Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-29 / 267. szám
1997. szeptember 29., hétfő Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Nem tartanak attól, hogy a föld idegen kézbe kerül Az MSZP csatlakozáspárti Támogatta hétvégi, évadnyitó tanácskozásán a Magyar Szocialista Párt országos választmánya a kormány és a parlamenti MSZP-frakció népszavazással kapcsolatos döntését. A testület üdvözölte, hogy a kormány magához ragadta a kezdeményezést, és érdemi módon, a kérdések pontos megfogalmazásával teremti meg a lehetőséget a népszavazáshoz. Baja Ferenc választmányi elnök az ülést követő sajtótájékoztatón bejelentette: a választmány állásfoglalást tett közzé a NATO-tagságról, továbbá a földtulajdonlással ösz- szefüggő népszavazási kezdeményezésről. Elégedettségüknek adtak hangot, amiért a hazai politikai erők egységesen támogatják az ország csatlakozását a NATO-hoz. Külön üdvözölték az Északatlanti Szervezet nyilatkozatát, miszerint a szövetség nem kíván atomfegyvereket telepíteni Magyarországra, és szerződéses együttműködésre épülő biztonsági garanciákat nyújt Oroszországnak és Ukrajnának. Ez a nyilatkozat megkönnyíti a csatlakozás magyarországi támogatóinak helyzetét. A földtulajdonlással kapcsolatban a testület támogatja a kabinet megfogalmazását, mert az az agrárszféra modernizációját és versenyképességének erősítését szolgálja az uniós csatlakozás előtt. A választmány véleménye szerint megnyugtatóan ki lehet zárni a külföldieket a magyarországi tulajdonszerzésből. Otthonossá lehet tenni településeinket További 53 milliárd kellene Nagyobb költségvetési támogatást szorgalmaznak a szabaddemokraták az önkormányzatoknak, mint amekkora összeg a büdzsé jövő évi tervezetében szerepel. Az SZDSZ a hétvégén tartotta meg III. önkormányzati találkozóját, amelynek középpontjában a helyhatóságok gazdálkodása állt. A háromnapos fórumon az SZDSZ polgármesterei és önkormányzati képviselői vettek részt. Az ott elhangzottakat Wekler Ferenc országgyűlési képviselő foglalta össze. Mint mondotta, az önkormányzatoknak a kormánytól várható költségvetési forrásokon túl további 53 milliárd forintra volna szükségük ahhoz, hogy elláthassák az időközben rájuk ruházott új feladatokat. Emelhessék a közalkalmazottak bérét és elvégezhessék a legszükségesebb fejlesztéseket. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere kifejtette, a közvélemény-kutatások szerint az önkormányzatok munkájával lényegesen elégedettebbek a polgárok, mint a politikai intézményrendszer egyéb elemeivel. Ez a helyhatóságok sikeres munkáját dicséri és egyben arról is tanúskodik, hogy az 1990-es önkormányzati törvény végrehajtása jó úton halad. Számos tény azt mutatja, hogy a települések választott testületéi képesek ésszerűen gazdálkodni és otthonos környezetet teremteni polgáraiknak - tette hozzá a főpolgármester. Vasútmodell-parádé. Az utóbbi évek egyik leglátványosabb kiállítása látható október közepéig a Petőfi Csarnokban, ahol száznál is több vasútmodellt állítottak ki hazai és külföldi mesterek. Különösen nagy sikere van az országosan ismert modellező, Süveges Gyula 4 x 10 méteres játékasztalának. fotó: feb/diósi imre Rend, biztonság és gyarapodás Tízéves jubileumát ünnepelte a Magyar Demokrata Fórum Az MDF ünnepi megemlékezést rendezett szombaton Lakitelken és vasárnap a Budapest Kongresszusi Központban, a fórum megalakulásának 10. évfordulóján. A meghívottak előtt a párt vezetői tartottak előadást a választási program „Rend, biztonság és gyarapodás” hármas jelszava jegyében.- A Magyar Demokrata Fórum egy évtizeddel ezelőtt a magyarság esélyeit elemezve a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia megteremtését tűzte ki célul - mondotta Lezsák Sándor pártelnök, az első lakiteleki találkozó tizedik évfordulója alkalmából rendezett tanácskozáson. Az MDF elnöke szerint a fórum teljesítette akkori vállalását, most már az az alapvető feladata, hogy előmozdítsa hazánk felzárkózását Európa fejlett országaihoz. Népben, nemzetben, európai együttélésben gondolkodva kell a múlt és jelen elemzése alapján a jövőképet felrajzolni. A Lakiteleki Népfőiskolán „Magyarország és Európa 2025- ben” címmel lezajlott eszmecserén csaknem félszázan szólaltak fel, közöttük szociológusok, politológusok, társadalomkutatók, tudósok, gazdasági szakemberek. Egon Klepsch, az Európa Parlament volt elnöke az európai kereszténydemokrata pártok születésnapi üdvözletét is tolmácsolva hangsúlyozta: Magyarországnak, mint a NATO és az Európai Unió jövendő tagjának arra kell törekednie, hogy az integráció tovább folytatódjon kelet-európai irányba. Pozsgay Imre egyetemi tanár kiemelte: az integráció valódi nemzeti érdek, amit nem lehet korteshadjárat szolgálatába állítani. Magyarnak lenni érték Európa számára is, és a csatlakozásról úgy kell tárgyalni, hogy megőrizzük nemzeti érdekeinket. Bíró Zoltán irodalomtörténész arról szólt: nincs olyan ország, amely kiszolgáltatta volna a nemzeti alapintézményeket az ál liberal izmusnak. Nem lett volna szabad a felsőoktatást, a kultúrát, a színházakat, a könyvkiadást, a kórházakat kitenni a piacgazdaság kihívásainak. Gémesi György, az MDF alelnöke hangsúlyozta: korszakalkotó lépés volt 1990- ben az önkormányzati rendszer kialakítása. Az akkor megteremtett decentralizáció azonban szerinte 1994 óta megfordult, s ez veszélyezteti a települések működését. Mit várhatunk a tárgyalásoktól? A hágai döntés után egy nappal - amikor az első indulatok lecsillapodni látszottak - kérdeztük meg Dr. Starosolszky Ödön egyetemi tanárt a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. vezérigazgatóját: hogyan látja a helyzetet?- Mi várható Hága után ?- Két szélsőséges nézet lehetséges. Ha a döntés értelmében érvényben van az 1977. évi szerződés, akkor a két állam folytatja tovább a munkálatokat, és valahol, ha nem is Visegrádon akkor esetleg feljebb, vízlépcsőt építünk. A másik szélsőség: minket nem érdekel az egész vízlépcső- rendszer, mi nem törődünk azzal, mit csinálnak a szlovákok. Azt hiszem, ezek közül egyik út sem járható.- Az ítélet egyik pontja szükségesnek tartja a megegyezést.-Nem tudhatjuk, hogy a szlovákok milyen rugalmas tárgyaló partnerek lesznek. Binder úr, a vízierőmű szlovák atyja, néhány héttel ezelőtt azt mondta, hogy hajlandó lenne a csúnyi duzzasztót leállítani ha mi dunakilitit megépítenénk és üzemeltetnénk. Most már erről nem beszél. Sajnos a vízgazdálkodás alaptörvénye, hogy a felül fekvő ország mindig előnyben van az alul fekvővel szemben. Ez az oka annak, hogy Szlovákia képes volt egyoldalúan elkészíteni ezt a hatalmas műtárgyat, és a hozzájárulásunk nélkül elvezethette a Dunát. Nagyon nehéz tárgyalások várhatók.- Ön mire számít?- Szeretném, ha megállapodnának a tárgyaló felek abban, hogy a közös Duna-sza- kasz energiakészletének fele Magyarországot illesse, s megtalálnák a módját annak is, hogy a Duna hajózható legyen, hiszen az Európai Unió országai ezt is elvárják a Dunától. Koós Tamás A közszereplők magánokiratai A nem hivatalos közéleti tevékenység, az egyesületi élet, a civil közszereplés során keletkező magániratok, írásos - nem közirat jellegű - dokumentumok kezelése az iratok gondozóinak egyik fontos feladata. Mindezt Molnár József, az MKM Levéltári Osztályának vezetője nyilatkozta az MTI-nek. A levéltári szakember elmondta: a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) számára is sokkoló volt, hogy egy jelentős közszereplő - Pozsgay Imre - külföldre ajándékozta iratgyűjteményét vagy annak egy részét. Az ügy azonban a konkrét problémán túlmutató kérdéseket is felvet. Ezeket az országos levéltár - az MKM Levéltári Osztályának szakvéleményével összhangban - augusztusban kiadott felhívása próbálta meg kezelni. A felhívás célja, hogy a közszereplőkben tudatosodjon a náluk lévő iratok jelentősége és az ezzel járó felelősség. A köziratok mindenkori elhelyezéséről a törvény egyértelműen rendelkezik. A közéleti szereplők magánirataival kapcsolatban ugyanakkor a védetté nyilvánítás gyakorlatát kellene meghonosítani hazánkban. Ez azt jelenti, hogy az iratokról - elhelyezésükről, kutathatóságukról - azok tulajdonosa rendelkezik, de valamely iratőrző szerv nyilvántartásba veszi és lehetőség szerint másolatot készít. így a magánszféra, a személyes adatok védelme és ugyanakkor a nyilvánosság és a történeti kutatás igényei egyaránt érvényesülhetnek. Egyébként a volt MSZMP iratainak állami tulajdonba kerüléséről 1991-ben törvény rendelkezett, (külkönben a pártok iratai nem minősülnek köziratoknak). Hírcsatorna Alkotmánybírósági ülés. Ma kerül az Alkotmánybíróság elé annak az 59 országgyűlési képviselőnek az indítványa, akik előzetes normakontrollt kértek arról a törvényjavaslatról, amely megszüntetné a lehetőséget, hogy a képviselők előzetes alkotmányossági vizsgálatot kezdeményezhessenek az Alkotmánybíróságon. Koszorúzás Recsken. Koszorúzási ünnepséget tartottak szombaton, a láger felszámolásának 54. évfordulóján a recski emlékműnél. A megemlékezésen elhangzott, hogy a történelem az egykori foglyokat igazolta, szenvedésük nem volt hiábavaló. Hármas szövetség. A Fidesz országos választmánya tegnap úgy döntött, hogy a párt választási együttműködést köt a Magyar Demokrata Fórummal, valamint a Kereszténydemokrata Szövetséggel - jelentette be Orbán Viktor. Egyházjogi fakultás. A Szentszék az egyházjogi fakultás rangjára emelte a budapesti Kánonjogi Posztgraduális Intézetet, amely a múlt év novemberében alakult. Ezt Pio Laghi bíboros, a Vatikán „művelődési minisztere” jelentette be szombaton az intézet tanévnyitóján. Belügyi követelések. A Belügyi Dolgozók Szakszervezete országos tanácsának hétvégi siófoki ülésén megállapították, hogy az általuk képviselt dolgozók jövedelmi és szociális helyzetében nem látszik az elvárásaiknak megfelelő javulás. Ezért a belügyi vezetőkhöz fordultak követeléseikkel. Ajándék a felvidékieknek. A Rákóczi Szövetség hétvégi sajtótájékoztatóján jelképesen átadták a felvidéki pedagógusok képviselőinek azt a 45 számítógépet, amelyet a szövetség által a csehországi és szlovákiai magyar kultúráért létrehozott alapítvány a határon túli általános és középiskolák számára gyűjtött. írottkő Natúrpark. Hivatalosan is felavatták tegnap hazánk első natúrparkját. Az írottkői létesítmény Kőszegnél az osztrák határon is átnyúlik. A magyar oldalon mintegy 100 millió forintot költöttek a 4 ezer hektárnyi terület infrastruktúrájának fejlesztésére. Fnra baleset. Gyalogost gázolt a hétvégén egy vitorlázó- gép, amely leszállás közben szárnyával nekiütközött egy idős hölgynek, aki a budapesti sportrepülőtér gyalogosok számára tiltott zónájában volt. Beszélgetőpartnerünk Kovács Pál, az Egészségbiztosítási Önkormányzat új elnöke Abba kell hagyni a bandaharcokat Nem ingyenes hazánkban az egészségügyi ellátás, de nem is volt az soha - nyilatkozta lapunknak Kovács Pál volt népjóléti miniszter, az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat hosszú vajúdás árán nemrég megválasztott új elnöke. Az igazi cél az életminőség javítása fotó: feb/habik csaba- Ön szerint önkormányzat ez az önkormányzat?- A kinevezésemet követő első közgyűlésen elmondtam: az alkotó munkához abba kell hagyni a bandaharcokat, a lobbyzást. Az önkormányzat a biztosítási teherviselőket, a munkáltatókat és a munkavállalókat képviseli. Az ő érdekük az, hogy jól használjuk fel az általuk befizetett pénzt. Hiszem: lehet ténylegesen ön- kormányzat az önkormányzat.- Nem lesz egyszerű meggyőzni a járulékfizetőket arról, hogy jó helyen van - lesz — b pénzük és színvonalas szolgáltatást kapnak érte.-A bizalmatlanságot csakis egy módon lehet feloldani: a közvélemény számára is átlátható, ésszerű gazdálkodással. Nem gondolom, hogy ez varázsszóra megtörténik. Szeretnénk például havonta közzétenni a bevételeinkről készült elszámolást és azt is, hogy mire, mennyit költöttünk. Az első és legfontosabb feladat az alapellátás finanszírozásának rendbetétele. Véleményem szerint 1200-1300 fős háziorvosi praxisokat kell kialakítani a mai 1800-asok helyett és a finanszírozással is ösztönözni kell, hogy a háziorvos az egész körzetével törődjön, ne csak a betegekkel. Segítenie kell, hogy a ma még egészséges emberek megőrizzék fizikai, szellemi állapotukat. Milyen jól hangzana például a tábla: rendelés egészségeseknek!-Elválasztható-e az egészségbiztosító és az egészségügy átalakítása egymástól?- Aligha. Korszerűsítésre szorul például a finanszírozás rendszere. Ma már rendelkezésünkre áll az úgynevezett biostatisztika, amelynek segítségével kiszámolható a lakosság egészségügyi szükséglete. A születések, halálozások számából, a lakosság életkor szerinti megoszlásából, a foglalkoztatottságból és sok egyéb adatból pontos előrejelzés készíthető. Erre kell építeni a finanszírozást, és a költségvetést. Magyarán a cél nem csupán a gyógyítás, hanem az élet minőségének megőrzése és javítása.- Támogatják a szakmai terveit azok, akiktől függ az ön- kormányzat sikeres működése?- Erre ma még nem tudok válaszolni, a gondolatcsere köztünk folyamatos. Az bizonyos, hogy a betegbiztosító költség- vetését legjobban maga az intézet képes kidolgozni. Az említett pontos adatok, statisztikák, és nem a valóságtól elrugaszkodott kívánságok alapján lehet valóságos költségvetést készíteni. Túl kell végre lépni a merev pénzügyi, lefelé kerekítő gondolkodáson. Tudomásul kell venni, hogy beteg emberekkel nem lehet modem gazdaságot csinálni. Nem a gazdaság mutatóinak javítása a cél, hanem az emberek életminőségének javítása. Bozsó Bea
