Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-27 / 294. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. október 27., hétfő Semlegességben Pécsett az osztrák nemzeti ünnep alkalmából tartottak megemlékezést pénteken a megyei közgyűlés dísztermében, a Baranya-Steier- mark Baráti Egyesület és az Osztrák Törzsasztalok szervezésében, a tiszteletbeli pécsi osztrák konzul védnökségével. A mintegy kétszáz fős vendégsereggel Franz Bauer egykori főkonzul osztotta meg személyes élményeit a több mint 40 éve történtekről. Ausztria 1955. október 26-án mondta ki örökös semlegességét, miután az ország területét elhagyta az utolsó megszálló orosz katona is. A díszteremben megnyitották a Meggyesi Képző- művészeti Kör kiállítását is, melynek tagjai, köszönhetően a jó kapcsolatoknak, Neumarktban, az osztrák Európa-mozgalom fellegvárában képezhették magukat egy hétig. Hírcsatorna Pécsi tndósklnb. A két egyetem jövőjéről és kapcsolatairól kérdezik ma a JPTE és a POTE rektorát a Pécsi Akadémiai Bizottság Tudósklubjának vendégeiként. A PAB Jurisics úti székházában 18 órakor kezdődő nyilvános rendezvényen dr. Tóth Józsefet és dr. Bellyei Árpádot rektori elképzeléseikről is faggatják majd a közönség előtt, (zb) Beremendi magdugó. A mezőgazdasági szövetkezet kukoricaszántójában az anyagszállító cső eldugult. A magdugót a tűzoltók távolították el még időben, mert a meleg levegőtől tűz keletkezhetett volna. fcij Fogadóóra. Ma 17 órakor a pécsi Berek utcai Általános Iskolában dr. Romváry Ferenc, a 21-es választókerület képviselője fogadóórát tart. (zb) Fájdalommal tudatjuk, hogy férjem, édesapánk, nagyapánk, HEIL JÁNOS hímesházi lakos (bányász) életének 70. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése október 28-án, kedden 10 órakor lesz a hímesházi temetőben. A gyászoló család (5378) Fűtésbotrány: EFC kontra áfész Furcsa helyzet alakult ki a városi fűtésdíjakkal kapcsolatban. A távfűtő EFC-Szigetvár Kft. a rendszerről lecsatlakozni kívánó Pannonsziget Afészt vádolja azzal, hogy - szerintük - jogszerűtlen lecsatlakozásuk miatt érezhetően megnő a fűtésdíj. hogy véleményük szerint a távfűtőrendszerről történő lecsatlakozásuk a cég „magánügye”. Az EFC által emlegetett rendeSZIGETVAR Vermes László, az EFC-Sziget- vár Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy cége olvasatában a Pannonsziget Áfész akkor, mikor a lecsatlakozás mellett döntött, figyelmen kívül hagyta azt az 1991-ben kiadott kormányrendeletet, mely szerint a szolgáltatásról történő leváláskor az összes érintett fogyasztó engedélyét meg kell kérni. Ez jelen esetben az ösz- szes szigetvári fogyasztó lenne, hiszen mindenkit érint a leválás: az alapdíj ugyanis az áfész döntésével 5 forinttal növekedne légköbméterenként - minden távfűtött lakásban és helyiségben. Egy átlagos szigetvári lakás esetében mindez havi 300 forint körüli összeget jelentene - az esedékes áremelkedéssel is számolva. Vermes elmondta azt is, hogy a többi - jogtalan - lecsatlakozás és az áfész döntése annyira komoly hátrányba hozhatja az EFC-t, hogy az alapdíj emelése lényegesen meghaladhatja a 300 forintot is. Áz EFC sérelmezi továbbá, hogy az egyik szigetvári áfész- üzletben lefűrészelték a távfűtő-berendezéseket védő szekrény lakatját, majd önkényesen lekötötték az üzletet a rendszerről. A felhozott vádakat a Pannonsziget Áfész nonszesznek véli. Fekete István, a cég jogtanácsosa lapunknak elmondta, nonsziget Áfésznak a szolgáltatást továbbra is igénybe venni, Fekete elmondta: míg a szigetvári üzlet fűtési díja évi 600 ezer forintba kerül a cégnek, addig a pécsi, Megyeri téri áruházukra — önálló fűtési rendszerrel - csupán 90 ezer forintot kell költeniük. let csak abban az esetben írja elő a többi fogyasztóval történő egyeztetést, ha azonos épülettömbben helyezkedik el a fűtött helyiség. A lecsatlakozó három szigetvári üzlet mindegyikének különálló épülete van. Annak érzékeltetésére, hogy mennyire gazdaságtalan a PanAz önkormányzat - Mozsgai Péter polgármester tájékoztatása szerint - foglalkozik ugyan a problémával, de végső soron a vita a két cég belügye, a privatizált távfűtés miatt sok beleszólásuk nincs a dolgok menetébe. Kincse Sz. Örs A kolduláshoz nem kell iskola Egy úr felajánlotta, hogy jutalék fejében pénzt szerez egy alapítványnak. Javaslatát - állítása szerint - azért utasították el, mert nincs meg ehhez a megfelelő iskolai végzettsége. MOHÁCS Simon János, néhány hónapja Sárokon élő mohácsi polgár felajánlotta a város önkormányzatának, hogy a Jószolgálati alapítvány javára pénzeket szerez. Mindezt úgy képzelte el, hogy a befolyó összegek 10-15 százalékát, mint jutalékot megkapja, így aztán az alapítvány is és ő is jól jár. Becslése szerint évente nagyjából egymilliót biztosan be tudna gyűjteni. Javaslatát azonban, állítása szerint, elutasították azzal, hogy mindehhez nincs meg a megfelelő iskolai végzettsége. Simon János azonban úgy gondolja, hogy egyrészt a kolduláshoz nemigen kell iskolai végzettség, másrészt ő bebizonyította, hogy ehhez a tevékenységhez van érzéke. A Mohácsi Kórház javára már gyűjtött közel kétmillió forint értékű képzőművészeti alkotást, s előtte is voltak már különböző jótékonysági akciói. Igaz, mint mondja, azokra szinte minden esetben ráfizetett. Még mindig van egy száznyolcvanezres telefonszámla tartozása a Matávval szemben, hiszen a szervezési munka végtelenül sok telefonálást igényelt. Erdei Katalin aljegyző elmondása szerint Simon János a polgármesternek tett ajánlatot a Jószolgálati alapítvánnyal kapcsolatban, de az ajánlattétel óta nem ülésezett az alapítvány kuratóriuma, amit a katolikus, a református egyház, a KDNP, az önkormányzat és a farostlemezgyár hozott létre. Az ön- kormányzat tehát amúgy is csak egy kuratóriumi taggal érintett. Erdei Katalin ennek ellenére úgy érzi, hogy az ajánlat nem túl tiszta, és nem elfogadható. Az iskolai végzettség nem ezzel kapcsolatban merült fel, hanem a családsegítő szolgálatnál, ahol Simon János ugyancsak jelentkezett. A költségvetésben nincs egyetlen fillér bér sem biztosítva az ezzel kapcsolatos hivatali munkára, amely egyébként végzettséghez kötött. Ugyanakkor a munkát egyelőre három közhasznú munkás végzi. Cseri L. Az igazságügy palotája PÉCS A helyzet tarthatatlan, elengedhetetlen az igazságügyi palota felépítése - írta 1913- ban az akkori pécsi járásbíróság elnöke. Azóta háromszorosára nőtt Pécs lakossága, ám az igazságügyi palota csak nem épült fel. Most újra minden jel azt ígéri, hogy az ezredfordulóra elkészül. Az 1913-as helyzet időközben alaposan tovább romlott, hiszen a bírósági szervezet a feladatai növekedésével már régen kinőtte a funkciójához rendelt Széchenyi téri épületet. Jelenleg a bírósági szervezet féltucat helyen szétszórtan van elhelyezve. Az igazságügyi palota építésének szándéka a 70-es években pénzhiány miatt hamvába holt a tervezés stádiumában. 1971 óta tartották fenn a Jókai utcában a bírósági székház számára a város legértékesebb közművesített területét, amely az ügyészség északi falához csatlakozóan nyúlik a megyeháza garázssorához vezető útig. Tavaly az önkormányzat szeh'd ultimátumára az igazságügyi tárca megvette az 1000 m2-es területet. Legutóbbi pécsi látogatásán az igazságügyi palotáról is tárgyalt dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, mert az Igazságügyi Minisztérium által megvásárolt terület kevés ahhoz, hogy az épület a funkcióját betölthesse. A pécsi önkormányzat nevében tárgyaló dr. Farkas Károly jegyző felajánlotta: további 680 m2 telket elad a város, hiszen korábban is szó esett erről a lehetőségről. így a bírósági székház az ügyészség épületéhez csatlakozóan felépülhet a megyeházi garázsbehajtóig, az alsó szakasza pedig L-alakban befordul a megyeháza felé. Pécs jegyzőjétől megtudtuk, hogy tárgyalásukon a Legfelsőbb Bíróság elnöke kijelentette: amint a több, mint egymilliárdos beruházás forrásoldala tisztázódik, azonnal kéri a telek forgalmi érték- becslését és átutalja az árat; ugyanakkor megrendeli az eredeti terv adaptálását és a kiviteli tervet. A beruházás realitását növeli, hogy a táblabíróság a szomszédságában működik majd. D. I. Új terv a vevők védelmére BUDAPEST - PÉCS Alapvető változásokat terveznek a fogyasztóvédelmi törvényben. Kialakítják az úgynevezett békéltető testületeket, s várhatóan a mostani alacsony bírságot is megemelik. Kulcsfontosságú a fogyasztó- védelem kérdése - mondta lapunknak Köncse Tamásné, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium főosztályvezetője. Eddig a jogszabályok nem rendezték egységesen a fogyasztók védelmét, az alkalmazandó paragrafusok szétszórva találhatók a törvénytárban. A mostani törvény egységbe foglalja a szabályokat. Megalakulnak az úgynevezett békéltető testületek. Ez a szerv a fogyasztóvédelmi hatóságok és a bíróságok között áll, hozzá fordulhat a vásárló, ha a felügyelőség már megállapította az üzlet hibáját. Ez a testület segít abban a vevőnek, hogy peren kívül meg tudjon állapodni a céggel, ahol kár érte. A fogyasztóvédelmi bírság mértéke mostanáig nem volt elrettentő hatású. Az eddigi néhány ezer forintos bírságot alaposan megemelné a törvénytervezet, sőt az is elképzelhető, hogy felső határt egyáltalán nem állapítanak meg. Az illetékes minisztérium fontosnak tartja a fogyasztók oktatását arról, milyen jogaik vannak. Ezért a Nemzeti Alaptantervben szerepelni fog a fogyasztóvédelem tanítása is. Dr. Bodnár József (képünkön), a Baranya Megyei Köz- igazgatási Hivatal Fogyasztó- védelmi Felügyelőségének igazgatója elmondta, hogy szükség van a törvény megreformálására. A véleményezés azonban az országos felügyelőség hatásköre. A főfelügyelőségtől megtudtuk, hogy egyetértenek az IKIM tervével, a változtatásokat természetesen végrehajtják. Ny. Sz. Tutyit kötöttek a búcsúban A község lakosainak száma alig éri el a százat. Tegnap azonban a nagy hideg ellenére is több, mint ezer ember volt kíváncsi a Vendel-napi búcsúra. MAGYARLUKAFA-Nagyon örülök, hogy van a földön még egy olyan hely, ahol a búcsúban nemcsak a műanyag játékokat, ajándék- tárgyakat árusító bazárok vonulnak fel, hanem igazi kézművesek is. Azok, akik őrzik és ápolják a hagyományt - nyitotta meg tegnap dr. Ecsedy István (képünkön), a Baranya Megyei Múzeumok igazgatója a kulturális műsort. A Vendel-napi búcsút ti- zenharmadszor rendezte meg a helyi Kaptár Egyesület a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ „Mediterrán ősz” elnevezésű programsorozatának zárásaként. Az egyesület tagjai nem csak lukafaiak, a Kaptár a megye legjobb kézműveseit tömöríti.-Talán azért is jöttek el most is ilyen sokan hozzánk, mert nyaranta a Néprajzi Műhelyben kézműves mesterségeket oktatunk. Nemcsak a környékről, hanem a megye egész területéről érkeztek vendégek - nyilatkozta lapunknak Lovas Kata, az egyesület vezetője. Délelőtt a közeli Szentlászló község kiállításon mutatkozott be, a tárlatot Bognár József polgármester nyitotta meg. Ezután szent- lászlói kézművesek foglalkozásokon avatták be az érdeklődőket a tutyikötés, csuhé- és kosárfonás, fafaragás, nemezelés fortélyaiba. A műsorban fellépett a szigetvári ifjúsági fúvószenekar, a bodai népi táncegyüttes, a majsi női kórus, a mohácsi Vecsegő táncegyüttes és a Fa- nyűvők zenekar, valamint a pécsi MárkuSzínház. Este tűzijáték kápráztatta el a nézőket, akik a táncházban folytathatták a szórakozást. U. G. A Határon Túli Magyarok VI. fesztiválja - Szlavóniából, Kárpátaljáról, Erdélyből, Burgenlandból, Vajdaságból, a Mura-vidékről és a Felvidékről érkeztek művészek és együttesek Baranyába a múlt héten. Felvételünk a POTE aulájában megtartott szombati, forró hangulatú gálaesten készült a felvidéki Kincső Néptáncegyüttesről. fotó: tóth László
