Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-18 / 286. szám

1997. október 18., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 11 A bicsérdi támaszpont A művésztelepek elhalásának korát éljük: az állami mecena­túra megszűnte és a privatizá­ció sok régi, kedvelt hely ka­puzárását jelend. De tevékeny művészek, lokálpatrióta ön- kormányzatok új alkotóműhe­lyeket is szerveznek. Nemrég számoltunk be Sellye város és hazai, határon túli fafaragók, grafikusok ilyen közös vállal­kozásáról, s mostanában már a Bicsérden dolgozó művészek is számvetést tarthattak. Három éve, hogy H. Bara- konyi Klára, Erdős János és Márkus Ilona pécsi művészek Vér József bicsérdi polgár- mester elé tárták tervüket: nyaranta adjon helyet a falu néhány festőnek, grafikusnak. Elférnek a faluházban, szál­lást, kosztot és kiállítóhelyet kapjanak, javasolta a polgár- mester az önkormányzatnak, amely azóta is évente meg­szavazza ezt a támogatást. Megkezdődött a munka: mára 50 mű van az önkor­mányzat tulajdonában. De más látszatja is van a művé­szek munkájának. Müller Má­ria építész megtervezte a fa­luközpontot, játszóteret csi­nált, Vanyúr István és Márkus Ilona szobraival díszített egy- egy az utcát, teret. Pandur Jó­zsef a templom művészettör­téneti értékeit térképezi fel, Soltra Elemér az iskola kiváló tanulóinak készített bronzpla­kettet. A legújabb közös vállalko­zás a templom körüli stációk helyreállítása. Soltra Elemér készíti a bronz reliefeket: a költségek egy részét a Képző- és Iparművészeti Lektorátus vállalta, a többit a községben élő családok ajánlották fel. Az idén Szilágyi Gábor, Szabadkáról származó festő is vendég volt itt. Elmondta: a 70-es években a pécsi és a ju­goszláviai művészek rendsze­res csere-kiállításokat szer­veztek éppen a művésztelepi kapcsolatok révén. Lehet, hogy egyszer Bicsérd is ilyen „támaszpont” lesz? G. T. Egy magatartás az időben Czine Mihály Veres Péterről A közelmúltban Czine Mihály irodalomtörténész volt a ven­dége a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumnak, ahol a 100 éve született Veres Péterre emlékeztek. Ebből az alkalomból kér­deztem meg a professzort, a népi írók - Móricz Zsigmond, Németh László, Szabó Pál és más alkotók - neves kutató­ját: mit képvisel ez az örök­ség, azon belül Veres Péteré.- Noha ma kevés szó esik róla, ő is felfedezett egy vilá­got. A legmélyebbről induló parasztságét. Megírta a „Gyepsort”, hogy megtudjuk, van, volt ilyen világ is. Szabó Pál vagy Tamási Áron eszté­tikailag tökéletesebbet alko­tott nála, de ilyen teljességgel egyikőjük sem mutatta fel ezt a miliőt. Nála minden a té­nyekből bomlik ki, a valóság beszél. Szociográfiai hitelű realizmusa nemcsak népraj­zosoknak ajánlott olvasmány. Megírta a Rossz asszonyt, majd a Balogh családot, pél­dázva azt a szótlan, szívós erőt, amely ugyan nem hallat magáról, de amire a társada­lom bizton támaszkodhat.- Veres Péter 1970-ben hunyt el, utolsó szavait nem véletlenül az a Sánta Ferenc jegyezte fel, aki a „Sokan vol­tunk" című novellát írta. Azt hajtogatta, hogy a „szekérnek mennie kell". Elsők közt sür­gette az erkölcsi megújulást.-Tudta, hogy anélkül tár­sadalmi megújulásról sem be­szélhetünk. És ez a mára is igaz. Ha az általa ábrázolt régi paraszti világ el is tűnt - ha az új házakra, a falvak megújult életére nézek, bizony jó, hogy így történt -, azért az az er­kölcs, emberi magatartás sok tekintetben megmaradt, és én bízom abban, hogy ezek az ér­tékek átszüremlenek, megje­lenhetnek az irodalomban is. Hiszen azért az a tájék - Mó­ricz Zsigmond, Krúdy, Váci Mihály, Ratkó József, kicsit odébb Ady, Szilágyi Domon­kos, Tamási Áron és mások nevével fémjelezve - Ma­gyarország egyik szellemi dagasztóteknője! És Veres Péter próbatétel-novellái is éppen az erkölcsi helytállás­ról, a fennmaradásról szólnak - miként lehet megkapasz­kodni, mint a homokban az akác. Mert a pusztán elbújni, a pusztáról megfutamodni nem lehetett.- Professzor úrtól - akiről tudni kell, hogy egy tízgyer­mekes juhászcsalád sarja — végül azt kérdezem, milyen ma a szülőfaluja, Hodász?- Hodász is nagyon sokat változott az évtizedek alatt. A régi szegénység eltűnt ott is. Sok új ház épült, módosak is. Csak valamennyiünk élete lett nyüzsgőbb, zavarosabb, ne­hezen áttekinthető. És ez nem igazán jó. B. R. Játék egy oszlop levegővel Manapság sokan azt hiszik, a fuvola inkább a nők hangszere. Ez azonban még néhány évti­zede sem volt így, amikor Barth István fuvolaművész erre a pályára lépett. A most 60 éves muzsikus 40 esztendőt töltött a Pécsi Szim­fonikus Zenekarnál. Amikor a legemlékezetesebb pillanatok­ról faggatom, nem is tud válasz­tani hirtelen, végül az első 15 évre emlékezik, amikor még minden új volt, izgalmas, maga a város is, hiszen Barth István Budapestről telepedett le a Me­csek tövébe.- Édesanyám zenetanár, édesapám festőművész volt - mesélte. - Zongorát tanultam, de a szívem mélyén hajóépítő akartam lenni. 12 évesen kezd­tem fuvolázni, de még a zenei gimnáziumból is elmentem volna. Értelmiségi szüleim azonban nem számítottak a leg­jobb kádernek egy mérnöki pá­lyához. Persze, nem bánta meg a vá­lasztást, hiszen amikor végzett, kevés fuvolista volt az ország­ban, és Pécsett gyakorlatilag zavartalan vadászterületre ta­lált. Ez sok önállóságot adott, koncerteket, melyeket saját maga állíthatott össze. A mun­kával együttjáró dolgok izgat­ták, a játék a színházban, a ze­nei műfajok sokszínűsége s a tanítás. Most, hogy nyugdíjas, mintha még több tanítanivalója volna. Hétfőtől péntekig este 7- ig is eltartanak az órái a Zene- művészeti Főiskolán, s a JPTE A mai Magyarország olvasási kultúrájáról beszélt a Baranya megyei könyvtári napok kere­tében Szenté Ferenc, a Kölcsey alapítvány ügyvezető igazga­tója, aki egyébként több, mint harminc évvel ezelőtt Pécsett könyvtároskodott. Úgy látja, a magyar még ma is olvasó nem­zet.- Magam is megdöbbentem, amikor megtudtam, hogy a ha­zai könyvtermelés ma 12 milli­árd forintos piacot jelent. A Frankfurti Könyvvásár adatai­val ezt összevetve elmondhat­juk, hogy a magyarországi libe­ralizált könyvpiac túlteljesíti az európai átlagot.-Milyen ma az úgynevezett értékes munkák aránya?- Ma már inkább azt a kate­góriát használjuk, hogy valami populáris-e vagy sem. A mos­tani forgalomnak közel nyolc­van százalékát olyan művek te­szik ki, melyeket régen pony­vának mondtunk volna.- Kik a vásárlók?- A vevői kör mutatói szinte Művészeti Karán, a zenei tan­széken. A fuvola, ez a mozgékony, fürge hangszer ugyanúgy fejlő­dik, ahogyan a vele való zené­lés technikája. Barth István a nagyobb hangsúlyt a mester­ségbeli tudásra helyezi, de tud az új kísérletekről. Meglepő, mennyire sokszínű az a játék, amit a csőben lévő légoszloppal művelni tud egy tehetséges muzsikus. Beszélgetőpartne­rem tanítványait sorolja, akik szerint szigorú mester.-A céltudatosság az egyik legfontosabb összetevője a ze­nei tehetségnek - állítja. - Saj­teljesen rávetíthetők az ország foglalkoztatottsági és kereseti viszonyokat elemző térképére. Budapest kiemelkedik, Nyugat- Dunántúl magas, az Alföld el­szürkül. Általában elmondhat­juk, hogy a városokon kívül jó­val haloványabb a könyvpiac.-Igaz lenne, hogy kevesebb az olvasó, mint régen ?- Nehéz megmondani, hi­szen például a szocialista bri­gádok vásárlási akciói, a bizo­mányos értékesítés sok valódi adatot elfedett. Az biztos, hogy ma is olvasó nemzet vagyunk, bár elsősorban a mérhetetlen sok folyóirat között válogatunk, s nem a könyvek közt.-Milyen típusú lapok lettek az olvasók kedvencei?- A napilapok közül a bul­várlapok fogyasztása nőtt meg nagyon, különösen a városok­ban. A folyóiratok piacán a mű­sorújságokból és a női lapokból a legnagyobb a felvétel.- A vizuális műfajok betörése hozott-e változást az olvasás­kultúrában ? nos, ma már több nemzetközi­leg is elismert fuvolásunk van ebben az országban annál, amennyit tisztességgel el tu­dunk tartani. Ő sohasem gondolt rá, hogy elmenjen az országból. Csak akkor sajnálja kissé az elvesz­tett lehetőségeket, amikor most, hogy szolgálati hangszerét visszaadta a zenekarnak, nem tud olyat venni magának, me­lyet tudása alapján igényelne, hiszen egy ilyen darab ára egy fél panellakás. így hát csak a 40 év alatt kapott díjak és elisme­rések kárpótolják. H. I. Gy. - Fotó: Müller A.- Nem igaz az, amit monda­nak arról, hogy miközben a gyerek a számítógéppel játszik vagy tanul, elolvas onnan mást is, mondjuk egy-egy verset. Úgy látom, ma hajlamosak va­gyunk elfelejteni, hogy a ma­gyar szépirodalom olvasásával nem csupán információkat gyűjtünk magunkba, hanem a társadalom nélkülözhetetlen, láthatatlan alkotóelemét, a tár­sadalmon belüli érzelmi rezo­nanciát is létrehozzuk. Nem a nemzetiszínű szalagoktól va­gyunk magyarok, hanem ezek­től a lelki tartalmaktól.- Hogyan ébreszthető fel jobban az olvasási igény?-Azt hiszem, csak játékos módszerekkel, és elsősorban az iskolában. Ha ez nincs, marad a silányodó szókincs, s az a fel­színes tudás, mely legfeljebb csak egy vizsga erejéig mozgó­sítható. A könyv azért sokáig érték lesz még. Már csak azért is, mert a lakást számítógéppel nem lehet dekorálni, de köny­vekkel még igen. H. I. Gy. Hírcsatorna Monodráma két nyelven. A Pécsi Horvát Színházban október 21-én 18 órai kez­dettel Gogol „Egy őrült nap­lója” című monodrámáját Bánky Gábor színművész, majd 20 órától horvát nyel­ven Darko Curdo, a Zágrábi Nemzeti Színház művésze alakításában láthatja a kö­zönség. A darabot Halász- tóth Péter rendezte. Tamási Áron-emlékest. A száz éve született Tamási Áron íróra ünnepi esttel em­lékeznek október 20-án 18 órai kezdettel Pécsett, a Dominikánus Házban. A Városi Könyvtár és a Pécsi Kulturális Központ közös rendezvényén Tüskés Tibor író mond bevezetőt, közre­működnek a Pécsi Nemzeti Színház művészei. Zongorás trió. Pécsett, a Művészetek Háza Fülep La­jos termében hétfőn este 7 órakor a Magyar zongorás trió; Szentpéteri Gabriella (zongora), Modrián József (hegedű) és Rádi Ildikó (cselló) ad koncertet Schu­bert és Mozart műveiből. If jú alkotók lexikona. A Littera Nova Kiadó fiatal írók, költők és fiatalokat támogató lapok, alkotókö­zösségek 1998-as kiadvá­nyát jelenteti meg. Novem­ber 15-éig 17-35 éves alko­tók jelentkezhetnek - a ha­táron túlról is. A Művelő­dési és Közoktatási Minisz­tériumban átvehető jelent­kezési lapot kitöltve a Lit­tera Novához levélben kell elküldeni. 1054 Budapest, Széchenyi utca D/A.l. 5. Vendégek Erdélyből. Pé­csett, az Ifjúsági Házban ok­tóber 23-án 18 órakor az Erdélyi Magyar Közműve­lődési Egyesület Kolozs Megyei Szervezetének kül­döttsége és a vendéglátó Pécs-Baranyai Értelmiség Egyesület, az EMKE Baráti Kör, a Pécs Testvérvárosok Egyesülete és a Polgári Kör képviselői tartanak baráti estet. Az eseményen a ven­dégek részéről romániai magyar szakmai egyesüle­tek és a közművelődés kép­viselői, valamint képzőmű­vészek, muzeológusok, új­ságírók vesznek részt. Péter Károly „1956 Ba­ranyában” című könyvé­nek bemutatójára október 22-én 17 órai kezdettel ke­rül sor Pécsett, a Nevelők Házában. Az ismertetőt dr. Polányi Imre, a JPTE törté­nész professzora tartja. (a) Olvasó nemzet maradtunk « Floppy-könyv Békéscsabán, a megyei könyvtár kiadásában megje­lent az Új Aurora című iro­dalmi és művelődési folyó­irat cikkjegyzéke. A reper­tórium számítógépes leme­zen látott napvilágot. A Békés Megyei Könyv­tárnak ez a negyedik „floppy-könyve”, eddig már közreadta a Körös-parti bib­liotéka történetét, egy or­szágos könyvtáros tanács­kozás előadásait, valamint a Féja Géza munkásságát föl­táró könyv- és cikkjegyzé­ket. A legújabb „számítógé­pes könyv” az antológiának induló, majd folyóiratként megjelenő lap teljes föltá­rása és az 1913-ban alakult Aurora-kör történetének feldolgozása. (MTI) Válogatás naiv festőművészek munkáiból. Orsós Teréz, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Fenyvesi József, Orsós Ferenc festményeit tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárban. A tárlat október 28-ig látogatható. fotó: müller andrea Bertók László: A mindig ott szakad ki A bőr, s hogy folytatódik, s hogy így határtalan, a száll a végtelen, mint, s a kulcs, hogy zárva van. A bőr, a bőr a kulcsban, a perc a kulcs mögött, s a mindent kinyitottam, a beleőrülök. Az orr, a száj, a köldök, a bentről jönne ki, s a szem, a fül, a költők, az egybetördeli. A mindig ott szakad ki, a jaj, a most, a hús, s a nem tudom becsukni, az itt a vége, fuss.

Next

/
Oldalképek
Tartalom