Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-06 / 244. szám

1997. szeptember 6., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Tettyei telt házak A műfaji és a nyelvi sokszí­nűség volt az az alapelv, mely meghatározta a Pannon Nyár idei programját. A pécs-tety- tyei fesztivált második alka­lommal rendezte meg az Art- Tour alapítvány nonprofit költségvetéséből a Pécsi Ko- médium. Bornemissza Géza feszti­váligazgató elmondta:- Az eredeti koncepció be­vált, a közönség elfogadta és megszerette a könnyű műfajú programjainkat. A következő évre máris elnyertük az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium, illetve a Nemzeti Kulturális Alap tá­mogatását. Az új elképzelések közé tartozik, hogy előrelát­hatóan megkapjuk a Magyar Jazz Ünnepe rendezési jogát 2000-ig. A Pannon Nyár legneveze­tesebb produkciója a Fame musical volt, de a közönség hálásan fogadta a Viszlát Charlie-t, és a tavalyról ismert parasztlakodalmast. Kiderült, hogy az évek során sem szű­nik az érdeklődés Vári Éva Edith Piaf-estje iránt, de szinte roskadozott a nézőtér az Usztics Mátyás jegyezte kabaréesten is. A közönség a revüoperett-showt is szerette, de Bornemissza Géza tapasz­talatai alapján a teljes operet­tek iránt nagyobb az igény. Bornemissza Mária jazz-scat éneklése zenei csemege volt, a Magyar Jazz Ünnepének azonban Gonda János lett a nagy vesztese, őt az időjárás viszontagságai miatt nem lát­hatták a pécsiek. Idén más baranyai városok is megkeresték a rendezőket, akik saját településükön is szeretnének hasonló ese­ményfolyamot. H. I. Gy. Az idén is nagy sikert aratott a Magyar Jazz Ünnepének koncertsorozata fotó: Tóth l. „A gyászos emlékű mohácsi harctér valódi helye ma sem ismert” A fáradhatatlan csatatérkutató- Húszéves korában könnyen tesz olyan kijelentést az ember, hogy majd én megmutatom! - mondja Szűcs József, a most hetven éves önkéntes mohácsi csatatérkutató, akinek a helyi Városvédők Egyesülete rende­zésében a napokban nyílt kiállí­tása. A tárlaton látható a feltéte­lezett egykori harcteret körül­ölelő települések térképvázlatai mellett az a gazdag leletanyaga is, melyet önszorgalomból, kü­lönös kedvtelésből gyűjtött.-A gyűjtés szót szeretném hangsúlyozni, hiszen a régmúlt emlékeinek kutatása a földben- tehát az ásatás - a Nemzeti Múzeum megbízása hiányában tilos, s ezt mindig tudtam és tiszteletben tartottam. De azt senki meg nem tilthatta, hogy az ekevastól felszínre jutott tár­gyakból egy-egy darabot ne őrizzek meg. És bizony az el­múlt ötven év alatt a szántás bakhátait járva jócskán találtam leletanyagot.- Ahogy Mohácson a leg­több embert, úgy engem sem hagyott soha nyugodni az a kérdés, hol is zajlott valójában a harc 1526-ban. Feltételezések alapján többször hallottam, ol­vastam a gyászos eseményről egészen fiatalon is, hiszen ben­nünket, iskolásokat rendszere­sen elvittek tanítóink a Bég­rétre, ahol széles karmozdula­tokkal jelezték a csata hadrend­jét, hol álltak a török, hol a ma­gyar csapatok, és hogy folyt le a küzdelem. Mert kimondottan érdekelt is a téma, a fellelhető összes tanulmányt, könyvet el­olvastam, de rá kellett hogy'jöj­jek, a legtöbbnek a szerzője csupán elméleti alapon taglalta a történteket. Aztán a háborút 1JDN Keresztrejtvény követően a helyi népi ha­gyományokat kutató Ete János, mohá­csi múzeum­igazgató ve­zette vasár­napi múze­umbaráti ösz- szejövetelen, amikor ismét téma volt a csata, végleg elhatároztam, ennek kutatá­sára szente­lem a szabad­időmet.- Földmű­ves családból származom, mindig kétkezi munkát végeztem, így nem ide­genként jártam a határt. És mentem is minden hét végén, sőt előfordult, hogy a kará­csonyt a frissen szántott bakhá­takon gyalogolva töltöttem. Szép idő volt, éppen komlóve­tés alá csinált mélyszántást a gazdaság, hát nem hagyhattam, hogy a simítózással meg elföd­jék előlem a leletet.- Az ötven négyzetkilométe­res területet, a csata valószínű­síthető helyszínét Isten tudja hányszor bebarangoltam! Hu­szonöt, vagy inkább huszon­nyolc falu maradványára buk­kantam, a Fekete-kapunál fel­tárt avarkori temetőt az én beje­lentésemre kutatta Kiss Attila régész. Természetesen a Törté­nelmi Emlékpark kialakítása előtti feltárásoknál is gyakran megfordultam.- Különös érdeklődésemért többnyire megmosolyogtak az emberek, akadt, aki kincskere­A most kiállított anyag nagyobbik részét a hetvenes években ásta ki fotó: Tóth sőnek titulált, de akadályozni soha nem akartak a hatóságok sem. Ami pedig a kincseket il­leti, hát itt vannak - mutat a tár­lókban elhelyezett emberi csont maradványaira, a rozsdás kis­babára, cserépedény, buzo­gány, kard, mellévért, patkóda­rabokra.- Földkohóban készült ágyúgolyókat leltem egy he­lyen, úgy gondolom, a törökök ott pótolták a muníciójukat és a selejtet hagyták hátra - mondja a kő-, és puskagolyók mellett elhelyezett tárgyakról.- Amúgy ennyi év múltán is csak azt mondhatom, megnehe­zíti az eligazodást a csata hely­színével, lefolyásával kapcso­latban a túl sok, egymásnak el­lentmondó irodalom, és a gyá­szos emlékű mohácsi harctér valódi helye ma sem ismert. De bízom abban, hogy lesz hozzám hasonló megszállott, aki egy­szer rátatál. Berta Mária Magyar ének Itáliában A napokban zajlott az olasz- országi Arezzóban a 45. Nemzetközi Kórusverseny, ahol a Janus Pannonius Tu­dományegyetem Művészeti Karának két kórusa sikeresen szerepelt. A fesztivál az európai kó­rusversenyek között az egyik legjelentősebb, ha nem a leg­fontosabb - mondta kérdé­sünkre Tillai Aurél, a JPTE vegyeskarának vezetője. A versenyre 29 kórus érkezett a világ szinte minden tájáról. Az európai országok mellett jöttek résztvevők Dél-Ameri- kából és Indonéziából is. A karoknak először folk­lórszámokat kellett előadniuk az egyik arezzói téren, vidám mulatsággal, népdalokkal mu­tatva be hazájuk kultúráját. Erre a bemutatóra nem kaptak pontot a csapatok, de a kö­zönségdíjat e produkcióval lehetett elnyerni. Ezután kezdődött a tulaj­donképpeni verseny az olasz város egyik templomában és a Petrarca Színházban. A kóru­sok két stílusban adtak elő da­lokat. A pécsi vegyeskar a régi zene kategóriában 2., a modem romantikus énekek előadásával 3. helyet szerzett. A Jobbágy Valér vezette női karra is büszke lehet a vá­ros, hiszen a bírák úgy ítélték meg, hogy ez a kórus énekelte legszebben a romantikus mo­dem dalokat. Emellett a lá­nyok még egy 3. helyet is sze­reztek gregorián énekekkel. A pécsi csapatok népszerű­ségét jelzi, hogy meghívták őket a jövő évi vatikánvárosi zenei fesztiválra is. Ny. Sz. Hírcsatorna Édes Anyanyelvűnk. A siklósi Táncsics Mihály Gimnáziumban szeptember 12-én 9 órai kezdettel lesz az „Édes Anyanyelvűnk” nyelvhasználati verseny Ba­ranya megyei és Pécs városi döntője. Minden iskola szeptember 10-ig 3-3 tanu­lóval nevezhet a Művelő­dési Közlöny április 7-i számában megjelent ver­senykiírás szerint. Hangversenyek. A 10 éves pécsi Művészetek Háza hangversenyekkel is ünnepel. Szeptember 19-én 19 órakor a ház Fülep Lajos termében Nikolaus Orman- lidis hegedűművész és Ti­mon Altwegg zongoramű­vész lép fel. Az Európát be­járó művészek műsorán Schubert, Huber, Flury és Brahms művei szerepelnek. Mediterrán ősz. A megye és Pécs városa hagyomá­nyos kulturális rendezvény- sorozatára szeptember 13-a és október 26-a között kerül sor „Mediterrán Ősz” cím­mel a Baranya Megyei Kul­turális és Idegenforgalmi Központ szervezésében. Az esemény sajtótájékoztatója szeptember 8-án 14 órakor lesz a központ III. emeleti klubjában. Keresztény tárlat. Szep­tember 11-ig még látogat­ható az a tárlat, amely a „Kereszténység sajátos formanyelve” címmel au­gusztusban nyílt a Pécsi Egyházmegye Alapítványi Székházában. A tárlaton Wolfgang Kuhfusz festő­művész, valamint Schöck Gyula fotóművész alkotásai láthatók. Könyvtár a Pécsi napo­kon. A Pécsi napok ’97 rendezvényein a Pécsi Vá­rosi Könyvtár szeptember 19-én konferenciát rendez iskolai könyvtárosok, peda­gógusok számára a Várko- nyi Nándor Fiókkönyvtár­ban. Szeptember 22-én pá­lyaválasztási tanácsadás szerepel a könyvtárak prog­ramjában, 25-én a 150. éve született Mikszáth Kál­mánra emlékeznek. Tehetségkutató verseny. A Pécsi Ifjúsági Házban te­hetségkutató verseny lesz szeptember 11-én 17 órai kezdettel, ahol ifjú gitárosok mutathatják be tudásukat ti­zenöt együttes közreműkö­désével. Nevezési díj nincs. Az első elődöntőre a Szige­ten, a döntőre decemberben az E-klubban kerül sor. Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. eme­let 801-es szoba). Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Ko­rán örül, uram, a szélvédő ennyi, a kocsi hatmil­E heti rejtvényünk megfejtői között is egy db könyvet sorsolunk ki, amely szerkesztőségünk­ben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem je­lentkeztek érte - elküldjük postán. Könyv a Drávaszögről Rövidesen piacra kerül Dunai N. János Drávaszögi krónika című könyve a Pannónia Könyvek sorozatában. Bemutatója Pécsett a Művészetek Házában lesz szeptember 16-án. A fiatal Kettős Gyulát szökés közben lőtték agyon 1994 őszén valahol Hercegszőlős­nél egy kocsma előtt. Ezután az idős Kettős Ferenc - tán az utolsó Kettős - felakasztotta magát. Hitében megtörve, ön­ként adta fel a méltóbb létért folyó kilátástalan küzdelmet. A könyv szerzője, aki a Ket­tős-család öt évszázados kró­nikáját a Drávaszög, azon be­lül Vörösmart viharvert sor­sába ágyazva megírta, Dunai N. János, az Újvidéki Televí­zió nyugdíjas szerkesztője, aki maga is ott járt Kettős Gyula temetésén. A regény a történelem line­áris időrendjét követő, ha­gyományos epika. Szépírói erényekben sem szűkölködik, de igazi értékét a históriai hű­séget megerősítő dokumen­tumelemek, a családtörténet hiteles rajza adják. Már a könyv elején vészha­rang kondul, a törökök köze­ledtét jelzi. A környékbeli nép mocsarakba húzódik, alkalmi tanyát ver, de a törökkel szembeszállva is tanújelét adja szívós, bátor élniakarásának. Kettősék családjában, halad­ván az időben, van rátermett kisbíró, a kisemmizettek érde­keire tekintő református pré­dikátor, ügyeskezű halász, gazdaságát fölvirágoztató kis­birtokos, a drávaszögiek élére álló kuruc, s olyan, aki az 1848-as eszmékért fél karját adta. Majd valamennyien dol­gos, nagy munkabírású embe­rek, akiket megbecsülés, tisz­telet övezett, de igazi nyugal­muk mégsem lehetett a világ­nak ezen a táján. Mert keserves tanulság, hogy ugyan a megélhetéséért folytatott küzdelembe bele le­het edződni, de egymást váltó hatalmakat szolgálni, nemzet­ből nemzetiséggé válni, az al­kalmazkodás tragikus körei­hez vezet. Mert nincs szomo­rúbb, amikor a lázadó igaz­ságkeresés évszázadait, köze­ledvén napjainkhoz, búfelejtő borozások, tanácstalanság, emigráció váltják föl. B. R.

Next

/
Oldalképek
Tartalom