Új Dunántúli Napló, 1997. október (8. évfolyam, 269-298 szám)

1997-10-08 / 276. szám

1997. október 8., szerda Kistermelők Dünántúli Napló 7 Gazdahírek Garantáltan Egészséges Alma. Új élelmiszer-védje­gyet vezetett be az országos Alma Terméktanács. A GEA-minősítést kizárólag az integrált termelésből szár­mazó alma kaphatja meg, melyben a növényvédőszer- maradék maximum a FAO ajánlásában szereplő érték felét éri el, és minősége meg­felel az Európai Unió első osztályú árujának. Az akció­tól a belföldi kereslet 20-30 százalékos növekedését re­mélik, miután az elmúlt tíz évben a magyar alma ter­mesztése, fogyasztása és forgalmazása folyamatosan csökkent. A védjegy beveze­tését kezdeményezők megál­lapodtak a MALÉV-val, hogy a légitársaság járatain októberben utazó 200 ezer utas mindegyikét GEA jel­zésű almával kínálják meg, kétnyelvű tájékoztató kísére­tében. A gyümölcs fogyasz­tói ára várhatóan 80-100 fo­rint között lesz. Kitüntetett termelő. Számos kitüntetést adomá­nyozott augusztus 20-a al­kalmából a Földművelés- ügyi Minisztérium - olvas­hattuk a Kistermelők Lapja legutóbbi számában. Me­gyénkből Aranykoszorús Gazda-díjat kapott Kontár Kornél egerági mezőgazda- sági vállalkozó. Rekordburgonya, szn- peruborka. A napfényes nyár Európa délkeleti részén igen kedvez a növényeknek. Bulgáriában egy asszony 2,1 kg-os krumplit ásott ki a kertjében. Egy romániai asszony pedig egy méter hatvan centi hosszú és 30 cm átmérőjű uborkát nevel- get a kertjében. A rekord­burgonya előállítója a helyi termelőszövetkezet vezető­jétől 50 ezer leva (50 német márka) jutalmat kapott. A romániai uborka Botosam­ban nőtt, és mint azt a ter­mesztője elmondta, „távol­ról sem fejezte be a növeke­dését”. Féltve őrzi a titkát, szeretne bekerülni a Guinness rekordok köny­vébe. A termesztő üzleti ér­zékét dicséri, hogy az óriá­suborka hírét kihasználva, annak magvait 10 dollárért kívánja értékesíteni. Az oldalt szerkesztette: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN Kistermelők rovatunkkal legközelebb október 22-én jelentkezünk A jövő májusban friss termés Az áttelelő vöröshagyma termesztése Gyöngyhagyma. Magról szaporítható, 1,5-2,5 cm átmérőjű, fehér színű csemegehagyma, amiből savanyúság készíthető. A korábbi években már ismer­tettük az áttelelő vöröshagyma termesztésének a technológiá­ját, de úgy látszik több olva­sónknak - kerttulajdonosnak - elkerülte a figyelmét, mivel többen kérték, hogy a magról termeszthető, őszi vetésű vö­röshagymáról írjunk. A kérés­nek ezúton teszünk eleget. Tavaszra - április vége, má­jus eleje - a tárolt vöröshagyma már kifogyófélben van. A téli tárolás alatt minőségileg is ká­rosodott. A további tárolás, a csírázás és egyéb romlás miatt már nem gazdaságos. Ekkor van jelentősége az áttelelő vö­röshagyma piacra kerülésének. Jó exportlehetőség Megjelenik az ötdarabos csomókban, ízlésesen előkészí­tett, fehér színű, gömbölyű alakú hagyma. A fogyasztói ára azonban nem nevezhető ala­csonynak, ebből következik termesztésének gazdaságos­sága. A hazai piaci ellátás mel­lett exportlehetősége is nagyon jó, mivel a nyugati piac is szí­vesen fogadja a frissen betaka­rított főzőhagymát, hiszen ott sem kifogástalan már a tárolt hagyma minősége. Az áttelelő vöröshagyma ta­lajigénye azonos a tavaszi ve­tésű hagymáéval, vagyis az ap­rólékosan morzsalékos, finom szerkezetre igen érzékeny a nö­vény. Ha a mezőgazdaságban vagy a kertészetben valamely növény alá kifogástalan mag­ágyat készítünk, úgy azt mond­juk rá, hogy „hagymaföldbe ve­tettük a magot”. (Pl. cukorrépa, drazsírozott paprika stb.). Eb­ből következik, hogy rendkívül finoman elmunkált, aprómor- zsalékos talajt igényel. Ha ezt nem tudjuk biztosítani, úgy a hagymatermesztés eleve ku­darcra van ítélve. A magágy készítése Az elővetemény lehetőleg korán kerüljön le a területről. Ä szármaradvány gondos letakarí- tása elengedhetetlen. A magágy készítése során 0,6 dkg nitro­gén, 0,6 dkg foszfor és 1,8 dkg kálium hatóanyagot juttassunk ki négyzetméterenként. A mé­lyebb talajforgatást - szántás, tárcsázás - kerüljük, mivel ezek a művelőeszközök nagyon ki­szárítják a talajt. A jó magágykészítéshez esetleg öntözésre is szükség le­het. A műtrágya adagokat pon­tosan tartsuk be, a nitrogén túl­adagolás ugyanis fokozza a nö­vények téli kifagyásának a ve­szélyét. A második nitrogén- adagot tél végén - február vége, március eleje - adagoljuk, míg a harmadik részt a hagymafej képződésének megindulásakor juttatjuk ki. A fejképződés al­kalmával adagolt nitrogéntrá­gyázást feltétlenül kössük össze öntözéssel. A vetés ideje A magvetés optimális ideje - megyénkben - szeptember vége, október eleje. A korábbi vetéssel megnő a tavaszra mag­szárat hozó egyedek aránya. A későbbi vetésnek viszont az a veszélye áll fent, hogy a téli hi­degek beálltára gyenge fejlett­ségű lesz a növény, így köny- nyen kifagy. Az áttelelés sikere nagyban függ a tél beállta előtti fejlett­ségi állapottól. Ha november közepére-végére a növények fejlettsége elérte a ceruza vas­tagságot, úgy a mínusz 15-20 C fok hideget is kibírják. Az erős téli lehűlések helyett inkább a gyakori hőingadozások veszé­lyesek a növényekre. Ha télen tartós felmelegedés következik be, a növények vizet és táp­anyagot vesznek fel. A hirtelen lehűléskor ezt nem tudják fel­dolgozni, és ez az állapot ked­vezőtlenül hat a fejlődésükre. A vetőmagszükséglet: 10 m2-re 5-8 gr, egy hektárra 5-8 kg. A vetési sortávolság: 25-35 cm, mélysége: 2-2,5 cm. Lehe­tőleg szemenkénti vetőgépet használjunk. Folyóméterenként 30-35 szem magot vessünk el. A talajelőkészítési, vetési, ön­tözési stb. hibákra számítva 15-20%-os veszteséggel szá­molunk, így folyóméterenként 27-30 db hagyma takarítható be. A vétés utáni kelesztő öntö­zés elengedhetetlen. Különösen keléskor - csírázás megindu­lása - igényel a hagyma egyen­letes vízellátást. Száraz mag­ágyban a mag sokáig elfekszik, egyenetlen lesz a kelés, ami ki­hat a növényállomány további fejlődésére. Tavasszal, csapa­dékhiány esetében ugyancsak szükséges az öntözés. Nyers fogyasztásra A fajták tekintetében tud­nunk kell, hogy az áttelelő faj­ták szárazanyag-tartalma keve­sebb, így az eltarthatóságuk is korlátozott. Nyers fogyasztásra, esetleg egy-két hetes tárolásra alkalmasak. Természetes, ame­lyik fajtának nagyobb a száraz­anyag-tartalma, az hosszabb ideig tárolható. Ilyen pl. a Pi­roska, a Pannónia, a Tisza stb. Ha a magvetésünk sikeres volt és szakszerűen jártunk el a növényápolás terén is, úgy má­jus végére friss főzőhagymát fogyaszthatunk, illetve vihe­tünk a piacra. Dr. Tamcsu József Az olvasó kérdez — a szakember válaszol Nincs csodaszer Sokan érdeklődtek, hogy a sok helyütt propagált, úgynevezett „általános növényvédő szer”, mely ötvözi a rovarölő, gom­baölő és baktericid készítmé­nyek hatásait, valamint egyben levéltrágyaként termésnövelő hatással is rendelkezik, miért nem kapható kiskereskedelmi forgalomban? A növényvédelmi célra fel­használható anyagok enge­délyhez, engedélyezési eljá­ráshoz, toxikológiai vizsgála­tokhoz kötöttek. Ezek az en­gedélyezési vizsgálatok több évet vesznek igénybe, míg egy-egy ilyen, ún. „biotermék” forgalomba kerülhet. Ez az el­járás nem azért történik, hogy egy-egy feltaláló szellemi ter­mékének forgalomba hozatalát késleltesse, hanem azért, hogy a forgalomba kerülő növény­védő szer a vele szemben tá­masztott követelményeknek eleget tesz-e. Legtöbb esetben ezek a ter­mékek a termésnövelő, kondi­cionáló anyagokkal támasztott igényeknek felelnek meg. Nem alkalmas viszont a jelen­legi ismeretek szerint a tűzel- halás elleni védekezésre. Tud­valévő, hogy a jó kondíciójú növények betegséggel szem­beni ellenálló képessége lé­nyegesen jobb, mint a legyen­gült, esetleg túlhajtatott növé­nyeké. Eddigi ismereteim alap­ján elképzelhetetlen, hogy a fentiek figyelembe vételével valaki ilyen készítményt elő tudjon állítani komolyabb bio­lógiai és analitikai, termesztési háttér nélkül. A növényvédő szert árusító helyek ellenőrzése során több ilyen jellegű anyaggal talál­koztam az évek során, melyek vége a forgalomba hozatali korlátozás, vagy a forgalomból történő kivonás lett. Előadása­imon gyakran megemlítem azt a példát, amikor egy kezdő termesztő kiskerttulajdonos első próbálkozásként a fok­hagymafőzetet használta nö­vényvédő szerként az érőfél­ben lévő őszibarackfáin, melynek eredményeként a kí­vánt hatás helyett egy élvezhe­tetlen „zamatú” bioterméket állított elő. Ezért kérem a növényvédő- szer-vásárlókat, hogy vásárlás előtt tüzetesen tanulmányoz­zák át a növényvédő szer cso­magoló anyagán elhelyezett címkét, melynek részletes leí­rást kell tartalmaznia a fel- használás lehetőségeiről, a vá­rakozási időkről, valamint tar­talmaznia kell az FM engedély számát, gyártási idejét is. Amennyiben a készítmény csomagolóanyagáról a fenti in­formációk egyike is hiányzik, akkor azt a terméket ne vásá­rolják meg, illetve ne használ­ják fel. Az engedély nélküli termékek, növényvédő szerek felhasználása tilos! Sokan érdeklődnek, hogy a lejárt II. forgalmi kategóriájú növényvédő szer vásárlásra és felhasználásra jogosító igazol­ványok hogyan hosszabbítha- tók meg. Az ún. zöldkönyvek meg­hosszabbítása rövid tanfolya­mok keretén belül történik. Ilyen jellegű igényeiket leve­lezőlapon jelezzék az érdeklő­dők a következő címen: Bara­nya Megyei Növényegészség­ügyi és Talajvédelmi Állomás. 7615 Pécs, Pf. 13. Kéijük, hogy a levelezőlapon a címü­ket is olvashatóan tüntessék fel. A továbbképzés önköltsé­ges. Új, II. forgalmi kategóriájú tanfolyamokat is indítunk, megfelelő létszám esetén. Czigány Csaba Nem kacsa, hanem paradicsom termett Takács Lajos zóki kertjében. A különös formájú zöldséget a gazda unokái fedezték fel. fotó: tóth László Gyümölcstermesztés - korszerűen Ültessünk a kiskertben köszmétét! Közeleg az őszi gyümölcsfa ülte­tési időszak, ilyenkor a ker- tészkedők terve­zik már, hogy néhány hét múlva hova, mit fognak ültetni. Mivel a korai fakadása (sok­szor már február végén) miatt biz­tonsággal, opti­mális módon a köszmétét ősszel kell ültetni, azért már most aján­lom a kiskerttu­lajdonosok fi­gyelmébe ezt a sokoldalúan fel­használható, ér­tékes és nem túl igényes gyü­mölcsöt, mely véleményem szerint több figyelmet érde­melne termelőtől és fogyasztó­tól egyaránt. Hazai egy főre eső fogyasz­tása alig kimutatható, ha az eu­rópai országok többségét vesz- szük figyelembe, ahol ez kb. 0,5 kg/fő, akkor a jelenlegi termésünk kétszerese, három­szorosa sem lenne elegendő csupán az itthoni igény fedezé­sére sem. Fogyasztható frissen, gyorsfagyasztva, feldolgoz­ható kompótnak, dzsemnek, szörpnek, lének, mindezt kel­lemesen savanykás, üdítő érze­tet keltő íze biztosítja. Minden olyan helyen megte­rem, ahol kiskertet alakítottak ki, egyik legigénytelenebb gyümölcstermő növényünk, ami nem azt jelenti, hogy nem ott érzi magát a legjobban, ahol optimális a körülmény. Jól tűri a legzordabb teleket is, még vi­rágzó, vagy terméskezde­ménnyel teli bokor is elvisel -3 -4 C fokos fagyot. A száraz, forró, csapadéktalan nyár töb­bet árt, ezért a kiskertben ültes­sük félámyékba, esetleg köz­tesként. Ültetéskor a gödör aljára te­gyünk szervestrágyát, ezt meghálálja, egyébként a kert fáinak adagolt tápanyaggal megelégszik, nem szükséges külön a köszmétét trágyázni. A kiskertben ha csak néhány tö­vet ültetünk, akkor karós mű­velést válasszunk a törzses fácskához, ha több tövet ülte­tünk, akkor oszlop és huzal mellett neveljük. Bokorként is nevelhetjük, de így nagyon ké­nyelmetlen a szedése. Kismé­retű ültetvény létesítése esetén a bokorköszmétét 150x100 cm-re, törzses faként ültetjük. Két jól bevált fajtáját ter­mesztjük, a Pallagi óriást és a Szentendrei fehéret, ezek egy­mást kölcsönösen jól terméke­nyítik, érdemes tehát vegyesen ültetni. Ritkító metszést igényel, hogy a bokor szellős legyen, de a hajtásokat visszametszeni nem tanácsos. A metszést ősz végén, vagy télen végezzük el, mert ahogy már említettem, nagyon korán fakad. Növény­egészségügyi szempontból cél­szerű a nyesedéket elégetni. Törzses köszmétével elenged­hetetlen a tősarjak tőből való eltávolítása. (Ha csak vissza­metsszük, akkor a talaj felszíne alatti rügyek ki fognak haj­tani!). Szedésével ne kövessük az általános rossz gyakorlatot, tudniillik, hogy féléretten szü­retelik, ez csak az ipari feldol­gozásra szántnál indokolt. Friss fogyasztásra és kompót­nak, lének, dzsemnek a bioló­giai érettség állapotában szed­jük, így jó igazán az íze. Aki a piacon vásárolja és nem maga termeszti, az nem is tudja, hogy milyen kellemesen kiváló íze van az érett köszmétének. Buzássy Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom