Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-29 / 296. szám

1997. október 29., szerda Politikai Vitafórum Pünántúli Napló 11 Baranya a XXI. század küszöbén Az MDF ügyvezető el­nöke dr. Gé- mesi György az elnökök ülésén „Mi­lyen Magyar- országon sze­retnénk élni” kérdéssel kezdte beszédét, majd folytatta, hogy „olyan Magyarországon, ahol rend, biztonság és tisztes­séges gyarapodás van.” Milyen Baranyában szeret­nénk élni, tehetjük fel mi is a kérdést, és közel négyszázezren válaszolhatnánk ugyanezt, hogy olyan Baranyában, ahol rend, biztonság és gyarapodás van. Lezsák Sándor elnök szintén az elnökök ülésén arról beszélt, hogy az embereket, Magyaror­szágot az elmúlt 3 évben 4 csa­pás érte: „a Bokros-csomag, a stratégiai ágazatok privatizáció­ja, az egészségügy szétzilálása, valamint a földtörvény készülő módosítása.” Baranyát egyéb tényezők is sújtották az előbb felsoroltakon kívül. A környezetszennyezés terhe különösen 1976-tól nehezedik megyénkre, ugyanis 1986-ig 16 ezer tonna tetraklórbenzolt szállítottak mindenféle társa­dalmi kontroll, környezetvé­delmi előírás betartása nélkül Garé térségébe. Tolna és Bara­nya közös gondja a BVM hi­dasi gyáregységének már Bonyhád vízkészletét fenye­gető szennyezése. 1989-ben még sikerült a tár­sadalmi összefogásnak köszön­hetően az ófalui atomtemetőt megakadályozni. Az atomte­mető-lobbi finomabb eszkö­zökkel mesterkedik és 3 km-rel odébb Bátaapátiban építene. Az infrastruktúra tekinteté­ben Baranya „zsákmegyének” nevezhető. Az úthálózat kor­szerűtlen, az utak minősége ka­tasztrofális. Vasútvonalakat szüntettek meg, használható belföldi repterünk nincs. Az au­tópálya építése és a mohácsi híd csak az óhajok szintjéig ju­tott. Egyes kormánypárti képvi­selők álmodozásra biztatják az állampolgárokat. Hogy a közbiztonság hiányát a baranyai „csapások” közé emelem, ennek oka, hogy a bűn- cselekmények ilyen ugrásszerű növekedése máshol nem tapasz­talható. A vagyon elleni bűncse­lekmények száma 1995-ben 93-94-hez képest 451%-ra nőtt. A baranyai „tocsik” ügy, a Tribu-botrány itt is „emeli” az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitét (egyik elítélt sem vo­nult még börtönbe). Szólnom kell az ormánsági problémáról. Az ország egyko­ron leggazdagabb régiója mára a legszegényebb térséggé vált. Az Antall-Boross kormány idejére pozitívan gondolnak vissza az ormánsági polgár- mesterek. Vízhálózat, pormen­tes utak épültek annak idején. Megmosolyognak a jelenlegi képviselők, amikor felvetem, hogy 1998-ban az új ország- gyűlés első napirendjeként a tisztelt képviselőknek buszba kellene ülniük, és el kellene jönniük az Ormánságba egy tanulmányútra a külföldi láto­gatások helyett. Az ipar és ezen belül az épí­tőipar hanyatlása legfőképp az elavult iparszerkezetre és a délszláv háborúra vezethető vissza, de a 96-os és a 95-ös ipari és építési tevékenység mélyrepülése 95-ben a 94. évinek 63,5%-a, 96-ban a 95. évinek 53,7%-a a teljesítmény. Habjánecz Tibor MDF megyei elnök PÁRTHÍREK Az MSZP ingyenes jogsegély- szolgálatát október 30-án, csü­törtökön 16 órától dr. Bachesz Mária tartja a Tüzér utcai párt­székházban. A Magyar Szocialista Párt és a Baloldali Önkormányzati Kö­zösség vendégeként október 29-én, szerdán, 16 órakor a Tü­zér utcai pártszékházban dr. Kovács Pál, az Országos Egészségbiztosítási Önkor­mányzat elnöke tart előadást a szociális ellátás új rendszeréről. November 2-án 13 órakor a Makár teniszcentrum fedett csarnokában az avatóünnepsé­gen részt vesz és nyitó mérkő­zést játszik Fazakas Szabolcs ipari miniszter és Kiss Elemér államtitkár. Traj Ferenc, a pécsi 3. sz. vá­lasztókerület önkormányzati képviselője november 3-án 17 órakor fogadóórát tart a Dobó I. u. 90. sz. alatt a nyugdíjas­klubban. Az SZDSZ országgyűlési kép­viselője, Bretter Zoltán október 31-én, pénteken 15 órától foga­dóórát tart az SZDSZ Felsőma­lom utca 13. sz. alatti irodájá­ban. (Tel/fax: 72/325-355). A Volt Hadifoglyok Baranya Megyei Szervezete november 3-án 14 órakor nyílt összejöve­telt tart a TESZ székházban, Pécs, Apáca u. 15. sz. alatt. Vendégük: Várnagy Viktor öregcserkész, volt hadifogoly, aki az Emlékek és emlékezések sorozatban tart beszámolót egykori élményeiről. Az FKgP Pécs Városi Szerve­zete rendes havi taggyűlését november 3-án du. 17 órai kez­dettel tartja a megyei pártszer­vezet tanácstermében, Pécs, Széchenyi tér 18., 2. emelet. A Magyar Ét Mozgalom Pécsi Köre szervezésében Berki Mi­hály mutatja be legújabb „A ti­zenkét napos szabadság ára” c. történelmi dokumentum köte­tét. A mű a helyszínen megvá­sárolható. Minden érdeklődőt várnak október 29-én 17 óra­kor. A rendezvény helyszíne: Pécs, Körösi Csorna Sándor utca 1/1. A Munkáspárt megyei koor­dinációs bizottsága október 31- én 14-től 16 óráig ingyenes jogsegélyt nyújt a Varsány utca 20. szám alatt. A Munkáspárt Baranya me­gyei szervezetei november 2-án délelőtt 10 órakor a pécsi köz­ponti temetőben lévő szovjet és magyar hősi emlékműnél ko­szorút helyeznek el. „A szocializmus jobb volt!” Egyre többen hangoztatják manapság a cím szerinti meg­állapítást. Utóbb pedig egy fó­rumon a neves szociológus vélte úgy, hogy „a magyar nép nagyobb hányada mostohább­nak tekinti a jelenlegi vadkapi­talista társadalmi berendezke­dést a szocializmusnál”. Hoz­zátéve: „nagy az országban a létbizonytalanság, az emberek sötétnek látják a jövőjüket, szoronganak”. Megállapítása nem vado­natúj felismerések. Hiszen amióta a hatalomba települtek, valamint a korábbi évtizedeket „alámerülve kibekkelő” uraink a szocializmus alatt elkezdték baltázni a fát, majd a magyar nép jobb sorsra érdemesült há­nyadát jövőjével együtt kétsé­gek közé kényszerítették, a puszta létükben veszélyeztetett százezrek szidalmaitól vissz­hangzik az ország. Az önkényes rendszervál­toztatás több milliónyi kárval­lottjának hiába szajkózzák, hogy az előző államalakulat­ban meggondolatlanul elfo­gyasztanák velük a jövő építé­séhez elengedhetetlen anyagi fedezet tetemes hányadát. Tud­ják és nem felejtik, hogy a ki­fogásolt - úgymond - „túlfo­gyasztás” mellett gyermekeik­kel együtt nyugodt életviszo­nyok közepette élhettek, opti­mizmust árasztó jövő elé te­kinthettek. A szocializmust előnyö­sebbé minősítők népes táborá­nak véleménye nem máról holnapra formálódott meg­győződéssé. A két társadalmi éra közti kiáltó ellentmondást már a kapitalista állami ten­denciák kon­túrjainak kezdeti kiraj­zolódása közben ész­lelte. Csupán az éberség hiányzott a leselkedő ve­szély időbeni fölismeréséhez és elhárításá­hoz. Sokakat elkápráztatott a demagóg ígéretek kiváltotta tömeges eufória és a beígért „korlátlan szabadság” talmi csillogása. Mire észbe kaptak, már késő volt. Addigra a hazai és az idegenbéli urak rátenye­reltek a nép által több évtize­den át áldozatos munkával lét­rehozott vagyoni értékekre, s „kaszálásaik” osztogatásaik- fosztogatásaik közben a több­séget kvázi Horthy-éra viszo­nyai közé taszították vissza. Oda, ahol jelentős részüknek a cseléd-, a napszámos-, a kol­dus-, a guberánsdinasztia-ala- pítás jut osztályrészül. A tár­sadalomtudós reményét fejezte ki, miszerint előbb-utóbb ná­lunk is tudatosodni fog, hogy a tömeges szegénység a kapita­lizmusban elkerülhetetlen, s mint ilyen, tudomásul veendő, változtathatatlan jogállapot marad. Ezzel szemben mi, munkás­pártiak meggyőződéssel vall­juk, hogy a tevékenységük függvényében hajdanán meg­becsült emberek a mai tőkés valóság rájuk nézve hátrányos következményeit nem tekintik egyszer s mindenkorra adott­nak. Dr. Südi Bertalan munkáspárti szóvivő Újra nyitni a bányákat! 1997. október 11-én megalakult Pécsett a „ Történelmi” Szoci­áldemokrata Párt (SZDP) me­gyei elnöksége, melynek tiszt­ségviselői: Endró'di Lajos el­nök, Balogh József titkár, Obermayer Ilona Mária gazda­sági vezető. Ideiglenes cím: 7621 Pécs, József u. 33. (Kö­ves/ Béla). A „Történelmi” Szociálde­mokrata Párt elnöke és megyei elnöksége áttekintette a bányák bezárásával kapcsolatos helyze­tet és leszögezte, hogy a „Tör­ténelmi” Szociáldemokrata Párt támogatja a bányák újrameg- nyitását. A párt elnöke ismer­tette az SZDP 11 pontját: 1. Egyetlen párt, amely több százezer új munkahelyet tud és képes teremteni. 2. A tandíjmentes oktatást visz- szaállítjuk. Az esélyegyenlősé­get csak így lehet fenntartani. 3. Hiteles érdekvédelmet! Tá­mogatjuk a Szabad Szakszer­vezetek Országos Szövetségét. 4. A több százezer rokkant- nyugdíjas nyugdíjcsökkentését ellenőrizzük. 5. Elutasítjuk a nyugdíjkorhatár emelését és a törvény megvál­toztatására törekszünk. 6. Vállalkozóknak mérsékelt adókat és egyszerűsített köny­velést fogunk biztosítani. A kamarai törvényt felül fogjuk vizsgálni. 7. Szociális lakásprogramot kí­vánunk beindítani. Várjuk mindazon állampol­gárok jelentkezését, akik támo­gatják és egyetértenek a „Tör­ténelmi” Szociáldemokrata Párt (SZDP) programjával, vagy szívesen részt vennének a meg­valósításában. A saját érdekeink szerint szavazzunk! A jövő évi választás sikere érde­kében népünknek nemcsak sza­vaznia kell, hanem úgy, hogy azzal végre a saját érdekeit szol­gálja. Ezért számba kell ven­nünk rendszerváltásunk néhány leglényegesebb tényét. A nyugati gyakorlattól elté­rően a népünk verejtékével létre­jött állami vagyont rendkívül gyorsan, dömping kínálattal, tit­kosan, ellenőrzés nélkül, így rendkívül olcsón, teljesen lebon­tották a belföldi kiváltságosok­nak és a külföldi kiválasztottak­nak. Az ellenérték szétfolyt. A privatizáció előtti gazda­sági propaganda szerint a „ma­gántulajdon hatékonysága” foly­tán óriási gazdasági növekedés lesz a nemzetgazdaságban. Né­pünk többsége most akként érzi ezt a hatékonyságot, hogy jelen­tős munkanélküliséget okozott, a munkaterhek nőttek, a reálbé­rek, nyugdíjak jelentősen csök­kentek az egészségügyi, szociá­lis oktatási juttatásokkal együtt. A nemzetgazdaság növekedése helyett, annak egyre súlyosabb működési zavarai keletkeztek. Nem volt elég tőkéseinknek az ingyen vagy nagyon olcsó vagyonszerzés, népünknek még a maximális nyereséget is bizto­sítania kell részükre. Tőkéseink főleg az üzletelésre, és nem a termelésre koncentrálnak. így államunk fenntartási költségeit nagymértékben az állami va­gyonból kisemmizett és a mini­málbérre leszorított lakossági többségnek kell viselnie, közvet­lenül a magas személyi adó vagy az áfa vonatkozásában, és köz­vetetten számos más területen is. Ennek érdekében folyik a né­pünk többségére egyre elvisel­hetetlenebb, ugyanakkor a tőké­sek számára ezzel egyre nyere­ségesebb inflációs gazdálkodás. A sajátos magyar számítás sze­rint az inflációnk mértékébe nem számítanak a szegény nép létszükségleti cikkeinek áremel­kedései annak ellenére, hogy egyre több állampolgárunknak ezekre alig, sokaknak pedig semmi sem jut. Ezért kénytelen a szocialista kormány részükre „alamizsna segélyt” nyújtani ahelyett, hogy kizárta volna a privatizációból a nemzetgazda­sági és népi létfontosságú élel­miszer- és energiaipar privatizá­cióját. Ugyancsak kihat nemzetgaz­dasági létünkre a magyar nem­zetgazdaságnak az Euroközös­Sikerpropaganda és számháború Nincs-e valami ellentmondás abban, hogy a kormányzat valóságosan javuló statiszti­kai mutatókra hivatkozva építi fel sikerpropagandáját, miközben igen kevesen érzik azt, hogy jobban megy a so­ruk? De igen. Csakhogy ez­zel nem vagyunk egyedül a világon. David Korten „A tőkés társaságok világuralma” című, korszakalkotóan ki­tűnő könyvében konkrét pél­dák sokaságán keresztül mu­tatja be, hogy az IMF által megtapsolt gazdasági muta­tók mindig együtt járnak a tömeges elnyomorodással, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem mostoha kezelésével, a táradalom ket­tészakadásával, miközben egyre kevesebb kézben egyre nagyobb vagyon koncentrá­lódik. Az ok ugyanaz, mint Ma­gyarországon: az a globali- zációs és deregulációs fo­lyamat, ami csupán néhány monopolhelyzetben lévő transznacionális cégnek és a túlburjánzott spekulatív tő­kének kedvez, miközben nemzetek egész sora kerül adósrabszolga sorba. Ezzel a világot uraló fo­lyamattal egy kis nemzetnek ugyan nehéz szembefordul­nia, de egy felelős kormány­nak törekednie kell a minél nagyobb mozgástérre. Kor­mányunk - amely Orbán Viktor találó jellemzése sze­rint „idegenszerű befolyás alatt áll” - ehelyett megelég­szik a brüsz- szeli és a va­lutaalapos vállverege- tésekkel. Igaz, hogy eközben a társadalom 5-10 száza­léka egyre inkább európai színvonalon él. De nem a növekvő terme­lékenység miatt, hanem a nemzeti vagyon liberális mezbe bújtatott, de kőke­mény állami eszközökkel végrehajtott mesterséges új­raelosztása révén, ami csak a társadalom többségének ro­vására történhetett. A kormánypártok motivá­ciója érthető: az MSZP meg­határozó bázisa az a kleptok- rata újburzsoázia, amely ezernyi szállal kötődik a régi pártnómenklatúrához. Az SZDSZ meg valamilyen ide­ológiai vakság miatt talán tényleg komolyan gondolja, hogy egy bármilyen erkölcs­telen módon végrehajtott tő­kekoncentráció előbb-utóbb az ország felemelkedését vonja maga után. Pedig példák sora hozható arra, hogy egy erős és zárt elit évtizedekig uralkodhat az elszegényedő tömegek fö­lött. Ehhez még erős hadse­reg sem kell. Elég a demokratikus gya­korlat hiánya mellett mű­ködő, dominánsan kormány- párti médiahatalom. Hegedűs Tamás Néppárt-MDNP Pozitív gondolkodással a városért A magyarokról sokan mond­ják, hogy pesszimisták, míg pl. az amerikaiakat alapve­tően optimistáknak tartják. A magyarok hajlamosak inkább csak a negatívumokat észre­venni mások érvelésében, lo­gikájában vagy politikai alap­állásában, míg a németeknél gyakran találkozhatunk a „positives Denken”, a pozitív gondolkodás szlogenjével. A politikai szférát - nézhet­jük az országgyűlést vagy a helyi önkormányzati üléseket, olvashatunk szinte bárhol po­litikai nyilatkozatokat - ná­lunk inkább a negatív gon­dolkodás jellemzi. Szinte mindegy, hogy mit mond a másik oldal, az ellentábor alapállása az ellenkezés. Adott esetben ez lehet telje­sen jogos, de az is lehet, hogy indokolatlan. Nem is ez a lé­nyeg, hanem a negatív meg­közelítés, illetve a „másik” negatív beállítása. Lehet, hogy ez a politika, a pártok szembeállásának és vá­lasztási küzdelmének „termé­szetes” velejárója, csak éppen nem vezet semmilyen pozitív eredményhez, közös és köl­csönösen elfogadható megol­dáshoz. Lehet, hogy a politika játékszabályai szerint érthető, de a választópolgárokhoz, a város érdekeinek megvalósí­tásához ez a szemléletmód nem visz közelebb. Mi úgy gondoljuk, hogy a város, illetve a pécsi polgárok jövőjét az szolgálná, ha a ne­gatív beállítódás, a (politikai) szembenállás helyett a várost, a polgárságot építő pozitív gondolkodásmód kerülne elő­térbe. Polgári Kör Pécs ség részére idő előtt, kellő ellentételezés nélkül, „tálcán vitt” kedvez­mények nyúj­tása. Érde­keinknek megfelelő be­lépést nem ezekkel, hanem a reális gazda­ságpolitikánkkal kellett volna és kell biztosítanunk. A magyar korrupciónak külföldön is szembeötlő mértéke miatt az Euroközösség kénytelen volt fi­gyelmeztetni a magyar kor­mányt, hogy a korrupció meg­szüntetése is a belépés feltétele. Nem kis mértékben éppen a pri­vatizáció módjának következ­ménye a népünket megszégye­nítő hatalmas korrupció. Dr. Vejkey Kálmán, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megyei vezetőségének tagja Emberi jogok Pozsonyban tartotta meg má­sodik konferenciáját az Euró­pai Néppárt-fiatalok Szövet­sége (YEPP) október 9-12. között „Kell-e még ma is küzdeni az emberi jogokért Európában” címmel. A YEPP-nek több mint 30 ke­reszténydemokrata és kon­zervatív ifjúsági szervezet a tagja Finnországtól kezdve Ukrajnán át Katalóniáig (az IDF képviselteti magát a szervezetben). Az IDF külö­nösen fontosnak tartja, hogy Pozsonyban került sor az em­beri jogokról szóló tanácsko­zásra, hiszen ezáltal is sikerült a nemzetközi szervezet előtt egyértelműen rávilágítani a szlovákiai magyarság helyze­tére. Tomcsányi Kata Ifjúsági Demokrata Fórum

Next

/
Oldalképek
Tartalom