Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-01 / 269. szám

1997. október 1., szerda Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 KIÉT: nincs összhang a törvénytervezetben Vita a béremelések körül Többséget kaptak a koalíció kérdései A Ház megkezdte a jövő évi adótörvények tárgyalását Az Országgyűlésben a tegnap délutáni szavazás során eldőlt, hogy a november 16-ai népszavazáson a termőfölddel kap­csolatban a kormány által megfogalmazott - és Bihari Mi­hály szocialista képviselő javaslatára pontosított - kérdések szerepelnek majd az íveken. A koalíció által támogatott in­dítvány mellett az elfogadás­hoz minimálisan szükséges 255 képviselőnél néggyel töb­ben, 259-en szavaztak igennel. Ellene 79 voksot adtak le, 1 képviselő tartózkodott. Eszerint a két kérdés a kér­dőíveken a következőképpen hangzik majd a népszava­záskor: 1. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más bel­földi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhes­sen, ha tartósan mezőgazda- sági tevékenységet folytat? 2. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerez­hessen termőföldtulajdont mindaddig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásá­ról népszavazás nem dönt? A Ház tegnapi munkanap­ján egyébként megkezdődött a személyi jövedelemadóról, il­letve a társasági adóról szóló törvénymódosítások tárgya­lása. Az előterjesztett tervezet szerint csak kisebb változások lesznek, az adótábla nem mó­dosulna. A nyugdíjjárulék 25 százaléka levonható lenne az adóból, a bérből élők havi adó­jóváírása 3600 forintról 4000 forintra nő. A termőföld bérbeadása há­rom hektár tulajdon alatt adó­mentes, e fölött változatlanul 20 százalék, amit azonban 1998-tól az önkormányzatok hajtanak be és kapnak meg. A társasági adó teljes összegét elengedik 10 évre annak a be­ruházó cégnek, amely elmara­dott térségben legalább há- rommilliárd forint értékű, ter­melési célú beruházást helyez üzembe. Simonffy Ágnes Az MSZP elnöksége a választási előkészületekről, a népszavazásról Szövetségek a földön köttetnek Az MSZP országos elnöksége tegnapi ülésén áttekintette a lehetséges választási szövetségesek körét, és megbízta Ka­tona Béla alelnököt, hogy folytassa az Agrárszövetséggel és a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal megkezdett tár­gyalásokat. Zajlanak emellett az egyeztetések a Baloldali If­júsági Társulással és az Úttörőszövetséggel is. Az önkormányzati érdekkép­viseletek kétségbe vonták a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsának tegnapi ülésén, hogy a jövő évi költségvetési törvény- javaslat alapján meglesznek a közalkalmazottak kereseté­nek 16 százalékos növeléséhez szükséges források. Az érdekképviseletek számítá­sai szerint a törvényjavaslatban összességében - a dologi és a fejlesztési költségeket is figye­lembe véve - a szükségesnél 61 milliárd forinttal kevesebb pénz szerepel. A kormányzati oldal a tár­gyaláson mindezzel nem értett egyet. Ők azt hangsúlyozták, hogy az állami feladatokra jö­vőre - a javaslat szerint - 18,5-19,5 százalékkal több jut, mint az idén. Az önkormányza­toknál 18 százalékos a növelés. A kormány szerint takarékos gazdálkodással ez megfelelő Az egészségügy illetékesei a jövő héten tárgyalásokat kez­denek a dohánygyártó és for­galmazó cégekkel arról, hogy bevételeikből juttassanak bi­zonyos részt a cigarettázás okozta egészségkárosodások csökkentésére -jelentette be tegnap dr. Molnár Ilona or­szágos tiszti főorvos. A tárgyalás egyben nyitánya lesz a Nemzeti Dohányzáselle­nes Kampánynak. A széles körű akciót az indokolja, hogy aggasztóan nő a dohányosok tábora: a legfrissebb statiszti­kák szerint évente fejenként át­lag 3300 cigarettát füstölünk el. Különösen az nyugtalanító, fedezetet jelent a tervezett ön- kormányzati kiadásokhoz. A szakszervezetek azt kifo­gásolták, hogy a törvényjavas­latban nem szerepel tételesen a 16 százalékos átlagos kereset- emelés ténye, forrása. Kérték, hogy a pénzügyi szakértők ezt pótolják, méghozzá külön-kü- lön bemutatva a központi in­tézményekben, az önkormány­zati körben és a társadalombiz­tosításban várható emelést. A munkavállalói oldal azt javasolta, hogy már jövőre kez­dődjön meg a minőségi munka elismerésére szolgáló rendelke­zés előkészítése. A közalkal­mazotti F, G kategóriákban legalább 13,5 százalékos átla­gos keresetnövelésre tartanak igényt, a köztisztviselőknél az illetményalapot pedig 27 200 forintra kellene felemelni. A készpénzkímélő - bankok útján történő - bérkifizetéseket a KIÉT-ülésen csak fenntartá­sokkal támogatták. hogy az ártalmas szenvedély­nek egyre több tizenéves lány és fiú hódol. A főorvos asszony okkal- joggal nehezményezte, hogy amíg a dohánygyárak évente 1,6-2 milliárd forintot költenek reklámra és egyéb szponzorá- cióra, addig a lakosság felvilá­gosítására ennek csak töredé­ke jut. A tárgyalások sikere esetén a cégek egy új közalapítvány ja­vára fizetnék be anyagi hozzá­járulásukat. Ebből a pénzből egyebek közt dohányzásról le­szoktató ambulanciákat hozná­nak létre és anyagilag támogat­nák a szűrővizsgálatok számá­nak növelését. N. Zs. Erről Kósáné Kovács Magda ügyvezető alelnök számolt be a tanácskozás után. Elmondta, hogy az elnökség mérlegelte a nagyobb szak- szervezetekkel való együtt­működés lehetőségeit is. Ez ügyben politikai konzultáció­kat tart kívánatosnak, hogy tisztázzák a közös állásponto­kat. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések lefolytatásával Csintalan Sándort bízták meg. Kósáné hozzáfűzte: a Szo­cialista Párt egyik szakszerve­Boros János, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal ügyfélszolgálatának vezetője elmondta: az adatla­pon fel kell tüntetni, ha a ha­táridőig nem sikerült minden dokumentumot beszerezni. Az illetékességet bizonyító okiratokat a hivatal pótlólag már csak azért is elfogadja, mert beszerzésük gyakorta kö­rülményes és hosszadalmas, a zeti szövetséggel sem köt át­fogó választási megállapodást. Az viszont valószínű, hogy a szakszervezetekben tevékeny­kedő egyes politikusok szocia­lista színekben indulnak a vá­lasztásokon. Az elnökség - a koalíció parlamenti képviselőihez ha­sonlóan - újólag kinyilvání­totta, hogy nem lát indokot a népszavazással kapcsolatban kialakított véleményének megváltoztatására. A földtu­lajdonlás kérdésében az az volt munkaszolgálatosoknak, hadifoglyoknak, illetve örökö­seiknek gyakran több okmányt kell csatolniuk. Kucsma Jenőné, a Magyar Vöröskereszt keresőszolgála­tának vezetője elmondta: kár­pótlással összefüggő ügyben ma is naponta több mint szá­zan fordulnak hozzájuk. Szá­mítógépes nyilvántartásuk van a volt szovjetunióbeli hadifog­alapvető nézetkülönbség, hogy elfogadják-e egy újfajta birtokszerkezet létrejöttét, vagy ragaszkodnak ahhoz, hogy kizárólag magánszemé­lyek szerezhessenek földet. Az MSZP vezetése ugyan­akkor nagy jelentőséget tulaj­donít annak, hogy a NATO- népszavazás ügyében azonos véleményen vannak a parla­menti pártok. Az ügyvezető alelnök be­számolt arról is, hogy a tízezer megkeresett párttagból mint­egy nyolcezren válaszoltak Horn Gyula pártelnök leve­lére, amelyben az MSZP vá­lasztási programjának kialakí­tásával és a jelöltállítással kapcsolatban kérte ki a tagok véleményét. lyokról, az elesettekről, az el­hunytakról is, de a névsorok nem teljesek, és esetenként pontatlanok. Ezért minden ér­deklődővel az azonosításhoz szükséges részletes adatlapot töltetnek ki. Tudakolják pél­dául a bevonulás időpontját, helyét, az utolsó híradás idejét és tartalmát, az utolsó ma­gyarországi lakcímet. A Vöröskereszt nyilvántar­tása 55 ezer elhunyt magyar hadifogoly nevét tartalmazza. Az adatok azonosítása, a kár­pótlási ügyben felmerülő kér­dések megválaszolása, az iga­zolások kiadása igen időigé­nyes munka. (cs. benkő) Hírcsatorna Újabb aláírások. Mintegy 50 ezer, az ellenzék által megfo­galmazott népszavazási kér­dést támogató aláírást nyújtot­tak át tegnap Gál Zoltán ház­elnöknek az akció kezdemé­nyezői. Ezzel összesen 350 ezer aláírást gyűjtöttek össze az ellenzéki pártok és a hoz­zájuk csatlakozó érdekvé­delmi szervezetek. Biztonsági intézkedések. Sorkatona ezentúl nem végez a Magyar Honvédségnél éles tűz­szerész feladatokat - egyebek mellett erről intézkedett a júni­usi dunaharaszti tragikus tűz­szerészbaleset nyomán a hon­védelmi miniszter. Elnapolt döntés. Az Ország- gyűlés mentelmi bizottsága a bírósági. megkeresés formai hiányosságai miatt elnapolta a döntést G. Nagyné Maczó Ágnes mentelmi ügyében. A parlamenti és kisgazda alel­nököt egy állampolgár jelen­tette fel becsületsértésért, a Ház plenáris ülésén tett, „róthmanózásként” ismert ki­jelentése miatt. A miniszter válasza. A Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztériumnak a sajtótörvény­ben pontosan kijelölt jogköre nem teszi lehetővé, hogy a tárca jogi eszközökkel befo­lyásolja a sajtóban kialakult viszonyokat - válaszolta Wi- singer István MÚOSZ-elnök- nek Magyar Bálint miniszter, egy, a témát az újságírók ér­dekében a közelmúltban fel­vető levelére. Ombudsman! vizsgálat. A nemzetiségi oktatás helyzetéről kezdett vizsgálatot Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok or­szággyűlési biztosa. Tegnapi fórumán elmondta: az első ta­pasztalatok szerint gond lehet, hogy a jövőre bevezetendő Nemzeti alaptantervbe nem „fér bele” a kisebbségi nyelvek oktatása. Továbbtanulók. Lassan nő az érettségizettek számaránya az adott korosztályon belül, az idén elérte a 46 százalékot. Ez azt mutatja, hogy indokolt a középfokú oktatás további ki- terjesztése - hangzott el tegnap egy pedagógiai tanácskozáson. Drogtörvények. A kábító­szer-fogyasztás visszaszorítása érdekében létrehozott parla­menti eseti bizottság kezde­ményezi, hogy a kormány 1998. február 28-ig nyújtsa be indítványait a kábítószer-prob­lémával foglalkozó törvények módosítására, különös tekin­tettel a kábítószer hatása alatt gépjárművet vezetők büntető­jogi felelősségére. Átadták a műholdas adót. Elkészült az MTV2 prog­ramját a műholdra feladó földi állomás, amelyet tegnap he­lyezett üzembe az Antenna Hungária. Most a műholdon a sor, hogy égi csatornán nézhessük a 2-est. fotó: feb/kallus Aggasztóan nő a nikotin rabjainak száma „Dohányt” a dohánygyáraktól? Az iratok pótlólag is beadhatók A kárpótláshoz a Vöröskereszt nyilvántartása is segítséget nyújt Október 7-én éjfélkor jár le az 1997. évi XXIX. törvény alap­ján járó személyi kárpótlások igénybejelentésének a határ­ideje. E jogszabály az életüktől és szabadságuktól politikai okból, jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló ’92-es törvényt módosítja. Az igénybejelentéssel késni nem lehet, de egyes iratok indokolt esetben pótlólag is beadhatók. Negyvenöt éves a Rajkózenekar. 1952-ben alapították a Rajkózenekart, amely fennállása óta járt már Európa, Észak- és Dél-Amerika, Távol-Kelet és Ausztrália sok váro­sában. Jubileumi gálakoncertjükre pénteken a Budapest Kongresszusi Központban kerül sor - jelentették be tegnapi zenés sajtótájékoztatójukon. fotó: feb/diósi imre Megjelent a Kiskegyed Konyhája októberi száma! Benne: • Öt ötlet hétköznapra • A főszerkesztő szereti: marhahús almamártással • Terülj, asztalkám • Egy tál rizs ötféleképpen • Kilenc krumpli Kiskegyed Konyhája - igazi társ a főzésben!

Next

/
Oldalképek
Tartalom