Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-25 / 263. szám

1997. szeptember 25., csütörtök mm J OGSZABÁE Y-ISMERTETÉS Ingatlanértékelés és jelzáloghitel A ,jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország te­rületén levő ingatlanon alapított jelzálog fedezete mellett, melyhez forrásait jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti” - adja a fogalom meghatározását a jelzálog-hitelintézetről és a jelzálog- levélről szóló 1997. évi XXX. törvény. E pénzintézeti tevékeny­ség egyik kulcskérdése a fedezetül szolgáló ingatlan értéke. Oldalszerkesztö: Jogforrás Alkotmánymódosítás és a bíróságok. Október 1-jén lép hatályba az Alkotmány módosításáról szóló 1997. évi LIX. törvény 8.§, 9.§ és 10.§-a, amelyek a bírósá­gokra vonatkoznak. A 8.§ tartalmazza a legfontosabb szervezeti változást: „A Ma­gyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Ma­gyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a me­gyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíró­ságok gyakorolják”. Bor és az államhatár. A földművelésügyi miniszter 59/1997. (IX. 5.) FM rende­leté a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szólva előíija, hogy bort az ország­ból kiszállítani az Országos Borminősítő Intézet (OBI) tételes minősítése alapján, szállítmányonként, kizáró­lag az OBI által kiadott mi­nőségi tanúsítvánnyal sza­bad. Annak egy példányát a vámhatóságnak át kell adni. Külföldi palackozott bor forgalomba hozatal előtti minősítését, hordós bor fel- használás vagy forgalomba hozatal előtti minősítését, szállítmányonként, a külke­reskedelmet folytatónak a külön jogszabályban foglalt szervektől, továbbá az OBI- tól kell kérnie. Az OBI által kiadott minőségi tanúsít­vány egy példányát át kell adni a vámhatóságnak és a forgalomba hozó (felhasz­náló) szervnek. Járványügyi kártalaní­tás. A földművelésügyi mi­niszter 60/1997. (IX. 10.) FM rendelete a járványügyi intéz­kedés esetén járó kártalanítás felső határait állapítja meg: ló 500 ezer, szarvasmarha 250 ezer, sertés 87 ezer, juh 25 ezer, kecske 12 500, baromfi 1900, méhcsalád 7500, házi- nyűl 1300 Ft. Jogszabálygyűjtemény. A Magyar Hivatalos Köz­lönykiadó megjelentette a Törvények és rendeletek hi­vatalos gyűjteménye 1996 öt kötetét. A kiadványt az Igazságügyi Minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal jegyzetekkel, függelékkel és változásmutatóval látta el. Az értékszámítás szabályairól dr. Czoboly Istvánt (képünkön) az ország egész területére kije­lölt igazságügyi ingatlanfor­galmi szakértőt kérdeztük. Az 54/1997. (VIII. l.)FMés a 25/1997. (VIII. 1.) PM rende­letek - szakértőnk álláspontja szerint - túlmutatnak közvetlen tartalmukon, a termőföld és az annak nem minősülő ingatla­nok értékmeghatározásán: egy­értelműen szabályozzák az in­gatlanértékelési módszertant is. Ha csak értékről beszélünk, az még különböző módszerek alapján kiszámítható különböző összegeket jelent. • A piaci összehasonlító ada­tokon alapuló értékelés eseté­ben a vizsgált ingatlanhoz ha­sonló más ingatlanokat kell fel­kutatni, azok tényleges for­galmi adatai alapján az össze­hasonlítás módszerével meg le­het becsülni, hogy a vizsgált ingatlan mit ér, illetve milyen vételáron kelhet el. Úgy is lehet mondani: ez az érték a „legvalószínűbb vételár”. Kollégái - és ügyvédek - sze­rint gyors és határozott. Bátran bíznak rá olyan ügyeket, ame­lyekben problémás vádlottak vannak. Vagy olyat, amely mé­retei miatt kacifántos. Máig em­legetik például imponáló tár­gyalásvezetését tavalyról, amikor egy 172 vádlottas ügyben volt bíró. Dr. Kalmár Éva augusz­tustól a Pécsi Városi Bíró­ság büntető ügyszakos álta­lános elnökhelyettese, noha mindössze öt év tényleges bírói pálya áll mögötte. Sportnyelven szólva azon­ban ez tiszta játékidő. Ma­gyarázatául szolgál, hogy kétgyermekes családanya. Ezt a hivatást sem halogatta a szakmai kedvéért, amelyre egyébként gyer­mekkorától készült.-Már általános iskolásként is - filmek és könyvek alapján - nagyon vonzott a bírói hiva­tás. Már akkor is a pálya csú­csának, a legteljesebb jogászi munkának tartottam. Ezen belül a felelősség súlya miatt a bün­tető vonal a legszebb - mondja megfellebbezhetetlenül. 1983-ban államvizsgázott a pécsi egyetemen. Fogalmazó­• A hozam- számításon alapuló mód­szer azt vizs­gálja, hogy melyek az in­gatlan jövő­beni hasznai, és milyen összegűek a megszerzésük érdekében fel­merülő kiadások. Az érték megállapítása azon alapul, hogy bármely eszköz értéke annyi, mint a belőle származó tiszta jövedelmek ellenértéke. • A felépítményes ingatlanok esetében lehetséges értéket meghatározni költségalapú módszerrel is: az ingatlan újra­előállítási költségéből le kell vonni az idő múlása miatti avu­lást, majd ehhez kell hozzáadni a felépítményekhez tartozó földterület értékét. • A három módszer nem egyenértékű, tetszés szerint egymással nem is helyettesíthe­tők. A költségalapú igazából nemigen fejezi ki a tényleges ként Komlón kezdte a bíróvá válás tanulási folyamatát.- Ott és akkor végérvényesen eldőlt a sorsom. Nagyon jó mes­tereim voltak, ahogy később is - emlékezik. -Át tudták adni a hivatástudatot és személyiségük példáját. Megtestesítették azt az eszményképet, amit elképzeltem magamnak.- Milyen ez az eszménykép?-A bírónak folyamatos ön­képzéssel alaposan tájékozott­nak kell lennie, hiszen ő az, aki a döntésével felteszi a pontot az i-re. Maximálisan kell töreked­nie arra, hogy az adott ügyben is a legfelkészültebb legyen. piaci viszonyokat. Akkor cél­szerű e módszer alkalmazása, ha a piaci értékek meghatározá­sának nincs objektív alapja. Például nem hasznot hajtó az ingatlan, nem tudható, milyen „hozadéka” lesz, és nincs olyan ingatlanadat sem, amihez biz­tonsággal lehetne hasonlítani. • Az olyan ingatlant, amelyet azért vesznek meg, hogy azzal „termeljen”, hozamszámítással kell értékelni, ha a „cégen be­lüli” értékét kell meghatározni, de ha a „cégen” kívüli érték a kérdés, akkor az összehasonlító adatokat elemző módszer a jó. A hozamszámításhoz nem elég ismemi az ingatlant, azt is pon­tosan tudni kell, hogy mit vé­geznek (majd) benne. • Különleges esetekben elkép­zelhető e három módszer kom­binált használata is, de ennek indokát mindenkor pontosan és tételesen igazolni kell. • A rendeletek alapján a jelzá­log-hitelintézet szabályzatot köteles alkotni, amelyben - többek között - meg kell hatá­roznia az értékelőkkel szemben támasztott szakmai követelmé­nyeket, kiválasztásuk módját, az értékelések ellenőrzésének rendjét, az ingatlanértékelési módszerek részleteit, a szakvé­lemények követelményeit. Nem lehet hivatalnok. Bele kell éreznie magát az ügyben sze­replő emberek helyzetébe, mert csak így jut közel a megoldás­hoz. TÁintéllyel kell bírnia tu­dása, stílusa, tárgyalásvezetése által, egyénisége kisugárzásá­val. Á hivatás emberi köve­telményeit nem hagyhatja munkaköpenyként hivatali szobája fogasán. A bíró a magánéletében sem lehet belül más ember: mindig bíró marad. Nagyon alaposan készül a tárgyalásokra: megtanulja az ügyeket. Kialakít magá­nak egy forgatókönyvet a lehetséges összefüggések­ről, arra is kiterjedően, hogyha valamelyik vádlott nem jelenik meg, akkor ho­gyan érdemes folytatni a kihallgatást.-Nem megengedhető, hogy az ügyész és védő jobban is­merje az ügyet, mint a bíró - magyarázza. - Ebből a vádlott is érezheti, mennyire fontos­ként kezelik az ő sajátos élet­helyzetét. Egyébként is: a bíró­nak úgy kell a tárgyalóterembe lépni - persze jelképesen értem -, hogy abból már mindenki tudja, hol a helye. D. I. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. KALMÁR ÉVA A bírói hivatás nem munkaköpeny Dünántúli Napló 7 A családban történő ellátás a cél illusztráció: Müller a. Gyermekvédelmi ellátások A gyermekek védelméről szóló, 1997. november 1-jén ha­tályba lépő törvény szerint a települési önkormányzat kép- viselő-testülete a jogosult gyermeknek rendszeres és rend­kívüli gyermekvédelmi támogatást folyósítani. Erről kap­tunk tájékoztatást dr. Kovács Zsuzsától, a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal főtanácsosától (képünkön). A rendsze­res gyer­mekvédelmi támogatás célja, hogy elősegítse a gyermek csa­ládban tör­ténő ellátá­sát, illetve megakadályozza kiemelését a családjából. E támogatásra az a gyermek jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj min­denkori legkisebb összegét. (Ez ma 11 500 Ft) A rendkívüli gyermekvé­delmi támogatás azon csalá­dok megsegítését szolgálja, amelyek időszakosan létfenn­tartási gondokkal küzdenek, és a gyermek eltartásáról más módon nem tud gondoskodni. Ugyancsak erre a támogatásra jogosult az átmeneti, vagy tar­tós nevelésbe vett gyermek szülője, hogy a gyermeknek a családjával való kapcsolattar­tása biztosított legyen, illetve visszahelyezése a gondozás megszüntetése után zökke­nőmentesen alakuljon. Tartás díj megelőlegezve 1998. január 1-jétől már a városi gyámhivataloknál kell majd a jogosult szülőknek a gyermektartásdíj megelőlege­zésére vonatkozó kérelmeiket előterjeszteni. (Ezen ügyek ma még a városi bíróságok hatáskörébe tartoznak.) A gyámhivatali megelőlegezés­nek akkor lesz helye, ha a tar­tásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, a gyermeket gon­dozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, és a gyerme­ket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát. A folyósítás az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, de legfeljebb 3 évig tart. In­dokolt esetben a megelőlege­zés ismét elrendelhető. Otthonteremtéshez Az állami gondoskodásból kikerült fiatalok önálló élet­kezdési támogatása helyébe az otthonteremtési támogatás lép. Ez csak azokat érinti, akik 1997. november 1. után válnak önjogúvá. Célja, hogy az állami gondoskodásból ki­került fiatal felnőttek lakás­hoz jutását, tartós lakhatását megoldja. Az jogosult erre a támogatásra, aki legalább 2 évig megszakítás nélkül volt nevelt, gondozása nagyko­rúvá válásával szűnt meg, és készpénz vagy ingatlanva­gyonának értéke nagykorúvá válásakor nem haladta meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50-szeresét. A támogatás építési telek, lakás, családi ház vásárlására, építé­sére, lakhatóvá tételére, felújí­tására, albérlet díjának kifize­tésére, otthonteremtést előse­gítő pénzintézeti kölcsön tör­lesztésére és lakáscélú előta- karékosságra -használható fel. A támogatás iránti kérelem a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 24. életév be­töltéséig terjeszthető elő. Jód tanácsadó Simon B. olvasónk arról érdeklődik: a munkabért mikor kell a dolgozó ré­szére kifizetni? Munka Törvénykönyvünk 155. §-a szerint a munkavállaló részére járó mun­kabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása elté­rően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkavállaló részére járó mun­kabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. A jogszabályi előírás szerint, ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, il­letve a munkáltató telephelyén, akkor ké­résére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifi­zetni vagy a munkáltató költségére a tar­tózkodási helyére kell megküldeni. Abban az esetben, ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a tíz munkanapot eléri, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munka- vállalónak a szabadság megkezdése előtt két munkanappal kifizetni a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint b) az igénybe vett rendes sza­badság idejére járó munkabért. K. Tamás pécsi olvasónk kérdése: mi a kezesség, elég-e szóban vállalni és milyen kötelezettségekkel jár? Ptk. szerint kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, maga fog he­lyette a jogosultnak teljesíteni. Kezessé­get csak írásban lehet érvényesen vállalni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötele­zettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt; érvényesítheti azokat a kifogáso­kat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezes kötele­zettsége nem válhat terhesebbé, amilyen elvállalásakor volt; kiteljed azonban a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékszolgáltatásokra. A perköltsége­kért és a végrehajtási költségekért csak akkor felel, ha a keresetindítás előtt őt a teljesítésre felszólították. Bírósági úton nem érvényesíthető kö­vetelés kezesével szemben a követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg a követelés a kötelezettől és az olyan kezesektől, akik őt megelő­zően, reá tekintet nélkül vállaltak kezes­séget, behajtható. Ez a kezesek együttes perlését nem gátolja. A kezes nem köve­telheti, hogy a jogosult a követelését elő­ször a kötelezettől hajtsa be (kézfizető kezesség), ha a) a felek így állapodtak meg, b) a kezességet kár megtérítéséért vállalták, c) a kezességet bank vállalta. Ha ugyanazért a kötelezettségért egy­idejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetén egyetemlegesen felelnek. Amennyiben a kezes a jogosultat ki­elégíti, a követelés az azt biztosító és a kezességvállalást megelőzően keletkezett jogokkal, valamint a végrehajtási joggal együtt reá száll. A kezes felszabadul, ha a jogosult lemond a követelést biztosító olyan jogról, amely alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy ha a követelés a jogosult hi­bájából egyébként behajthatatlanná vált. H. K. az iránt érdeklődik: mikor jár a munkaközi szünet? A Munka Törvénykönyvének 122. §- a értelmében, ha a napi munkaidő a há­rom órát meghaladja, a munkavállaló ré­szére legalább 20 perc munkaközi szü­netet kell biztosítani. Ha a három vagy többműszakos, illetve a megszakítás nélküli üzemelés miatt a munkaidő nem szakítható meg, továbbá a készenléti jel­legű, illetve az olyan munkakörben, ahol az étkezés munkaidőn belül is biztosít­ható, a munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni. A munkaközi szünet minden összefüggő három túlóra után is megilleti a munkavállalót. S. Á. Vadászkamarai tagsági viszony Az 1997. évi XLVI. törvény az Országos Magyar Va­dászkamaráról kimondja, hogy területi szervek kül­döttválasztó közgyűléseit a törvény hatályba lépését követő 90 napon belül - te­hát október 5-éig - meg kell tartani, a kamarának pedig 1997. november 1-jéig kell megalakulnia. A tagjegy­zékben szereplő személy kamarai tagsági viszonya annak megalakulása napjá­val kezdődik. Ugyanígy azé a korábbi jogszabályok alapján vadászjeggyel ren­delkező személyé is, aki a tagjegyzék-tervezetben nem szerepel, de 1997. december 31-éig kérelmezi kamarai tagsági viszonyának megál­lapítását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom