Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-06 / 274. szám

1997. október 6., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 A tevékeny részvétel keretei lehetnének Fordulópont a civil életben Az állampolgárok kezdemé­nyezőkészségétől függ, hogy milyen erős és szervezett civil társadalom alakul ki Magyarországon. Százötven közösség képvise­lőinek részvételével kétnapos országos konferenciát rendezett a szocialista párt a hétvégén a civil szervezetek helyéről, jövő­jéről. A tanácskozáson két poli­tikus - Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke és Kiss Péter munkaügyi mi­niszter - is kifejtette ezzel kap­csolatos véleményét. Az MSZP ügyvezető alel­nöke kijelentette: az önszerve­ződés még nem éri el a kívánt mértéket, tulajdonképpen a for­dulópontnál tart a társadalom. Mindenesetre a közhasznú szervezetekről szóló, úgyneve­zett nonprofit törvény - termé­szetesen ha a parlament elfo­gadja - hosszú időre meghatá­rozhatja a civil társadalom fej­lődésének irányát. Kiss Péter hozzátette: jó lenne, ha a jövőben az ország polgárai nem egyfajta szemlé­lőként, zsűriként élnék meg a parlamenti választások közötti időszakot, hanem tevékenyen részt vállalnának a feladatok minél eredményesebb megva­lósításában. Ehhez pedig kitűnő keretet adhatnának a civil szer­vezetek. A konferencia résztvevői ál­lásfoglalást fogalmaztak meg. Ebben kiemelték: fontos lenne, hogy az önkormányzatok és a művelődési házak teremtsenek egyfajta szolgáltatói hátteret e szervezeteknek, ám ehhez a kormány segítsége is kell. Nátha van, influenza nincs Október elején a szokásosnál is többen és többet tüsszö- günk, krákogunk. Amikor hirtelen kitavaszodik, ha­sonló okokból lábad könnybe a szemünk. Évről évre visszatérő jelenség ez. Ráadásul riadalmat kelt. Inf­luenzára gyanakszunk. Ám mi­ként máskor ugyancsak, a köz­egészségügyi és járványügyi szakemberek ezúttal is meg­nyugtatnak: csupán náthásak vagyunk és nem influenzásak. Mostani bajunk oka (is) fő­ként az, hogy a kelleténél könnyedébben öltözünk. Nem követjük az időjárás változá­sait. Éllenálló-képességünk pe­dig gyöngébb a kelleténél. A szakemberek újfent ma­gyarázzák: a nátha és az influ­enza kórokozói alapvetően kü­lönböznek egymástól. A fertő­zés következményei is mások. Csupán a köznyelvben az em­berek a kettőt keverik. A nátha általában 2-3 napig tart és nem jár szövődménnyel. Ritkán lázasodunk be, legfel­jebb hőemelkedésünk van. Szó szerint ragadós baj ez: csepp­fertőzéssel terjed. Jó tanács: ha tehetjük, kerüljük a túlzsúfolt helyeket és fokozottabban ügyeljünk a higiéniára. Jó szol­gálatot tesz a sok C-vitamin, a meleg kamillatea. Világszerte, így nálunk is népszerűek már azok a gyógy­szernek nem minősülő, gyógy­hatású készítmények, amelyek elszopogatásával nemcsak gyorsan leküzdhetők a légúti fertőzések, hanem kialakulásuk is megakadályozható. (cs. b.j.) Menekültek Magyarországon. Az utóbbi tíz esz­tendőben több mint 135 ezer menekült érkezett Magyaror­szágra. Életük témául szolgált a fotóművésznek is, miként ezt eM Soós Györgynek a BM Duna Palotában látható, Nagyatádon készült képei is bizonyítják, fotó: feb/diósi imre Tárgyalások a jövő évi minimálbérről A növekedés meghaladhatja az inflációt Hamarosan ismét tárgyalóasztalhoz ülnek a szociális partne­rek, hogy a jövő évre esedékes minimálbér-emelésről egyez­tessenek. A jelenlegi 17 ezer forintos minimálbért a szak- szervezetek legalább az átlagos béremelési mértéknek megfe­lelően kívánják növelni. Az eddigi tárgyalásokon a jö­vőre országosan ajánlandó béremelési mértékekre konk­rét ajánlatot csak a kormány­zat fogalmazott meg. E szerint 14,5 százalékos átlagos bér­emelési mértéket és 16 száza­lékos maximumot tartana el­fogadhatónak a kabinet. Amennyiben ezzel egyetér- tenének a szakszervezetek és a munkaadók, illetve jóváhagy­nák azt is, hogy a minimálbér­emelést ehhez igazítsák, akkor jövőre reálértékben is javul­hatna a legalacsonyabb bérek pozíciója. A minimálbér eme­lése így kis mértékben megha­ladhatná a feltételezett 13,5 százalékos inflációt. A mini­málbér-emelés az elmúlt év­ben 6 százalékkal, 1995-ben 9, 1994-ben 1, 1993-ban 10 szá­zalékkal maradt el az átlagos fogyasztói áremelkedéstől. Ä Munkaügyi Minisztérium szakmai főosztályának össze­állítása szerint a minimálbér bruttó összege ezekben az években még az átlagkereset 33 százalékát sem érte el. A bruttó minimálbér 1996-ban 30,5 százaléka volt az átlagke­resetnek, 1995-ben 31, 1994- ben 31,2, 1993-ban 32,8 szá­zaléka. A minimálbér az idén Í7 ezer forint, az előző évek­ben 14 308; 12 058; 10 375, il­letve 8917 forint volt. A szakszervezetek már ko­rábban is felléptek azért, hogy a minimálbéreket január 1-jé- től emeljék, ezt az idén sike­rült elérniük. Attól viszont to­vábbra is elzárkóznak a mun­káltatók érdekképviseletei, hogy valamennyi ágazatban egyszerre alkalmazzák a meg­emelt legkisebb bért. Az ag­rárágazat korábban is csak hó­napokkal később tudott átállni. Számvevőszéki jelentés a közműfejlesztésről Jogtalan felhasználás - félreértésből Az önkormányzatoknak juttatott központi előirányzatok - a normatív támogatással szemben - pontosan meghatározott feladatok támogatására szolgálnak. Gyakran mégsem a cél­nak megfelelően használják fel e pénzeket, s nyilvántartásuk is pontatlan. Ezekre a visszásságokra hívja fel a ügyeimet az Állami Számvevőszék jelentése.- A rengeteg jogszabály és az adminisztratív kötelezettségek valóban bonyolítják az ön- kormányzatok munkáját - szögezi le Németh Péterné, az ÁSZ főtanácsosa. - Gyakoriak a jogszabályok pontatlan meg­fogalmazásából eredő félreér­tések. Például a közműfejlesz­tések esetén nem mindegy, hogy kapacitásnövelésről vagy a kapacitáskihasználás növeléséről van-e szó. A törvény értelmében az új közmű beruházásához vagy a meglévő kapacitás bővítésé­hez 15 százalékos támogatás vehető igénybe. Ha valaki az elkészült közműre utólag kap­csolódik rá, az nem jelent ka­pacitásnövelést, csak a meg­lévő kapacitás jobb kihaszná­lását. Erre pedig nincs költ­ségvetési támogatás. Ráadásul nemcsak magán- személyeknek, hanem közin­tézményeknek, vállalatoknak is nyújtottak ilyen támogatást egyes önkormányzatok, holott a törvény csak lakossági tá­mogatásra vonatkozik. A közműfejlesztésre nyújtott 75 milliós támogatásból 3 és fél milliót jogtalanul használtak fel az önkormányzatok. Az ÁSZ ugyanakkor szor­galmazza, hogy a lakosság el­szegényedése miatt mielőbb kerüljön sor a ’91-es rendelet módosítására. 1992-94-ben voltak a legnagyobb vízköz­műfejlesztések, a kapacitások még ma is kihasználatlanok, a lakossági beruházások viszont erősen visszaestek. A vidékiek zöme nem engedhet meg ma­gának jelentősebb, 60 ezer forintos vagy annál nagyobb kiadást. A kapacitásnövelés fogal­mát pontosítani illetve tágítani kellene. Csernyánszki Judit Tehetséggondozó kollégiumok A problémák a jelenlegi gazda érdektelenségébóí fakadnak Az iskolai kollégiumok gyakran több megyére kiterjedő ré­giók, vagy az egész ország igényeit elégítik ki, fenntartóik mégis a helyi önkormányzatok. Ez az ellentmondás időnként már-már a létüket veszélyezteti. Egész napos konferencián elemezték a kollégiumok helyzetét a szakemberek szombaton Budapesten. Tisz­tázandó az alapkérdést, Bá­thory Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium he­lyettes államtitkára elöljáró­ban leszögezte: ez az intéz­ményrendszer nem mostoha- gyermek, de kétségtelen, hogy a jelenleginél nagyobb fi­gyelmet kell kapnia. Mint mondta, a közoktatás távlati fejlesztésével kapcsola­tos alapdokumentumok több­nyire elkészültek, ám jó né­hány kérdéskör még nyitott. Ilyen például a tehetségneve­lés és a felzárkóztatás, ami el­választhatatlan a kollégiumok jövőjétől. A helyettes államtitkár nem vitatta: a hálózat súlyos, meg­oldatlan gondja a fenntartó önkormányzatok érdekeltsé­gének hiányával magyaráz­ható. Ennek következtében az intézmények elszegényednek, s akár meg is szűnhetnek, ahogy erre már volt példa. Fenntartásuk érdekében a Kollégiumi és Szakmai Ér­dekvédelmi Szövetség által javasolt közalapítványi forma helyett a tárca inkább azt sze­retné, ha a kollégiumok a me­gyei önkormányzatok tulajdo­nába kerülnének át. A közala­pítványok, mint fenntartók, létrehozásával kapcsolatban nehézséget okoz ugyanis, hogy ahhoz törvényt kellene módosítani. Ezzel a szövetség is tisztában van, emiatt már több párt parlamenti képvise­lőjét meg is keresték. Hírcsatorna Alkotmánybírósági ülés. Az Alkotmánybíróság mai ülésén megtárgyalja azt az indítványt, amely kifogásolta, hogy az Or­szággyűlés házszabálya nem teszi lehetővé, hogy 50 képvi­selő alkotmányossági vizsgála­tot kérhessen a zárószavazást megelőzően. Nyugdíjasok fóruma. Az idősek világnapja alkalmából közös fórumot rendezett a Ke­reszténydemokrata Néppárt és a Nyugdíjasok Pártja szomba­ton a KDNP központjában. El­hangzott, hogy a nyugdíjak re­álértéke 1990 óta több mint 50 százalékkal csökkent. Választási szövetség. „Együtt Magyarországért” elnevezéssel választási szövetséget hozott létre és megállapodást írt alá tegnap Móron több szervezet. A szövetség parlamenten kívüli pártokat, köztük a Vállalkozók Pártját és a Köztársaság Pártot, továbbá 60-65 civil szervezetet tömörít. Nincs alkalmasabb. Kiss De­zső akadémikus az MSZP Bal­oldali Tömörülése hétvégi ülé­sén úgy vélte, hogy Horn Gyula pártelnöksége csökkenti az MSZP választási esélyeit, de tudomásul kell venni, hogy he­lyette nincs alkalmasabb sze­mély és nincs alternatívája az elnökség élén. Lemondott utazás. G. Nagyné Maczó Ágnes, az Or­szággyűlés alelnöke lemondta amerikai útját, „az ellene indí­tott agresszív támadások soro­zata miatt”. így nem tud részt venni költő férje társaságában az amerikai magyarok ’56-os emlékünnepségén sem. Elítélt gyújtogatok. A Deb­receni Városi Bíróság két év hat hónap börtönre ítélte Kiss Andrást, aki 1995. január 6-án a debreceni zsidó hitközség zsinagógájában felgyújtotta a tóratekercsek őrzésére szolgáló szekrényt. Társa, Sz. Tibor a fiatalkorúak fogházában letöl­tendő egy év két hónapi sza­badságvesztést kapott. Szabó Magda 80 éves. Szabó Magda Kossuth-díjas írót 80. születésnapja alkalmából szombaton szülővárosában, Debrecenben, a Református Kollégium dísztermében kö­szöntötték, és átnyújtották neki Bíró Lajos festőművész róla készített portréját. Aranyhalak. A szombati hor­gász évadzárón tizennégy spe­ciálisan megjelölt halat bocsá­tottak a Tisza-tóba. Az „arany­halak” kifogói egy évig ingyen horgászhatnak majd a kedvelt pihenőhely vizében. Pannonhalma Világörökség lett Szent Márton monostora, az 1000 éves Pannonhalmi Bencés Főapátság, a Világörökség része lett. A kitüntető oklevelet Bernd von Droste, az UNESCO Világörökség Központ igazga­tója szombaton adta át Baja Ferenc miniszternek valamint a házigazda Várszegi Asztrik főapátnak. A keresztény magyarság honi bölcsője - hangzott el az ün­nepségen -, egyetemes emberi és kulturális értékek hordozója. A monostor nemcsak páratlan értékű műemléki együttes, hi­szen a ház él ma is: falai között imádkozik és dolgozik a bencés közösség, tanul több száz fiatal. Baja Ferenc hangoztatta: a budai Vámegyed, Hollókő és Aggtelek után, amely a szlovák karszttal közösen került fel a vi- lágörökségi jegyzékbe, Pan­nonhalmát, államiságunk jel­képét is az egyetemes értékek közé emelték. A jegyzékben 104 ország 509 emléke szerepel, egyebek között a Kínai Nagy Fal, Ve­lence lagúnái, az athéni Akro- polisz. A kitüntető cím kötelez bennünket a -múlt értékeinek gondozására - figyelmeztetett a miniszter. Mint elmondta: az elmúlt években csaknem egy- milliárd forintot költöttek a Vi­lágörökség részét képező hazai emlékek megóvására. A Világörökség státusát jogi­lag az épített környezet alakítá­sáról és védelméről szóló tör­vény rögzíti, amelyet az idén fogadott el a Parlament. A megőrző rekonstrukciós mun­kákat folytatják, erre a célra jö­vőre mintegy 100 millió forin­tot különítenek el. A Főapátság főkönyvtárának gyarapítására, a Bazilika falképeinek, ólom­üvegeinek restaurálására 14 millió forintos támogatást ad a környezetvédelmi alap. Bernd von Droste Pannon­halma jelentőségét méltatta: az európai kultúra egyedi szimbó­luma, a magyar identitás meg­testesítője. Az igazgató hangoz­tatta: a világörökségi együtt­működésjogi alapját az a nem­zetközi egyezmény alkotja, amely éppen 25 éve létesült. Ebben a világméretű kulturális dialógusban alkalom nyílik a tolerancia gyakorlására, a sok­féleség tiszteletére, a másság elfogadására. Állatvédők felvonulása. Állatbarátok százai vonultak tegnap végig Budapesten, az Andrássy úton, kedvenceik társaságában, hogy felhívják a figyelmet az állatok szeretetére és jogaira. Ä menet élén az Állatkert pónilófogata haladt. fotó: feb/diósi imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom