Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-18 / 286. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. október 18., szombat Hírcsatorna Országgyűlési delegáció folytat Gál Zoltán házelnök ve­zetésével tárgyalásokat Portu­gáliában. A küldöttséget - amelynek tagja Torgyán József, az FKGP frakcióvezetője és Szalay Gábor SZDSZ-es képvi­selő - fogadta Almeida Santos, a Köztársasági Gyűlés elnöke. Átadta megbízólevelét Ma­gyarország új londoni nagykö­vete. Szentiványi Gábortól a Buckingham-palotában András yorki herceg, II. Erzsébet ki­rálynő másodszülött fia vette át az okmányt, miután az ural­kodó hivatalos állami látogatá­son Indiában tartózkodik. Közös nyilatkozatot adott ki Michal Kovác szlovák köztár­sasági elnök és Vladimír Me- ciar kormányfő. Ebben kifeje­zik meggyőződésüket, hogy a pozsonyi parlament gyorsított eljárással eleget tesz az Európai Parlament ajánlásainak. Tüntetés fogadta Bili Clinton amerikai elnököt Argentínában is: baloldali fiatalok egy cso­portja Buenos Airesben tiltako­zásul a látogatás ellen, bezúzta a külföldi bankok ablakait, és Molotov-koktélokat dobált. Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök fogadta Kai Eidét, az ENSZ-főtitkár boszniai ügyekben illetékes különképvi- selőjét, akivel a daytoni béke­egyezmény végrehajtásának ál­lásáról tárgyalt. Pokolgép robbant péntekre virradóra Bilbaóban egy mun­kaközvetítő iroda közelében. Személyi sérülés nem történt, mivel az ETA nevű baszk sze­paratista szervezet előre fi­gyelmeztette a rendőrséget az akcióra. A merénylet egy nap­pal azelőtt történt, hogy I. János Károly király és felesége ünne­pélyesen megnyitja a baszk vá­ros Guggenheim Múzeumát. A* ENSZ Biztonsági Tanácsa sürgette, hogy haladéktalanul vonjanak ki minden külföldi csapatot Kongóból, és szorgal­mazta, hogy a nyugat-afrikai országban tartsanak demokrati­kus választásokat. Ez a BT első hivatalos állásfoglalása Kon­góval kapcsolatban azóta, hogy Denis Sassou Nguesso volt el­nök hívei angolai csapatok tá­mogatásával elfoglalták a fővá­rost, Brazzaville-t. Két, makkot szedő dél-kore­ait vettek őrizetbe észak-koreai katonák a két országrészt elvá­lasztó, fegyvermentes övezet­ben. A dél-koreai védelmi mi­nisztérium szerint a katonaság­nak be kellett avatkoznia, mert egyszerűen emberrablásról volt szó. Könyv Kohlról A 49. frankfurti könyvvásáron - amely a nyomtatott művek legnagyobb sereg­szemléje a világon - a politikusok a leggyakrabban saját műveikkel jelent­keznek. így volt ez a megnyitó napján is, amikor a 2000-ben megrendezendő orosz elnökválasztásokra készülő Ale­xander Lebegy bemutatta „Oroszország útja” című munkáját, amelyben már a jövő évezredre vonatkozó elképzeléseit is felvázolja. Helmut Kohl kancellár azonban tudott újítani: ő Horst Haitzin- ger karikaturista „KohlDampf’ című munkáját mutatta be, amely a Bruck- mann kiadó gondozásában jelent meg. A német kormányfőnek láthatóan van humora. A vaskos kötet címe ugyanis amolyan lefordíthatatlan német szójá­ték, hiszen a Kohl szenet, a Dampf gőzt jelent. A mostani szójáték egy másik lehetséges értelmezése szerint a két szó egybe írva (tán a kancellár méreteire is A kancellár görbetükre fotó: feb/reuter utalva) koplalásként fordítható. Üzletemberek is elkísérik romániai útjára Horn Gyulát Kapcsolataink modellértékűek Mindkét fél szerint modellértékű a magyar-román kapcsola­tok alakulása; a magas szintű folyamatos érintkezés szinte példa nélküli térségünkben - mondta Horváth Tamás nagy­követ, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója Horn Gyula hétfőn kezdődő bukaresti útjával kapcsolatban. A kormányfő Viktor Ciorbea márciusi látogatását viszo­nozza. Akkor hat román mi­niszter kapott helyet a küldött­ségben. A magyar delegáció­ban ott lesz dr. Fazakas Sza­bolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi, Baja Ferenc környezetvédelmi és terület- fejlesztési, valamint Csiha Ju­dit privatizációt felügyelő tárca nélküli miniszter. A né­pes delegációban magyar üz­letemberek és privatizációs szakemberek is részt vesznek, akik román kérésre átadják is­mereteiket, tapasztalataikat.- A magyar-román kapcso­latok - hangsúlyozta Horváth Tamás - az európai normák­nak megfelelően, a történelmi sérelmeken felülemelkedve, az alapszerződés szellemében alakulnak. A két ország viszo­nyában a NATO-ba szóló madridi meghívást követően sem tapasztalható repedés. A két fél úgy értékeli, hogy az RMDSZ kormányzati sze­repvállalása jótékony hatással van a bukaresti kormány munkájára. Egyúttal létrejött az alapszerződést ellenőrző mechanizmus, amely Szlová­kiával még várat magára. Most elsősorban a gazda­sági kapcsolatok élénkítése várható a két miniszterelnök és a küldöttség tárgyalásaitól. Erre szükség is van, mert fő­ként a román megszorítások, vámintézkedések nyomán visszaesett az árucsere-forga­lom. Remény van arra, hogy Románia csatlakozása a Kö­zép-Európai Szabadkereske­delmi Társuláshoz, segíthet az előrelépésben. (gyulay) Történelmi ritkaság kékben Százötven éves a világ legdrágább bélyege James Bonar, egy an­gol férfi 1903-ban a padlásán lelte meg a tökéletes állapotban lévő kék Mauritius-bé- lyeget. Egy évre rá el­vitte egy aukcióra. Akkor elképesztőnek számító összeggel, ötszáz fonttal kezdődött a licitálás, és meg sem álltak 1300 fontig. Ekkor egy Philips nevű úr - a német birodalmi postamú­zeum megbízásából - 1400-at ajánlott, de John Crawford még ráígért 50-et, és nyert. A hír hallatán a walesi herceg, az 1910-ben trónra lépett V. György egy udva­ronca meg is kérdezte az aukció után a trón­örököst:-Mit gondol, kirá­lyi fenség, ki lehetett az az idióta, aki egy papírfecniért 1450 fontot volt képes kiadni?-Én - hangzott a válasz, mivel Crawford a herceg megbízottja volt. A walesi herceg, később angol király, nagy bélyeg- gyűjtő volt: összesen 21 dara­bot mondhatott a ritkaságból magáénak. Az évek múlásával a bélyegek értéke csak növe­kedett, hiszen egyre kisebb a valószínűsége, hogy az össze­sen félezer példányban ki- nyomtatottból újabbak buk­kanjanak elő. Legutóbb 1946- ban történt ilyen csoda: egy folkstone-i brit milliomosnál került elő egy darab. A bé­lyeggyűjtők és történészek napjainkban összesen 12 da­rab kék és 14 darab narancs­vörös Mauritiusról tudnak. Egy úgynevezett Bordeaux- boríték, amelyen mindkét színű bélyeg megtalálható, 1993-ban egy svájci aukción ötmillió svájci frankért kelt el. Bélyegek tekintetében ez ma a világrekord. (harmat) Mauritius brit koronagyarmaton 1847 őszén nyomtak ötszáz darab bélyeget. Azok a példányok, amelyek százötven évvel később is fennmaradtak, a földkerekség legdrágább bélyegei. Közhasznú adományokra nem sajnálják a pénzt az amerikai milliárdosok Az örökség butít és tehetséget öl Mihelyt végrendelkezésről, azaz örökhagyásról van szó, nyom­ban irigynek mutatkoznak a dúsgazdag vállalkozók a tenge­rentúlon - derült ki egy amerikai gazdasági felméréséből. Bill Gates, a világ leggazda­gabb üzletembere, a Microsoft számítógépes birodalom alapító elnöke így nyilatkozott: „Nem hagyok sok pénzt örökül, mert meggyőződésem, hogy az sen­kinek sem tesz jót.” Bár 18,5 milliárd dollár nettó vagyont mondhat a magáénak, ami átszámítva mintegy 3348 milliárd forintnak felel meg, a 41 éves multimilliárdos mind­össze 10 millió dollár örökséget helyezett kilátásba lányának. Hasonlóan gondolkodnak más amerikai milliárdosok is, emlékezve a századelő legen­dás hírű acélmágnására, And­rew Carnegie-re: „Az az apa, aki óriási vagyont örökít a fiára, eleve megöli annak tehetségét és energiáját.” Camegie ezért vagyonának nagyobbik felét (3,5 milliárd dollárt) jótékony- sági intézményekre fordította, lánya mindössze 10 százalékot kapott örökül. „Gyerekeim nem fognak az utcára kerülni, de nem is az én pénzemből gazdagszanak majd meg” - sűrítette egy mondatba az örökségről vallott vélemé­nyét Anthony O’Reilly, Ame­rika egyik fűszerkirálya. A köz javát tekintő legtehe­tősebb amerikaiak jóvoltából továbbra is gyarapodni fognak az USA egyetemei, közhasz­nú alapítványai, intézményei. Herbert Allen bankár és multi­milliomos megígérte, hogy adományai révén magas szintre fejleszti hazája jótékonysági in­tézményeit. Michael O’Neill, a San Fran- ciscó-i közhasznú intézmények tanácsadója azt ajánlja, hogy napjaink „nagy adakozói” kö­vessék John D. Rockefeller pél­dáját. A legendás emlékű mil­liomos és jótékonykodó em­berbarát 1909-ben orvosokat hívott magához, s megkérdezte tőlük: mire kellene támogatás? Ők az amerikai Délt tizedelő egyik kórokozó kiirtását java­solták. Rockefeller gondolko­dás nélkül fizetett. (kulcsár) Kiadják a postarablót A spanyol kormány pénte­ken úgy döntött, hogy kiadja Svájcnak a század postarab­lásaként ismertté vált ügy egyik gyanúsítottját. Dieter Müller szeptember elsején társaival együtt postai je­lekkel ellátott lopott gépko­csival, felfegyverkezve, hamis papírokkal behajtott egy zürichi postahivatal ud­varába. A postahivatalban felvették a csaknem 53 mil­lió svájci frankkal megpa­kolt tasakokat, s kereket ol­dottak. A pénzt eredetileg a közelben lévő központi bankba kellett volna szállí­tani. Müllert szeptember végén fogták el a Torrevieja délkelet-spanyolországi üdülőhelyen. A pénzből 27 millió frank még hiányzik. Tom Lantos bizakodó Brüsszel belügynek tekinti a népszavazást Tom Lantos bízik abban, hogy Magyarországon vagy népszavazással, vagy kor­mánydöntéssel megerősítik Budapest csatlakozási szán­dékát a NATO-hóz. Az amerikai szenátor budapesti nyilatkozatában kifejtette: vé­leménye szerint egy sikeres népszavazás segítené a NATO- bővítés kérdésében még bi­zonytalan amerikai kongresz- szusi képviselők támogatásá­nak elnyerését. Washingtonban ugyanis ko­moly vita folyik arról, hogy szükséges-e bővíteni a szerve­zetet. A kongresszusi szavazás eredményét ma még nem lehet megjósolni, ráadásul sokan nem értik, hogy milyen politi­kai vita robbant ki a napokban Budapesten. Tom Lantos sze­rint a NATO bővítése Magyar- ország számára fontosabb, mint az észak-atlanti szövetségnek. A NATO nem kételkedik abban, hogy a bővítési folyamat és a csatlakozási tárgyalások nem szenvednek törést a ma­gyar népszavazás körüli belső problémák miatt. Klaus-Peter Klaiber politikai főtitkárhelyet­tes kijelentette: Brüsszel szerint belső problémáról van szó, amelynek megoldására ígéretet kaptak a magyar kormánytól. A főtitkárhelyettes nem tart attól, hogy a népszavazás negatív eredményt hozna. Londonban nem fűztek hiva­talos megjegyzést a magyar népszavazási vitához. A mezőgazdaság csapdái Munkanélküliség és drágulás a bővítés ára Az Unió-bővítés szinte meg­oldhatatlan problémájának látszik az újonnan jöttek me­zőgazdaságának befogadása. Ezt állapította meg egy Stock­holmban nyilvánosságra hozott tanulmány, amely a svéd kor­mány megbízásából készült az Európai Unió bővítésének me­zőgazdasági hatásairól. A 15 tagország és a belépni kívánó 11 állam parasztjai kö­zötti ellentétek azért bonyolul­tak, mert a keleti mezőgazdasá­got csak a közös költségvetés drága emelésével vagy a nyu­gati parasztság támogatásának lefaragásával lehet támogatni - olvasható a tanulmányban. Ha Nyugat-Európában csök­kentik a támogatásokat, akkor ott heves tiltakozásra lehet számítani. A kelet-európai or­szágokban a mezőgazdaságból élők aránya az összfoglalkozta- tottakon belül eléri a 20 száza­lékot, szemben a mai Európai Unió 3 százalékával. A bővítés után keleten növekedhet a pa­rasztok körében a munkanélkü­liség és nyomában a szociális elégedetlenség. Gondot jelentenek a közép- és kelet-európai országok pa­rasztjai számára az alacsony nyugati importkvóták. Az új tagországokban általában kel­lemetlen hatással járhat, hogy az élelmiszerárak megnöve­kednek. Ezért átmeneti megol­dásokat kell az Európai Unió­nak találnia, de a megoldásra még nincs konkrét javaslat. Eltemették Che Guevarát Pénteken Kubában végső nyugalomra helyezték Ernesto Che Gue­vara kubai-argentin forradalmár földi maradványait. A gyászün­nepségen ott voltak az egykori harcostársak, Fidel Castro kubai ál­lam és pártvezető, valamint sokezres tömeg. A búcsúztatást a szi­getország középső részén fekvő Santa Clara városban rendezték, ahol Guevarának mauzóleumot emeltek. A forradalmárral együtt temették el hat társát is, akikkel 1966-67-ben Bolíviában harcolt. Küzdelmüknek Che október 8-ai halála vetett véget, hamvaikat az idén nyáron találták meg egy tömegsírban. A szertartáson Fidel Castro búcsúbeszédében erkölcsi óriásnak nevezte Guevarát. A Volkswagen gondolt egy nagyot Polo Variant. Márkakereskedésünkben tárt kapukkal várjuk nyílt hétvégénkén, október 17-tol 19-ig. Ismerkedjen meg ezzel a barátságos kombival! Jambrik Automobil Kft. 7900 Szigetvár, József A. u. 66/3. Tel.: (73) 311-654Tel./fax: (73) 311-922

Next

/
Oldalképek
Tartalom