Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-22 / 290. szám

1997. október 22., szerda Magazin Dünántúli Napló 13 Miről tájékoztatta a Jövevény a Földet? Az év anyósa Az indiai közönség nagy ovációval köszöntötte azo­kat a hölgyeket, akik a kö­zelmúltban megrendezett versenyen színpadra léptek. A zsűri ezen a megmérette­tésen nem a külsőt, hanem a nyájasságot, a szelíd derűt, a türelmet és a nyugalmat dí­jazta. A verseny tétje ugyanis az volt, hogy ki lesz az év anyósa. Az idei győztes a 60 éves Satyabhama lett, aki a tamil kisebbség sok más tagjához hasonlóan csak egy nevet használ. Az indoklás szerint a díjazott minta-anyós: rendszeresen segít menyé­nek a háztartás vezetésében, naponta vigyáz az unokáira, gondosan ügyel rá, nehogy kéretlenül beavatkozzon a fiatalok életébe, menyét pe­dig egyenesen imádja. A „Jövevénynek”, a NASA vi­lágkedvenccé előlépett Mars­járó minirobotjának eredetileg csak egy hétig kellett volna szolgálnia. „Túlórázása” kö­vetkeztében terven felül szor­galmasan beleütötte elektroni­kus orrát mindenbe, ami a földi irányítók szeszélye nyomán az útjába akadt, legyen az a Maci Laci becenevű szikladarab, avagy egy nagy halom por. Pedig nem került irigylésre méltó helyzetbe, kapott 78 fo­kos fagyot, és megérkeztek a Vörös bolygóra az őszi porvi­harok is. Jó 140 ezer felvételt sugárzott a Földre, és nyugod­tan adhatja át a stafétabotot a Global Surveyomak, a bolygó nyugalmát háborító újabb Mar­son kívüli ufónak, amely ezút­tal a magasból feltérképezi a Mars felszínét. A Jövevény annyi adatot küldött a Földre, hogy feldol­gozásuk éveket vesz majd igénybe, de néhány izgalmas kérdés máris felmerült és meg­oldásra vár. Mindegyik kőzetdarabka szokatlanul sok szilíciumot és alumíniumot tartalmaz, szerke­zetük tehát hasonlatos a földi gránitéhoz. Egyébként is megállapítható, hogy geológiailag a Mars sok­kal jobban hasonlít a Földhöz, mint gondolták. Senki nem tudja azonban egyelőre, hogy a Marsot borító por magnézium­tartalma mitől magasabb, mint a kőzeteké. Eddig úgy gondol­ták ugyanis, hogy a bolygót el­lepő vörös por a szétmálló kő­zetekből ered. De akkor honnan a magnéziumtöbblet? A pillanatnyi feltételezés szerint kell lennie a Marson egy olyan helynek, ahonnan külö­nösen sok magnézium por kerül a légkörbe, amelyben állandóan apró porviharocskák kavarog­nak. A kis széltölcsérek a ma­gasba emelik a port és folyama­tosan terítik szét a levegőben. Ettől van a Mars vöröses színe. A Jövevény is találkozott egy légörvénnyel. Mérései szerint a szél ilyenkor hirtelen gyorsan felerősödik, a légnyomás pilla­natok alatt lezuhan, és egy perc múlva vége az egésznek. A Mars légkörében egyidejűleg több billió ilyen apró portölcsé- recske kavarog. A levegőben finoman szétoszló magnézium­por pedig optikai színszűrőként működik és eltolja az egész színképet. Az alkonyat tehát így fest a Marson: a Nap mintha kék jég­golyó volna, vörös tűztenger- ben merül alá a horizonton. Ferenczy Europress „Nemcsak önmagámra, családomra is gondoltam, amikor az AB-nál nyugdíjbiztosítást kötöttem. ” Ha nyugodt jövőt szeretne, biztosítást köt. Mert az Ön biztonságérzetéhez és nyugalmához az AB élet- és nyugdíjbizto­sításai is hozzájárulnak. Az AB segít az Ön nyugdíjas éveinek megszépítésében, ezért gondoljon már most nyugdíjbiztosításra. Az AB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetőségeinek megfelelő, színvonalas biztosítási-befekte­tési megoldást kínál, hogy jövője felől is nyugodt lehessen. Befektetés a biztonságba. David Huxley elhúzott egy 747-es, 187 tonnás jumbo jetet 91 méternyi távolságra 1 perc 20,75 másodperc alatt. Ezzel saját régebbi világrekordját javította meg, az csak 54,7 méter volt 1 perc 16 másodperc alatt FEB-Reuters Drog-stop az agyban Egy új technológia segítségé­vel amerikai kutatók először tudták aprólékosan feltérké­pezni, hogy milyen folyama­tok játszódnak le az idegrend­szerben a kokain hatására. A Massachusettsi Központi Kórház szakemberei Dr. Hans Breitner vezetésével olyan speciális eszközt használtak, amely képes megjeleníteni az agykárosító betegségek ha­tásmechanizmusát. A műszer alkalmazásának első eredmé­nye, hogy sikerült megfejtem a kokainfüggőség titkát. A kokainélvezők agyáról készült felvételekből kiderült, hogy a kábítószer hatására kezdetben az agy mintegy 90 különböző része lép műkö­désbe, s ezek közrejátszanak az eufória kialakulásában is. Amikor azonban a drog által kiváltott kellemes érzés gyengül, ezen agyterületek többsége passzívvá válik, s csak tizenhárom marad aktív. Ezek okozzák aztán az egyre több kokain utáni kínzó vá­gyat. A felfedezés gyakorlati haszna, hogy a folyamat pon­tos ismeretében kifejleszthe- tők azok a gyógyszerek, ame­lyek rövidzárlatot okoznak a függőség kialakulását befo­lyásoló agytekervényekben. Színes világ Szemüveget a kertésznek! Más szemmel néznek majd növényeikre a gazdák, ha azt a szemüveget viselik, amelyet a NASA szakemberei fejlesztettek ki. Meglepő módon az űrkutatásért felelős amerikai hatóság munkatársai fedezték föl, hogy a sorvadó növények betegségét sokáig elpalástolja a fotoszintézisben szerepet játszó klorofill. A festékanyag ugyanis még egészségesnek mutatja a növényt, amikor azt már titkos féreg rágja. A kutatók ezért olyan lencsét alkottak, amely kiszűri a napfényből visszaverődő sárga és zöld színeket, láthatóvá téve azt, amit a klorofill jótékonyan eltakar. A barna szemüvegen át jóval korábban felfedezhető a baj, és még tenni lehet ellene, mielőtt a kór eluralkodna a növényen. Stoppoltasson a királynő! Egy fotós szemfülességének köszönhetően kellemetlen hely­zetbe került András, yorki herceg. Erzsébet királynő középső fia a minap ugyanis megjelent a birminghami sportszervásáron, és miután meglátott egy újfajta, igazán csinos golfcipőt, elhatá­rozta, hogy felpróbálja. Bár ne tette volna, ugyanis amikor le­vette a lábbelijét, kiderült, hogy jobb zokniján hatalmas lyuk éktelenkedik. Kínos történet. A fotóriporter azt ajánlotta a her­cegnek, hogy ha nincs pénze új zoknira, stoppoltassa meg a ré­git a mamájával. Japán repülőcsoda Háromszor annyi utast fog szállítani, mint a Concorde-ok, mégis roppant gyors lesz az a repülőgép, amelyet Japánban ter­veznek. Az óriásgép fürgeségének titka különleges anyagában rejlik. A hagyományos borítást ugyanis jóval kisebb súlyú ke­rámia és szénszál keverékével váltják fel, ami nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a hatalmas testű gépmadár 2600 kilométeres se­bességgel repíthesse majd 300 utasát. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom