Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-16 / 254. szám

1997. szeptember 16., kedd Kisebbségek Baranyában Dunántúli Napló 9 A Tanac együttes, az idei horvát nap egyik résztvevője Isten hozott, kedves vendég! PÉCS A Pécsi napok keretében idén másodszor kerül sor a Horvát napra. Szlavóniából, a Vajdaságból, Dalmáciából, Boszniából ér­keznek szeptember 20-ára együttesek, és természetesen hazai csoportok is fellépnek Pécsről és Felsőszentmárton- ból. Találkozhatunk kórusok­kal, táncegyüttesekkel, gyer­mekszínházzal, amelyek a Pécsi Ifjúsági Házban szere­pelnek délután és este, de a Színház téren is sor kerül folklórműsorra. A program kezdeményezője a Tanac Kul­turális Egyesület. A gálaműsorról kazetta ké­szül, miként a tavalyiról is, amelyhez most már hozzá le­het jutni. A külföldi együtte­sek vendégül látásához szponzorokat keresnek, hi­szen a szállás és az étkeztetés költségei nagyon magasak. Radnóti horvátul negyven költemény jelent meg.- Túl azon, hogy minden fordításnak vannak nehézsé­gei, a horvát nyelv alkalmas-e a Radnóti-költemények átülte­tésére?- A horvátban nincsenek hosszú és rövid magánhang­zópárok, ezért a klasszikus, időmértékes vers, annak elle­nére, hogy voltak rá kevésbé sikeres kísérletek, elképzelhe­tetlen. így elsősorban a tarta­lom és az egyéb stílusjegyek hű visszaadására törekedtem.- Volt-e visszhangja mun­kájának?- Több horvát újságban, köztük kulturáüs lapokban is megjelent írás a könyvről, méltatva azt, hogy ez az első horvát Radnóti-kötet.- Várható folytatás?- A Pécsett működő Horvát Tudományos Kutatók Egye­sületének, melynek titkára vagyok, nagyon jó az együtt­működése a Matica hrvatská- val, amely tervezi a további fordításokat. Legközelebb Eörsi István novelláskötetét kívánja megjelentetni, erre már a pénz egy része össze is jött. A mi egyesületünk pedig két eszéki író köteteit tervezi kiadni Pécsett. Szeretnénk, ha az egyesület köré szerveződ­hetne egy hatékony fordító­műhely. Repülőjegy a lágerbe Auschwitzba, Dachauba és Ravensbrückbe ötezer cigányt depor­táltak 1944-ben. Közülük nem egy iskolázatlan, írástudatlan volt, sokan azt sem tudták, voltaképpen merre járnak. Akik túlélték, és ma is élnek, kárpótlási igényt adhatnak be még néhány hétig. Nikolics Mihályné, született Lakatos Julianna ma Cserkúton él. Mutatja személyi igazolvá­nyát, amikor kérdezek néhány adatot. 1930-ban született Bir- jánban, tehát 14 évesen hurcol­ták el.- Pécsszabolcsról vittek el októberben. Százan is voltunk, amikor bevagoníroztak minket a Kisállomáson.- Hogyan kerültek oda?-Az udvaron beszorítottak minket a lovascsendőrök, s te­reltek a vagon felé. Azt mond­ták, Komáromba megyünk ré­pát szedni. Én meg éppen ter­hes voltam akkor, a lágerben született meg a kisfiam. Három hétig élt, aztán meghalt; nem volt tejem, mert enni sem volt mit. De előtte tényleg Komá­romban voltunk a gyűjtőtábor­ban. Emlékszem, Szálasi egy asztalon állt, úgy beszélt hoz­zánk. Azt mondta, hogy akinek gyereke van, hazamehet. Akkor én felemeltem egy kisgyereket, akinek nem volt senkije, hogy lássák, ami bennem nem lát­szik. De elárult egy nő, akinek nem volt gyereke. így elvittek.-És a gyerekeseket tényleg hazaengedték? Igen, én úgy tudom.- Melyik lágerben volt?- Nem tudom a nevét, vala­hol Németországban. Ott futó­árkokat csináltattak velünk. Nagyon sokan meghaltak, köz­tük pécsi cigányok is.- Hogyan lehetett túlélni?- Szerencse is kellett hozzá. A régebb óta ott lévő zsidók borzalmasan le voltak gyen­gülve. Akik meghaltak közü­lük, azok kenyerét elvettük. Ez sokat számított.-Korábban kapott valami­féle kárpótlást?- Valamikor a hatvanas években küldtek nekem repülő­jegyet, valahonnan. Azzal küld­ték, hogy a túlélők kimehetnek megnézni a tábort. De én nem voltam rá kíváncsi, meg aztán a férjem nem is engedett. Tíz évre rá kaptam hétezer forintot. Sokáig megőriztem a papírt, amelyik igazolta, hogy én ott voltam.- Elveszett?-Amióta a férjemet agyon­vágta az áram, nem találom.- Hogyan él?- Nehezen. Hat gyerekem van. És nem tudok se írni, se olvasni. Tánclépéssel az óceánon át PÉCS - ESZÉK FOTÓ: MÜLLER ANDREA Ma már nem ritka, ha egy kulturális csoport külföldre utazik. Amerikába azonban ritkán juthatnak el. A 42 tagú Leőwey Táncegyüttes a napokban érkezett vissza turnéjáról. PÉCS, CHICAGO Két évvel ezelőtt hazánkban járt egy chicagói kulturális cso­port, s többek között Pécsett is töltöttek két és fél napot. Meg­ismerkedve a pécsi Leőwey Táncegyüttessel, felvetették egy esetleges amerikai szerep­lés lehetőségét. Ennek következményeként, a Duna menti németek chicagói szervezete meghívására au­gusztusban két zenekar kísére­tében öt amerikai nagyvárosban is felléptek, mondja az együttes vezetője Heil Helmut (képün­kön). A Duna menti németeknek minden városban akad szerveze­tük, Chicagóban, melynek kör­nyékén háromszázezer német él, négy is működik. A költségek egy részét a tagok, a hiányzó összeget tizennégy szponzor fe­dezte. Nyolc fellépésük volt két­háromezres tömegek előtt óriási sikerrel. S bár az együttes a magyaror­szági német néptánckultú­rát ápolja, s az Egyesült Ál­lamokban is főként ezt tette, a kinti, szép számú magyarok kedvéért magyar táncokat is elő­adtak. A sikert az is jelzi, mondja Heil Helmut, hogy a csapat felét adoptálni szerették volna. Eszéken kiadták az első horvát nyelvű Radnóti-kö- tetet. Fordítója ifj. Blazsetin István (képünkön), a JPTE horvát tanszékének munka­társa.- A magyar költészet aranykönyvében, amely a kezdetektől a hatvanas évekig tartalmazza költészetünk leg­szebb darabjait horvát nyel­ven, megje­lent néhány Radnóti-köl- temény is. De önállóan csak most, a Matica hrvatska eszéki szer­vezetének gondozásában, egy újonnan induló sorozat, a Neotradicija negyedik köteteként.-Mik voltak a válogatás szempontjai? " - Szabad kezet kaptam a válogatáshoz, de tekintettel a rövid határidőre, amit meg­szabott nekem a kiadó, jórészt olyan verseket fordítottam, melyeket viszonylag köny- nyebb átültetni. De azért igyekeztem szinte valameny- nyi Radnóti-kötetből lefordí­tani néhány verset. Végül is Nikolics Mihályné (lányával) ma már mosolyogni is tud Oldalszerkesztő: Cseri László Hírcsatorna Szerb, roma- és német nap. Szeptember 21-én a Pécsi napok keretében szerb napot rendeznek. Délelőtt 10 órakor mise lesz a kápol­nában, este a szabadtéri színpadon fellép a Tabán Táncegyüttes, a Vujicsics együttes az újvidéki Csigra és a bolgár Martenica együt­tes is. A romanap 23-án ke­rül megrendezésre: 18 óra­kor folklórműsort tartanak a szabadtéri színpadon. A német napot 24-én tartják. A szabadtéri színpadon sásdi, véméndi, babarci, liptódi, újpetrei és pécsi együttesek lépnek fel, majd bált ren­deznek ugyancsak a szabad­térin a Sásdi Szőlőhegyi Ve­rebek részvételével. 18 óra­kor az August Senoa és a Lenau Ház közös baráti est­jére kerül sor a Lenauban. Felvétel a Tanacba. A Ta­nac Néptáncegyüttes 14-22 éves fiúkat és lányokat vár keddenként és csütörtökön­ként 18.30-tól 20.30-ig pró­bára. Az együttes elsősor­ban a magyarországi horvá- tok néptánchagyományait őrzi. Megfelelő számú je­lentkező esetén utánpótlás­csoport indul. 6-12 éves gyerekeket várnak a gyer­mekcsoportba is, amely Sza- lántán működik. Pál pátriárka Grábócon. A szerb ortodox egyház feje, Pál pátriárka tett a kö­zelmúltban háromnapos lá­togatást Magyarországon, melynek során hívők társa­ságában megtekintette a grábóci kolostortemplomot. Kisebbségi könyvkiadás. Szeptember 30-ig bírálják el a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium Kisebb­ségi Főosztálya által meg­hirdetett pályázatokat, ame­lyek a magyarországi nem­zeti kisebbségi könyvkiadás 1997. évi támogatására írtak ki, s melynek benyújtási ha­tárideje szeptember 15-e volt. Ä pályázat célja a Ma­gyarországon élő nemzeti­ségek irodalmi alkotásai­nak, illetve az adott kisebb­ség körében közérdeklődést kiváltó ismeretterjesztő mű­vek anyanyelvű, illetve két­nyelvű megjelentetésének támogatása. Nemzetiségi lapok A Magyarországon élő tizenhá­rom nemzetiség mindegyike megjelentet valamilyen lapot, különböző rendszerességgel. Ezek közül a Baranyában élő nemzetiségeket nem kevés érinti. A németeket a Neue Zei­tung, amely két és félezer pél­dányban jelenik meg, a horvá- tokat a Hrvatski Glasnik közel ezerötszáz, a szerbeket a Srprske N. N. kétezer, a lengye­leket az M. Polinijny kétezer, a bolgárokat a Haemus ötszáz, a görögöket a Kafeneio ezer pél­dányos megjelenéssel. A cigánysághoz jelenleg há­rom lap is szól. Az Amaro Drom kétezer, a Lungo Drom négyezer, a Phralipe hétszáz példányban. Megemlítjük még a Porabje című szlovén újságot, annak ellenére, hogy informá­cióink szerint megyénkben mindössze két szlovén él. A szeméthegyek fogynak György-telepen Az Etnikai Fórum sikerei dául dr. Szili Katalin államtit­kár, dr. Koltai Dénes, a JPTE egyetemi docense, vagy dr. Kékes Ferenc és Toller László képviselők. Az alapítvány a cigány fiatalok oktatásának, érvényesülési lehetőségeinek elősegítése érdekében tevé­kenykedik, ezért is szerveznek nyaranta tábort a Balaton-part- ján. Idén több sikeres pályázat segítségével valósítanak meg programokat. Ilyen például a Zöld Munkás Program néven beadott pályázatuk, melyre ki- lencszázezer forintot kaptak az Autonómia alapítványtól György-telep környezetvé­delmi munkálatainak elvégzé­sére, mely akcióhoz további civil szerveződések is csatla­koztak. A pécsszabolcsi rész­önkormányzat és a Pécsi Köz­üzemi Rt. is komoly összegek­kel járult ehhez hozzá, továbbá a munkaügyi központ, a tíz közhasznú munkás béréhez. Szemetet szállítottak, csatornát tisztítottak. Az első három hó­napos ciklus jó eredményekkel zárult, a következő kilenc hó­napos periódus során pedig öt közhasznú munkás végzi ezt a munkát. Az év elején kezde­ményezte az Etnikai Fórum a parkok, játszóterek rendben tartásához száz fő foglalkozta­tását, mely a Pécs Városi Ci­gány Kisebbségi Önkormány­zattal közösen valósulna meg a Közmunka Tanács, és remé­nyeik szerint a közüzemi rt. segítségével. Szeptemberben, 19-étől 21- éig rendezik meg a Gandhi Gimnáziumban a Cigány köz­életi emberek népfőiskoláját, amelyre még várnak jelentke­zéseket. Fotó: Müller Az Etnikai Fórum hat vidéki és egy pécsi szervezettel mű­ködik, hivatalosan 1996 feb­ruárjától, sikeresen. A fórum tagjai között nemcsak romák találhatóak, mondja Várnai Márton elnök (képün­kön), hanem szimpatizán­sok is a több­ségi társada­lomból, akik segítenek az érdekvédelmi tevékenység­ben. Ennek eredménye­képpen jöhetett létre a Mérleg szociális alapítvány, melynek alapítói között található pél-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom