Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-05 / 273. szám

1997. október 5., vasárnap Magyarország - Déi-dvnántúl Dunántúli Napló 3 Fenyeget a Lyme-kór Magyarországon Zala, So­mogy és Vas megyékben talál­ható a legtöbb kullancs. S amíg a hazánkban egyre inkább el­szaporodó Lyme-kór baktériumát a világ más ré­szein maximum harminc szá­zalékos arányban hordozzák a kullancsok, nálunk még a nyolcvan-százszázalékos fer- tőzöttség is kimutatható bizo­nyos vidékeken. A kór a csípést követően egy hónapon belül bőrpírral lepi meg a fertőzött embert, majd néhány héttel később szív- és ízületi, valamint idegrendszeri panaszok jelentkeznek. Védő­oltás egyelőre nincs ellene, a védekezés módja a kullancs elkerülése mellett az állatka lehető leggyorsabb, lehetőleg 24 órán belüli eltávolítása - ha lehet, csipesszel. Régebben is sokan szenved­tek a Lyme-kórban, mondja dr. Ferencz Adrienn, a László Kórház főorvosa, legfeljebb nem ismerték föl, hogy miről van szó. Ugyanakkor egy spon­tán gyógyhajlam következté­ben az első klinikai jel, a nagy bőrpír akár magától is elmúlha­tott. Az is biztos, mondja a fő­orvosnő, hogy egyre több Lyme-kórral fertőzött kerül a klinikákra, ellentétben az ugyancsak kullancs által oko­zott, vírusos agyvelőgyulla- dásban szenvedőkkel, akik száma hosszú idők óta stabilan háromszáz körüli évente. A Lyme-kór az általában szokásosnál lényegesen na­gyobb mennyiségű antibioti­kummal gyógyítható. A fer­tőző agyvelőgyulladás ellen pedig csak oltással lehet véde­kezni, mert az azt okozó vírust ölő szerrel nem rendelkezik az orvostudomány. Védőoltás mindazoknak adható, akik nem allergiásak a tojásfehérjére. Cs. L. A kullancs által fertőződött megyék sorrendje Magyarországon A kullanccsal nem jelölt megyékben viszonylag alacsony a f ertözodöttség. Mértéktelen hitelesség Nincs a közfigyelem hom­lokterében, hogy a mérő­eszközöknek törvényes rendjük van, amely felett az Országos Mérésügyi Hivatal őrködik országos etalonok alapján. Minden joghatással járó mérést hitelesített eszköz­zel kell elvégezni. A szol­gáltatás és ellenszolgálta­tás mértékét megállapító a legtipikusabban ilyen. Az űrmértékeket, keres­kedelmi méterrudat nem kell újrahitelesíteni, a fából vagy műanyagból készült hordókat viszont évente. A mérlegek, a súlyok két­évente, a vérnyomásmérők két-három, a több fázisú elektromos fogyasztásmé­rők 15 évente, a vízközegű hőfogyasztásmérők 4 évente szorulnak újrahite­lesítésre. Még a szerencse- játék eszközöket is két­évenként hitelesíttetni kell. Mostanában a vízfo­gyasztás mérése országos slágertéma. Fogyasztói reklamációk esetén sem mindegy - a szolgáltatóval kötendő szerződéskor ér­demes erre figyelni -, hogy a bekötési és törzshálózati vízmérőket (amelyekkel nincs probléma) 4, az el­számolásra szolgáló mel­lékvízmérőket 6 évente újra kell hitelesíteni. Ám a költségmegosztásra szol­gáló mellékvízmérők hite­lességének érvényessége korlátlan. Ez csapda lehet: a hitelesített mérőeszköz az ellenkező bizonyításáig úgy tekintendő, hogy nincs mérési eredményt befolyá­soló hibája. D. 1. Népszerűtlen kutatás A megyei jogú városok szövetsége döntött úgy, hogy a 25 településen ké­szített egy közvélemény­kutatást, amelynek részese lenne Szekszárd is. A do­log - pedig csak 450 000 forintba került volna - pil­lanatok alatt megfeneklett, mivel a legutóbbi városi közgyűlésen a helyi szocia­listák közül ketten is ellene szóltak. A polgári szövet­ség képviselői pedig egyér­telműen elvetették. A kérdések között olyanok szerepeltek, hogy milyen népszerűek a pár­tok, a polgármester, mivel elégedettek és elégedetle­nek az emberek. A kérdés­sor egyértelműen azokat segíti, akik éppen most vannak a városban „ha­talmon” - mondta dr. Tol­lár Tibor kisgazda és Nyerges Tibor, MDF-es képviselő is. A szocialista Csányi László közölte, hogy ő sem adna egyetlen fillért sem közvélemény­kutatásra. Ezt az ugyan­csak szocialista Vadas Fe­renc azzal toldotta meg, hogy ő inkább találna en­nek a 450 ezer forintnak helyet választókörzetében. Hazafi Zs. Drogra éhesek a kutyák Rinit és Henit, a két németju­hász kutyát csaknem fél éven át nevelték a Baranya megyei Csamótán és Németiben, hogy képesek legyenek az őrzésre, ül­dözésre és kábítószer-keresésre. Mestereik szerint a génjeikbe is beépültek az új tulajdonságok, melyeket szaporítás után köly- keik örökölnek. Túlzó a megál­lapítás, de tény, hogy naponta 30-60 perces idomítással alakul­tak ki az új vonások. Most már az amerikai K 9-es Drogellenes Csoportban dol­goznak az állatok, és állo­mányba vették őket a texasi se­riff-központban. Annyira elé­gedettek velük az USA-beli drogkeresők, hogy gazdáik: Burai Béla és Pécsi János ju­talmul külföldi drogüldözési kurzuson vehettek részt. A te­nyésztők egy belgajuhász mali- nois kutyát is kaptak, amelyet a legkitűnőbb drogkeresőnek le­het kiképezni, napi legkevesebb harminc perces szoktatással alig 2-3 hónap alatt. Az állat ugyanis szívesen és mindig visszahozza az eldobott tárgya­kat, kis túlzással akár a világ végéről is. Ha kell, óránként százszor is elhajítják a nyűhe- tetlen labdát, amelynek a belse­jébe a drogok illatát imitáló kapszulát teszik. A legkedve­zőbb az lenne, ha eredeti koka­int, marihuánát, heroint, amfe- tamint és extasi-tablettát rejtene a labda; nálunk azonban tilos háznál kábítószert tartani. Az USA-ban most ezeket a drogfé­leségeket kerestetik a kutyák­kal. Először az udvarban, majd idegen portákon gyakorolnak úgy, hogy minél több embert is lássanak az ebek. Szokják a so­kaságot, ami majd a reptereken, a határőrségeken vár rájuk az ellenőrzés során. Autó, roncs­jármű, padlástér nehezen fellel­hető részein, sőt patakvízben is helyeznek el ál-kábítószert. Je­lenleg kilenc malinois-kölyök tréningezik. Fred, Erik és Elmó már most biztos, hogy bevál­nak. Az még nem dőlt el, hogy a drog meglelésekor vakkant- sanak-e vagy kaparással jelez­zék a rejtekhelyét. Hazánkban magánvállalko­zásban csak Baranyában ké­peznek többféle bűnüldözési feladatot ellátó kutyákat. A vál­lalkozók spániellel és labrador- ral kezdték, de a két faj csak a drogfelderítésre alkalmas. Ri- ninek és Heninek is húsz ve­zényszót tanítottak meg néme­tül, lévén az oktatás nyelve a német. Amikor más dologra te­relődött a szó, magyarul beszél­tek hozzájuk. Az idekerült ma- linois-ok még alig értik a ma­gyar becéző szavakat. Csuti J. Visszakozott aMETÉSZ A Mezőgazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetségének országos elnöksége szombaton, rendkívüli ülésén visszavonta ko­rábbi határozatát és helyreállította Kósa Gyula elnöki tisztét. Zsikla Győző alelnök elmondta: kezdettől fogva nem közte és Kósa Gyula között volt ellentét, hanem az elnök és az elnökség között. A személyi kérdések további ki­vizsgálására független bizottságot hoznak létre. A dyslexia nem betegség A dyslexia (olvasás- készség-hiány) és a dysgraphia (csökkent írásképesség) nem be­tegség, rendbehoz­ható, csak minél ko­rábban kell hozzákez­deni - hangoztatták a szakemberek a Dysle- xiás Gyermekekért Egyesület szombati budapesti fórumán. Az egyesület szorgal­mazza, hogy minden általános iskolában legalább egy logopé­dust, illetve egy, a dyslexia és dysgraphia területén járatos úgy­nevezett fejlesztő pe­dagógust alkalmazza­nak. A szakemberek fontosnak tartják azt is, hogy mind több óvodában vezessék be a dyslexia- és a dysgraphia-szűrést. Légitámadás - lecsóbombával Kollégám töltött káposztát és rizses lecsót kívánt enni ebédre. A konzerves dobozokat annak rendje és módja szerint egy lá­basba helyezte, beleöntött kellő mennyiségű vizet, s forralni kezdte az előírt tizenöt percig. Közben kiment a konyhából, s azután tért vissza, miután, mint valami légitámadás esetén, elementáris erejű robbanás ráz- kódtatta meg a levegőt. A két konzerv ugyanis fel­robbant, a mennyezetből lesza­kítva egy darabot, s kitörve az ablakot. A falakat beborította a káposzta és a rizses lecsó ritka elegye - nem éppen étvágyger­jesztő módozatban. Hogy az ételkonzervek adott esetben bombaként viselked­hetnek-e, arról az egyik nagy konzervgyárunk - nevének közléséhez hozzá nem járuló - műszaki igazgatóját kérdeztük. Elmondása szerint az elmúlt ti­zenöt esztendőben ilyen esetről nem hallott. Úgy gondolja vi­szont, hogy nem szerencsés magára hagyni a melegedő konzerveket, mert a forrásban lévő víz egy idő után elpárolog, s a magányos konzervek felhe- vülnek. A bennük lévő nedves­ség gőzzé alakul a zárt térben, s a gőz szétrobbantja a dobozo­kat. Ha a folyamatok az előírá­soknak megfelelően zajlanak, akkor a konzervek nem jelente­nek közvetlen életveszélyt. Persze, azért a szavatossági idő lejártát érdemes előtte meg­tekinteni. A nő jobban sugároz Minden sugároz: a koz­mosz, a Föld mélye, a házfa­lak és az ember is. A nők teste több bioenergiát bocsát ki, mint a férfiaké. Az elő­ember kialakulásának hajna­lán - 4—5 millió éve - a kozmikus sugárzás a mosta­ninak majd a tízszerese volt. A földkéregből erőtelje­sebb dózissal érkezik a kal­cium, az uránérc és a radon­gáz sugárzása. Az utóbbi je­lenléte miatt a lakosok meg­rémülnek, míg a szakembe­rek véleménye megoszlik a súlyosságot illetően. Van­nak, akik minden sugárzást károsnak vélnek, mások pe­dig a természetes sugár­adagokat alig tartják zava­rónak. Nincs egyértelműen megállapított veszélyességi határérték. Szinte mindenki másképp reagál a kéreg- és az űrbéli sugárzás-mennyi­ségekre. Olyan esetről nem tudnak, hogy a természetes sugárzáshatás miatt meghalt volna valaki. Mindenesetre ellenőrzik, hogy az építő­anyagok sugárzás-terhelt­sége mekkora. A pécsi panel keveset sugároz, tehát nem árt az egészségnek. A lakásban összegyűlnek a sugárzások. Ha meg az épület alatt káros erőterű kőzetek, vizek bújnak meg, rosszul alszanak a lakók, akár lidérceket is érzékel­hetnek. A szellőztetés tehát - főként az esti - fontos. Cs. J. Cseri L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom