Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-06 / 244. szám
1997. szeptember 6., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Tettyei telt házak A műfaji és a nyelvi sokszínűség volt az az alapelv, mely meghatározta a Pannon Nyár idei programját. A pécs-tety- tyei fesztivált második alkalommal rendezte meg az Art- Tour alapítvány nonprofit költségvetéséből a Pécsi Ko- médium. Bornemissza Géza fesztiváligazgató elmondta:- Az eredeti koncepció bevált, a közönség elfogadta és megszerette a könnyű műfajú programjainkat. A következő évre máris elnyertük az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatását. Az új elképzelések közé tartozik, hogy előreláthatóan megkapjuk a Magyar Jazz Ünnepe rendezési jogát 2000-ig. A Pannon Nyár legnevezetesebb produkciója a Fame musical volt, de a közönség hálásan fogadta a Viszlát Charlie-t, és a tavalyról ismert parasztlakodalmast. Kiderült, hogy az évek során sem szűnik az érdeklődés Vári Éva Edith Piaf-estje iránt, de szinte roskadozott a nézőtér az Usztics Mátyás jegyezte kabaréesten is. A közönség a revüoperett-showt is szerette, de Bornemissza Géza tapasztalatai alapján a teljes operettek iránt nagyobb az igény. Bornemissza Mária jazz-scat éneklése zenei csemege volt, a Magyar Jazz Ünnepének azonban Gonda János lett a nagy vesztese, őt az időjárás viszontagságai miatt nem láthatták a pécsiek. Idén más baranyai városok is megkeresték a rendezőket, akik saját településükön is szeretnének hasonló eseményfolyamot. H. I. Gy. Az idén is nagy sikert aratott a Magyar Jazz Ünnepének koncertsorozata fotó: Tóth l. „A gyászos emlékű mohácsi harctér valódi helye ma sem ismert” A fáradhatatlan csatatérkutató- Húszéves korában könnyen tesz olyan kijelentést az ember, hogy majd én megmutatom! - mondja Szűcs József, a most hetven éves önkéntes mohácsi csatatérkutató, akinek a helyi Városvédők Egyesülete rendezésében a napokban nyílt kiállítása. A tárlaton látható a feltételezett egykori harcteret körülölelő települések térképvázlatai mellett az a gazdag leletanyaga is, melyet önszorgalomból, különös kedvtelésből gyűjtött.-A gyűjtés szót szeretném hangsúlyozni, hiszen a régmúlt emlékeinek kutatása a földben- tehát az ásatás - a Nemzeti Múzeum megbízása hiányában tilos, s ezt mindig tudtam és tiszteletben tartottam. De azt senki meg nem tilthatta, hogy az ekevastól felszínre jutott tárgyakból egy-egy darabot ne őrizzek meg. És bizony az elmúlt ötven év alatt a szántás bakhátait járva jócskán találtam leletanyagot.- Ahogy Mohácson a legtöbb embert, úgy engem sem hagyott soha nyugodni az a kérdés, hol is zajlott valójában a harc 1526-ban. Feltételezések alapján többször hallottam, olvastam a gyászos eseményről egészen fiatalon is, hiszen bennünket, iskolásokat rendszeresen elvittek tanítóink a Bégrétre, ahol széles karmozdulatokkal jelezték a csata hadrendjét, hol álltak a török, hol a magyar csapatok, és hogy folyt le a küzdelem. Mert kimondottan érdekelt is a téma, a fellelhető összes tanulmányt, könyvet elolvastam, de rá kellett hogy'jöjjek, a legtöbbnek a szerzője csupán elméleti alapon taglalta a történteket. Aztán a háborút 1JDN Keresztrejtvény követően a helyi népi hagyományokat kutató Ete János, mohácsi múzeumigazgató vezette vasárnapi múzeumbaráti ösz- szejövetelen, amikor ismét téma volt a csata, végleg elhatároztam, ennek kutatására szentelem a szabadidőmet.- Földműves családból származom, mindig kétkezi munkát végeztem, így nem idegenként jártam a határt. És mentem is minden hét végén, sőt előfordult, hogy a karácsonyt a frissen szántott bakhátakon gyalogolva töltöttem. Szép idő volt, éppen komlóvetés alá csinált mélyszántást a gazdaság, hát nem hagyhattam, hogy a simítózással meg elfödjék előlem a leletet.- Az ötven négyzetkilométeres területet, a csata valószínűsíthető helyszínét Isten tudja hányszor bebarangoltam! Huszonöt, vagy inkább huszonnyolc falu maradványára bukkantam, a Fekete-kapunál feltárt avarkori temetőt az én bejelentésemre kutatta Kiss Attila régész. Természetesen a Történelmi Emlékpark kialakítása előtti feltárásoknál is gyakran megfordultam.- Különös érdeklődésemért többnyire megmosolyogtak az emberek, akadt, aki kincskereA most kiállított anyag nagyobbik részét a hetvenes években ásta ki fotó: Tóth sőnek titulált, de akadályozni soha nem akartak a hatóságok sem. Ami pedig a kincseket illeti, hát itt vannak - mutat a tárlókban elhelyezett emberi csont maradványaira, a rozsdás kisbabára, cserépedény, buzogány, kard, mellévért, patkódarabokra.- Földkohóban készült ágyúgolyókat leltem egy helyen, úgy gondolom, a törökök ott pótolták a muníciójukat és a selejtet hagyták hátra - mondja a kő-, és puskagolyók mellett elhelyezett tárgyakról.- Amúgy ennyi év múltán is csak azt mondhatom, megnehezíti az eligazodást a csata helyszínével, lefolyásával kapcsolatban a túl sok, egymásnak ellentmondó irodalom, és a gyászos emlékű mohácsi harctér valódi helye ma sem ismert. De bízom abban, hogy lesz hozzám hasonló megszállott, aki egyszer rátatál. Berta Mária Magyar ének Itáliában A napokban zajlott az olasz- országi Arezzóban a 45. Nemzetközi Kórusverseny, ahol a Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karának két kórusa sikeresen szerepelt. A fesztivál az európai kórusversenyek között az egyik legjelentősebb, ha nem a legfontosabb - mondta kérdésünkre Tillai Aurél, a JPTE vegyeskarának vezetője. A versenyre 29 kórus érkezett a világ szinte minden tájáról. Az európai országok mellett jöttek résztvevők Dél-Ameri- kából és Indonéziából is. A karoknak először folklórszámokat kellett előadniuk az egyik arezzói téren, vidám mulatsággal, népdalokkal mutatva be hazájuk kultúráját. Erre a bemutatóra nem kaptak pontot a csapatok, de a közönségdíjat e produkcióval lehetett elnyerni. Ezután kezdődött a tulajdonképpeni verseny az olasz város egyik templomában és a Petrarca Színházban. A kórusok két stílusban adtak elő dalokat. A pécsi vegyeskar a régi zene kategóriában 2., a modem romantikus énekek előadásával 3. helyet szerzett. A Jobbágy Valér vezette női karra is büszke lehet a város, hiszen a bírák úgy ítélték meg, hogy ez a kórus énekelte legszebben a romantikus modem dalokat. Emellett a lányok még egy 3. helyet is szereztek gregorián énekekkel. A pécsi csapatok népszerűségét jelzi, hogy meghívták őket a jövő évi vatikánvárosi zenei fesztiválra is. Ny. Sz. Hírcsatorna Édes Anyanyelvűnk. A siklósi Táncsics Mihály Gimnáziumban szeptember 12-én 9 órai kezdettel lesz az „Édes Anyanyelvűnk” nyelvhasználati verseny Baranya megyei és Pécs városi döntője. Minden iskola szeptember 10-ig 3-3 tanulóval nevezhet a Művelődési Közlöny április 7-i számában megjelent versenykiírás szerint. Hangversenyek. A 10 éves pécsi Művészetek Háza hangversenyekkel is ünnepel. Szeptember 19-én 19 órakor a ház Fülep Lajos termében Nikolaus Orman- lidis hegedűművész és Timon Altwegg zongoraművész lép fel. Az Európát bejáró művészek műsorán Schubert, Huber, Flury és Brahms művei szerepelnek. Mediterrán ősz. A megye és Pécs városa hagyományos kulturális rendezvény- sorozatára szeptember 13-a és október 26-a között kerül sor „Mediterrán Ősz” címmel a Baranya Megyei Kulturális és Idegenforgalmi Központ szervezésében. Az esemény sajtótájékoztatója szeptember 8-án 14 órakor lesz a központ III. emeleti klubjában. Keresztény tárlat. Szeptember 11-ig még látogatható az a tárlat, amely a „Kereszténység sajátos formanyelve” címmel augusztusban nyílt a Pécsi Egyházmegye Alapítványi Székházában. A tárlaton Wolfgang Kuhfusz festőművész, valamint Schöck Gyula fotóművész alkotásai láthatók. Könyvtár a Pécsi napokon. A Pécsi napok ’97 rendezvényein a Pécsi Városi Könyvtár szeptember 19-én konferenciát rendez iskolai könyvtárosok, pedagógusok számára a Várko- nyi Nándor Fiókkönyvtárban. Szeptember 22-én pályaválasztási tanácsadás szerepel a könyvtárak programjában, 25-én a 150. éve született Mikszáth Kálmánra emlékeznek. Tehetségkutató verseny. A Pécsi Ifjúsági Házban tehetségkutató verseny lesz szeptember 11-én 17 órai kezdettel, ahol ifjú gitárosok mutathatják be tudásukat tizenöt együttes közreműködésével. Nevezési díj nincs. Az első elődöntőre a Szigeten, a döntőre decemberben az E-klubban kerül sor. Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. emelet 801-es szoba). Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Korán örül, uram, a szélvédő ennyi, a kocsi hatmilE heti rejtvényünk megfejtői között is egy db könyvet sorsolunk ki, amely szerkesztőségünkben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem jelentkeztek érte - elküldjük postán. Könyv a Drávaszögről Rövidesen piacra kerül Dunai N. János Drávaszögi krónika című könyve a Pannónia Könyvek sorozatában. Bemutatója Pécsett a Művészetek Házában lesz szeptember 16-án. A fiatal Kettős Gyulát szökés közben lőtték agyon 1994 őszén valahol Hercegszőlősnél egy kocsma előtt. Ezután az idős Kettős Ferenc - tán az utolsó Kettős - felakasztotta magát. Hitében megtörve, önként adta fel a méltóbb létért folyó kilátástalan küzdelmet. A könyv szerzője, aki a Kettős-család öt évszázados krónikáját a Drávaszög, azon belül Vörösmart viharvert sorsába ágyazva megírta, Dunai N. János, az Újvidéki Televízió nyugdíjas szerkesztője, aki maga is ott járt Kettős Gyula temetésén. A regény a történelem lineáris időrendjét követő, hagyományos epika. Szépírói erényekben sem szűkölködik, de igazi értékét a históriai hűséget megerősítő dokumentumelemek, a családtörténet hiteles rajza adják. Már a könyv elején vészharang kondul, a törökök közeledtét jelzi. A környékbeli nép mocsarakba húzódik, alkalmi tanyát ver, de a törökkel szembeszállva is tanújelét adja szívós, bátor élniakarásának. Kettősék családjában, haladván az időben, van rátermett kisbíró, a kisemmizettek érdekeire tekintő református prédikátor, ügyeskezű halász, gazdaságát fölvirágoztató kisbirtokos, a drávaszögiek élére álló kuruc, s olyan, aki az 1848-as eszmékért fél karját adta. Majd valamennyien dolgos, nagy munkabírású emberek, akiket megbecsülés, tisztelet övezett, de igazi nyugalmuk mégsem lehetett a világnak ezen a táján. Mert keserves tanulság, hogy ugyan a megélhetéséért folytatott küzdelembe bele lehet edződni, de egymást váltó hatalmakat szolgálni, nemzetből nemzetiséggé válni, az alkalmazkodás tragikus köreihez vezet. Mert nincs szomorúbb, amikor a lázadó igazságkeresés évszázadait, közeledvén napjainkhoz, búfelejtő borozások, tanácstalanság, emigráció váltják föl. B. R.
