Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)
1997-10-14 / 282. szám
1997. október 14., kedd Háttér - Riport Dhnántúli Napló 9 A kilátóépítés tubesi panorámája Kovács Szabó János az épülő torony előtt fotó: laufer László A torony oldalában ott a márványtábla: épült a millecente- nárium évében. Ám ez csak 3,5 méteres igazság, vagyis a tábla szintjéig érő, hiszen a felette lévő rész idei gyarapodás, és a kilátó nincs még befejezve.- Az eredetit egy év alatt felépítették, de az csak 5 méter átmérőjű és 7 méter magas volt, a belseje pedig zúzalékkal volt feltöltve - mondja Kovács Szabó János, a tubesi kilátóépítés kezdeményezője, lelke, kijárója, mindenese, miközben a csigalépcsőn felkaptatunk az új torony első kilátószintjéig.- Itt most 8 vasbeton oszlop a tartó váz, az első födém 4,5 méternél van, 9 méternél a második, afölött van a kupola, amely alátámasztja a betonhengert és kiviszi annak súlyát és a tetőét a nyolc tartóoszlopra. Már ez is elkészülhetett volna, ha az 1995-ös induláskor megvan az összes pénz az építéshez. Ám az első kilátószint már használható, és magasabban áll, mint az eredeti kilátó volt. Erre még oszlopok jönnek, amelyek majd a tetőt tartják és utána a faszerkezet, amire a bitumenes zsindely kerül. A teljes magassága 21,5 méter lesz - magyarázza lelkesen az építmény struktúráját. Fenn a kilátószinten eláll a lélegzet: a tornyot háttérbe szorítja a panoráma. A szemlélődőt már eleve meghökkenti, hogy délkelet felé tekintve rálát a misinai tévétorony kilátójára.- A Misina 534 méteres magasságához kell hozzáadni a 70 méter kilátószintet, tehát ott kb. 600 méteren vagyunk. A Tu- besnél, ha a földön állok, az már 612 méter, és a kilátóval még 16 méter jön hozzá. Most eddig lehet feljutni - büszkélkedik, aztán a látóhatárhoz fűzi a magyarázatokat:-Ott, a Jakab-hegyen létesült az első kilátó. A másodikat a Tubesre tervezték, de a Misinán épült meg, mert onnan jobban látszik a város. A Hármashegyet és a Zengőt mindkét helyről egyformán. Ám ha az ember a természetben akar gyönyörködni, az erdőkben, a hegyekben, akkor a Tubesre kell jönnie: innen a látkép sokkal nyitottabb az ürögi völgyre, az orfűi tavak irányába is. Márpedig Kovács Szabó János a természetben akar gyönyörködni gyermekkora óta, s ehhez hozzásegítette a tágabb családi háttér. Mostanában - immár 53 évesen -, egyedül járja az erdőt, le-letérve az előre kiválasztott útról, az ismeretlen felfedezése kedvéért. Képzettségét tekintve híradástechnikus.- Bárhol vagyok, igyekszem olyan magaslatot keresni, ahonnan jól beláthatom a környéket. Az átjátszó állomásokat pedig mindig a magas pontokra teszik. A hegycsúcsokra - mutat a kilátó vasszerkezetű szomszédaira. - Szerencsés voltam, mert a munkám révén sok szép hegyre jutottam el. A Tubesre rendszeresen. Láttam a régi kilátó lebontását. Akkor gondoltam: jó lenne helyette egy új. 1989-ben az ő felhívására kezdtek hozzák a Tubes Kilátó alapítvány létrehozásához, hogy a lebontott János kilátó helyén egy új torony épüljön. Áz alapítvány 1991-ben jött létre, az építési engedélyt négy év múlva kapták meg. Aztán 1995. június 2-án elkezdődött a torony építése, amely most már elválaszthatatlan a személyétől, ahogy egy szenvedéllyel vállalt életműhöz illik.- Nem hiszem, hogy különleges ember lennék, más, mint a többiek. Úgy gondolkodtam: ha nekem fontos a kilátó, akkor valószínű, hogy sokan mások is így éreznek és lesznek majd társaim. Nemcsak én akartam kilátótornyot építeni. Véletlenül alakult úgy, hogy én lettem, aki a szervezést elkezdte. Az indulás nem volt könnyű. Sokan mondták: nem ez a legfontosabb, nem biztos, hogy erre áldozni fognak az emberek. Ezeket az aggodalmakat nem igazolta az elmúlt pár év - akkor sem, ha most éppen a kassza kimerülte miatt áll az építkezés -, mert voltak magánszemélyek és cégek, akik több százezer forintot adtak az építéséhez, vagy ilyen mértékű munkát teljesítettek.- Eredetileg 15 milliósra becsülték a „beruházást”- nyomja meg a szót, hiszen számára a torony sokkal többet jelent.- Kevesebb pénzzel kezdtük el a munkát, mint amennyivel illett volna, hiszen azt mondták a szakértők, hogy nagyjából a fele összegnek meg kell lenni az induláshoz. Én azt mondtam: ne váljunk, ami van, azt építsük be, akkor talán jobban mellénk állnak. Ebben talán nekem lett igazam - mustrálja szeretettel az eddigi eredményt. Számtalan olyan találkozásunkra emlékezve, amikor a kilátó ügyében loholt valahova, csak megkérdezem: gondolt-e arra az ötlet megpendülésekor, hogy ennyi gond lesz vele? Elmereng az elmúlt éveken, aztán somolyogva mondja:-Talán jó is, ha az ember nem lát mindent előre, mert akkor sok mindenbe nem is kezdene bele. De megtanulhattam: az ember szerencséje, vagy ügyessége folytán mindig talál segítőket. Hogy mennyi időm ment el a toronyépítésre? Sokszor naponta csak egy telefon, öt perc, néha egész hétvégék. Mert nemcsak tárgyalok, szervezek, leveleket írok, hanem anyagot vásárolok, és megfogom a csákányt, a lapátot, a talicskát is. De azért félreértés ne essék: segítők nélkül nem tudtam volna ezt a feladatot teljesíteni, nemhogy munka mellett, de még főállásban sem. Az viszont igaz, hogy én lettem az a pont, ahova minden információ befut. A szponzorok után is javarészt nekem kellett járnom. A szponzorokat illetően egészen sajátos a filozófiája:- Amikor támogatókat keresek, soha nem mérlegelek, hogy ki mennyit tudna segíteni, és nem sértődöm meg azon, ha valaki szó nélkül elutasít. Ő tudja az okát, nem köteles indokolni. Mindenkit meg kell keresni. Ha segít, megköszönöm. Ha pedig nem, akkor felesleges foglalkozni a miértekkel. Én megkerestem a várost, a megyét, és különböző minisztériumokat is. ők tudják, miért nem tudtak jobban segíteni.-Ezt komolyan mondom - fordul felém a mellvéden könyöklésből, hitetlenkedésemet megérezve. - Ha nem így tennék, folyton csak mérgesked- hetnék, hogy ez és ez nem segített. Amit rossznak tartok, az a pénzen kívüli támogatás elmaradása. Már annak is örülnék, ha a városnál, a megyénél, a minisztériumokban odáig el tudnánk jutni, hogy kimondják: kell ez a kilátó, mi is akarjuk, hogy meglegyen, de sajnos, nekünk nincs pénzünk. Ma nem érzem ezt a figyelmet. Egyébként is szemléletváltás kellene, hogy mi pécsiek, baranyaiak jobban szeressük a Mecseket és hasznosítsuk értékeit. A legfontosabb kérdésnek persze az tűnik, hogy mikor lesz kész a kilátó? Ha a mille- centenáriumra csak a táblával sikerült, befejeződhet-e ténylegesen az ezredfordulóra?-A szakemberek mondják, hogy ahogy most áll, még 9 millió forintra lenne szükség. És ha mind ki kellett volna fizetni, ami eddig elkészült, az 11 millióba került volna. Négy éven át mindig történt valami. Nem lehet leállni azzal, hogy elfogyott a pénz. Én nem azt nézem, hogy mennyibe kerül, mikor lesz kész. Annak kell örülni, hogy ennyi már megvalósult belőle. És dolgozzunk tovább. Dunai Imre A legjobbat! Horganyt fel! Az ereszcsatorna rendszer az egész épületet védi, nem mindegy tehát, milyen anyagból készül. A francia •VM ZINC által gyártott ANTHRA- ZINC kiváló minősége eddig 35 országban bizonyított. így nem véletlen, hogy az előpatinázott horganyból készült ANTHRA-ZINC ereszcsatorna rendszer Construma nagydíjat kapott. A termék utólagos felületkezelést nem igényel, harmonikusan illeszthető valamennyi építészeti megoldáshoz és élettartama akár a 100 évet is elérheti. A VM ZINC az ereszcsatorna rendszereken kívül natúr, előpatinázott - világosszürke QUARTZ-ZINC és sötétszürke ANTHRA-ZINC - kivitelben kínál lemez- és szalagtermékeket is. Bízzon Ön is a szakemberek ítéletében, válassza a minőséget! További információkért hívja ingyenes számunkat: 06-80-452-452 VM ZINC Kft. 2092 Budakeszi, Pátyi út, Új ipartelep S Tel.: (23) 452-452 • Fax: (23) 452-320 VM AWCEWÜKOrUMONMNBE Magasan a legjobb Utcai választásnál legyen körültekintő, mert külső megjelenésünket utánozzák, hamisítják! VOIÁN TAXI t.333-333 A kipróbált régi partner várja Önt! ____________
