válogatás naiv festőművészek munkáiból. Orsós Teréz, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Fenyvesi József, Orsós Ferenc festményeit tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban. A tárlat október 28-ig látogatható. fotó: müller andrea Bertók László: A mindig ott szakad ki A bőr, s hogy folytatódik, s hogy így határtalan, a száll a végtelen, mint, s a kulcs, hogy zárva van. A bőr, a bőr a kulcsban, a perc a kulcs mögött, s a mindent kinyitottam, a beleőrülök. Az orr, a száj, a köldök, a bentről jönne ki, s a szem, a fül, a költők, az egybetördeli. A mindig ott szakad ki, a jaj, a most, a hús, s a nem tudom becsukni, az itt a vége, fuss.
