Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-16 / 284. szám

1997. október 16., csütörtök Oldalszerkesztö: Kőhalmi Andrea Szövegelő Hány az inger? Pistike mióta beszélni tud, csak annyit mond ha hányinger kerülgeti: ingerem van. Egy alkalommal ismét rosszul érezte magát a kisfiú és el­ismételte az előző mondatot. Szülei, hogy biztosak le­gyenek a dologban, rákér­deztek: hányingered van? Pistike ezúttal megfontoltan válaszolt: egy. Kutyamama hajkoro­nája. Az ebek mindig fel­keltették Panna lányom ér­deklődését. Lakóhelyünk közelében rendszeresen látta azt az egyébként ismeretlen asszonyt, aki ölebét sétál­tatva haladt arra nap mint nap. Egyszer változást vet­tünk észre a gazdin: az ed­digiektől eltérő frizurát csi­náltatott magának. Panna azonnal kommentálta az eseményt: új haja van a ku­tya anyukájának! Üdvözlet a kutyának. Ba­lázs éppen rosszul köszönő időszakában volt, amikor hazafelé menet észrevettem a Jimmy nevű kutyájával sé­tára induló szomszédasz- szonyt. Nehogy elfelejts kö­szönni, figyelmeztettem a gyereket. Jó, mondta elszán­tan bólogatva. Látszott rajta, hogy ha soha máskor nem is, de most köszönni fog. Néhány lépés után odaér­tünk az álldogáló hölgyhöz, fiam pedig vidáman felordí­tott: Szia Jimmy! Az a másik. A lefekvés kü­lön szertartás Lillánál. Va­lakinek egy percre ott kell maradnia az ágy mellett, így sokkal jobban sikerül álomba szenderülnie. Az egyik este még választhatott is. Ki maradjon itt veled, tu­dakolta a feleségem. Lilla rám bökött ujjával és min­den bántó szándék nélkül megszólalt: az a másik. Na, ti szülők! Vacsoráz­nak szomszédaink. Az étke­zés befejeztekor az édesapa megkérdezte a fiatalokat: na, gyerekek, jól laktatok? Na, szülők, jól laktunk, vágta rá a fia. (A történetek egy mária- gyűdi apuka feljegyzéseiből származnak) Gyerekekről - felnőtteknek is Gyerekek, akik tudják, mennyi trombocitára van szükségük Kis arca sápadt volt, haja megritkult, így élt közöttünk nem is olyan régen. Ma már boldog családanya, a minap meglátoga­tott bennünket - meséli dr. Szűcs Rozália. És ki tudja, hány ilyen élménye van a pécsi gyerekonkológia főorvosnőjének egykori kezeltjei visszatéréséről. Bizonyára sok, azaz kevés: ma a daganatos gyerekek fele gyógyul meg. 1990-ben jött létre „A leuké­miás és tumoros gyermekek gyógyításáért, Pécs” alapít­vány. Az onkohematológiai osztály már a nyolcvanas évek­ben szponzorok segítségére szorult, ha a kezelés körülmé­nyeit elviselhetőbbé akarta tenni, de bizonyos műszerek beszerzését sem tudta saját for­rásból biztosítani. Most még inkább rászorulnak az adomá­nyokra. Különben álmodni sem tudnának.- Alapvetően három, részben már megvalósult tervünk van - mondja a főorvosnő. Mivel a leukémia és tumor kezelése komoly lelki és fizikai teherté­tel a beteg, a szülők és a sze­mélyzet számára, igyekszünk a legelviselhetőbbé tenni. Egy holland alapítvány jóvoltából önkormányzattól kapott alag­sori helyiségeket újítottunk föl, tettünk komfortossá, a fenntar­tást a Pécs-Normandia Lions Club vállalja. A szülőszálláson ma egyszerre nyolc személy lakhat ingyen. A távolból is ér­keznek hozzánk beteg gyere­kek, akik többet szeretnének együtt lenni szüleikkel, testvé­reikkel. Másik nagy álmunk a körül­mények javítása. A múlt évi, fölajánlható szja-ból 4 millió forintot kapott az alapítvány. Ehhez az összeghez gyűjtöge­tünk még, mert jövőre el sze­retnénk kezdeni az osztály fel­újítását. Nagy örömünkre sike­rült viszont létrehoznunk egy videohálóza- tot, játékokat vásároltunk, van egy mo­biltelefonunk, hogy a gyere­kek adott esetben ágy­ból beszél­hessenek ro­konaikkal. Harmad­részt a diag­nosztikai be­rendezéseket szeretnénk korszerűsí­teni. Jelenleg egy hemato­lógiai auto­matát lízinge­lünk. Az idő nagy felelősséget ró ránk. Ezzel a készülékkel két perc alatt elvégezhető egy vér­képvizsgálat, így a beavatkozás lehetősége sokkal gyorsabb. Korábban két órába telt, míg a trombocitapótláshoz szükséges információkat megkaptuk, fél órába, míg a hemoglobin­arányt megállapítottuk. Kiderül, humán forrásra is szüksége lenne a gondozónak. Egy főállású pszichológusra, egy pedagógusra, aki az iskoláskorúakat nem engedi ki­esni a tananyagból, valakire, aki gyerekfoglalkozásokat tart, több orvosra és ápolóra. És mi nem kellene?! Jobb lenne, ha ötéves gyerekek nem értenék ennyire a szaknyelvet, mint amennyire az osztály kis lakói, akik tudják a trombocita- adataikat, ismerik, melyik görbe mit mutat a lázlapon. Jobb lenne, ha az az ötven szá­zalék megduplázódna. Szeren­csére efelé tart a tudomány, az eredmények egyre reménykel­tőbbek, a sikerek egyre na­gyobbak. Kis idő múlva talán saját családjával látogat vissza a gyerekonkológiára mindenki, aki igazságtalanul korán szer­zett itt komoly tapasztalatokat szenvedésből. Irodalmi sikerek gyerekfejjel A kislány alig 9 éves, és már második sikerét érte el a Füg­getlen Alkotók Országos Szö­vetségének nemzetközi iro­dalmi pályázatán, Ő Mánfai Kinga (képünkön) Abaligetről, aki már nem ismeretlen az Új Dunántúli Napló olvasói szá­mára sem. Kinga még nem volt hat­éves, tehát még óvodába járt, amikor első sikerét elérte a FA- OSZ általános iskolásoknak kiírt pályáza­tán. Az akkori 6. helyezés adta az ötletet, hogy idén ismét részt vegyen a megmérettetésen. Próbálkozását ismét siker ko­ronázta és 7. helyezést ért el, ugyancsak az általános iskolá­sok között. A keretes formában közölt versét nagymamájához írta 7 évesen, annak születés­napjára. A sikeres kis „irodalmár” egyébként a gyerekek teljesen hétköznapi életét éli. Hetente kétszer jár úszni, szerdánként a Szivárvány Gyermekházban népitáncot tanul. Esténként, ha teheti, édesapjával - aki Abali- geten háziorvos - szívesen ke­rékpározik a faluban vagy an­nak környékén. Nagyon szeret rajzolni, a közelmúltban siker­rel szerepelt egy rajzpályázaton is. Nem idegenek tőle a tech­nika legújabb vívmányai sem, a számítógéppel egyelőre legin­kább játékokon keresztül barát­kozik. Nem lenne kerek a történet, ha nem ejtenénk szót a tanulás­ról is: Kinga most harmadikos, és hogy marad ideje a tanköny­vekre is, azt a kitűnő bizi iga­zolja. Boldog születésnapot drága Mamim Szeretlek, szeretlek. Szeretnék Veled lenni, virágzó völgyben énekelni. Odabújni Hozzád, megölelni Téged, csak látni akarlak, és szeretni Téged. Te bárhová is mész, én mindig Veled leszek, mert ha nem vagy velem, én szomorú leszek. Kismadár az ablakomban azt csicsergi reggel: nagy nap ez a mai, mert szülinapod van Neked. A nagyihoz szóló díjnyertes versnek egyébként sikeres utó­élete is lett. A család egy ba­rátja megzenésítette, és egy is­kolai ünnepségen közösen ad­ták elő Kingával. K. E. Diinántúli Napló 11 Kedves Olvasónk! Kicsikről és nagyobbacskák­ról, csecsemőkről és a már nem gyerek de még nem is felnőtt kamaszokról szeret­nénk ezután rendszeresen írni ezeken a hasábokon. Három hetente egyszer, csütörtökön­ként találkozhatnak majd a most útjára bocsátott új rovat­tal - melyben szándékaink szerint az Önök írásai is he­lyet kapnak. Mert ugyan ki ne szeretné megosztani szeme- fénye kacagtató mondásait másokkal, s ki ne fogadná szívesen, ha a szakíró sokszor száraz tanácsai helyett ha­sonló cipőben járó gyakorló szülők mesélik el néhány ne­hezen megoldott nevelési probléma történetét? Ha felkeltette érdeklődését a téma, kéijük, - szerkesszen velünk! írja meg észrevéte­leit, legkedvesebb gyermek­történeteit, tegye fel kérdéseit „házi” gyermekorvosunknak, dr. Örkényi Rudolfnak! Cí­münk: "Gyermekszoba", Új Dunántúli Napló Szerkesztő­sége, 7623 Pécs, Rákóczi út 34. fax: 72/236-345. A gyermekorvos tanácsai Dr. Örkényi Rudolf Nátha, hurut Hosszú évek tapasztalata, hogy az őszi és tavaszi hóna­pokban ugrásszerűen megnő a náthás, hurutos betegségekkel küszködök száma. Az adatok arról tanúskodnak: ilyenkor a kis betegek 60-70%-át a 2-6 év közöttiek teszik ki. A néhány évvel ezelőtti ál­lapotokhoz képest is romlott a helyzet: a szülők munkahely­féltése miatt a beteg gyerme­keket sokszor egyáltalán nem vagy a kelleténél rövidebb ideig tartják otthon. Nem ritka a bölcsődékben, hogy a reggeli biliztetéskor lázcsillapító kúp pottyan a kis edénybe. A felső légúti megbetegedé­sek megelőzésénél fontos, hogy a szülők ne öltöztessék túl gyermekeiket. A sok réteg, az egymásra húzott három ha­risnyanadrág megakadályozza, hogy a szervezet maga szabá­lyozza hőmérsékletét. Az iz­zadt test jó táptalaja a gom­báknak és kiütéseknek, s vet- kőzés esetén fokozza a megfá­zás veszélyét. Az öltöztetés a gyermek habitusától is függ: sokat mozgó kicsikre keve­sebb réteget kell adni, mint nyugodtabb társaikra. Az el­lenálló-képesség javításában a szabad levegőn való mozgás­nak van kiemelkedő szerepe. A friss levegő, a gyakori szel­lőztetés otthon is fontos a be­tegségek megelőzésénél. Sok szülő komoly áldozatokat hoz, hogy megvegye a reklámokon látott multivitaminokat. Nem árt tisztában lenni azzal, hogy ha a gyerekek változatosan táplálkoznak, megkapják a fej­lődésükhöz szükséges fehérjét, szénhidrátot, friss zöldséget és gyümölcsöt, akkor nincs szük­ségük rájuk. A vitaminok ön­magukban ugyanis nem adnak védelmet az erős fertőzésekkel szemben. Pótlásukat akkor tanácsol­nám, ha betegség utáni lába­dozásról van szó, vagy ha mondjuk a gyermek annyira válogatós, hogy egyes élelmi­szerek teljesen kimaradnak ét­rendjéből. Ilyenkor is kizáró­lag az orvossal megbeszélve szerencsés a vitaminok adago­lása. A gyógyszerekkel kap­csolatban egyébként határozot­tan lebeszélném a szülőket ar­ról, hogy hasonló látszó tüne­tekre korábban felírt gyógy­szereket adjanak be a kicsik­nek. Lázcsillapításra az egész testet bontó priznicet vagy a hűtőfürdőt javasolnám, kiegé­szítve a gyógyszeres lázcsök­kentéssel és bőséges, enyhén cukrozott tea bevitelével. Tel­jes láztalanításra törekedni nem kell, ugyanis a magas hő egyben a kórokozók aktivitá­sát is csökkenti. Murphy törvényei a gyermeki produkcióról 1. Az a gyerek, aki otthon megállás nélkül csacsog, egyetlen szót sem hajlandó kiejteni, amikor közönség előtt unszolják. 2. A gátlásos, zárkózott gyermek a legzsúfoltabb nyilvános he­lyen hozakodik elő újonnan elsajátított, szalonképesnek távol­ról sem nevezhető szókincsével. A rajztudás is megmérettetett fotó: Müller a. Vízálló szülinap Az eső sem zavarta a több száz kisgyereket és szülőt, akik a megyeszékhely Vadász utcai óvodájának 20. szüle­tésnapját ünnepelték az el­múlt hét végén. Bár a délelőtti zivatar az ovi udvarán felállított sátorba és az épületbe kényszerítette a prog­ramok közönségét, de aki ko­rábban érkezett, még kipróbál­hatta a légvárat. Az eső miatt a tűzoltók bemutatója is rövi- debbre sikerült. A karatésok műsora azonban teljes volt. Akik nem féltek a víztől, ki­próbálták a horgászversenyt, az udvari medencében ugyanis élő halak várták a legügyesebb al­kalmi pecásokat. A rendőrség kerékpáros ügyességi pályát állított fel. A homokozó körül, a bóják között gurulhattak végig biciklijükön a gyerekek, s mindehhez egyenruhás felügyeletet és jó­tanácsokat is kaptak. Ezzel egy időben „hangoló” zenés bábműsor szórakoztatta a kicsiket. A csuhébábok készítői olyan remekeket alkottak, hogy akár főszerepet is kaphattak volna a bábelőadásban. A rajzverseny és a többi ve­télkedő befejeztével ünnepi meglepetésként az óvodát megmintázó tortát szolgálták fel az apróságoknak. A gyer­tyákat közösen elfújták és min­den kisgyerek kapott egy szele­tet a különleges finomságból. A két évtizedes ovit dal is köszön­tötte, Halász Judittal együtt énekelte mindenki: Boldog szü­letésnapot! Zs. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom