Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-11 / 249. szám

1997. szeptember 11., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Kisboldogasszony napi mise - A hagyományokhoz híven idén is rengetegen látogattak el Máriakéméndre, ahol a sza­badtéri szentmisét Walter Kasper stuttgart-rottenburgi és Mayer Mihály pécsi megyés püspök celebrálta. fotó: müller andrea Emlékeztető Teológiai tanfolyam. A Pécsi Egyházmegye teoló­giai tanfolyama szeptember közepén indul, ahol három év alatt nemcsak a tapaszta­latokkal gazdagodhat a tan­folyamot elvégző, hanem bekapcsolódhat az egyház­megye lelkipásztori szolgá­latába. Hiszen az egyre ke­vesebb pap mellett nagy szükség van a vallás terén jártas világi munkatársakra. Jelentkezni írásban vagy pedig telefonon lehet. Cím: Pécs, Janus Pannonius u. 11., Tanulmányi iroda. Te­lefon: 72/212-242. (a) A Pálos Baráti Kör ma, 11-én tartja évnyitó foglal­kozását. Dr. Török József egyetemi tanár előadására (A pálosok története Boldog Özsébtől II. Józsefig) az esti szentmise és a szentségimá- dás után 19 órakor kerül sor a templomban. (aa) Új evangélikus szeretet­otthont avatnak szeptem­ber 20-án, délelőtt 11 órakor Pécsett, a Szent István tér 11. szám alatt. (aa) A baranyai református gyülekezetek „csendes napja” lesz 14-én, vasárnap 10-16 óráig a mohácsi re­formátus templomban, (aa) Alapvető hittantanfolyam indul felnőtteknek a Szé­kesegyház plébániájának Kocsis László termében. A hétfői napokon 19 órakor kezdődő foglalkozások szeptember 15-én indulnak. Jelentkezni az első alka­lommal a helyszínen lehet. Felnőttkeresztelés és elsőál­dozás lehetséges. (aa) 310 éve indult meg Pécsett a gimnáziumi oktatás A jezsuiták temploma és gimnáziuma a kollégiummal az 1700-as években 1686. október 14-én Bádeni Lajos serege bevonult a városba, ezzel véget ért a tö­rök uralom Pécsett is. A sereggel együtt egy jezsuita atya, Köck Ignác, Bádeni Lajos tábori káp­lánja is a városba érkezett, ő szemelte ki a főtéren álló tö­rök mecsetet, hogy itt történjen a hála­adó szentmise. Az egyházi és világi ha­tóságok ezután ezt a mecsetet a jezsuiták gondjára bízták. A következő év­ben 1687-ben, meg­kezdték a város, de egyben az egész Dunántúl első - hatosztá­lyos gimnáziumának beindítá­sát. Az iskola a mai Nagy Lajos Gimnázium helyén állt. Néhány év múlva Széchényi György esztergomi érsek - korábban pécsi püspök - adományából megkezdték a kollégium építé­sét is, hogy a vidékről bejáró diákoknak megfelelő elhelye­zése legyen. Ennek a kollégi­umnak a bejárata megegyezett a mai Nagy Lajos Gimnázium bejáratával, ma is olvasható a márványba vésett felírat: COLLEGIUM SOC IESU FUNDATORE CELmo AcRRNDSSImo PRINC GEORGIO SZÉCHÉNYI AR- CHI EPPQ STRIGONIENSIS. A tábla feliratát a jezsuita öreg­diákok a Műemlékvédelmi Hi­vatal engedélye alapján újra aranyoztatták. Az 1700-as évek elején két alapfokú iskola létesült Pécsett, az egyik a német lakosság ré­szére, ennek az iskolának a je­zsuita atyák a saját épületükben adtak helyet, felügyelték a vi­lági tanítót és oktatták a hittant, - a másik alapfokú iskola a horvát nyelvű polgárok részére létesült. Báró Makár Lipót adott erre a célra egy romos épületet, melyet a jezsuita atyák hoztak olyan állapotba, hogy ott egyik atya megkezdhette az oktatást. Ebben az iskolában az ifjúságon kívül, velük együtt, igyekeztek a felnőtt horvát la­kosságot is az írás, olvasás és a hit elemeire megtanítani. A fel­jegyzések szerint ebben a hor­vát iskolában az első évben 80 volt a tanulók létszáma, akik négy hónap után már írtak, ol­vastak. Szeptember 20-án a „Pécsi Napok” keretében megemléke­zünk az első pécsi gimnázium alapításáról. 11 órakor a belvá­rosi templomban P. Adóm Já­nos S. J., a jezsuita rend tarto­mányfőnöke ünnepi szentmisét celebrál, jezsuita atyák - remé­nyeink szerint horvát atyák - közreműködésével. Az ünnepi szentmise liturgikus énekeit a meghívott kórusok magyar, la­tin, horvát és német nyelven fogják előadni. A szentmise után megkoszo­rúzzuk a templom altemplomá­ban lévő jezsuita kriptát, mely­ben többek között az 1704. évi rácdúlás vértanúinak csontjait is elhelyezték. A szentmise után rövid ünnepséget tartunk a gimnázium bejáratánál, a meg­hívott kórusok közreműködé­sével. Az ünnepségre várjuk Pécs város érdeklődő polgárait, min­denekelőtt a jelenlegi gimnázi­umok tanári karát és tanulóifjú­ságát. Vadász Tibor Jezsuita Intézmények Diákjainak Egyesülete A legszentebb szimbólum „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát és vegye föl keresztjét minden nap és kövessen engem.” Krisztus keresztje, amelynek felmagasztalását szeptember 14-én ünnepeljük, a, világ ke­reszténységének legszentebb szimbóluma, mert azon szen­vedett és halt meg áldozatként a mi bűneinkért az emberré lett Isten Fia. ő minden emberért meg­halt. ő volt a legigazabb em­ber, aki ezen a fán - az ókor bitófáján - megölte a mi megélőnket, a halált. Ezért a kereszt jelképezi számunkra az igazságot, a lelki tisztaságot, az önmegta­gadást, az embertársakért való áldozatvállalást, a bűn és a ha­lál feletti győzelmet, magát az életet. „Aki önként emelkedtél fel a keresztre Krisztus Istenünk, ajándékozd kegyelmedet a te- rólad elnevezett új népednek! Örvendeztess meg isteni erőddel mindnyájunkat, és segíts diadalra minden meg- támadóink ellen, kik védesz- közül bírjuk a te békefegyve­redet, a legyőzhetetlen győ­zelmet.” Jézus Krisztus tudatosan készült arra az útra, melynek vége a keresztáldozat. Mind­ezt önként vállalta. Ezzel tanít bennünket arra, hogy egymás iránti szere­tetünk mér­téke az lehet, milyen áldo­zatra vagyok kész a mási­kért - ön­ként. „Aki utánam akar jönni, ta­gadja meg magát és vegye föl keresztjét minden nap és kö­vessen engem.” A keresztből nem lehet hin­taszéket ácsolni, meg kell ta­nulnunk kisebb dolgokban a lemondást, hogy ha szüksé­ges, akkor a nagyobb áldozat- vállalástól se riadjunk vissza. Isten erőnkön felül úgy sem rak ránk keresztet, a szüksé­ges segítséget mindig meg­adja. Keresztény embernek az igazságért folytatott harcban a kereszt a félelmetes fegyvere - és nem a keresztes hadjárat. Aki önként vállalja a jóért a nagy áldozatot, azt nem lehet legyőzni. Mi, keresztények, Jézus példája nyomán igyekezzünk ezt a plusz többletet megadni embertársainknak. Gulybán Tibor parókus A KÉSZ rendezvénye Milyen jövőt szeretnénk? Az 1989-ben megalakult Ke­resztény Értelmiségiek Szö­vetsége (KÉSZ) célul tűzte ki a kereszténység és magyarság újjáalakítását, mert - mint az alapító országos elnök, néhai dr. Csanád Béla teológiai pro­fesszor megfogalmazta - „semmiféle politikai és gaz­dasági reform nem lehet iga­zán eredményes az ember benső - lelki, erkölcsi - átala­kítása nélkül, még kevésbé hit nélkül.” Szervezetünk pártok felett álló, katolikus alapítású, az ökumené irányában nyitott spirituális és kulturális egye­sület. A KÉSZ a politikai ha­talomtól távol tartja magát, de a Christifideles laici című pá­pai enciklika útmutatása alap­ján a „politikai életben”, a közéletben a közjó ügyéért mindenkor mozgósítható. A KÉSZ győri szervezete a konzervativizmusról az or­szág nagy városaiban kerek- asztal-beszélgetést szervezett fiatal politikusokkal. A cél a konzervativizmusról alkotott - a múltból táplálkozó és a je­lenben is gyakran megerősí­tett - súlyosan téves vélemé­nyekkel szemben az igazság megismertetése. A kerekasz- tal-beszélgetés során a mű­sorvezető arra is kíváncsi, hogy fiatal politikusaink a konzervativizmus értékrend­jéhez való viszonyulás alap­ján milyen jövőt képzelnek el. A rendezvény résztvevői: Or­bán Viktor (Fidesz-MPP), Semjén Zsolt (KDNP), Heré­nyi Károly (MDF), Pusztai Erzsébet (MDNP). Győr, Ka­posvár, Sopron, Miskolc, Szolnok több százas hallgató­sága után bizonyára Pécs pol­gárainak sem lesz kisebb él­mény a fiatal politikusok vé­leményének megismerése. A KÉSZ győri szervezete szeretettel vár tehát minden érdeklődőt a „Milyen jövőt szeretnénk ? Fiatal politikusok a konzervativizmusról” című kerekasztal-beszélgetésre szeptember 19-én, pénteken este 6 órakor a Ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermébe. A plébánián nyaranta táboroznak Nyaranta a mánfai plébánia csendjét gyermekzsivaj veri fel. Nemegyszer az udvarban is nagy sátrakat állítanak fel. Idén lengyel árvízkárosult gyerekek is töltöttek itt két hetet. Egy éven itt kapott helyet a Colle­gium Martineum alapítvány középiskolai kollégiuma is.- Már nagyon régóta tábo- roztatjuk a gyerekeket - mondja Tamás Gyuláné, Anikó a komlói Katolikus Caritas csoport vezetője a táborok egyik szervezője. - Még a ’80- as évek elején kezdődött, a komlói plébánián volt egy kö­zösség, amelyik ezt elindította. Legelőször Püspökszentlászlón voltunk, s így került be a körbe a magyarhertelendi és a mánfai plébánia is. Jó volt, mert nem kellett fizetni a helyért. Mániára az ország minden részéből érkeznek. Népszerű­ségét mi sem jellemzi jobban, minthogy már most jelentkez­nek a jövő évi táborokra, igyek­szik mindenki időben a szállá­sát lefoglalni. Általában a kato­likus iskolákból jönnek csopor­tok, de vallásos családok és cserkészek is eltöltöttek már ott több napot. A siklósi Alkohol- mentes Életet Élők Klubjának tagjai is rendszeres lakói a tá­bornak.-Már hetedik éve a mánfai plébánia ad helyet a cigány tá­borainknak is - folytatja Anikó. - Komlóról, Bétáról és idén először III. aknáról hoztuk ide a gyerekeket, nekik egyáltalán nem kell fizetni. Ez az egyedüli lehetőségük sokuknak arra, hogy nyaraljanak. Magyarher­telenden, ahol elsősorban a hit­tan táborokat tartjuk, minimális hozzájárulást kérünk, ugyanis az épületet fel kell újítani. A mánfai plébánián egy­szerre huszonheten fémek el, de volt már olyan is, hogy het- ven-nyolcvan gyerek és felnőtt nyaralt ott egyidőben. Alsó- szentmártonról érkeztek, még az udvaron felállított sátrakban is laktak, s kint a szabadban et­tek. A táborok ideje alatt a gye­rekek játékokat, énekeket ta­nulnak, kézműves foglalkozá­sokat szerveznek részükre, ki­rándulnak, lelki beszélgetése­ken vesznek részt. A tábor csak tavasztól őszig működik, régebben télen is fo­gadtak vendégeket, de az évek óta tartó hideg telek miatt, erről le kellett mondaniuk. Sz. K. Idén lengyel vendégek is táboroztak Mánfán fotó: müller a. Mária születése Kisboldogasszony ünnepén, szeptember 8-án Szűz Mária születésnapjára emléke­zünk. A hagyomány szerint Názáretben élt szüleivel, ap­ját Joachimnak, anyját An­nának hívták. Már húsz éve éltek együtt, de nem volt gyermekük. Fájdalmukat az is fokozta, hogy gyermekte- lenségük Joachim bűnössé­gének lenne a jele. Az Úr angyala a pásztorok közé bujdosott Joachim előtt megjelent és megígérte, hogy imádságaiért Anna lánygyermeket fog szülni, akit nevezzenek Máriának, így is történt, Anna Jeruzsá­lemben megszülte Máriát, akit Isten választott ki arra, hogy a Megváltó, Jézus édesanyja legyen. Rozs Szilvia hittanár

Next

/
Oldalképek
Tartalom