Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-02 / 270. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1997. október 2., csütörtök ☆ EuroKrónika ☆ Megtanultuk a demokráciát Az Európa Tanács a tervek szerint november 7-ig ala­kítja ki álláspontját a brüsz- szeli székhelyű Európai Unió bővítésével, az első körben szóba jöhető új tag­államokkal - hazánkkal, va­lamint Cseh- és Lengyelor­szággal - kapcsolatban. Hazánkat több szempontból már most is úgy tekintik, mint az Európai Unió teljes jogú tagját. A magyar nagykövet, dr. Braun Gyula például min­den olyan eseményre meghí­vót kap, amelyen a „tizen­ötök” képviselői részt vesz­nek. Ez apró példa ugyan, de mindenképpen jelzi: megvan az esélyünk arra, hogy az or­szág megítélése politikai, gazdasági, jogi és egyéb vo­natkozásban számunkra ked­vező lesz. Az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlésében jelen­leg hét magyar parlamenti képviselő foglal helyet, és még heten vesznek részt a munkában. Szereplésük igen aktív. Ez a többi között annak is köszönhető - fogalmazták meg illetékes helyen Stras- bourgban -, hogy Magyaror­szág már valóban beletanult a parlamenti demokráciába. Az Európai Unió alapve­tően gazdasági kérdésekkel foglalkozik - hiszen alapjait a Közös Piac teremtette meg. Az Európa Tanács (ezen belül a miniszteri bizottság, illetve a Parlamenti Közgyűlés) vi­szont alapvetően a közös jog­alkotással foglalkozik. Hatá­rozatait charták és ajánlások formájában hozza; előbbieket legalább tizenkét, utóbbiakat pedig öt országnak kell ratifi­kálnia ahhoz, hogy a döntés az aláíró országok mindegyi­Évforduló előtt Most, amikor hazánknak jó esé­lye van arra, hogy az első kör­ben bekerülhessen az Európai Unió új tagjai közé, kevés szó esik a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsról. A két szer­vezet feladatai a kontinens in­tegrációjában és munkameg­osztásában egymásra épülnek. A régebbi szervezet az Eu­rópa Tanács, amely 1999-ben, épp a magyar elnökség idején lesz fél évszázados, így a jubi­leumi előkészületekben és az ünnepségek lebonyolításában is nagy szerep vár hazánkra. Magyarország a volt szocia­lista országok közül elsőként lehetett tagja 1990-ben az ak­kor még 15, mára már 40 tagot számláló tanácsnak. Fontos tudni, hogy a Parlamenti Köz­gyűlés egyik alelnöke is magyar: Bársony András. ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ EuroKrónika ☆ A magyar Aranybulla mutatja az utat Kontinensünk országai mér- földes léptekkel haladnak a szorosabb együttműködés, az integráció felé. Eközben a gazdasági kérdések mellett mind nagyobb figyelem for­dul az egyén és jogai felé. Munkatársunk Strasbourg- ban az Európa Tanács svéd főtitkárával, Daniel Tar- schysszal és a Parlamenti Közgyűlés német elnökével, Leni Fischer asszonnyal be­szélgetett. A főtitkár szobájával szem­ben, a falon az 1222-ben ki­adott magyar Aranybulla hite­les másolata látható. Az első kérdés így önként adódott:- Vajon ez a középkori tör­vény mennyiben mutat utat Európa számára az emberi jo­gok kiszélesítéséhez?- Valóban nem véletlen, hogy ez a gyönyörű oklevél itt látható, az Európa Tanács épü­letében - válaszolta a főtitkár. - Kontinensünkön az Arany­bulla az elsők közé tartozik, amely megfogalmazta az egyének és a közösségek alapvető jogait. Magyaror­szágnak akkor sem volt, most sincs szégyenkeznivalója: amikor a történelem úgy hozta, síkra szállt önmaga és mások szabadságáért, s ezt te­szi ma is - bátran, elszántan.- Ebből adódóan milyen szerep várhat hazánkra az egységesülő Európában?- Az önök országa már bi­zonyított, ezért véleményem szerint főszerepet játszhat a kontinens jövőjének alakítá­sában. S ahogy annak idején megtörtént a francia-német történelmi kiegyezés, ugyan­úgy örültünk a magyar-román kapcsolatok javulásának is. Reméljük, hamarosan Szlová­kiával is megtörténik a meg­békélés.- Ön sokáig Németország­ban dolgozott, most viszont európai ügyeket intéz. Mit je­lentett ön számára a váltás? - hangzott a kérdés Leni Fi­scher elnök asszonyhoz.-Nos, nem éreztem, hogy bármiben váltanom kellett volna. Feladatom, hogy a kö­zös Európa felépítésén mun­kálkodjam - ez mindannyiunk erkölcsi kötelessége, dolgoz­zunk bárhol is a kontinensen. Gyulay Zoltán Hazánk szerepe a békefenntartásban Budapest egyetért az ENSZ reformjával és a BT bővítésével Kovács László külügyminiszter az ENSZ közgyűlés ülés­szaka általános vitájában elhangzott beszédében síkra szállt a Kofi Annan főtitkár által beterjesztett reformok mellett. SFOR-akció Boszniában A NATO főtitkára bejelentette, hogy a boszniai nemzetközi erők (SFOR) akcióba léptek a boszniai szerb televízió és rádió (SRT) ellen. „Biztosítani kell, hogy a boszniai szerb tömeg­kommunikációs eszközök a nemzetközi normák és a day- toni szerződések szellemében működjenek. A NATO eltökélt szándéka, hogy a jövőben is gyorsan és keményen reagál a békeegyezményeket veszélyez­tető akciókra” - mondotta. Javier Solana és Wesley Clark európai NATO-főpa- rancsnok közölte: több száz tagú különítmény hatolt be az SRT épületébe, és lefoglalt négy kulcsfontosságú közvetí­tőberendezést. Pozsonyi önbírálatok Nem helyénvaló, hogy Szlová­kiában „eufóriát gerjesztenek” a bősi ügy körül. Úgy tesznek, „mintha olyan győzelemről lenne szó, amely segít vissza­fordítani a Szlovákia belső tör­ténései láttán kialakult kedve­zőtlen külföldi megítélést” - írta kommentárjában a pozso­nyi Pravda főszerkesztője, aki rámutatott: Európa minden or­szágot egységes mércével mér. A Práca című szlovák napi­lap szerdai kommentálja Po­zsony „gyerekes sértődéseire” emlékeztetve azt írta, hogy a hágai döntés után „duzzogó” Szlovákia magatartása láttán az volt a kérdés: ki teszi meg az első lépést a másik fél felé? Horn Gyula megtette - állapí­totta meg a lap, utalva a magyar kormányfő levelére. Szerdai felszólalásában Ko­vács László Közép- és Kelet- Európa új kihívásai között em­lítette az agresszív naciona­lizmus és a populizmus megje­lenését a politikai problémák, a gazdasági nehézségek és a társadalmi feszültségek „meg­oldásának” eszközeként. Aláhúzta, hogy Magyaror­szág jószomszédi viszonyra törekszik a térség összes or­szágával. Ennek érdekében az utóbbi években növelte rész­vételét az ENSZ békefenntartó műveleteiben. Magyar véle­mény szerint a világszerveze­tet alkalmasabbá kell tenni a válságok megelőzésére, ezért hazánk támogatja a főtit­kár javaslatát gyorsreagálású nemzetközi erő felállítására. Kovács László bejelentette: a magyar kormány egyetért a Biztonsági Tanács bővítésé­vel; támogatja, hogy Németor­szágon és Japánon kívül egy- egy afrikai, ázsiai és latin­amerikai ország is kapjon ál­landó tagságot a testületben. Felhívta a figyelmet a tagdíj- fizetési fegyelem fontossá­gára, és jelezte, hogy hazánk eleget tesz tagdíj- és békefenn­tartási befizetési kötelezettsé­geinek. Beszédében kitért arra is, hogy Magyarország támogatja a taposóaknák nemzetközi be­tiltásáról szóló határozatot, és az elsők között kívánja aláírni az ottawai kezdeményezés ke­retében született egyezményt. Demokrácia kínai módra. Hongkongban rendőrsorfal veszi körül azokat a polgárjogi aktivistákat, akik a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepén, október 1-jén a Tienanmen téri áldozatokra emlékezve kommunistaellenes jelszavakat skandálnak. fotó: feb/reuter Népszerűségi mutatók A brit kormányfő, Tony Blair hazai népszerűsége változatla­nul a csúcson van, míg Helmut Kohl kancelláré tovább esett: híveinek száma a német válasz­tók ötödét sem éri el. A többi európai uniós ország vezetői a nyári hónapokban általában növelték népszerűségüket, de bírálóik (53 százalék) még így is többségben vannak. Franciaországban Lionel Jospin tevékenységének meg­lehetősen kedvező a megítélése (48 százalék támogatja őt). Olaszországban Romano Prodi javított bizalmi indexén, de tá­mogatóinak aránya csak 41 százalék. A spanyol konzerva­tív kormány vezetőjének, Jósé Maria Aznar támogatóinak tá­bora 40 százalékra esett vissza. Hírek röviden Szakadár hang az RMDSZ-ben A jelenlegi RMDSZ-vezetés által a magyaror­szági politikai erők iránt érvényesített „egyenlő távolság (közelség)” elv elvetését, a Horn-kor- mányzattal való szakítást szorgalmazza az Er­délyi Naplóban Borbély Attila Zsolt, a Szövet­ségi Képviselők Tanácsának tagja. Orosz nem az aknák betiltására A hivatalos kanadai látogatáson tartózkodó Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter kedden elhárította azt az ottawai kérést, hogy Moszkva decemberben írja alá a taposóaknák betiltásáról rendelkező nemzetközi szerződést. Alternatív Nobel-díjak Stockholmban odaítélték a Helyes Életmód-dí­jakat, ismertebb nevükön az alternatív Nobel­díjakat öt tudósnak, illetve környezetvédelmi aktivistának. Az öt kitüntetett a francia Mycle Schneider, a japán Takagi Dzsinzaburo, a né­met Michael Succow, az amerikai Cindy Dueh- ring és a Burkina Faso-i Joseph Ki-Zerbo. A Hamasz atyja szabad Izrael szerdán szabadon bocsátotta a szélsősé­ges iszlám Hamasz mozgalom szellemi vezető­jét. Ahmed Jaszin sejket romló egészségi álla­pota miatt engedték ki börtönéből, s egy men­tőhelikopteren Ammánba szállították. Nem történt banktitoksértés A zürichi ügyészség megszüntette a vizsgálatot Christoph Meili, az Union de Banques Suisses volt éjjeliőre ügyében. Meili iratokat adott át egy zsidó szervezetnek, hogy segítsen a holo- caustáldozatok alvó számláinak felderítésében. A reformok csak az új tagokkal képzelhetők el Átalakulás előtt a NATO Decemberre dönteni kell a NATO katonai szerkezetének átalakításáról - határozták el immár hagyományossá vált, évi egyszeri, nem hivatalos ta­lálkozójukon az észak-atlanti szövetség tagországainak vé­delmi miniszterei. A reform halogatása ugyanis hatással lehet a szervezet Mad­ridban testet öltött bővítési fo­lyamatára. A katonai struktúrát úgy kell megreformálni, hogy a három közép-európai meghí­vott taggá válása után ne csök­kenjen a szövetséget összetartó erő - tették hozzá. A NATO vezérkarában már eddig is folyamatosan dolgoz­tak a reform terveken. Walter Slocombe amerikai védelmi ál­lamtitkár szerint már a pa­rancsnoki rendszer kidolgozá­sánál is figyelembe kell venni az új tagországok érkezését, mert a NATO csak így marad­hat egységes. Az ülésen részt vett a francia védelmi miniszter, Alain Ri­chard is, jóllehet országa nem tagja a NATO katonai szerve­zetének. Nem is titkolt NATO- remény volt, hogy Párizs ezen az ülésen bejelenti: visszatér a szervezetbe. De nem ez történt, pedig Franciaország mai hely­zetében kisebb nyomatékkai szólhat bele a parancsnoki rendszer átalakításába. Nem találják az ellenszerét Szúnyogok fenyegetik Disney világát Mintha a történet maga is egy fantasztikus rajzfilmből eredne: gyilkos szúnyogok fenyegetik a floridai Orlan- dóban felépült Disneyworl- döt, a gyermekek és felnőttek kedvelt szórakoztató paradi­csomát, Miki egeret, Donald kacsát és a gyerekek több hű­séges barátját. Az apró vérszívók súlyos be­tegségeket teijesztenek - első­sorban agyhártyagyulladást. Egyszer már volt 1990-ben Flo­ridában ilyen szúnyoginvázió: akkor 223-an betegedtek meg, s a kór tizenegy halálos áldozatot követelt. Azóta sem találtak el­lene hatásos oltóanyagot. A Disneyworld ugyan nem zárt be, de ezrek és ezrek nagy bánatára lemondták az éjszakai programokat, és egyelőre nem fogadnak látogatókat az intéz­ményhez tartozó uszodák és golfpályák sem. A szakértők szerint ez óriási bevételkiesést jelent majd a világhírű szóra­koztatóközpontnak. A floridai hatóságok felhí­vást tettek közzé, arra kérve a lakosságot, hogy naplemente és napfelkelte között - ami a szú­nyogok kedvenc ideje - lehető­leg nem menjenek a szabadba. S ha mégis, a meleg ellenére vi­seljenek hosszú nadrágot, hosz- szú ujjú inget, és kenjék be ma­gukat szúnyogriasztóval, (réti) Űj japán gyorsvonat. Az expressz Sinkanzen Tokió és Nagano (a jövő évi téli olimpia városa) között óránként 260 kilométerrel közlekedik. fotó: feb/reuter

Next

/
Oldalképek
Tartalom