Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-25 / 263. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. szeptember 25., csütörtök Kisebbségi találkozó PÉCS A pécsi kisebbségi önkor­mányzatok és civil szerve­zetek képviselői dr. Révész Mária alpolgármester meg­hívására szerdán találkoztak a városházán, hogy tájékoz­tassák egymást törekvéseik­ről és eddig végzett munká­jukról. A soknemzetiségű megyeszékhelyen a romák, a németek, a horvátok, a szerbek és a bolgárok meg­lévő civil szervezeteik mel­lett már kisebbségi önkor­mányzatokat is alakíthattak. A találkozó programján a két éve alakult Pécsi Len­gyel Klub és a tavaly létre­jött Magyar-Orosz Társaság bemutatkozása is szerepelt. A kisebbségi ügyeket fel­ügyelő alpolgármester a ta­lálkozón elmondta, hogy a civil szervezetek itt felme­rült helyiség-igényeinek ki­elégítésére javaslatot tesz az illetékes bizottságnak, to­vábbá, hogy a képviselőket három-négy hónap múlva - az önkormányzati választá­sok előkészítéséhez - újra összehívja. MTI Hírcsatorna Gyógyászás. Újra indul az ingyenes gyógyúszás a pé­csi Bánki Donát utcai Álta­lános Iskolában. A vízi mozgással javítható beteg­ségekben szenvedő gyere­keket első alkalommal a jövő szerdán 14 órától vár­ják. Októbertől hetente két­szer lesz foglalkozás. (zb) Néptáncosokért. A pécsi néptáncmozgalom fiatal te­hetségeinek támogatására létrehozott Gemer-alapít- vány javára ajánlotta fel előadása bevételét a Mecsek Táncegyüttes és a Baranya Együttes. A Mecsek új la­kodalmas műsora ma este, a Baranya gálaestje pedig szombaton este 7 órakor látható a pécsi szabadtéri színpadon. (ly) ÉKestÉK. Feminista fóru­mot tart ma este 8 órai kez­dettel a tizedik évadját kezdő Pécs-Baranyai Értelmiségi Klub Pécsett, a Vasutas Mű­velődési Házban. A fórum vendégei Acsády Judit, a Feminista Hálózat alapító tagja, a Nőszemély c. lap szerkesztője, Adamik Mária és Neményi Mária szocioló­gusok. Az ÉK-programok támogatói: az Európai Unió és az Új Dunántúli Napló. Aki teheti, most spájzoljon A boltokban akciós áron kínálják a cukrot, nagy tételben már 108 forintért is hozzá lehet jutni. A nagykereskedők szerint az elkövetkező hetekben nem is várható áremelkedés. Az elmúlt évi nagy cukorláz várhatóan az idén nem ismétlődik meg, de az árak stabilizálódására csak feltételesen lehet számítani. BARANYAI KÖRKÉP Polgár Zoltán villányi szőlős­gazdának nemrégiben 100 forin­tért kínáltak a helyszínre szál­lítva a vándorkereskedők egy kiló cukrot, de a vállalkozó egy dekát sem vett, ugyanis olyan jó minőségű lesz az idén a szőlő­termése, hogy a tavalyi 60 má­zsával szemben az idén csak 15 mázsa cukrot fog felhasználni, azt is csak az Oportó feljavítá­sára. Az egyik legnagyobb la­kossági fogyasztóra, a borterme­lőre mindig is számítanak a fel­dolgozók, a már rendszeressé vált őszi áremeléseket is a szőlő cukorfokához igazítják. Most meg gondolkozhatnak azon, mit is kezdjenek a feles­leges kristályhegyekkel. A nagykereskedők furcsa dolgokat tapasztaltak cukor- fronton. Augusztus közepétől ugyanis áremelésre számítot­tak, ám legnagyobb meglepeté­sükre 5-8 forinttal kevesebbért kínálták a gyártók a cukrot, mint egy hónappal korábban. Amold Antal, a Mecsek Füszért kereskedelmi igazgatója arra nem tud válaszolni, vajon hon­nan származhat a rémhír, mi­szerint a következő hónapban 10-15 százalékos áremelés várható. Azért óvatosan fogal­maz: október 10-éig biztosan nem nyúlnak hozzá az árhoz. A cukor ugyanis a legtisztább pi­aci termék, óriási a versenyfu­tás a vevőért, a termelők inkább veszteséggel adják tovább, semmint a nyakukon maradjon. A cukron az idén nem lehet ke­resni egy fillért sem, a boltok­ban is csak azért tartják, mert óriási a forgalma, s ha már a vásárló cukorért betér az üz­letbe, általában mást is vesz. Tavaly nagy volt a termés, ám nem sikerült az export, így az­után még most is tele vannak a raktárak a tavalyi áruval. A föl­deken meg elkezdték a cukor­répa szedését, a szerződés ér­telmében ezt is fel kell dolgozni. A legnagyobb baranyai termelő, a Bólyi Mezőgazdasági Rt. az idén sem csökkentette a cukor­répa termőterületét, most is 1450 hektáron vetettek, s 100 ezer tonnát szállítanak majd a Kaposcukor Rt. feldolgozó üzemébe. Hartmann Péter nö­vénytermesztési főmérnök meg van győződve arról, hogy az el­következő években emelni kell a cukor árát, mert a mostani 100 forint körüli már alig fedezi a termelési költségeket. Egy tonna répából átlag 126 kilogramm kristálycukor készül, cégük is cukorárban kapja meg a gyárba szállított répa ellenértékét. Idén 85 forintos termelői áron szá­molva csaknem 5 ezer forintot kapnak tonnánként, nem mind­egy számukra sem, mennyiért tudják előállítani a cukrot. Minden valószínűség szerint a cukor jelenlegi ára csak ideig­lenes, az sem biztos, hogy az év végéig megússzuk emelés nél­kül. Ezért, aki csak teheti, most spájzoljon, mert ki tudja, mit hoz a jövő hét. .. B. G. Itt elbocsátanak, ott fölvesznek Az egykori Temaforg-telepre folyamatosan erkeznek a fonodái gépek. A tervek szerint még az idén beindul a gyártás, ami száz embernek ad majd munkát. MOHÁCS Amikor a fővárosi székhelyű BSV Kft. megvette a Temaforg Budapesti országúti telepét Mohácson, már a boltok raktá­raiból is elfogytak azok a kézi­munkafonalak, melyeket 1990 előtt a dolgozók százait foglal­koztató, valaha nem kevés nye­reséget termelő gyárban készí­tettek. A privatizációt követő hónapokra aztán mindössze negyvenfős gárda maradt. Az­zal foglalatoskodtak, hogy kül­földről hozott textilanyagokat téptek és további feldolgozásra értékesítettek. Tavaly júliusban helyezték üzembe a cégnél az első olyan gépsort, melyen készterméket állítottak elő: ak­kor kezdték a háztartási vatta gyártását. Mostanában, hogy a selyemgyárból és a bútorgyár­ból majd’ száz embert küldenek el, ők pont ennyi munkáskezet várnak.- Jelenleg 85 dolgozónk van, nyolc embert szeptember 1-jé- től vettünk föl, amikor a máso­dik vattagyártó gépsort is bein­dítottuk és átálltunk két mű­szakra - tájékoztatott Moldvai Attila gyárigazgató. - Naponta átlagosan két tonna háztartási vattát készítünk. A termék java részét Budapestre szállítjuk, il­letve a megye kis- és nagyke­reskedői a vevőink.-Üzemünk fejlesztése foly­tatódik: évi 500 tonna kapaci­tású, mintegy száz dolgozót foglalkoztató, korszerű fonoda átadását tervezzük az év vé­gére. Szlovákiából érkeznek a gépek, és ezeket az üzemcsar­nokban folyamatosan össze is szereljük. Ismét gyártunk tehát Mohácson kézi- és gépi kötésre egyaránt alkalmas fonalat. Az új technológiának köszönhe­tően olyan finom kelmék ké­szülhetnek majd belőle, ami­lyen alapanyagért korábban külföldre jártak az egyedi hol­mikat kedvelő hölgyek és urak. Berta M. Gázbekötés: nyílik a buksza KOMLÓ Rövidesen kiderül, mennyit kell áldoznia a lakosságnak a gázbekötésre. A nem táv­fűtéses lakások tulajdono­sait érinti leginkább az energiahordozó-váltás. Megállapodott tegnap a DDGáz Rt. és Komló város önkormányzata a városi gáz­kiépítés ütemezéséről. A ter­vek szerint a település és a hőerőmű fűtési rendszerének gázüzemre való átállása 1998. december 31-éig befejeződik. A DDGáz Rt. 300 millió fo­rintot biztosít erre a célra. Az ütemterv szerint még ebben az évben az erőműig ki kell épülnie a gázellátási rend­szernek, a gáz fogadására fel kell készülni. Októberben kezdődik, decemberre talán befejeződik az erőmű bekötő vezetékének kiépítése. A táv­fűtés a rendszer gázra való át­állításának ideje alatt is fo­lyamatos lesz. Amíg nem tör­ténik meg a teljes átállás, to­vábbra is pakurával fűtenek. Egyelőre még nyitott kér­dés, hogy a lakosságnak mi­lyen mértékben kell hozzájá­rulnia a fejlesztéshez - tudtuk meg Polics Józseftől, a város­üzemeltetési iroda vezetőjé­től. Ha a Vasas és István-akna között fekvő, használaton kí­vüli metán vezeték kiállja a nyomáspróbát, akkor csökken a beruházási költség, tehát a lakosságnak is kevesebbet kell majd fizetnie. A távfűté­ses lakások tulajdonosainak egy fillérjébe sem kerül az át­állás, de az egyedi fűtésű tömbök vagy a családi házak lakóinak bizony bele kell nyúlniuk a pénztárcába. A la­kossági hozzájárulás mértékét csökkenthetné, ha az önkor­mányzat nyerne a megyei te­rületfejlesztési alap által meghirdetett pályázaton. Ok­tóber végére, november ele­jére derül ki, mennyit kell ál­dozni a gázfűtést bekötni szándékozóknak. N. F. Támogatás tíz községnek - védelem a vízbázisnak is PELLÉRD A Pécs nyugati részen fekvő tíz község közös pályázaton 3,2 milliós támogatást kért a vízrendezési gondjaik meg­oldását célzó program elké­szíttetésére a megyei terü­letfejlesztési tanácstól. Nemcsak általában a térség - amelynek szenny-, csapadék-, illetve talajvizei a pellérdi és a tortyogói vízbázist veszé­lyeztetik - vízrendezési gond­jainak megoldására kértek ja­vaslatot egy elkészítendő programtól, hanem egyedi gondjaik orvoslására is. A na­pokban megkapott 70 száza­lékos támogatáson túl a tele­püléseknek kellett fizetniük a 800 000 forint áfá-t. A tanulmányterv 500 mil­lió forintos beruházást vázol fel. Az érintett önkormányza­tok feladata ennek előterem­tése, különböző forrásokból. Hangsúlyos érv a tíz település célja mellett a pécsi vízbázis védelmének egyre nyomasz­tóbb feladata.-Pellérdre nézve a prog­ram javaslata: mielőbb ké­szüljön el a település szenny­vízcsatorna hálózata. Erre egyébként a kiviteli tervekkel már rendelkezik az önkor­mányzat. A tanulmányterv olyan szakmai indokokat tar­talmaz, amelyeket részben a települések lakosaival is meg kell ismertetnünk, de emellett támaszt jelenthetnek a to­vábbi pályázatoknál is - hal­lottuk Metzing József pellérdi polgármestertől (képünkön). - Azt gondolom, mindenkép­pen arra van szükség, hogy a megyei területfejlesztési ta­nács támo­gassa az ön- kormányzati csatomabe- ruházásokat. Ez ugyanis feltétele an­nak, hogy a vállalkozá­sok érdeklő­dése megnőjön a térség iránt, a hiányos infrastruktúra ri­asztó a beruházni szándéko­zók szemében. Ami a lakossági oldalt je­lenti, valóban érdemes szá­molni. Halaszthatatlannak tű­nik a csatornahálózat kiépí­tése, ugyanis hatályba lép a környezetterhelési díj, ennek fizetése, illetve a rendszeres szennyvízszippantás minden bizonnyal többe kerül majd, mint a részvétel a szennyvíz­társulásban. Az utóbbi Pellér- den 10 éven keresztül mind­össze havi 1000-1200 forint fizetését jelenti. M. A. Az Dünántúli Napló előfizetőinek Folytatjuk ez évben is hetenként egy előfizetőnk . megajándékozását. Naponta egy kihúzott számmal több és hétvégére kiderül, ki az előfizetőnk, akinek egyezik nyilvántartási száma a hatos számjegycsoporttal. Ön a nyertes? ______ 5 Ä4) \3fi2l? 39. heti ajándék értéke: 5.000 Ft, amelyet az Axel-Springer-M. Kiadó Baranya Megyei Iroda Pécs, Rákóczi út 34. ajánlott fel. a A , 1 m ■■ A t^JLI K — S — a ityenes fonzfionKct kunon is Környezetvédelemre 800 milliárd A következő hat évben 800 milliárd forintot kell költeni ha­zánkban környezetvédelmi beruházásokra. Baranyában a le­vegőtisztaság védelme, a csatornázások, a hulladéklerakók lé­tesítése, valamint a bányák környezetének rendbetétele szere­pel a legelőször megvalósítandó feladatok között. BUDAPEST Ellenszavazat nélkül fogadta el a napokban a parlament a hat évre szóló Nemzeti Környezet­védelmi Programot. Dr. Szili Katalint (képünkön), a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkárát ar­ról kérdeztük, miként érinti ez a döntés Baranyát, s nemzetközi megbecsülésünk változik-e, ha megvalósulnak a leírtak.- A megye több, milliárdos beruházásban érintett. Az urán­bánya kör­nyezetének 18 milliárdos rendbehozata­láról a jövő héten dönt a kormány. Ebbe a kate­góriába tarto­zik a szénbá­nyák rekultivációja, a térség le­vegőtisztaság-védelme - a Pé­csi Erőmű rekonstrukciójáról, az ide beépítendő korszerű por­leválasztóról van szó -, a tele­pülések teljes csatornahálóza­tának kialakítása is (községeink 94 %-ánál van már vízhálózat, de csak kétharmaduknál épült meg a szennyvízcsatornák rendszere), valamint a hulla­déklerakók problémaköre.- Az uniós csatlakozásunk sarkalatos pontja, hogy a kör­nyezetvédelem területén jelen­tős hátrányt kell ledolgoznunk. Mennyiben változtat ezen a Nemzeti Környezetvédelmi Program elfogadása?-A környezetvédelmi jog­harmonizációban igen jól ál­lunk. Lemaradásunk két terüle­ten van: nincs törvényünk a hulladékgazdálkodásra és a környezetvédelmi katasztrófa­elhárításra. Másrészt a közép­európai országok közül a legki­sebb a hiánylistánk minden jogi kérdésben. A most elfogadott Nemzeti Környezetvédelmi F’rogram viszont felvázolja a jövőképünket.- Ön most jött meg Brüsszel­ből, ahol PHARE-kérdésekben döntöttek.- Az Európai Unió tíz társult tagját érintette a megbeszélés. Kiderült, ezeknek az országok­nak a közeljövőben 130 milliárd ECU-t (1 ECU=215 forint) kell költeniük környezetvédelmi be­ruházásokra a közösséghez tör­ténő felzárkózáshoz. Eszerint a társult tagoknak évente a GDP 3-5%-át kell ilyen jellegű befek­tetésekre szánniuk. Viszonyítás­képp: Magyarországon tavaly a GDP 1,1%-át, azaz 70 milliárd forintot fordítottak ilyen célra. Mészáros B. Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom