Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-29 / 296. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. október 29., szerda Hírcsatorna A külföldiek termőföldvásár­lását Magyarországon is a szi­gorú osztrák és dán modell alapján kellene szabályozni - fejtette ki Brüsszelben Lezsák Sándornak, a Magyar Demok­rata Fórum elnökének Franz Fischler, az Európai Unió me­zőgazdasági ügyekkel foglal­kozó biztosa. A hamarosan létrejövő ma­gyar-szlovén-olasz békefenn­tartó dandár megalakításáról is tárgyalt Budapesten Albin Gutman vezérezredes, szlovén vezérkari főnök, amikor kedden találkozott Keleti György hon­védelmi miniszterrel. A magyar hadisírok és a pol­gári áldozatok nyughelyeinek feltárása folytatódik Oroszor­szágban - közölte Moszkvában Erdős László ezredes, a Hadi- sírgondozó Iroda igazgatója. Az év légitársasága a Malév lett Izraelben. A legnagyobb iz­raeli utazási iroda, az Ophirturs szervezésében a világ 121, Iz­raelben képviselt légitársasága közül minden évben megvá­lasztják a legjobbat. A font árfolyama emelkedett a többi nagy valutáéhoz képest annak hírére, hogy Nagy-Bri- tannia nem csatlakozik az eu­rópai pénzügyi unióhoz. Újabb listát tesznek közzé ma a svájci bankok a második vi­lágháború időszakából szár­mazó „alvó számlákról”. A névsorban 10 ezer svájci és 3700 nem svájci név szerepel. A külföldi neveket az Inter­neten ( http://www.dormant- accounts.ch ) teszik közzé. NATO-segítséget kér a török fegyveres erők vezérkari fő­nöke, Ismail Hakki Karadayi tábornok a Görögország és Oroszország között az Egei- tenger térségében kialakult együttműködés miatt. Államcsínyt hiúsítottak meg Zambiában - jelentette be Fre­derick Chiluba zambiai elnök. Kedd reggel egy Solo kapitány nevű tiszt a helyi rádióban beje­lentette, hogy a „Nemzeti Meg­váltás Tanácsa” megdöntötte az elnöki hatalmat, és leváltotta a fegyveres erők vezetését. Kína csatlakozott az ENSZ két, emberi jogokkal kapcsola­tos szerződésének egyikéhez, a társadalmi, gazdasági és kultu­rális jogok nemzetközi szerző­déséhez. Ismét sűrűbb lett Szumátra és Kalimantan fölött a nagy ki­terjedésű bozót- és erdőtüzek miatt kialakult füstréteg. Több repülőteret lezártak. Bértüntetés Bukarestben. Román tanárok százai követeltek a késő őszi hóesésben fizetésemelést. Több szakszervezet is küátásba helyezett hasonló megmozdulást az életszín­vonal drámai csökkenése és a kompenzációk elmaradása miatt. fotó: feb/reuter A Magyar Nemzeti Bank elnökét is nehezen engedték be Olaszországba ellenőrzött Olaszország csatlakozása a schengeni egyezményhez az Itáli­ába érkező magyar állampolgárok számára az érvényben lévő szabályok sokkal szigorúbb számonkérést és ezzel gya­korta rendkívül kellemetlen meglepetéseket okoz. Itália vasárnap óta tagja a schengeni egyezménynek, de a magyar utazókkal már ezt megelőzően jócskán megsza­porodtak a problémák. Olasz részről ugyanis régóta igye­keznek megnyugtatni a schen­geni partnereket: az olasz csat­lakozás véletlenül sem jelenti majd azt, hogy átjárhatóbbá válnak az Európai Unió külső határai. Az ígért szigort egyelőre valóban mindenkivel szemben alkalmazzák. Még a Magyar Nemzeti Bank elnökének is gondot jelentett vasárnap este az Itáliába való belépés Mi­lánó Linate nevű repülőterén, mert nem tudta felmutatni az országban tartózkodáshoz szükséges készpénzt - közölte Vargha Gábor milánói konzul. Olaszországban az 1990- ben elfogadott úgynevezett Martelli-törvény szabályozza a külföldiek belépését, ott-tar- tózkodását. Ez annyit mond ki, hogy a külföldinek megfe­lelő mennyiségű készpénzzel kell rendelkeznie. Jelenleg az előírást az olasz hatóságok napi 150 ezer lírára taksálják. Hitelkártya felmutatását hol elfogadják, hol nem. Az olasz hatóságok elvárják azt is, hogy a nem gépkocsival érkező turistának érvényes visszaútra vagy továbbuta­zásra szóló jegye legyen. Az olasz szigor mindenekelőtt a repülőtereken érvényesül. Mi­lánóban a múlt hét végén több magyart feltettek az azonnal visszainduló Malév-gépre. Várható, hogy az olaszországi határon, Tarvisiónál is na­gyobb szigort alkalmaznak november folyamán a magya­rokkal szemben. Kihallgatják Pándy Andrást. A többszörös gyilkossággal gyanúsított, Belgiumban letartóztatott lelkész brüsszeli és dunakeszi házában a hatóságok különleges eszközök beve­tésével folytatják a keresést további holttestek és más áruló nyomok után. fotó: feb/reuter A NATO bővítése szélesíti a hadiipar piacait is Élni kell a lehetőségekkel Magyarország csatlakozása az euroatlanti szervezetekhez egyszerre lehetőség és szük­ségszerűség. Lehetőség, mert átkerülhetünk a szerencsésebb történelmű or­szágok csoportjába, és ezzel élni kell. És szükségszerűség, mert másképpen nem biztosít­hatók az ország boldogulásához szükséges nemzetközi feltéte­lek. Erről Kovács László kül­ügyminiszter beszélt kedden a magyarországi nem kormány­zati szervezetek képviselői számára tartott előadásban. A magyar diplomácia veze­tője ugyanakkor arról is szólt, hogy az átalakulással járó gaz­dasági nehézségek több helyen szociális feszültségeket válta­nak ki Kelet-Közép- és Délke- let-Európában. Kovács László hangsúlyozta, hogy a NATO- hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás szorosan összefügg egymással, hiszen az unió. olyan országokkal kíván tár­gyalásokat kezdeni, amelyek a NATO-tagságot is célul tűzték ki maguk előtt. A NATO-tagállamok szá­mára az első 9-12 milliárd dol­lárról szóló becslésekhez ké­pest nagyságrendekkel keve­sebbet, 1 milliárd 270 millió dollár költséget jelent majd Csehország, Lengyelország és Magyarország felvétele az észak-atlanti szövetségbe - írta keddi számában a Corriere Della Sera című olasz napilap. Az újság emlékeztetett arra, hogy Olaszország számára a bővítés azt jelentheti, hogy hadiipara előtt megnyílik az új tagok felvevőpiaca is. Példa az autonómiára Magyar tapasztalatok Moldovának Magyarország a híd szerepét kívánja betölteni Moldova és a Nyugat között, ezért min­den alkalmat felkínál, ame­lyek kihasználásával az or­szág közelebb kerülhet a nyugati integrációhoz - jelen­tette ki kedden Chisinauban folytatott tárgyalásai után Göncz Árpád államfő. A magyar elnök konkrét lehe­tőségként említette ezzel kap­csolatban moldovai menedzse­rek magyarországi képzését. Tárgyalópartnere, Petru Lu- cinschi moldovai elnök országa nemzetiségi politikáját ismer­tette. Elmondta: a térség stabili­tása szempontjából figyelemre méltó a lakosság mindössze 3,5 százalékát kitevő gagauzok számára megteremtett, a tér­ségben egyedülálló mértékű, te­rületi elvű autonómia. Hozzá­tette: a különböző nemzetisé­gek képviselői számára nincs más lehetőség, mint a nyugodt együttélés. Göncz Árpád beszédet mon­dott a moldovai parlamentben is. Kifejtette: a Moldovai Köz­társaság a nemzeti kisebbsé­gekkel kapcsolatos megbéké­lést szolgáló politikájának is köszönheti, hogy a nemzetközi közösség elismert tagja lett. „Mindkét országnak érdeke az együttműködés továbbfejlesz­tése” - szögezte le a chisinaui parlamentben a magyar köztár­sasági elnök. Lehet, hogy a fák a megmentőink? Zöld szén-dioxid-falók A tudomány megválaszolat­lan kérdései közé tartozik, hogy mi történik a levegőbe jutó szén-dioxid-felhőkkel, amelyek a globális éghajlat- változásért, az egyre erősödő felmelegedésért felelősek. A szén-dioxid fele a légkörben marad, ami az üvegházhatás legalapvetőbb kiváltó oka. A gáz másik felét viszont — a tu­dósok előtt egyelőre ismeretlen folyamatok során - megköti a tengervíz és a talaj. Eddig azt feltételezték, hogy ebben a fő szerep a vízé, ám egy minapi, „szenzációsnak” nevezett tudományos beszá­moló szerint mindenképp a fáké az elsőbbség. Amerikai, angol és ausztrál kutatók méré­sekkel bizonyították, hogy az északi félteke (Észak-Amerika, Európa és Oroszország) erdői egyre nagyobb mértékben kötik meg a szén-dioxidot. Az 1992- 93-ban „semlegesített” gáz mennyisége 3,5 milliárd tonna szénnel egyenértékű, avagy másképpen fogalmazva: az emberiség által elégetett szer­ves eredetű tüzelőanyagoknak (a szénnek és az olajnak) több mint a felével! A kutatás vezetője úgy ösz- szegezte az eredményt, hogy „a vegetáció a gázmegkötési ké­pesség folyamatos növekedését jelzi”. Arra azonban nem tudni a választ, hogy ezt vajon az erdő-újratelepítéseknek, vagy a természet „öngyógyításának” köszönhetjük-e. FEB az Oimántúli Napló és az DiinaÄIaplo újságunkba együttesen feladott apró-, vagy keretes hirdetése példányban jelenik meg. A LEGHATÉKONYABB, MERT: ■ Az Ön hirdetése eljut az Dlltláütull Napló minden előfizetőjéhez ■ Terjeszői hálózatunk átfedés nélkül további 75.000 háztartásba juttatja el öufl|filtóbj|ítpIÓ újságunkba feladott hirdetését Szentlászlói segély A horvátországi Emesztinovo járás vezetői szeretnék, ha Ma­gyarország segítséget nyújtana a délszláv háborúban lerombolt Szentlászló újjáépítéséhez. A térség vezetői Szalay Zsolt magyar nagykövet előtt fejtet­ték ki kedden Eszéken, hogy Magyarország segítséget nyújt­hatna a háború előtt többségé­ben magyarok lakta település vízvezeték-hálózatának, kul- túrházának és sportcsarnokának újjáépítéséhez. A horvát jelentés szerint a nagykövet közölte, hogy a ké­rést tolmácsolja a magyar kor­mánynak. Felvetette, hogy le­hetőséget lát ama: az SFOR zászlaja alatt a térségbe vezé­nyelt magyar alakulat katonái a jövő év márciusától részt ve­hetnének a település romjainak eltakarításában, a megrongált utak kijavításában. Az Air Force One a filmvásznon és a valóságban egyformán elképesztő Az amerikai elnök légi erődje Közönségsikernek ígérkezik - Magyarországon is - a Harri- son Ford főszereplésével forgatott Áz elnök különgépe című amerikai film. Az Air Force One, azaz az amerikai légierő 1. számú gépe a mindenkori elnök által használt repülő erőd. A világ legkorszerűbb, legbiz­tonságosabb és örökös készen­létben álló légi járművét az amerikai elnök használja. Bili Clinton Boeing-747-ese 22 hónapig készült, 130 milliárd forintnak megfelelő összegbe került, a legjobb mérnökök és titkosszolgálati szakértők ter­vezték; 1990 őszén állították „csatasorba”, egy Boeing- 707-es helyett. Az Air Force One minden adata állam- és hadititok. Ami egyáltalában tudható róla, az most a német Flug-Revue című szaklapnak köszönhető. A repülő erőd fedélzeti elektronikája mindennemű zavarás ellen védve van, még atomtámadás esetén is kifo­gástalanul működnék. Négy­tonnányi számítógép-techni­kája révén tökéletes harcállás­pont is. Képes a radarral vezé­relt rakétákat is elhárítani az­zal, hogy veszély esetén tör­zséből megtévesztő repülő­gép-utánzatokat bocsát ki, majd másodpercek alatt irányt változtat. Repülő Fehér Ház: megta­lálható benne a híres ovális iroda, az elnöki dolgozószoba kicsinyített mása, az ablaknál tikfa íróasztal, mögötte a nem­zeti zászló. A fedélzeten 85 lehallgathatatlan telefon mű­ködik. Az elnök még a hadi­flotta tengeralattjáróival is kapcsolatba léphet a magas­ból, a világ bármely pontjáról. A készülékeket a gép törzsé­ben futó 400 kilométernyi ká­bel élteti. Repülő luxusszálló is az el­nöki Boeing-747-es: akár 100 személyre főző konyhája ínyencek ízlését is kielégítené. Az USA 1. számú polgára számára bőrgarnitúrával ren­dezték be a légi nappalit, ágy, fürdő- és öltözőszoba szol­gálja kényelmét, tágas tárgya­lóban fogadhatja munkatár­sait. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom