Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)

1997-09-15 / 253. szám

1997. szeptember 15., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Védelem a kisbefektetőknek Kártalanítják a befagyott követeléseket BUDAPEST Hazánkban is megkezdte működését a Befektető-vé­delmi Alap. Létrejöttét első­sorban a magánbefektetők számának rohamos gyara­podása, és azok fokozottabb védelmi igénye indokolta. A Magyarországon is meg­alakult Befektető-védelmi Alapnak jelenleg 62 - 10 banki és 51 befektetői, illetve egy takarékszövetkezeti - tagja van. Az alap tevékeny­ségének lényege, hogy a be­fektető részére kártalanítást fizet, amennyiben annak a be­fektetői szerződésből eredő valamilyen követelése be­fagy. Azaz a befektetési szol­gáltató az esedékességet kö­vető ötödik napon sem tud fi­zetni. A kártalanítás azokra a BEVA által biztosított szer­ződésekre vonatkozik, ame­lyet az alap tagjai július 1-je után kötöttek ügyfeleikkel. A létrehozott alap személyen­ként, illetve befektetési szol­gáltatónként legfeljebb 1 mil­lió forint összeghatárig fizet kártalanítást. Az alap forrásai a befekte­tési szolgáltatók befizetéseiből tevődnek össze. A biztosításra szánt összeghez hozzájárni még az Állami Pénz- és Tőke­piaci Felügyelet bírságainak bizonyos százaléka is. A fo­lyamatos szolgáltatás érdeké­ben az alap pénzeszközeit ki­zárólag készpénzben, illetve állampapírban tarthatják, a BEVÄ számlavezetője a Ma­gyar Nemzeti Bank. A most létrejött befektetői biztosítási intézményhez ha­sonlóak már régóta működ­nek Nyugat-Európában. Az alap létrehozása a befektetők számára nyújtandó nagyobb biztonság megteremtésén kí­vül alapfeltétele az EU-hoz való csatlakozásnak. Ma­gyarország elsőként hozta létre az intézményt Közép- Kelet-Európában. Kaszás E. Az igényes tigris, a forrás és a minisztérium A hazai állatkertek közre­működését kérte öt veszé­lyeztetett állatfaj megmen­tésében és tenyésztésében az Európai Akváriumok és Ál­latkertek Szövetsége. Egy nemzetközi program kö­zel kétszáz fenyegetett állatfaj megmentését tűzte ki céljául. A magyar állatker­teknek a dávid- szarvas, a nénélúd, a psewelski ló, a kaliforniai kondor­keselyű és a szibé­riai tigris befoga­dásáról és tenyész­téséről kellene gondoskodni. Lemle Zoltán, a pécsi állatkert igaz­gatója elmondta, hogy hazánk tizen­egy állatkertje kö­zül csak kettő: a budapesti és a sze­gedi alkalmas arra, hogy az alapvető működés feltételé­nek biztosításán túl befogadjon ilyen állatokat. Pé­csett sem területet, sem takar­mányt nem tudnának biztosí­tani, hiszen a nemzetközi szer­vezet a legszigorúbb feltételek meglétét várná el. Mert a jelen­legi tigrist be lehetne ugyan cserélni szibériaira, de nyil­vánvaló, hogy a nyolcszor há­rom méteres kifutó nem fe­lelne meg nemcsak az európai szövetség, de a szibériai tigris igényeinek sem. Voltaképpen az állatkert jö­vője is bizonytalan, hiszen az önkormányzat állásfoglalása szerint le kell majd költözniük a hegyről, ugyanis az állatkert szennyezi a Tettye-forrás vi­zét. Egy új állatkert kialakítása azonban, mondja Lemle Zol­tán, több száz millió forintba kerül. Némi öröm azonban, hogy a minisztérium létre kí­vánja hozni a központi állat­kerti alapot, amely némi segít­séget nyújthat a hazai állatker­tek fenntartásához. Cs. L. A gátak víz feletti részeit bontják meg egyes szakaszon, így több víz kerülhet a holtágakba Visszavadítják a Duna-holtágakat A múlt század derekán kezdődött szabályozás, a kotrások, a kavics- és homokbányászat és az ausztriai vízierőművek hatá­sára a Duna fenékszintje ma 130-150 centiméterrel lejjebb van, mint száz éve volt. Veszélybe kerültek a holtágak, amelyek a folyó menti területek jó vízháztartását biztosították. GEMENC - BÉDA Amit egyszer elrontott az ember a természetben, azt drágán lehet helyrehozni - ha lehet. Erre példa jelenlegi helyzetével a Duna dél-magyarországi szaka­sza, amely mentén nemzetközi­leg is kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi területek van­nak: Gemenc és Béda-Karapan- csa. Mindkettő a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A közeljövőben úgynevezett revitalizációs program kezdődik központi pénzforrásokból a Duna holtágai, mellékágai sze­repének megőrzése, illetve visz- szaállítása érdekében. Ez nem­csak természetvédelmi érdek ­BRÜSSZEL - PÉCS A program kiírásának szabályai miatt Pécs önkormányzata nem pályázhatott, ezért felhatal­mazta a Pécsszabolcsi Telepü­lésrészi Önkormányzatot, hogy a pályázatot nyújtsa be, és siker esetén vállalja a többi érintett részönkormányzat - Hird, Pécsbányatelep, Somogy, Va­sas - egyetértésével a javaslat- tervezet vezetését. A pécsi pályázati program a szociálisan és a kommunális körülmények tekintetében is halmozottan hátrányos helyzetű hallottuk dr. Iványi Ildikótól, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság igazgatójától (ké­pünkön) -, hanem gazdasági je­lentősége is van: újra fellendül­hetne az enyészetnek indult foki gazdálkodás, amely a folyó árterületének sajátosságait használta fel. Fokoknak neve­zik azokat a csatornákat, ame­lyekbe - akárcsak a hasonló szerepet betöltő holtágakba - a folyó magasabb állásakor be­omlik a víz. A fokokon át táp­lált területeken különösen jó vízháztartás alakult ki, amely az ártéri erdő- és legelőgazdál­kodásnak is kitűnő feltételeket teremtett. A növény- és állatvi­lág számára pedig csodálatos vizes, tocsogós élőhelyet. városrészek rehabilitáció­ját szándéko­zik megala­pozni. Ennek érdekében kapaszkodik az ECOS- Ouverture Programba, amely nemzetközi együttmű­ködés létrehozását kezdemé­nyezi. Ez a tapasztalatok átadá­sával, a fejlesztésekhez szüksé­ges források felkutatásával és a felújítási tervek elkészítésével járulna hozzá a munkák meg­kezdéséhez. A mikro-progra­A holtág­rehabilitáció során az el- tömődött, el­iszaposodott, elzáródott fokmedrek kikotrásával, Gemenc tér­ségében pedig a Vén-Duna, illetve a nyéki holtág esetében egy gát 40-50 méteres szakasza kis víz feletti részének megbontásával pró­bálnak több vizet juttatni az ár­téri területekre. A 35 millió fo­rint összegű program október 1-jén kezdődik. A program következő része Béda-Karapancsa területén zaj­lik. Itt három kisebb zsilippel oldják meg, hogy a magas víz­álláskor a fokokba jutott víz az ártéren maradjon. Távlatibb megoldás a Külső-Béda kap­csolatának lezárása a Duna fő­ágával. D. I. mok esetében a megpályázható összeg maximum 50 ezer ECU, vagyis jelenleg kb. 10 millió fo­rint. A kiírás szerint a pályázó­nak saját forrásból kell előte­remtenie ezen összeg egyötö­dét. Pécs közgyűlése - az elő­terjesztő Pacur Zsolt, a szociá­lis és foglalkoztatási bizottság elnöke (képünkön) javaslatára - kötelezettséget vállalt, hogy az önerő összegével megnöveli a pécsszabolcsi részönkor­mányzat költségvetését. Mindez azonban még nem lenne elég a feltétel teljesítésé­hez, ha Pécs önkormányzatának nem sikerült volna megnyernie Fellbach, Chemnitz és Gelsen­kirchen német városokat, hogy nyilatkozatukkal támogassák a pályázatot. D. I. Hírcsatorna Újra indultunk! Ma reg­gel tíz órától délután háro­mig Pécsett a 17 emeletes háznál állítják ki azt az Opel Corsa City személy- gépkocsit, amelyet október 11-én sorsolunk ki lapunk előfizetői .között. Az autót holnap 9 órától délig ugyancsak Pécsett, a Szli- ven Áruház előtt tekinthe­tik meg az érdeklődők. Útért és víz ellen. Egyhá- zasharasztiban jelenleg ké­szítik a pályázatot, melyet a Területfejlesztési Tanács­hoz kívánnak benyújtani, hogy segítséget kapjanak egy földút építéséhez. A pá­lyázattal a belvíz megszün­tetéséhez is támogatást sze­retnének nyerni. (ns) Siklós ápolási eszközei. A Népjóléti Minisztérium pályázatán 1,6 millió forin­tos támogatást nyert a Sik­lósi Kórház. A pénzt ápolási eszközök beszerzésére for­dítja az intézmény. (ee) IHáriakéméndi kö­szöntő. A hét végén a bú­csújáró templomban celeb­rált misén a Mágocsi Ve­gyeskar is fellépett, és elő­adta Balatoni Mátyás pécsi karnagy külön erre az alka­lomra komponált püspöki köszöntőjét, valamint ver­sét. (cs) ősz és tavasz Harkány­ban. A gyógyfürdő közelé­ben több gesztenyefa ta­vaszt idézve újra virágzik, miközben a fák levelei bar- nulnak és hullanak. (cs) Motorbaleset Köblény­ben. Túl gyorsan érkezett motorkerékpárjával a köb- lényi vasútállomás melletti kanyarba szombaton egy motorkerékpáros. A 21 éves fiatalember kisodródott, majd felbukott, ám szeren­cséjére csak könnyebben sé­rült meg. (zb) A Pécsi Szállítók Ipartes- tülete megrendültén tu­datja, hogy kollégánk és iparostársunk, PÁNICS ZOLTÁN 47 éves korában, tragikus körülmények között el­hunyt. Ma 15 órakor a pé­csi központi temetőben az egész taxis szakma nevé­ben főhajtással tisztelgünk emléke előtt. Az Iparostestület és a Volán Taxi tagsága (5038) Városrészek EU-hátszélben Az Európai Unió ez évben is kiírta a régiók és városok közötti együttműködést célzó ECOS-Ouverture Program pályázatát. A pályázat feltétele, hogy külföldi partnerek támogassák. Betört a hideg - kitört az ősz? Már-már úgy tűnik, betelje­sül egyes meteorológusok szezon eleji jóslata, és csak szeptember közepéig tartott az indián nyár. A mostani időjáráshoz valóban az őszikabát és az esernyő illik a legjobban, de korai még eltenni a hőség­ben viselt ruhadarabokat. Ez a mostani csak egy a sok közül az idei meleg év­szakot - főleg a júniust és a júliust - hétvégenként meg­szakító hidegfrontoknak. A hét közepére ugyanis újra harminc fok körüli nappali csúcshőmérsékletre lehet számítani - ígérik a középtávú meteorológiai előrejelzések. Szívhatunk hát magunkba még idei nap­fényt ... Zs. B. MOHÁCS A cigány kézművesek kira­kodóvásárát elmosta az eső, de a táncosok és a tamburá- sok produkciói forró hangu­latot varázsoltak a hirtelen ősziesre fordult időben is. „Kis országunk gazdag lesz, a cigány is naggyá lesz” - éne­kelte Orsós Erzsébet amatőr énekes tegnap délután az ön- kormányzat irodaházának ku­polatermében, ahol a második alkalommal rendezett romanapi program keretében a helyi ci­gány művészeti csoportok is­mét közönség elé álltak. Peti Bogdán Péter, a néhai, legendás hírű tamburás Vásár­helyi Pál utcai háza falán elhe­lyezett emléktábla koszorúzá­sával kezdődött a cigány ki­sebbségi önkormányzat által meghirdetett program. Itt a prímás unokái, dédunokái mel­lett Kuti István mohácsi pol­gármester, Farkas Flórián, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke is jelen volt, majd a megye számos te­lepüléséről érkezett vendégek­kel együtt részt vettek a kultu­rális programokon. A Peti Ko­vács István és Versendi Kovács József prímások irányította tamburazene pedig ráhangoló volt a Boros Lajos prímáskirály vezette Száztagú Cigányzene- kar óriási sikert aratott előadá­sához, majd a hajnalig tartott cigánybálhoz. Berta M. Az esőben is csattogott a fakanál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom