Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-16 / 284. szám

1997. október 16., csütörtök Háttér - Riport Dhnántúli Napló 7 Lobbizás és ügyeskedés a pénzért A bogádi tsz a berkesdi szarvasmarhatelep korszerűsítésére kérte a támogatást fotó: laufer László Diszkótaxi Életmentő szolgáltatást ve­zettek be Felső-Ausztriá- ban: a diszkótaxi-szolgála- tot. Osztrák viszonylatban ugyanis a linzi székhelyű tartományban történik a leg­több diszkóbaleset. Tavaly 14 fiatal veszítette életét, 264 pedig megsérült, miután „szombat esti láztól” égve ültek motorkerékpárjukra, gépkocsijuk volánjához. A diszkószolgálat - egy­előre kísérletképpen a 25 éven aluli lányokat, fiúkat féláron szállítja haza taxin a legnépszerűbb ifjúsági szó­rakozóhelyek 15 kilométe­res körzetében. A költségek másik felét a tartomány ifjú­sági alapja, a környékbeli önkormányzatok és a disz­kótulajdonosok (!) állják. A kényelmes és biztonságos út végén utalvánnyal fizetnek. Biztonság felsőfokon Anglia legbiztonságosabb háza Palgrave-ben található. Neil Winder építészmérnök barátnőjével és 10 éves kis­lányával lakik benne abban a biztos tudatban, hogy akár egy nagy klímakatasztrófát is átvészelhet a maga által tervezett épületben. A ház falai 20 cm vasta­gon újrahasznosított papír­ral vannak kitömve, ezáltal lélegezni tudnak és jól rea­gálnak minden hőmérséklet­változásra. A WC hagyo­mányos pottyantós elven működik, azaz nem kell le­húzni, hanem kevés szalmát kell minden használat után beleszórni. A fenti módszer­rel a speciálisan kialakított tárológödrökben komposzt keletkezik, melyet később a kert trágyázására lehet hasznosítani. A szennyvizet a kert vé­gében létesített mini-nádas tisztítja meg, a megtisztított víz pedig saját gyártmányú kis patakocska formájában egyszerűen elfolyik. A ház terhét hordozó ti­zenkét főtartó betonlábakon áll, 80 centiméterrel a föld szintje fölött, így tehát még egy áradás sem tenne kárt benne. A tető is fából van, a réseket vályog tölti ki. A fű­tést egy háromtonnás óriás­kályha szolgáltatja, melyet a közeli erdészet hulladékfá­jával táplálnak. Villanyoltás után a ház automatikusan lekapcsolódik az elektromos hálózatról, hogy megszűn­jenek az állítólag rákkeltő elektromágneses mezők is. A ház értéke potom 2,1 mil­liárd forint. Ha 930 millió forintra érkezik igény egy pályázati kiírásra, ám csak 206 millió osztható szét, szinte természetesek a kuta­kodó tekintetek, a gyanakvó kérdések: miért nem kaptunk mi, miért kapott amaz? Milyen alapon döntenek? A Baranya Megyei Terület- fejlesztési Tanács (BMTT) szeptember végén döntött a te­rületfejlesztési pályázatára ér­kezett igényekről. A megyéből 114 pályázat érkezett, ám meg­közelítőleg csak a fele kapott pénzt. A szétosztható 206 mil­lió forinton túl mintegy 70 mil­lió maradt a „tartalékállo­mányba” sorolt 12 pályázatra. Az elutasításnak alapvetően két oka lehet. Vagy a pénzhi­ány, vagy az, hogy egy munka nem felel meg a kiírásnak. Ez utóbbit to­vább bontja dr. Kovács Katalin (első képünkön), a BMTT tit­kára. Nem a meghatáro­zott célra kémek pénzt, illetve nem finanszírozható a terv. Ez már takarhat svindlit is. Jelesül: valaki több helyre is bead kü­lönböző összegekre pályázatot, amiről természetesen mélyen hallgat. Finoman szólva ez nem tartozik az igazmondás kategó­riájába, találóbb, ha ügyeske­désnek nevezzük. A pályázatokról egyébként a tanács tagjai csak másodikként nyilatkoznak. Az első szó a kincstáré, ám álláspontja nem köti a döntnököket. A legutóbbi pályázaton a kincstár vélemé­nye alapján nem nyert például a Pécsi Tömegközlekedési Rt. - nem volt elfogadható a megje­lölt cél -, illetve egy mágocsi kft, amely gépvásárláshoz kért támogatást. A kincstár ugyanis ódzkodik azoktól a munkahely- teremtést vélhetően ürügyként használó pályázatoktól, ame­lyek használt géppel akarnak „fejleszteni”. A gyakorlatban ugyanis nemegyszer fordult elő, hogy saját gépeiket egy-két közbeiktatott vevő után maguk vásárolják vissza - lényegesen olcsóbban, mint amennyit a pá­lyázati igényben megjelöltek. A nyertesek mindig számol­hatnak a vesztesek gyanakvó kérdéseivel. A lista ugyanis nyilvános. A szeptemberi bara­nyai döntés esetében többen kapták fel a fejüket: Toponáry­Autóház, autómosó és -kozme­tika, 7 millió 175 000 forint. A gyanakvásra okot adhat, hogy a megyei közgyűlés nemrégen vásárolt új Fordokat és a szi­getvári Toponáry-Autóház Ford-márkakereskedés. (Isme­reteink szerint a gépkocsik a Jakon-cég emblémáját viselték, amikor megérkeztek a megyei közgyűléshez.) Az összeg 9 munkahely biztosítását célozza, ennek fedezetéül be kellett mu­tatni a kapott pénz másfélszere­sét érő ingatlant fedezetként, amit öt évre megterhelnek. Az autóháznak ugyanis öt éven át kell a nyert pénzből a kilenc embert foglalkoztatnia. Az más kérdés, hogy egy kormányren­delet a munkahelyteremtés ese­tében maximum 800 000 fo- rint/fő támogatást engedélyez, és ezt a maximumot meg is kapta a Toponáry-Autóház. A lobbizás egyébként elfo­gadott magatartás, s ez esetben nem jelent mást, mint a tanács tagjainak előzetes tárgyalásait, kissé szögletesebben fogal­mazva megegyezését. Ami természetesen ritkán találkozik a vesztesek egyetértésével. Elő­fordult olyan eset is, hogy az, aki a kért összegnek csak a felét kapta meg, lemondott róla, mert nem tudott vele mit kez­deni. Arra, hogy az elnyert ösz- szegre igényt tart-e a pályázó, hatvan napon belül kell nyilat­kozni. Ha nem, „feléled” a tar­taléklista, mégpedig a felsoro­lás szerinti rangsorban. Aki elöl van, előnyben van. Vagyis a lis­tán elfoglalható helyért is foly­hat a harc. Az elutasított pályázatok kö­zött szerepel a bogádi Zengő Gyöngye tsz. 1,6 millió forintos támogatási kérelme. A szar­vasmarhatelep korszerűsítését, munkahelyek megtartását eredményező gépvásárlás volt a cél.- Még a döntés előtti napon is azt a bizalmas információt kaptam - hallottuk Bugár László elnöktől (második ké­pünkön) -, hogy elnyerjük a kért támogatást. Kiállt mellet­tünk a TESZÖV és az agrárka­mara is, mindkettő tagja a ta­nácsnak. Ehhez képest semmit sem kaptunk. A tapasztalatom erősödött meg, hogy tudniillik a tanács tagjai kölcsönösen egy­más érdekeit támogatják. Ha te támogatod a gázberuhá­zást, én tá­mogatom a gyógytea- üzemet... A gépet persze nem tudjuk saját erőből megvásárolni. Udvarias levélben jelezték re­ményüket, hogy majd egyéb forrásból megoldjuk. Más szó­val: nem kerültünk a kölcsönös érdekek körébe. A hasonló „háttérködök” tel­jes biztonsággal várhatók a legközelebbi pénzosztásnál is, novemberben. Önkormányzati infrastrukturális fejlesztésekre lehetett pályázni. Erre a célra a Baranya Megyei Területfejlesz­tési Tanácsnak 377 millió forint áll a rendelkezésére. Amikor a tanács titkárságán a számító­gépbe vitték az igényeket, azt gondolták, elromlott a gép. Az igényeket összesítve 1,6 milli­árd forint jött ki. Az önkormányzatok szegé­nyek - az infrastruktúra fejlesz­tése igen sok pénzt igényel. Szinte az egyetlen lehetőség a pályázat. Ha itt nem sikerül nyerni, bukhat a cég, bukhat a polgármester. A döntés előké­szítésén is múlhat. M. A. Kozma Ferenc jegyzete Kerti törpék Bár kerti törpék vannak, nem ártanak senkinek. Erről győződhettem meg a közelmúltban egy kétnapos grazi látogatás alatt, melyre az első barátságvonat vitt. (A vonatban pécsi polgárok ül­tek, viszonozva a graziak ha­sonló látogatását.) De nem­csak a grazi portákról vigyo­rogtak a kíváncsiskodóra e mélynövésű emberkék, ha­nem még a nemzetközi vásár­városban külön pavilont is kaptak, s több ezer változat­ban kellették magukat. Még olyan méretű is akadt köztük, amit törpeóriásnak véltem, pedig legföljebb egy átlagos­nál nagyobb kert méretéhez próbálta igazítani a gyártó. A maastrichti korridoron túl látott megannyi kerti törpe egyébként apropó arra, hogy elmondjam, Steiermark az Európai Unió keleti nyitásá­nak programját víve abban érdekelt, hogy igyekezzék nekünk, a Baranya-Tolna- Somogy háromszögnek, mint régiónak segíteni az illeszke­dés folyamatában. S eközben szorgalmazzon olyan gazda­sági kapcsolatokat, amelyek kölcsönösen hasznosak lehet­nek. S az már a puszta vélet­len, hogy e programok (pro­jektek) hivatalos egyeztetése is a barátságvonathoz kötve, ezen a kora őszi hétvégén végre megkezdődtek. Az osztrák sógor képvisele­tében e kapcsolatokat üdvözlő grazi politikusok (hogy a ba­rátságvonat hangulatát idéz­zem) meglehetősen kitettek magukért. Elegánsak és nagyvonalúak voltak, ismer­ték a diplomácia szabályait. Fúvószenekarral és kaviáros szendviccsel fogadták a pé­csieket az Ost-Bahnhofon. Sajnálkozni csak azon le­het, hogy nem tíz vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdődött ez a politikai-gazdasági közele­dés. Ugyanis ma jóval szem­betűnőbb az Unió országaitól való leszakadásunk, s e vonat­tal hazatérve is kénytelen kel­letlen megfogalmazhattam: egyre torokszorítóbb az a „környezetváltozás”, amit az ember akkor tapasztal, ha Nyugat felöl átlépi az ország­határt. S persze csak arról van szó, hogy mondjuk Ausztriá­ban még a füvet is másképpen nyírják, hogy kevésbé szeme­tes és összemocskolt a kör­nyezet, s hogy kiglancoltak a kerti törpék. Ott az okos bevásárlókocsi Egyszerűen zseniális talál­mány az intelligens bevásár­lókocsi. Sétál vele az ember a hatalmas boltban, és közben egy halom pénzt takaríthat meg. A münchen-puchheimi Systec (Ausbausysteme GmbH) cég terméke ugyanis jól hallható pittyegéssel hívja föl a vevő figyelmét: ennél a polcnál érdemes körülnézni, mert éppen akció van, most olcsóbban adják a mosóport, a kerti törpét, a kávét vagy mi­egymást. És ez még nem minden, ugyanis szemüveg nélkül is jól láthatóan jelenik meg a kocsira erősített képer­nyőn az éppen akciós árucikk, netán termékújdonság neve és pillanatnyi ára is. Ha meg ép­pen „semleges övezetben” jár a vásárló a kocsijával, akkor sem unatkozik, ugyanis bár­miféle hasznos üzenet, köz­lemény, hirdetés megjelenít­hető a képernyőn. Ha meg végképp nincs „mondaniva­lója” a bevásárlókocsinak, akkor a pontos időt mutatja. Az elektronikus vásárlókí­sérő fölerősíthető bármely hagyományos bevásárlóko­csira. A kijelzőt a bolt sarkai­ban elhelyezett parányi infra­vörös adókészülékek látják el „olvasnivalóval”, a hangjel­zésről pedig a polcokra sze­relt érzékelők gondoskodnak. A bolt vagy áruház vezetőjé­nek asztalán van az a szemé­lyi számítógép, amellyel rendszeresen frissítheti a kép­ernyők információit. Az új találmány arra is al­kalmas, hogy a boltosok zárás után elemezzék a vásárlók út­vonalát. Ennek alapján ugyanis újabb forgalomnö­velő ötleteket valósíthatnak meg. Az intelligens bevásár­lókocsi főpróbája után kide­rült: a képernyőn ajánlott termékek forgalma 60, a töb­bieké pedig 5 százalékkal nö­vekedett. Három éven belül Német­ország valamennyi szuper­marketjét, fölszerelik a vásár­lásra csábító készülékkel. Pályázat Komló Város Jegyzője pályázatot hirdet szociálpolitikai (hatósági) ügyintézői munkakör betöltésére Pályázati feltételek:- jogtudományi egyetemi vagy- államigazgatási főiskolai végzettség- büntetlen előélet- magyar állampolgárság A pályázathoz mellékelni kell:- szakmai önéletrajzot- iskolai végzettséget igazoló oklevél (diploma) másolatát- erkölcsi bizonyítványt A pályázat elbírálásánál közigazgatásban szerzett gyakorlat előnyt jelent. Bérezés a köztisztviselői törvény alapján, megegyezés szerint. Komló városban történő letelepedéshez, szükség esetén segítség nyújtható. A pályázatokat 1997. október 31-ig, Komló Város Jegyzője 7300 Komló, Városház tér 3. sz. címre lehet benyújtani. További felvilágosítás: 72/482-056-os telefonon dr. Somogyi Károly jegyzőnél, a Polgármesteri Hivatalban. (10673) s Érvek és ellenérvek a NATO-csatlakozásról A tények egyeznek, a vélemény más A november tizenhatodikai, NATO-tagságról döntő népszava­zás kapcsán nyílt vitafórumot tartott a pécsi Álba Kör kilence­dikén az Ifjúsági Házban. A meghívott vendég Kocsi László or­szággyűlési képviselő és Csapody Tamás jogász-szociológus volt. A rendszerváltás idején a Var­sói Szerződés megszűnésével együtt a NATO megszűnéséről, Magyaror­szág teljes függetlensé­géről beszél­tek. Mára megváltozott a helyzet. Dr. Csa­pody Tamás (első képün­kön) szerint a magyar értelmi­ségi réteg elárulta a független­ség ügyét. Míg 1989-től min­denki a szuverenitás mellett foglalt állást, addig ma már egyetlen politikai párt sem tartja ezt az álláspontot. Telje­sen felborult az értékrend. Kocsi László (második ké­pünkön) úgy látja, hogy a ma­gyar politikai elit csupán hozzá­igazította elképzeléseit a reál­politikai helyzethez. Világossá vált, hogy a semlegesség ide­ája, amit nagyrészt az 1956-os események tápláltak, nem tart­ható. Közvetlen katonai veszély ugyan nincs, de a kockázat je­len van. A környező országok bizonytalan helyzete, az illegá­lis emigráció, a szervezett bű­nözés, a nemzetközi terroriz­mus megjelenése tette indo­kolttá, hogy a politikai, szel­lemi elit átformálja az ideáit. Csapody kifejtette, hogy vé­leménye szerint a NATO-nak nincs létjogosultsága, csupán az apparátus és a fegy verlobby vi­szi tovább tehetetlenül a szer­vezetet. A békefenntartó szerep nem valós, a lépések hátterében amerikai biztonsági érdekek húzódnak meg. Kocsi László elmondta, hogy a NATO valóban sokáig ke­reste a szerepét. A délszláv vál­ság rendezése azonban bizonyí­totta és indokolta a létjogosult­ságot. A jelenlegi terjeszkedés nem bekebelezésként, hanem a biztonsági zóna kiterjesztése­ként értelmezendő. Csapody úgy látja, hogy a csatlakozás a katonai kiadások nagymértékű megnövekedése mellett a ke­leti piacok el­vesztésével jár, ami a bi­zonytalansá­got növeli. Az Álba Kör szóvivője sze­rint az elha­lasztott repü­lőgép-vásárlási tendert a vá­lasztások után rögtön kiírják. Mint Kocsi elmondta, a be­lépés terhei nem veszélyeztet­hetik a stabilizációt. A csatla­kozás nem kiszámítható gazda­sági előnyökkel is járna. S. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom