Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-16 / 284. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. október 16., csütörtök Hírcsatorna Határok nélkül. Tegnap délután nyílt meg a siklósi Várgalériában az a kiállítás, mely a Kötődés és kapcsolódás határok nélkül címmel két héten át tekinthető meg. A tárlaton hat, az országhatáron túl élő alkotóművész műveit láthatja a közönség. Szágy és környéke traktorai. Gödre, Szágy, Al- sómocsolád és Sásd pályázati úton traktort nyert. A gépek alkalmazásával segítik majd a szegényebb gazdák munkáját, terményt szállítanak, és eke felszerelésével havat is kotornak a tél beálltával. (cs) Hulladékguml-égető Be- remenden. A BCM gumi- hulladék-lerakó és -égető építését tervezi. A Pécsi Építő Kft. a mélyépítési munkák elnyeréséért pályázik. (cs) Útlezárás Pécsváradon. Október 19-én reggel nyolctól este hat óráig lezárják a város Kossuth Lajosról elnevezett utcáját a Szentháromság tértől a Bem utcáig. Az útszakaszon kirakodóvásár lesz. A terelőút: Bem, Dombay, Szent Gellért, Vác illetve Tavasz utca, Szent- háromság tér. (dz) Bábszínház a kórházban. Ingyenes, nyilvános bábelőadást tart a szatinai Aranyszamár Bábegyüttes a szigetvári kórház gyermek- osztályán ma délelőtt tíz órakor. A zenés darab címe: Játékmaci kirándul. (sn) Festmények a sínek mellől. B. Somogyi Tünde vasutas, amatőr festő képeiből készült kiállítás nyílik ma délután három órakor a pécsi vasúti főpályaudvar kul- túrvárótermében. A képek október 31-éig tekinthetők meg. (sn) Kiégett a kombájn. Tegnap délután Siklós külterületén teljesen kiégett a Boly Részvénytársaság kislippói gazdaságának egyik kombájnja. A becsült anyagi kár kétmillió forint. (sn) Halálos gázolás Szent- lörincen. Tegnap délután Szentlőrinc belterületén, a hatos főút egyik elágazásában teherautó gázolt el egy kerékpárost, aki a helyszínen életét vesztette. Információnk szerint a balesetet az okozta, hogy a kerékpáros nem adta meg az elsőbbséget. (sn) Ez a feszület is csak véletlenül maradt a temetőben FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Ellopták a Krisztus-szobrokat Nincs határa a gátlástalanságnak. Több, mint száz sírt gyaláz- tak meg ismeretlenek a település temetőjében. A rendőrség színesfém-lopásra gyanakszik, míg mások egyházellenes megmozdulást sejtenek. PÉCS-SOMOGY A múlt héten az éj leple alatt közel száz sírról törték le a megfeszített Krisztus testét ábrázoló alumínium szobrocskákat. Alig maradt sír érintetlenül, van, ahol maga a sírkő is megrepedt.- Lehet ez elvadult, sátánista emberek műve is, akik Krisztust kívánták meggyalázni, de elképzelhető az is, hogy egyszerű egyházellenességről van szó. Az sem kizárt, hogy valakik jó poénnak szánták ezt a szörnyűséget - nyilatkozta lapunknak Kövesi Ferenc, helyi plébános. - Ha fiatalok voltak, akkor biztosan nem éltek még át mély gyászt. Valószínűleg azt sem látták maguk körül, hogy mit is jelent erkölcsösen viselkedni. Tettükkel nemcsak sírokat gyaláztak, hanem sok száz ember lelki nyugalmát bolygatták meg.- A falu kapott pofont - így látja Vókó János iskolaigazgató (képünkön), a helyi Kulturális és Környezetvédő Egyesület elnöke. - Évekkel ezelőtt az egész közösség részt vett a temető helyrehozatalában. Körbeken'tettük, kitisztítottuk, bányászemlékművet állítottunk fel. Azóta minden évben rendbe tesszük a területet. Úgy gondolom, hogy azok is át tudják érezni, mit jelent letépni ezt a szimbólumot, akik nem vallásosak. Az én halottaim is itt nyugszanak, szomorú vagyok, hogy idáig jutottunk.- Erősen világított a hold azon az estén. Tudom, mert akkor voltam kint a szüleim sírját megápolni - beszélgetett velünk egy helybéli asszony. - Az alumíniumért mentek oda a gazemberek. De hát mennyi jöhetett össze nekik? Két napra meg tudják venni maguknak belőle a bort? A faluban nem remélik, hogy elfogják a tetteseket. Szerintük a fémátvevők fedezik a szállítókat. Az alumínium egyébként nem olyan nagy üzlet, kilogrammjáért 120-170 forintot fizetnek. Egy új feszület azonban legalább 400 forintba kerül. A temető a faluba vezető út mellett fekszik. Bejáratánál megáll a busz, de tábla nem jelzi ezt. Kivágták tőből az alumíniumoszlopot. U. G. „Vérforraló” átszervezés lesz? A mohácsi Vérellátó Állomás az intézmény alapfunkcióján, a vérvételen túl csaknem húsz éve állít elő vérkészítményeket, és ma már számos laboratóriumi vizsgálatot, szakrendelést és gondozási feladatot is elvégez. Egy lehetséges országos átszervezés szerint azonban pusztán begyűjtő szerepet játszana. MOHÁCS Az állomás jelenleg a kórház szervezeti keretein belül, a kilenc különböző szakmai profilú ellátó osztály egyikeként működik. Az intézmény a helyi vér, illetve vérkészítmény igények kielégítésén túl az ország vérkeringésében is jelentős szerepet játszik, mind felszereltségében, mind pedig szakmai fel- készültségében az elsők között szerepel.-A hatvanhárom hazai állomás átszervezésében olyan szerepet szántak nekünk, amit semmiképpen nem fogadhatunk el ennyi munka, fejlesztés után - mondta dr. Dénes László igazgató-főorvos. - Ez természetesen nem jelenti azt, hogy különálló szigetként szeretnénk a továbbiakban működni. Elengedhetetlen az együttműködés mind megyei, mind országos szinten. A mohácsi véradóállomás célul tűzte ki, hogy termeléstechnológiája és minőségirányítása a nemzetközi, európai színvonalnak is megfeleljen. Megfelelő állami támogatással és a kórház által vállalt önrészszel mindez megoldható lenne. Lehetőség van arra is, hogy a véradó kiemelt referenciahelyként működjön a kisállomások között. A mohácsi készítmények egyik vásárlója, a részben nyugati érdekeltségű Human Rt. és az Országos Vérellátó Központ nemrégiben a részletekbe is betekintő vizsgálatot végzett az intézményben, és az eredmények minden tekintetben reményt keltőek - tájékoztatott dr. Szilas Judit állomásvezető főorvos. S. G. Tarol a falánk birkanyáj DINNYEBERKI Három falu határában többnyire juhász nélkül legel egy igencsak népes birkanyáj, pusztítva szőlőt, búzát, repcét, minden ehetőt. Megoszlanak a vélemények Dinnyeberkiben, Hetvehelyen és Bükkösdön: 500-600, avagy 800-1000, illetve több birkából áll-e a nyáj, és az általuk tavasszal a búzavetésben, most ősszel a repcében és a szőlőkben okozott kár 500-600 ezer, avagy 1-1,5 millió forintot tesz-e ki. Jó ideje a gazdát senki sem látta, de azt is ritkán, akinek a gondjaira bízták a birkákat. Sokan esküsznek rá, hogy amíg a juhász valamelyik kocsmában iszik, addig a nyáj szanaszét mindent lelegel. A károsultak legnagyobb bánatára nem bizonyítható a szándékos károkozás, így a hanyag magatartás, azaz a gondatlanság okozta kár miatt nem indítható rendőri eljárás a tulajdonos ellen. A kárt csak polgári peres úton lehet(ne) érvényesíteni. Persze, a környéken mást és mást beszélnek az emberek. Van, aki esküszik, hogy a személyes alku eredményeként a nyáj tulajdonosa megfizette az okozott kárt, ha mással nem, hát birkával. A birka-tarolt térség körjegyzőségei által kirótt büntetések is rendre befolytak. Eddig. A jog mezsgyéin járatlan nyáj birkatürelemmel ott legel és pusztít, ahol csak talál is bármiféle ennivalót. B. M. L. Megélhetés a tájvédelemből KOPÁCS park kialakítása is segítheti. Ennek nemzetközi támogatásáról Philip Weller, a WWF és Martin Schneider-Jakoby, az Euronatur természetvédelmi szervezetek képviselői is biztosították a kezdeményezőket. A Dráva bal partján végig vezető kerékpárút tervét bemutató Heindl József bere- mendi polgármester szerint a horvát és a magyar Baranya fejlődését nagyban elősegítené a település melletti határállomás megnyitása. A jelenlévő polgármesterek kormányaikhoz intézett felhívásukkal nyomatékosították ezt a kérésüket. Zs. B. Meg akarják óvni megmaradt természeti értékeiket a Dráva két partjának lakói. Lehetőségük van arra, hogy ebből meg is éljenek - hangzott el tegnap a Duna-Dráva mente természeti kincsei és az önkormányzatok című konferencián. A Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete és a horvátországi Bilje járás vezetői Kopácsra hívták össze a természet- védelmi szakembereket, önkormányzati és állami vezetőket, a határőrségek képviselőit. A falut a közeli rét különleges élővilága teszi vonzóvá az idegenek számára. Az Ormánság térségében a népi kézművesség felélesztésében és az ökoturizmusban látja a gazdasági lehetőséget Tardy János helyettes államtitkár, a Természetvédelmi Hivatal elnöke. Mint elmondta, bízik benne, hogy kézművesházak hálózata valósul meg az országban. A 40 évig háborítatlan erdőkben helyrehozhatatlan károk keletkeztek az elmúlt évek átgondolatlan privatizációi miatt. A megmaradt értékek megmentését az államhatárokon átnyúló közös nemzed Lekapcsolt besurranok SIKLÓS Ékszerekkel megpakolt besurranó tolvajokat fogtak a Rákóczi úti lakók. Korábban már voltak besur- ranások a környéken, azóta az emberek jobban odafigyelnek a szomszédaik házaira is. így volt ez most is, amikor feltűnt a nagy pakkokkal felszerelt társaság. A három ember nyugodtan ment be az egyik házba, dacára annak, hogy ott házőrző kutya is található, majd kisvártatva sietős léptekkel távoztak volna, nyomukban az idős tulajdonossal. A triót a gyorsan összesereg- lett környékbeli lakókkal együtt maradásra bírták. Kisvártatva kiderült, hogy a házból mintegy 300 ezer forint értékű ékszer hiányzik, a kutya pedig azért nem fogott, mert valamivel elkábították. A trió természetesen még a behatolás tényét is tagadta, s hogy a szajré nincs náluk, azt vetkőzéssel is bizonyítani kívánták. Az időközben kiérkezett rendőrjárőr további megőrzésre átvette a két nőből és egy férfiból álló kompániát, ugyanis az ékszereket egy zsebkendőbe csomagolva a fal mellett megtalálták. Mint megtudtuk, a banda tagjai nem ismeretlenek a hatóságok előtt, közülük kettőt éppen körözött a megyei kapitányság. A „vezér” mostanáig 29 esetben állt bíróság előtt hasonló cselekedetért. K. J. Borvárosaink Szövetsége Tokajban kétnapos ünnepélyes programmal kedden, illetve szerdán megalakult a Magyar Borvárosok Szövetsége. A tizenöt alapító település közt a házigazdák mellett ott van Pécs és Villány is, továbbá Badacsonytomaj, Balatonbog- lár, Balatonfüred, Csongrád, Eger Gyöngyös, Hajós, Kecskemét, Kiskőrös, Kiskunhalas, Sopron, Szekszárd. Ä magyar bor jó hírnevének helyreállítására, a szakmai hagyományok őrzésére, a borturizmus elősegítésére létrehozott szövetség székhelye Sopron lett. A szövetkező települések évente minden lakosuk után két forint tagdíjat fizetnek a közös kasszába. D. I. Bitument hordtak az ártérbe Az ártérben nemcsak földet és törmeléket, de használt aszfaltot és bitument is raktak le szabálytalanul - majdnem hatvan köbméternyi mennyiségben. SÁSD A városba nemrég kötötték be a vezetékes gázt. A kivitelezők, akiknek a munkáját egy debreceni kft. irányította, a hömyéki Gödrei-ároknál helyezték el a vezetékfektetés során kitermelt földet, követ, bitument és aszfaltot. (Az utóbbi a felhalmozott mennyiség egyharmada). Két helybeli, Antal Attila Geiszkopf Mátyás állítja, hogy sem beton-, sem műanyagfólia-alj nem készült, ami védene a veszélyes hulladéknak számító aszfalt ellen. Ráadásul a szállítók betemették a vízelvezető árok egy részét, és a gazdák félnek, hogy az esőben víz alá kerülnek a földjeik. Szamosi Aliz, az önkormányzat csoportvezetője csak ideiglenes elhelyezésről tud. A debreceni kft. pedig azt ígérte, hogy a gázbekötés befejezésére nem marad ott a törmelék. Tröszt Sándor, a Dél-Dunántúli VÍZIG szakértője szabálytalannak tartja, hogy ártér lecsapoló árkába útbontási anyagot öntöttek. A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség munkatársa, Wéber Béla pedig furcsállja, hogy nem készült védelmi aljzat, hiszen a használt bitumen s szénhidrogén-tartalma miatt veszélyt jelent. Az esetről egyébként senki sem tett bejelentést. Müller Attilától, a Pécsi Építő Kft. főépítés-vezetőjétől (képünkön) megtudtuk, hogy keverőtelepük bontott aszfaltlerakó és -feldolgozó üzemként is működik. Mindenki idehordja az ólom- és kipufogógáz tartalma miatt is veszélyes mellékterméket. Azokról a településekről, ahol gázt kötnek be, semmit nem szállítottak az üzemükbe. Csuti J.
